Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-09 / 134. szám
Határidőre, kifogástalan minőségben 125 éves a Nógrádi Szénbányák ftV.) Bányászok a munkásmozgalomban Szénszállítás Saigon, 1950-ben A szénmedencében a kizsákmányoló munkáltatók és a bányászok közötti feszültség hamarosan létrejött. A sok- nemzetiségű nógrádi bánya- munkásság kisemmizettsége következtében mérhetetlen szenvedés és nehézség legyőzése után alakította ki önálló politikai arculatát. 1867-ben a vasutat építő és a bányában dolgozó munkások tűrhetetlen viszonyai miatt robbant ki Salgótarjánban az első bányászsatrájk. A kisebb bányák megmozdulásaitól eltekintve 1883-ban Salgótarjánban majd, 1884-ben Baglyas alján tört ki az első nagyobb sztrájk. Leverésekor az újonnan alakuló csendőrség itt használta először fegyverét a tüntető bányászokkal szemiben: 1895-ben, 1896-ban a magasabb bérekért a 8 órai munkaidőért szervezték Salgótarjánban a munkásmegmoz- dulásokat. Az 1898-as sztrájk a XIX. század legnagyobb bányászmegmozdulása volt, mely kiterjedt a salgótarjáni iparvidékre is. Az imperializmus időszaká. ban a nagy pfofit ellenére a nógrádi bányászok életviszonyai és munkakörülményei nem javultak, vonatkozik ez a munkabérekre, lakáskörülményekre. politikai és gazdasági kiszolgáltatottságukra egyaránt. Az első világháború előtt 1906-ban volt a legnagyobb bányászsztrájk, amely szintén átfogta az egész szén- medencét. Az első világháború idején a Szociáldemokrata Párt a munkásosztály internacionalizmusát eláruló magatartása miatt csak a szak- szervezeti mozgalom lendült fel, amit a munkásosztály bal- ratolódásának megakadályozása miatt engedélyezett csak a kormány. A salgótarjáni bányászszakszervezet és a vasasszakszervezet baloldali vezetői egységes platformon testületileg országosan is az elsőként csatlakoztak az 1918ban megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjához. A Tanácsköztársaság védelmi harcainak egyik hősi fejezete a nógrádi medencében zajlott le, amikor a bányai és ipari munkások védték meg sikerrel hazájukat a cseh burzsoá csapatokkal szemben. Az ellenforradalmi rendszer ideje alatt sztrájkok sora (1922., 1924.) után kiemelkedő jelentőségű esemény volt az 1926- os éhségmenet, és az 1929-es nagy sztrájk. Ezek a mozgalmak nemzetközi visszhangot is keltve hívták fel a figyelmet a nógrádi bányászok kizsákmányolt helyzetére. ’ Az 1929—33. közötti gazdasági válság súlyos helyzetbe hozta a nógrádi szénmedence bányászait, mely még inkább balra tolta a munkásmozgalmat. 1939-ben jelentős sztrájk zajlott a salgótarjáni szénmedencében béremelést követelve. A hadiüzemekké nyilvánított bányák munkásait 1939-ben megfosztották a sztrájkjogtól, amely azonban nem tudta megakadályozni a sztrájk és szabotázsakciók kibontakozását az egyre fokozódó terror ellen. 1944. november 23—29. között ellenállás bontakozott ki a ka- rancslejtősi bányászok részvételével. A szénmedence bányászainak aktív közreműködése segítette Nógrádi Sándor partizánjainak tevékenységét 1944 decemberében a szénmedence északi határán. A felszabadulás után új szakasz kezdődött a bánvász munkásmozgalomban is. Megalakultak a dolgozók első nép. képviseleti szervei, a nemzeti és üzemi bizottságok. Az addig illegalitásba kénvszerített kommunisták kezdeménvező- ként lératek fel az élet megindulásáért. az újjáépítésért a demokratikus viszonyok megvalósításáért. Az 1945-ös választásokon Salgótarján 70 százaléka kommunista győzelmet aratott. 1946. január 1-vel államosították a nógrádi szénbányákat, s így a bányászok — sajátokénak érezve a bányát, — fokozták a termelést. Az 1946-ban megindult széncsata a salgótarjáni bányászok sikerét hozta. Az újjáépítés és ezen belül a széntermelés fokozásának motorja a Magyar Kommunista Párt volt, melynek bányászszervezetei rendszeresen foglalkoztak a megye bányászatának és bányászainak gondjaival. Az 1947- es országgyűlési választások eredményeként Nógrád megyét két bányász: Hermann Ferenc és Pothornik József képviselhette. 1948-ban Nógrád megyében is megteremtődtek a szocialista forradalom győzelmének feltételei. A bányák, az ipari, közlekedési üziemek, bank és hitelélet, a nagykereskedelem már a szocialista szektorhoz tartozott. A bányaüzemek pártszervezetének létrehozásával a bányászok közvetlenül részt vehettek a termelés irányításában, biztosítva a bányászok állandó politikai, ideológiái fejlődését, mozgósítva a bányászokat a mindennapi és távolabbi célok végrehajtására. S amikor szocialista viszonyaink, a proletárdiktatúra védelméről volt szó 1956-ban, a bányászok az elsők között ragadtak fegyvert és élenjártak a rend helyreállításában, a békés termelőmunka megszilárdításában, az MSZMP szervezeteinek létrehozásában. 1945-höz hasonlóan 1957-ben is Nógrád megyében értek el jelentős sikereket a pártszervezés területén. A szocialista brigádmozgalom létrejöttével, tevékenységének kiszélesítésével, kommunista öntudattal, az elődeik forradalmi hagyományaihoz híven járultak hozzá a nógrádi bányamunkások a szocializmus alapjainak lerakásához. — szf — Kialakult vevőkor, előnyős kapcsolatok az Erdökémiában Az Erdőkémia Vállalat rétsági gyáregysége fontos szerepet tölt be és vállal magára a környék üzemei és gyárai közül az ipari feladatok ellátásában, a termelés és gazdálkodás fejlesztésében. Ugyanis a nagyvállálat négy termelőgazdálkodó egysége közül, termelési értékben a 2. helyet foglalja el. A lassan 33 éves múltra visszatekintő üzem, annak idején nyitányát jelentette a kialakuló ipari tevékenység nek. Mára pedig a több mint 141 millió forint ez évi termelési értékével, és a több mint 10 milliós nyereségtervével lényeges feladatot vállal magára az ipari fejlődésben. Ezért is foglalkozott egyik korábbi ülésén a gyáregység termelési és gazdálkodási tevékenységével, a rétsági városi jogú nagyközségi párt-végrehajtóbizottság. Előnyös, folyamatos termékváltás \ A kollektíva a maga mögé utasított, középtávú — VI. ötéves — tervben, évenként, ugyan különböző hullámzásokkal oldotta meg feladatát, túlzott visszaesés azonban egyszer sem következett be. Ez jórészt annak köszönhető, hogy. a vállalat központjával egyetértésben, annak irányításával eddig még idejében sikerült olyan termékváltást folyamatosan megvalósítaniuk, amely hozzájárult a nyereség tervezett tömegének, évenkénti túlszárnyalásához. Vagyis a kezdeti falepárlásból adódó melléktermékek további feldolgozását nagyobb arányban felváltották az oldószerek és hígítók gyártásával. Ezzel egyidőben, 1980- tól kezdve jelentős termelési értéket és ehhez kapcsolódó nyereséget biztosított az Agrokémiai Egyezmény keretében exportra szállított termékek részfeladatainak sikeres teljesítése. Bár a desztillációs áruk mennyisége a termékajánlatban viszonylag stabilnak bizonyult, ennek ellenére sem sikerült, jelentős termelésnövekedést elérniük. Ezért 1984-től új termékek felkutatására irányították piaci tevékenységüket. Fáradozásukat siker koronázta. Űj termékként kezdtek hozzá a forgácslap ragasztásához használt gyantaadalék valamint a mezőgazdaságban barználatos esavűzószer előállításához. Ez utóbbi teljes körű engedélyezése folyamatban van Az előnyös termékváltás hozzásegítette a Kollektívát ahhoz is, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, a kapacitásuknak megfelelő rendelésállománnyal, illetve piaci igényekkel rendelkezzenek. Az előbb ismertetett előnyös változások sikerrel párosultak egy jól kialakult vevőkörrel, illetve korrekt partneri kapcsolatokkal, amelynek során a kollektíva nemcsak figyelembe vette, hanem teljesítette is az eseten ként jelentkező soron kívüli kívánságokat. Ráadásul a vevők által, határidőre kért termékek pontos kiszállítása mellett a minőségi reklamációk is csak igen ritkán fordultak elő, amelyeket azonnal kivizsgáltak és a szükséges intézkedéseket megtették. Feltételek — beruházásokkal A termékszerkezet, kollektívát jól segítő — változásaihoz simulva teremtették meg az új termékek gyártásának, a régi, de keresettek meny- nyiségének növeléséhez szükséges beruházási feltételeket. Nem egyszerre, hanem folyamatosan. Az első legjelentősebb beruházásra 1981-ben került sor amikor 8 millió forintot költöttek. főleg a desztillációs- termékek mai követelményeinek eleget tévő tárolóhelyek kialakítására, a vagonok ürítését és töltését szolgáló technikai eszközök, berendezések megvásárlására. Ily módon olyan teljesen zárt rendszerű tárolókapacitást hoztak létre, amely hármas követelményeknek tett eleget. Javította a munkakörülményeket. megteremtette az egészségügyi szabályokra vonatkozó előírások megtartását, hozzájárult a tűzbiztonsági feltételek teljesítéséhez. Az újabb termelést, gazdálkodást javító, hatékonyságot segítő beruházás 1984 ben kezdődött meg. Ennek során egy új üzemrész nyitotta meg kapuit, ahol az űj termék előállításához szükséges gvantaadalék-beren- dezés kapott helyet. A nagy- vállalat többi, beruházásra fordítható 50 millió forintját, a zalaegerszegi gyáregység korszerűsítésére, valamint az új termék bevezetése feltételeinek kialakítására vették igénybe. Ennek ellenére sem állították tilosra a jelzőt a rétsági gyáregységben, a kisebb fejlesztések előtt. Az újabbra, ebben az évben kerül sor. Az új üzemrészben, a mezőgazdasági kötő és rögzítőanyagok, valamint a motormosó új termékeket gyártják majd. Az új létesítményre másfél milliót költenek. Koncentrálni a jövedelmezőségre A népgazdasági igények kW elégitéséhez igazodó változások a termelési struktúrában párosultak egy hatékonyabb gazdálkodással is, amelyben fontos szerepe volt az évenként csökkenő létszámmal megvalósított termelési feladatoknak. A városi jogú nagyközségi párt-végrehajtóbizottság méltányolva, elismerve az eddigi munkát, egyetértett a gyáregység párt és gazdaságvezetői által együttesen meg* fogalmazott feladatokkal, amelyek alapvetően a jövedelmezőség növelését szolgáló, jó nyereséget biztosító termékszerkezet-korszerűsítés folytatására, valamint a gazdálkodás színvonala hatékonyságának növelésére ösztönöznek. Az előbbiek sikere érdekében már több termék kísérleti gyártását annak a reményében oldották meg, hogy valamelyik majd nagyobb mennyiségben pótolja a részben kiesett termékei* jövedelmét. Emellett még nagyobb figyelmet fordítanak az ésszerűbb energiafelhasználásra, a hulladékokkal és az importanyagokkal való takarékoskodásra. A gazdálkodás eredményességénei* szolgálatába állítják a teljesítménybérben dolgozók arányának növelését, megteremtik a feltételeket a szakember-utánpótlás biztosításához, valamint a meglévő dolgozók szükség szerinti átképzéséhez. Mert, ahogy eddig, úgy a jövőben is csak a dolgozókkal együtt képesek megoldani a gondoktól, problémáktól sohasem mentes, tartalmában is új, növekvő termelési, gazdálkodási feladatokat, hogy megteremtsék az ez évre tervezett 5 százalékos bérfejlesztéshez a szükséges alapot is. Y. K. Felújított gumiabroncsok — tsz-ekből Befejeződött az ifjú gépi feiök versenye fl vásárváros nyári programja A kőbányai vásárvárosban a tavaszi BNV-t követően sem állt meg az élet, a nyári időszakban lakókocsitábort rendeznek be, augusztusban pedig — a budapesti nemzetközi onkológiai kongresszus idején — nemzetközi orvosi műszerbemutatót tartanak. Július 1-től fogad vendégeket a BNV területén megnyíló lakókocsitábor, amely a hazánkba érkező külföldi vendégek és a fővárost felkereső hazai autósturisták elhelyezését könnyíti meg. Mintegy ötven vállalat sorakoztatja fel termékeit az augusztus 21—27. között a nemzetközi orvosi műszerbemutatón. A nemzetközi onkológiai kongresszussal egyidőben sorra kerülő rendezvényen az „A” pavilonban a legújabb gyógyszereket és rákkutatás! eszközöket állítják ki hazai és külföldi vállalatok, Balatoníüreden szombaton befejeződött a gumiabroncs- felújítók nemzetközi konferenciája, amelyen 20 ország szakemberei vettek részt és ismertették a szakterület legújabb fejlesztési eredményeit, gyártási tapasztalatait. Magyarországon a felújított gumiabroncsok csaknem 80 százalékát a termelőszövetkezetek állítják elő, a 6 termelőszövetkezeti felújító üzem a TSZKER kezdeményezésére és annak koordinálásával jött létre. Ez a szervezet biztosította részükre gazdasági társulás kereteiben, a technológiát, -a gyártó eszközt, az alapanyagot és a szükséges kereskedelmi hátteret egyaránt. Ma már megkezdték az exportszállítást, bekapcsolódtak a nemzetközi abroncscsere-kereskedelembe is. Ily módon 17 ország gumiiparával alakítottak ki i kapcsolatot, Gumiiélújító ágazatuk az évi több mint félmillió abroncs új raf utózásával jelentős szerepet vállalt a hazai ellátásban és — mint a TSZKER vezetői erről beszámoltak — újabb feladatokra vállalkoznak a jövőben is. Így rendkívül fontosnak tartják a hazai vulkanizáló szakmunkásképzés és továbbképzés megszervezését, valamint a gumiipari hulladékok hasznosítását. Terveik megvalósításához számos külföldi példával ismerkedhettek meg a nemzetközi konferencián. A szomszédos Ausztriában például a gumiabroncs-felújítással foglalkozók megalakították a vulkanizálok szövetségét, amely gondoskodik az új technológiák ismertetéséről és beszerzéséről, valamint a szakmai képzésről, továbbképzésről is. Az NSZK-ban az egyik legnagyobb gumigyár nemzetközi iskolában ingyen képezi ki azoknak az üzemeknek szakmunkásait, amelyek termékeiket használják. Az NDK-ban, ahol már a gépkocsiabroncsok felét újrafutózzák, egyaránt nagy gondot fordítanak az alapképzésre és a továbbképzésre. Üj megoldásokat találtak a hulladékhasznosításra is. A gumiabroncsok használható rétegéből granulátumokat készítenek, amelyek újra visz- szakerülnek a technológiai folyamatba. más részükből szigetelő anyagot gyártanak, a maradékot speciális kazánokba tüzelik el. Ma már a legnagyobb állami gumifeldolgozó üzemek teljes gőzszükségletét ezzel a hulladékból származó energiával biztosítják. Az ésszerű oktatási rendszerek és módszerek, valamint á hulladékhasznosítás mellett sok szó esett a feldolgozás technológiai újdonságairól és az újabb segédanyagokról is. Ünnepélyes eredményhirdetéssel fejeződött be szombaton Velencén — a KISZ Fejér Megyei Bizottságának politikai továbbképzési központjában — az ifjú gépi fejők országos versenye. A politikai, szakmai és munkavédelmi verseny legjobbjainak Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Rácz István, a KISZ KB osztályvezetője adta át a díjakat és az okleveleket. A szakmai versenyeket két kategóriában — a gépi és a sajtáros fejésben — bonyolították le az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát elzama- jori tehenészeti telepén és a Székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezetben. A sajtáros kategóriában első helyre Győri Dániel, a Kocséri Petőfi Termelőszövetkezet szakembere bizonyult méltónak, a fejőházas kategóriában, a gépi fejésben a legjobb teljesítményt Szánló Kálmán, a Héki Állami Gazdaság fiatal szakembere nyújtotta. A KISZ Központi Bizottságának külön- díját a legjobb politikai lei- készültséget tanúsító versenyzők: Győri Dániai, Kocséri Petőfi Tsz és Bayer Károly, a Bólyi Állami Gazdaság szakemberei nyerték el, a ME- DOSZ-különdíjat az elméleti kérdésekben legjobb eredményt nyújtó Sziics Imre, (az Áilat- orvostudománvi Egyetem hódmezővásárhelyi tangazdasága) és Bayer Károly, (Bó- Ivi Mezőgazdasági Kombinát) kapta. Az ünnepélyes eredményhirdetésen Magyar Gábor, MÉM-miniszterhelyettes hangsúlyozta. hogy nagy szükség van a fiatal szakemberek magas szintű felkészültségére, a korszerű tehenészetek, az új nagyhozamú fajtáik ugyanis a korábbiaknál nagyobb elméleti és gyakorlati tudást igényelnek. NÓGRÁD - 1986. június *. hétfő 3
