Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-07 / 133. szám

A Kék fényben látták Betegség? A legutóbb látott történet «— 16 éves tiú. 8 éves, azo­nos nemű gyerekkel próbál fajtalankodni! — majdnem olyan, amilyet sokkal súlyo­sabb végkövetkezményekkel már többször is láthattak- hallhattak a Kék fény nézői. A homoszexualitás , nemegy­szer bűncselekmények forrá­sa. Ügy is, hogy az azonos neműek iránt vonzódó férfiak lettek az áldozatok, meg úgy is, hogy ők voltak a bűnel­követők. Szatírok és áldozatok Hátborzongató esetek jut­nak eszembe a Kék fény tör­ténetéből. Ezek mindegyiké­ben kisfiú volt a halálos ál- aozat. Emlékszem, a Bodgal- leie esetre... Az építők nap­ján a család együtt szórako­zott a Népligetben, majd a 9 eves kisfiút, aki a vásárosokat bámulta, megszólította egy férfi. Csak következtetni le­hetett utólag arra, hogy va­lamivel elcsalta. Feltenetőleg azt mondta, amif jóval ké­sőbb, elfogása után vallott, hogy egy oiyan bűvészt fognak megnézni, aki el tudja tüntet­ni az embereket. Az eltűnt kisfiút hosszú ideig nem találták, holtan ke­rült elő. De közben még egy másik kisgyerek is áldozatul esett a homoszexuális Bodgál Zoltánnak, akinek torzult sze­mélyisége abban is megmutat­kozott, hogy már hót büntető- ítélet és tizenkilenc évi bör­tön volt mögötte. Elíogatása után pszichiáterek is vizsgál­ták. Kérdéseikre azt felelte, hogy már fiatal korától job­ban vonzódik a fiúkhoz, mint a lányokhoz. A börtön sem nyújtott választási lehetőséget, a korábbi fejlődési rendelle­nesség teljesen kialakult és rögzült... Az újpesti szatír szintén el­csalta kis fiúáldozatát — „kis- cicákat mutatok, gyere, nézd meg...” Egy toronyépület ti­zedik emeletén ölte meg a gyereket, miközben szexuális kapcsolatban volt vele. A fiú­gyermekek iránt vonzódó aberrált férfiak szinte mindig ígéretekkel — kis állatok, ér­dekes film — csalják el ki­szemelt áldozatukat. Ez tör­tént abban az esetben is, amit a Kék fény legutóbbi adása dolgozott fel. A különb­ség csupán annyi volt, hogy itt még pubertás korú fiúban támadt ferde szexuális vágy egy kisgyerek után... Mikor bűncselekmény? Nem tudom, észrevették-e, szinte alig fordul elő, hogy homoszexuális férfi felnőtt­korát próbálna erőszakkal kapcsolatra kényszeríteni. Igaz, a törvény ezt is bűncselek­ménynek tartja, mégsem való­színű, hogy ez csupán a visz- szatartó erő. Valószínűbb, hogy a felnőtt nem olyan könnyű préda, mint a gyerek. A homoszexuálisok által el­követett bűncselekmények sér­tetti-áldozati oldalán szinte mindig fiatalkorúak vagy ép­penséggel gyerekkornak áll­nak. S ha nem is tűi gyako­riak ezek a bűncselekmények — előfordulnak! Ezért a bün­tető törvénykönyv nagyon ke­ményen, világosan fogalmaz. A „természet elleni fajtalan­ság” címszó alatt így szól a Btk.: „Az a 18. életévét be­töltött személy, aki ennél fi­atalabb, azonos nemű személy- lyel fajtalankodik, bűntettet követ el és három évig ter­jedő szabadságvesztéssel bün­tetendő”. Látható, hogy itt közömbösnek tartja a törvény, vajon adta-e hozzájárulását a másik vagy sem, a tény ön­magában kimeríti a bűncse­lekményt. 4 NÓGRÁD - 1986. j Van aztán ugyanennek egy erőszakos változata is, ahol már az életkor sem számit. A törvény így szól: „Aki azo­nos nemű személyt erőszak­kal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvet­len fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kény­szerít, illetve védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel fajta­lanságra, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő”. A büntetés nyolc évet is elér­het, ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondo­zása vagy gyógykezelése alatt áll. Megrontás a neve annak a bűncselekménynek, ame­lyet a törvény így fogalmaz: „Aki 14. életévét be nem töl­tött személlyel közösül, vala­mint az a 18. életévét betöl­tött személy, aki 14. életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik — bűntettet kö­vet el... ” Nemi szuverenitás Látható, hogy a büntetőjog nem tekinti bűncselekmény­nek az azonos nemű fetnótt- korúak megegyezésen alapuló szexuális kapcsolatát. Mégpe­dig azért, mert a tudat-akarat által bizonyos értelemben sza­bályozható ez a szexuális in­díttatás. Ennélfogva elvár­ható a homoszexuális ember­től azoknak a veszélyes, tár­sadalmilag káros helyzetek­nek az elkerülése, amelyeket a büntető törvénykönyv is megfogalmaz, s ezzel is vé­delmezi a fiatalkorúakat az esetleges fejlődési rendellenes­ség kialakulásától; illetve biz­tosítja felnőttkorban is a nemi szuverenitást, tehát azt, amit különneműeknél is tesz; akarata ellenére senkit nem szabad szexuális kapcsolatra kényszeríteni! Bűnügyi szakemberek sze­rint a homoszexuális férfiak — mivel igen nagy velük szemben a társadalmi előíté­let — félnek a nyilvános kap­csolatteremtéstől, s ezért ti­tokban, a jog és a jogtalan­ság határán járva próbálnak ismeretségeket kötni. Ebből fakad, hogy a bűnözök vilá­gában egyesek — az előbbi helyzetet felismerve majd ki­rabolják, kifosztják őket. Nem­egyszer előfordul, hogy ho­moszexuális férfi lett így gyil­kosság áldozata is. Néhányszor a Kék fény is bemutatott ha­sonló eseteket. Meg olyano­kat is, amikor fiatal banditák Úgynevezett „buziverésre” szö­vetkeztek, de valójában a ho­moszexuális férfiak értékei­nek a megszerzése volt kez­dettől a céljuk. Ilyen volt a Batthyány téri aluljáróban történt rablássorozat. Egy fia­talokból álló banda elhatá­rozta, hogy olyan magatartást fog tanúsítani az aluljáróban, ami kihívó-felhívó lehet ho­moszexuális férfiak számára. Jó néhány ilyen hajlamú férfi észre is vette a banda egyik­másik tagját. Ajánlat, alku­dozás, látszólagos megegye­zés, majd a találkahelyen meg­jelenik az egész banda és fél- holtra veri a ferdehajlamú férfit. Aztán kirabolja. Így esett áldozatul egy tanár, aki — tudva, hogy saját ismeret­ségi körében semmiképp nem létesíthet kapcsolatot — pá­lyaudvarokon, aluljárókban kereste ezeket. Meddig magánügy? Változatlanul tart a tudo­mányos vita arról, hogy meny­nyiben betegség, s mennyiben csupán fejlődési rendellenes­ség a homoszexualitás? A Kék fényben hallott-látott el­meorvos azt a tudományos felfogást képviselte, hogy ez únius 7., szombat nem betegség — magánügy. Való igaz, hogy a büntető törvénykönyv is magánügy­nek tekinti, mindaddig, amíg a benne megfogalmazott hely­zeteket a homoszexuális em­ber tiszteletben tartja. A köz­felfogás azonban ennél kemé­nyebb, zordabb. Valószínűleg abból fakad az, hogy az em­beri szexualitás alapmotívu­ma a fajfenntartás. Ezért a különneműek párkapcsolatát tekintjük természetesnek, s az egyneműekét természetel­lenesnek. Mégis, mert a ho­moszexuálisok száma nem túl nagy, tudomásul kell venni, hogy kifejlődhet emberekben ilyen rendellenesség, amelyen ők változtatni nem tudnak, legfeljebb a törvény mezsgyé­in belül korlátozzák érzelmi kapcsolataikat. A képernyőn legutóbb lá­tott 16 éves fiú, egy 8 éves kisfiút csalt el azzal az ígé­rettel, hogy kiskutyákat mu­tat neki. A 16 éves gyerek már ismert volt a rendőrség előtt; 13 és fél éves korában nála kisebb fiúkat vett rá sze­xuális kapcsolatra, s azok ezt tűrték. A dolog kiderült Az ..elkövetőt” mégsem lehetett büntetőjogilag felelősségre vonni, a vétőképesség hiánya miatt. (14. életév betöltése kell hozzá!) Az újabb törté­netnek ott szakadt vége, hogy a kiszemelt kis áldozat sikol­tozni kezdett, amikor a fiú megpróbált ráfeküdni. Az ijedtség arra késztette a ki.s áldozatot. hogy tő­le tel'hetően ellökje magától a nagyobbat, és leszaladjon a lépcsőn. (Ismét egy lépcsőház legfelső szintje volt a kisze­melt helyszín!) A szülő és orvos szerepe Az orvosszakértő szerint — hallhatták — a pubertás kor­ban gyakori a szexuális ösz­tönök zavara, a tétova vonza­lom egyik vagy másik nem iránt. Viszont abban, hogy egy ilyen fejlődési rendelle­nességre való hajlam mivé növi ki magát, nagy szerepe van a szülőknek és az or­vosnak. A szülőnek abban, hogy felismerje fiúgyermeké­nél az ilyen irányú zavaro­kat: amihez persze meghitt, bensőséges kapcsolat kell szü­lő és gyermeke között. A fel­ismerést követnie kell az or­vosi szaktanácsnak, a pszi­chiáter kezelő tevékenységének, ami természetes irányba tud­ja fordítani a ferde irányba induló szexuális ösztönöket. Valószínűleg sokan megje­gyezték a rendőrtiszt tanácsát is, — elhangzott a Kék fény májusi adásában! — hogy mi­lyen fontos újra meg újra kioktatni a fiúgyerekeket épp­úgy, mint a kislányokat, hogy senkit ne kövessenek, aki ígérget kis állatot vagy cukor­kát, érdekes filmet, vagy jó játékot. Más szóval, idegennel ne menjenek el, még akkor sem, ha ez látszólag bizal­matlanságra neveli a gyerme­ket. Senkit ne tévesszen meg, hogy ilyen terjedelmesen szól­tunk a Kék fényben és ehe­lyütt a homoszexualitás né­hány büntetőjogi gondjáról; az összes bűncselekményekhez képest elenyésző azoiknak a bűncselekményeknek a szá­ma, amelyeket homoszexuáli­sok követnek el, vagy az ő sérelmükre teszik ezt mások. Mégis hasznos tisztában len­ni ennek néhány jogi és tár­sadalmi vonatkozásával, mert ilyen ismeretek birtokában jobban meg tudjuk védeni magunkat, gyermekeinket, s inkább be tudjuk fogadni az ezzel kapcsolatos valóságot. Ami megint csak hozzájárulhat ahhoz, hogv akik ezt a két­ségkívül nem könnyű embe­ri problémát hordozzák ma­gukban, messzemenően tör­vénytisztelők legyenek. A pihenést is tanulni kell •M Rászolgállak A SZOT-üdülök kézikönyve A közelmúltban a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Fő- igazgatóság munkatársainak összeállításában megjelent A SZOT-ÜDÜLÖK kézikönyve című kiadvány második, ja­vított és bővített kiadása. A kötet megjelenését elsősor­ban az indokolja, hogy fo­lyamatosan keresik, főleg, amióta híre ment: nemcsak a kedvezményes beutalást igénylők, hanem az önkölt­séges üdülés iránt érdeklő­dőknek is nélkülözhetetlen információkkal szolgál... A könyv az üdülői létesít­mények bemutatásán 'kívül részletesen ismerteti a SZOT- beutalás formáit: a felnőtt-, a családos, a gyógy-, a sza­natóriumi, a külföldi, a gyermek- és szakmunkásta­nuló-üdültetést. Eligazít az az egyes üdülési típusokra jellemző sajátos tudnivalók között, tájékoztat az üdülé­si szabályzat előírásairól, közli az üdülők osztályba so­rolását, címét és telefonszá­mát is. Az összeállítás tájegysé­genként bemutatja az üdülők közvetlen környezetét, a tá­volabbi kirándulóhelyeket; röviden szól a táj történel­mi, földrajzi nevezetességei­ről, valamint műemlékeiről. A kiadvány helység sze­rinti betűrendes névmuta­tója a könyvet praktikussá teszi — a színes képmellék­let szinte érzelmileg már előre motiválja a beutalta­kat. A kötetet átlapozva kitű­nik: a pihenést tanulni, de legalábbis tanulmányozni szükséges. (Sándor) Könyv a Szovjetunióról „Gorbacsov dinamizmusa” címmel jelentetett meg köny­vet a francia Messidor- Édition Sociale könyvkiadó Gérard Streiíf, a l’Humanité állandó moszkvai tudósítója tollából. Az FKP lapjának munkatársa azt tűzte célul, hogy a nyugati olvasóknak — mindenekelőtt a franciák­nak — valós, a burzsoá pro­paganda torzításaitól men­tes képet adjon a mai Szov­jetunióról. az elismerésre M a, nemcsak az országban, hanem megyénkben is a közvélemény érdeklődésében, a korábbinál nagyobb mértékben kap helyet az építők munkájának megítélése. Ezen a napon, az építőik napján, őket köszöntjük tisztelet­tel és megbecsüléssel. Az elismerésre, a méltató és dicsé­rő szavakra'minden tekintetben rászolgáltak megyénk vál­lalataiban, üzemeiben dolgozó építőmunkások, faipari dol­gozók, építőanyag-ipari üzemben tevékenykedőik. Jellegénél fogva, az érdeklődés homlokterében, a ma­gasépítők állnak, akiknek munkáját óráról órára, nap mint nap figyelemmel kísérheti a közvélemény és kritikus szem­mel minősítheti. Akiknek jó munkája révén jutnak egyre többen korszerű, minden igényt kielégítő, egyre jobb minő­ségben készülő otthonokhoz. Kerülnek az új iskolák, óvo­dák átadásával gyermekeink jobb körülmények közé, az új közintézmények létesítésével pedig jelentősen javulnak az ott dolgozók élet- és munkakörülményei, válnak egyre kulturáltabbá, egészségünk védelméért, visszaadásáért küz­dő egészségügyi intézmények. Vagyis: az építők kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy vá­rosaink, falvaink arculata évről évre miként változik, ho­gyan gyarapodnak a kisebb és nagyobb közösségek. Bár nem olyan gyors ütemben, mint a korábbi évtizedben, de- a lehetőségekhez képest még mindig elismerésreméltóanj Ezen a napon különös tisztelettel és megbecsüléssel szó­lunk azokról, akik a jók közül is a legjobbak, akik több­éves, következetes, céltudatos, kifogástalan munkájuk ered­ményeként, különböző úttörő kezdeményezésekért, korv many-, miniszteri és vállalati kitüntetéseket vesznek át. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál — ahol az idén a kollektíva 40 milliós nyereség elérésére törek­szik —, egy dolgozó kap Munka Érdemrend kitüntetést, 11-en Kiváló munkáért miniszteri elismerést vesznek át, 38-an — beleszámítva a HÖVI LL-leányvállalatot js —, pe­dig a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést kapják meg. Gazdaságunk fejlődését kísérő, számunkra előnytelen külpiaci és belpiaci helyzet az építők számára is új köve­telményeket állított, és a megújulást írta elő számukra. Az évről évre szűkülő beruházások, a több mint három éve bevezetett versenytárgyalásos módszer arra kénysze­rítette, ösztönözte a kivitelezőket, hogy jobban szembe-, nézzenek önmagukkal, a folyamatosság, a megbízók bizal­mának megnyerése érdekében szakítsanak korábbi rossz tulajdonságaikkal; a határidők gyakori módosításával, a minőségi követelmények háttérbe szorításával, a techno­lógiai fegyelem megsértésével, a fegyelmezetlenség külön­böző formáival, a vállalkozási készség hiányával. Jó do­log. hogy az előbb említett területeken előnyös változások, következtek be. Ezek azonban kezdetiek, de sokatígérőek. Az építők kénytelenek a fejlődésnek előbb említett jö­vedelmet gyarapító tartalékait az eddiginél jobban haszno­sítani, mert az erőteljesebb fejlődéshez, a termelés növe­léséhez múlhatatlanul szükséges műszaki-technikai, tech­nológiai megújuláshoz kívánatos pénz, éppen hogy csak csordogál. Ezért a gyorsabb előrelépéshez szükséges össze­get a termelékenyebb és hatékonyabb munkával kell elő­teremteni. Nem az ünneprontás szándéka, hanem a megújulásra, a többre, a jobbra, a jövedelmezőbb munkára való ösztön­zés céljából kívánkoztak ki belőlem az előbbi gondolatok. Ezek mögött újabb tízmilliós bevételi lehetőségek húzód­nak meg, újabb nyereséget gyarapító milliók megszerzése várat magára. C gondolatok jegyében köszöntjük a megyénkben tevé- ^ kenykedő építő-, fa-, és építőanyag-ipari dolgozók csaknem 12 000 fős családját és kívánjuk, hogy a szigo­rúbb követelményeknek is maradéktalanul tegyenek eleget, elsősorban saját, jól felfogott érdekükben, a népgazdaság erősítésének szándékával együtt. V. K. Könyvek az alagsoron Elszaladt S^háitm évtized? Hiszen, mintha most történt volna, hogy azt a fi­atal sötét hajú, mosolygós asszonykát kinevezték a Kos­suth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségének ügyintézőjé­vé. Rohan az idő. Molnár Pálné, született Tőzsér Mária nagymama lett. És teltebb is, mint volt. Csak a haja színe nem változott és a hangja. Most is, mint régen, üde és bizalmat keltő. Nem zárkó­zott be a könyvszagú világ­ba, pedig kötetek ezrei ér­keztek kirendeltségükre és keltek útjukra az emberek­hez. Most ott a birodalmuk, a városi új pártház alagsorában. Tágas folyosókról nyíló, szé­pen képzett szobákban, pol­cokkal irányított könyvutcák­ban. Nem is csak könyv­kiadó ez, hanem szellemi központ, támpontot kere­sőknek. És ebben a már-már ünnepi csendben, váratlanul, felberreg a telefon. Erősza­kosan, sürgetően ... Molnár- né, a kagyló után nyúl, hosz- szan hallgatja a hívót. Bólo­gat, a megértését jellezve. — Egy kis türelem, meg­nézem. Ha tudok, feltétlenül segítek... Valaki vizsgára készül és ahhoz keres irodalmat. A ki- rendeltségen nem található a könyv. Molnárné újabb tü­relmet kér és a másik tele­fonon végigérdeklődi az egész város könyvtárait. Is­merősként beszél velük. De, nincs. Az előbb még a mun­kájáról derűsen beszélő asz- szony arca elkomorodik. Lát­hatólag bántja, hogy nem se­gíthet. A hangja is megke­seredik, amikor a hívóhoz szól. — Nagyon sajnálom, hogy nem segíthetek azonnal. De, ígérem, beszerzem néhány napon belül... Azt mondták a kirendelt­séggel kapcsolatban lévő könyvterjesztők, hogy, ha Marika megígér valamit, ak­kor azt teljesíti is. Valamikor egy kis szobácská­bán kezdte néhány tucat kö­tettel, ma évente közel négy­millió forint értékű szellemi terméket továbbítanak az ol­vasókhoz. Földesi László, a kirendeltség vezetője, távol volt. Addig Molnár Pálné irányítja a könyvkiadót. De, ezt is a tőle megszokott ter­mészetességgel és a munka­társaival való nagyon egész­séges együttműködéssel. Azt tartják róla, hogy inkább politikai munkatárs, mint­sem kereskedő, ő pedig azt vallja: — Itt mindkettőre szüksé­günk van... D Ari in úgy igaz> hogy • politikai tevé­kenység azt a hatszáz em­bert biztatni, a könyvek fon­tossági sorrendjéről eligazí­tani, akik az üzemekben, hi­vatalokban, intézményekben árusítják a kiadványokat. Rá­ébreszteni őket, hogy nem csupán könyvárusok, ha­nem a politikát, a könyvek terjesztésével támogató em­berek. A műveltség állandó közvetítői. Időközönként ott van közöttük Molnár Pálné, aztán sor kerül arra is, hogy együtt, valamennyien ta­lálkoznak a dolgok megbe­szélésén. Felragyogott az ar­ca, amikor erre emlékezett: — Ezek hasznos munka­társi találkozások... Molnár Pálné a kirendelt­ség közel három évtizedes hűséges szolgálója. Honnan szerény szorgalmassága? Az apjára, a fiatalon meghalt bányászra emlékszik. Aztán a családjának tagjaira, akik munkájuk tisztességes végzői valahányan. Úgy igaz, akinek munkahe­lyén szíve diktálja köteles­ségének becsületes ellátását, annak otthonában is jelen van az emberi boldogság? Marika a kérdésre mélyen gondolkodik. Keresi azt a szót. amellyel kifejezhetné a családi boldogságot. Képze­letében biztosan felötlik a városszél, fenyvestől öve­zett, hirtelen völgyében a családi ház. A virágoskert. Az unokák, az örökké mozgó, magát már felnőttnek tudó fiúcska, Derű, a még karon- ülő kislány, Brigitta. És ott a tőszomszédságban élő fi­atalok. Aztán a férj, aki sze­lhető barát, hűséges élettárs, minden. Ezek az övéi, Tőzsér Marikáé. Nem is igen tud szól­ni, csak az öröm könnyeivel birkózik, ha eszébe jutnak! C ' érdemes élni. “Z6IT Nekem ez a boldogság ... De, megint a telefon. Már nincs helye az elérzékenyü« lésnek. A munka ilyen. Bobál Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents