Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-07 / 133. szám

'fsíJSOltf 2.C7HS fői VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 133. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1986. JÚNIUS 7., SZOMBAT A SZOT elnökségének A SZOT elnöksége pénteki ülésén az egészségügyi mi­niszter előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg az egészségügy időszerű kérdéseiről és a szükséges állami in­tézkedésekről Az elnökség megerősítette, hogy a szakszér- vezetek az állami intézkedések kialakításában továbbra is részt vesznek, érvényesítve egyetértési jogukat. Az elnökség ezt követően megvitatta és elfogadta az üzemegészségügyi ellátás helyzetéről és az ezzel kapcsola­tos további teendőkről szóló tájékoztatót. További napirendi pontként az elnökség megvitatta a szakszervezeti művelődési otthonok munkájáról szóló elő­terjesztést. Az elnökség állásfoglalásában rámutatott, hogy a szakszervezetek közművelődési és mozgalmi tevékenysé­gének nélkülözhetetlen eszközei a művelődési otthonok. lu a; : eufiz felett Hadd kezdjem rendhagyó módon e sorokat: sokat és sokszor írunk, olvasunk és hallunk történelmi tudatunk „fehér foltjairól”. Arról például, hogy eleget tudunk-e és hogy jól tudjuk-e azt, milyen mély, milyen különle­ges gyökerei vannak a magyar—szovjet barátságnak? Ezek a gyökerek képletesen szólva a fiatal szovjetha­talom első, valóban sorsdöntő hónapjaira nyúlnak visz- sza Olyan időszak volt ez. amikor korántsem dőlt még el, fennmarad-e a szovjethatalom Oroszországban, avagy az ellenforradalom kerekedik felül. S ami a kapcsolat különlegességét illeti: történelmi tény, hogy az első vi­lágháború vérzivatarában Oroszországba került hadi­foglyok százezrei között egyetlen más nemzet fiai sem csatlakoztak olyan nagy arányban és olyan magas szám­ban a forradalomhoz, mint éppen a magyarok. Amikor Kádár János egyik szovjetunióbeli útja alkal­mából ellátogatott a kupavnai textilgyárba, ahol a Szov­jet-Magyar Baráti Társaság egyik legerősebb üzemi szervezete tevékenykedik, az a Szemjon Birjukov üdvö­zölte, aki 1918—19-ben Kazán környékén az internacio­nalisták parancsnoka volt: „Ma, amikor barátságunk erő­sebb, mint valaha, jólesik visszaemlékezni arra az idő­re, amikor a magyar és orosz katonák együtt küzdöttek tatárföldön a szovjet hatalomért abban a zászlóaljban, amely Marx Károly nevét viselte, és amelyet Lenin uta­sítására szerveztem.”. ... A történelmi ív kezdőpontja ez. Évtizedeken mutat keresztül ez az ív. A Horthv-rendszer nemzetellenességét és szovjetellenességét egymástól elválasztani nem lehet. A Szovjetunió elleni háborúba való bekapcsolódás a Horthy-rendszer uralkodó osztályának legnagyobb bűn- cselekménye volt a magyar nép ellen. Több mint más­fél évtizeddel a felszabadulás után az a szovjet hadve­zér, akinek csapatai elsőnek léptek magyar területre, Ro- gyion Malinovszkij marsall, a 2. ukrán front egykori parancsnoka és akkor a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere, ezt mondotta e sorok írójának: „Több mint hat hó­napig keményen harcoltunk Magyarország felszabaduló- sjáért.” 1945. április 4. és azután szeptember 25. Még fél év sem telt el a felszabadító harcók befejezésétől, és még másfél év volt hátra a párizsi béketárgyalásokig, amikor a Szovjetunió — elsőként a nagyhatalmak közül — ismét felvette a diplomáciai viszonyt Magyarországgal. A kom­munista párt lapja, a Szabad Nép vezércikkében így írt: „A fegyverszüneti szerződés megkötésétől az ismételt élelmiszer- és üzemanyag-segítségig, a szovjet—magyar kereskedelmi szerződésben számunkra biztosított komoly előnyökig, hadifoglyainknak még a békekötés előtti ha­zaengedéséig — számos bizonyságát láttuk annak, hogy a szovjet kormány nem úgy kezel bennünket, mint a tegnapi ellenséget, hanem úgy, mint a mai és a holna­pi barátot. Most... a Szovjetunió, a világ egyik vezető nagyhatalma, jogilag is elismeri a magyar kormányt, mint Magyarország képviselőjét”. 1956-ban ismét szov­jet katonák ontották vérüket a magyar nép szocialista vívmányainak megőrzéséért. Barátságunk azóta új törté­nelmi szakaszban harmonikusan és meghitten fejlődik. Különösen nagy jelentősége van a két párt viszonyá­nak, a két ország vezetői közötti kapcsolatoknak. Ennek új dimenziói felé mutatott utat az SZKP XXVII. kong­resszusa is. Ennek a kongresszusnak tapasztalatai ismételten arról győztek meg bennünket, hogy pártjaink között a társa­dalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok fő kérdéseiben teljes a nézetazonosság, kapcsolatainkat az egymás irán­ti tisztelet és megértés vezérli. Pártjaink eddig is a megértés szellemében kezeltek a sajátos megoldásokat, kölcsönösen tanultunk egymás ta­pasztalataiból, de mindennek a kongresszus nyomán még jobbak lehetnek a feltételei. Ez jutott kifejezésre pártunk főtitkárának és Mihail Gorbacsovnak akkor, a kongresz- szus idején tartott találkozóján is. Kádár János elvtárs akkor nemcsak a szovjet külpolitikának a világ atom­mentesítésére irányuló nagyszabású kezdeményezéseit biztosította közvéleményünk támogatásáról, hanem nyo­matúkkal hangoztatta: Mi örülünk annak, és üdvözöljük azt, azokat a folyamatokat,. változásokat, amelyeket a XXVII. kongresszus tükröz. A barátság hétköznapjai új kérdéseket vetnek fel, ame­lyekre a kor igényeinek megfelelő válaszok születnek. Hazánk legfőbb energiaszállítója a jövőben is a Szovjet­unió lesz, energiaszükségletünknek csaknem a felét in­nen fedezzük. . . „ Hazánk mind a jamburgi gázvezetékhez, mind a Kasz- pi-tengeri olaj- és gázlelőhelyek kiaknázásához gépeket, berendezéseket szállít, s a Kaszpi-tenger mellékén a ter­melésbe és az infrastruktúra kialakításába magyar épí­tők. szakértők kapcsolódnak be,, számuk megközelíti majd az ötezret. _ ,_ ... , Az új együttműködési formák köze tartozik a kozvet- len vállalati kooperáció. Erre a legfrissebb példa a bá­bolnaiak és a sztavropoliak megállapodása különféle ku­tatások, kísérletek végzésére. _ Meggyorsítani a tudományos-műszaki fejlődést, ei ed- ményeinek gyakorlati alkalmazását, ésszerűbben felhasz­nálni az erőforrásokat — a két ország közös feladata ez, amelyet a fokozott minőségi követelmények diktálnak. E feladatokat teljesíteni úgy lehet, ha minden eddiginél jobban élnek a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeivel, új formákkal gazdagítják azt. Ez a válasz a kor kihívására s ez egyszerre szolgálja a magyar és a szovjet érdekeket éppúgy, mint a szocialista közösség egészének érdekeit. V. P. r Építők napi ünnepségek a megyében Elismerés az élenjáróknak — Tekepálya-avató a síküveggyárban Az építők napjának előestéjén Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vál­lalat központjában került sor Mustó János, salgótarjáni festőművész kiállításának meg­nyitására. A tárlatlátogató érdeklődő közönséget Timmer Zoltán, a vállalat igazgatója köszöntötte, majd Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára méltatta a művész élet* útját, művészi hitvallását. Hangsúlyozta, hogy Mustó Janó* művészetében a világot tel­jességgel kívánja ábrázolni, s erre csak egy olyan alkotó képes, akinek mesterség­beli tudása, mélyen átérzett kötelességtudata van. Környezetvédelmi világnap A környezetvédelmi vi­lágnap hazai központi ese­ményét pénteken Szarvason rendezte meg az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatal, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és az Országos Vízügyi Hivatal A város művelődési házában tartott ünnepség résztvevőit Pataki István, a Szarvasi Vá­rosi Tanács elnöke köszöntöt­te, majd Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott be­szédet. Bevezetőben, a környezet- védelem és a béke összefüg­géseivel foglalkozva, többek között arra mutatott rá, hogy e két tevékenység, illetve állapot szorosan feltételezi egymást, majd a környezet- védelem szükségességének előzményeiről szólt. A továbbiakban a Minisz­tertanács elnökhelyettese arról beszélt, milyen hatal­mas munkát igényel az el­követett hibák, mulasztások helyrehozása, s milyen nagy felelősség hárul a ma embe­rére azért, hogy ez a munka sikerrel folytatódjon. Maróthy László a további­akban a környezetvédelmi tör­vény megszületése óta elért hazai eredményeket taglalta, majd a VII. ötéves terv idő­szakának ilyen irányú fel­ad atairől sSHva azt hangsú­lyozta, hogy fokozott szigor­ral kell fellépni a környezet­károsítókkal szemben. Hová kerül a termés? A nógrádi mezőgazdasági nagyüzemek képviseletében agrármérnökök, pénzügyi szakemberek találkoztak teg­nap délelőtt Balassagyarma­ton, a megyei gabonaforgal­mi és malomipari vállalat Thököly utcai tanácskozóter­mében. Az eszmecserére az aratás idejének közeledte adott okot. Miklósik Ignác, a vállalat igazgatója az elmúlt eszten­dő eredményeiről szólt elő­ször. Mint elmondta: tavaly a termelőszövetkezetek és a vállalat is tartotta magát, a korábbi megállapodásokhoz. A mezőgazdasági üzemek ide* jében és megfelelő mennyi­ségben szállították az át­vevőhelyekre a learatott ga­bonát. Kiemelkedő esemény volt a megye mezőgazdaságá­(Folytatás a 2. oldalonJ Nemes hagyomány, hogy a nyár elején az ÉVM-hez tar» tozó gyárak dolgozói ünnep­ségeken emlékeznek meg az építők napjáról Tegnap az Üvegipari Mű­vek három gyárában került sor építők napi ünnepségre. A Pásztói Szerszám- és Ké­szülékgyárban Pádár Sándor igazgató köszöntötte az egy­begyűlteket, majd jutalmak, kitüntetések átadására ke­rült sor. Három kollektíva ér. te el a Vállalat kiváló bri­gádja címet: a Szabadság, a Stromfeld Arurél és a Mik­száth Kálmán nevét viselő szocialista brigádok. Ketten részesültek Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben: Sándor József főművezető és Csetneki László villanysze­relő csoportvezető. Heten vehettek át 25 éves szakszervezeti munkáért oklevelet, és egy dolgozó ka­pott 40 éves szakszervezeti munkáért elismerést. Közpon­ti ünnepség keretében adták át a Munka Érdemrend bronz fokozatát Bozsár Károlynak, az üzem gazdasági igazgató- helyettesének. A salgótarjáni öblösüveg­gyár dolgozói a Kossuth La­jos Művelődési Házban ren­dezték meg összejövetelüket. Ünnepi beszédet Hammerné Nagy Sva mondott és itt is kitüntetéseket adtak át. A Nógrádi Sándor, a Zója, a II. Rákóczi Ferenc és a Zalka Máté nevét viselő szocialis­ta brigádok elnyerték a Vál­lalat kiváló brigádja címet. Az ágazat kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést ha­tan, Kiváló dolgozó kitünte­tést pedig 21-en. kaptak. A salgótarjáni síküveggyár közel 70 dolgozóját köszön­tötte a tegnapi ünnepség szín­helyén, a sporttelepen, Ta­kács Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára. Az esemé­nyen jelen volt Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titká­ra, Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára és Czina Sán­dor, az ÜM vezérigazgatója. A köszöntő után jutalmakat adtak át: a Komarov Szoci­alista Brigád elnyerte az ága­zat kiváló brigádja címet, emellett hét szocialista bri­gád kapta meg a vállalat ki­váló brigádja elismerést. Erre az alkalomra időzítet­ték a gyári összefogással épült tekepálya átadását. Az új lé­tesítmény avatására meghív­ták a Ferencváros együttesét, köztük Csányi Béla világ­bajnokot, aki nyitódobásával képletesen is átadta a pályát. Központi ünnepségen ju­talmazták a Gránit Csiszoló­korong és Kőedénygyár rom- hányi Videnta gyáregysé­gének legjobb dolgozóit. Ket­ten kaptak kiváló munkáért miniszteri kitüntetést: Balázs László művezető, egyben szb- titkár és Kelemen Tibor üzemvezető, mint kiváló ter­melésirányító. A vállalat ki­váló brigádja címet a József Atila ifjúsági szocialista brigád nyerte el. Szintén ket­ten kapták meg a kiváló dolgozó elismerést: Masznik Jánosné meós és a Previz Jó­zsef esztergályos. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói vasárnap tartják építők na­pi ünnepségüket Salgótar­jánban, a Gyertyánosban. Szintén vasárnapra tették összejövetelüket a Romhányi Építési Kerámiagyár munká­sai. Ezekről hétfői számunk­ban adunk részletes tudósí­tást. ☆ Az építők napja alkalmá­ból Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter pénteken, a szakmai szakszervezet székházában köszöntötte az ÉVM-vállalatok dolgozóinak legjobbjait. Ez­után átadta az Elnöki Tanács kitüntetéseit. (Az építőket köszöntő írá­sunk a 4. oldalon.) , A NÖGRÄD Romhányban (5. oldal) A magyar plakátról — egy kiállítás ürügyén (7. oldal) Juan Gycnes fotói (9. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents