Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-06 / 132. szám

Kérdések könyve — Ég és Föld A gyermekeknek szánt ter­mészettudományos ismeret­terjesztő irodalom érdekes és értékes alkotása jelent meg nemrégiben a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gon­dozásában. Képes gvermek- enciklopédia. így jelöli meg iáját műfaját, jogosan. A szülők, pedagógusok jól tudják, hogy a gyermekek legtermészetesebb kifejezés­módja a kérdés. Már az egy­két éves gyermek elkezdi a mi ez. miért kérdéseket fel­tenni (csak legyen ideje és idege a felnőttnek mindenre válaszolni), de a mindenre nyitott nagyobb gyermekek érdeklődése is a kérdésekben jut kifejezésre. S, minél több kérdésre kap megfelelő vá­laszt a gyermek, annál mesz- szebbre jut a világ, a kör­nyezete, az élet összefüggé­seinek a megismerésében, megértésében. A kiadó szerkesztői és a szerzők, Varga Domokos és Varga András nyilván a gyermekek ősi kérdést fel­tevő .,ösztönéből” indultak ki, illetve erre építettek, amikor szűkebb és tágabb környe­zetük (Ég és Föld) minden fontosabb ismeretét kérdes- felelet formájában, dolgoz­ták fel. Tulajdonképpen egy gyermekek szintjéhez sza­bott csillagászati és termé­szeti földrajzkönyvet adtak közre, jól megválasztott kér­désekkel, jól megfogalmazott feleletekkel. Megismerteti a könyv az ifjú olvasókkal előbb a tá­gabb környezetet, a napot, a holdat, a bolygókat, az üs­tökösöket, a meteorokat és a csillagokat. Ezután követke­zik a szűkebb környezet, földünk néhány természeti földrajzi jelenségének ismer­tetése. A könyv ilyen kérdés-fe­lelet feldolgozása azzal az előnnyel jár, hogy lapozgat­va a könyvet, az olvasó ki­választhatja az őt érdeklő kérdéseket, és mellőzheti azokat, amelyek pillanatnyi­lag nem érdeklik. Ez azonban hátránynak is felfogható, mert az ismeretek hiányo­sak, hézagosak maradhat­nak. Az ilyen könyv nem na­gyon alkalmas a folyamatos olvasásra, inkább csak a kér­dések szemelgetésére. És itt jön a szülő szerepe: a mellő­zött kérdésekre is felkelteni a gyermek érdeklődését, se­gíteni a hézagmentes világ­kép kialakításában. Ha e könyv segítségével foglal­kozik a szülő a gyermekével, maga is felfrissítheti ily mó­don ismereteit A kérdésekre adott vála­szok általában precízek, jól fogalmazottak, nem hosszúak, nincs bennük egy felesleges szó sem. A mondanivalót pe­dig jól kiegészíti a rengeteg színes magyarázó rajz (K;ss István munkája), valamint a számos színes fényképfelvé­tel. A könyv nyomdatechnikai előállítása (Kossuth Nyomda) is méltán érdemel elismerést, alkalmas a gyermekek vizu­ális lebilincselésére. A szer­zők és a kiadó szándéka sze­rint nyolcéves kortól alkal­mas a könyv a gyermekek ismereteinek bővítésére, ér­deklődésük felkeltésére. H. J. Neruda hagyatéka Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő hagyatéka mos­tantól fogva a chilei nép tu­lajdona. A Pinochet-kormány- zat hosszú huzavona után végül is kénytelen volt enge­délyezni a Neruda-alapítvány létrehozását. A Madridba ér­kezett jelentések szerint San- tiagoban a chilei kormány hivatalos közlönyének leg­utóbbi számában megjelent az a remdelet, amely közzé­teszi a kommunista forradal­már költő végakaratának megfelelő alapítvány létre­hozását. Neruda, aki egész életét a chilei nép forradalmi küz­delmének szentelte, néhány nappal azután hunyt el, hogy Santiagóban a szélsőjobbolda­li katonai puccs megdöntötte a Népi Egység kormányát és megölték Salvador Allende köztársasági elnökét. A chi­lei, kormányzat most kiadott rendelete a haladó erők ösz- szefogásának erejét igazol­ja,, s bizonyítéka annak, hogy a diktatúra kénytelen engedni a rá nehezedő poli­tikai nyomásnak. A rendelet értelmében Ne­ruda háza múzeum lesz, val- paraisói ingatlanán pedig kulturális központ létesül. Santiagói egykori lakásában — ahol Neruda és tavaly el­hunyt özvegye utolsó napja­it töltötte — közkönyvtár nyílik. Ugyanitt őrzik majd Pablo Neruda világszerte kü­lönféle nyelveken kiadott műveinek egy-egy példányát a tudományos kutatók részé­re. A költő pénzvagyonát a rendelet értelmében felhasz­nálhatják kulturális és mű­vészeti célokra. Megfigyelők utalnak arra, hogy jóllehet a chilei kor­mányzat váltig igyekezett akadályokat gördíteni az alapítvány létesítése elé, vé­gül is egy kommunista mű­vész életművéről kellett ren­deletet alkotnia. Santiago könyvesboltjaiban Neruda művei mindmáig a legkere­settebb alkotások közé tar­toznak. Balassa­gyarmatiak a Néprajzi Múzeumban A budapesti Magyar Nép­rajzi Múzeumban évek óta nagy népszerűségnek örven­denek a vasárnap délelőtti koncertek. A sorozatban már többször szerepeltek Nógrád megyei együttesek, s most, vasárnap újra szűkebb pát­riánk muzsikusai szórakoz­tatták a közönséget. A balas­sagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola 25 tagú ifjúsági vonószenekara és növendé­keinek négy kamarazenei csoportja adott ízelítőt tudá­sából. Többek között Vival­di, Haydn, Farkas Ferenc és Balázs Árpád műveiből mu­tattak be. A vanószenekart Tóth Tibor zenetanár vezet­te, míg a kamarazenei cso­portokat Kanvó András, Bira Sándorné és Fogarasi Béla készítette fel. Értelmiségiek klubja Varga Imre kiállítása Párizsban Párizsban a Louvre tő- szomszédságában megnyílt Varga Imre kiállítása. A ma­gyar szobrászművész 16 nagy bronzalkotását a francia fő­város egyik legelőkelőbb he­lyén, a Louvre főbejárata és az 1. kerületi tanács közti térén állították fel, ahol élő művésznek még sohasem rendeztek kiállítást. A ta­nácsháza kiállítótermében Varga kisplasztikái, tanul­mányai és néhány további nagy alakú fémszobra mel­lett, mintegy húsz festményét is láthatják július közepéig az érdeklődők. Felgyorsult, „száguldó” szá­zadunkban az embernek jól­esik egy kicsit megállni, is­merősökkel, barátokkal, szakmabeliekkel gondolato­kat cserélni a mindennapok eseményeiről. De ott él az emberben egy másik igény is, amely újabb és újabb is­meretek megszerzésére ösztö­nöz. Ezek a törekvések vezérel­ték az elmúlt év őszén a szé- csénvi értelmiségieket, ami­kor megalakították a TIT- szervezet égisze alatt az ér­telmiségi kört. Azóta havon­ta egy alkalommal össze­jönnek mérnökök, tanárok, egészségügyi dolgozók, párt­munkások, közgazdászok, ta­nácsi dolgozók. Az összejöve­telen. amelyeket minden al­kalommal más-más helyen tartanak, jó lehetőség adódik arra, hogy jobban megismer­jék egymás munkáját. Közü­lük sokan szívesen vállalnak ismeretterjesztő előadást. Már a fiatal város fiatal klubjának vendége volt — többek között — Farkas Ber­talan űrhajós, Zombori Ottó csillagász és több ismert poli­tikus, szakember. — sze — 4 ßm mm műsor KOSSLTH RADIO: R.2ö: És nálunk. . .? *.50: Karvezetők. XXV/18. rész. 9.43: Minden kezdet nehéz. — VII/l, rész. 9.53: Lottósorsolás! 10.05: ........mert legyűrhetetlen” 1 0.10: Üj Melódia-lemezeinkből. 11.00: Gondolat. 11.45: Éneklő ifjúság 12.30: Ki nyer ma! .12.45: Krasznahorkai László: Kegyelmi viszonyok — Könyvszemle 12.55: A zene is összeköt... 14.10: Fökapitányi értekezlet a stúdióban 15.00: Erről beszéltünk. . . 15.30: Szokolay Sándor népdal­feldolgozásaiból. 16.05: Széltoló. — Folytatásos kalandok gyerekeknek. 17.00: XX. századi magyar politikusok. 17.30: Az indiai klasszikus zene XII1/10 rész. 17.55: Filmzene 19.15: Munridívi *86. 19.25: Tíz kérdés — dr. Medve László egészségügyi miniszterhez 19.55: Mundia) 8fi Magyarország —Kanada mérkőzés. 21.50: Könnyűzene — hangszer­szólók. 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial ’86 22.40: Protestáns teológia Ma­gyarországon a felszaba­dulás után. 23.10: Hajdú Mihály műveiből 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO. 8.05: Énen Kunz teivételeloől 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Szovjet fúvószene 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.08: Boccaccio. — Részletek Suppé operettjéből. 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Notakedvelőknek 21.05: Senki többet? — Harmadszor! 22.20: Amerikából jöttem?... 23.15: Sporthírek 23.20: Archie Shepp felvételei. — XV /l 4. rész. 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. Szerkesztő: Jakab Mána (A tanaiombol: Építőanyagokról. Körkép a há­rom megyéből. — A nyár divat­ja. — Tanácsok kistermelőknek. 4 NÓGRÁD - 1986. június 6., péntek m m Ünnepi hangverseny vasárnap Tizenöt év a szimfonikusoknál Salgótarjánban két szim­fonikus zenekar működött a felszabadulás előtt: a bányai és a rimamurányi. Aztán ez a két zenekar megszűnt és a város zenei életének kibon­takozása az állami zeneisko­la létrehozása után követke­zett be újra. Az intézmény­nek kezdettől — 1956-tól — volt gyermekzenekara. Tör­tént aztán, hogy Budapestre, a Népművelési Intézet kon­certtermébe hívták a tabá­niakat, bemutatkozó hang­versenyre, s egy hirtelen öt­lettől vezérelve, a növendé­kek mellé beültek a zene­karba a tanárok is. Ettől kezdve rendszeres volt az együttmuzsikálás. A műsor- politikát úgy alakították, hogy a gyerekek biztonsággal megtanulhassák a darabot, s egy-egy fellépés előtt néhány próbára eljöttek a zeneisko­lai tanárok is. De a lelkes zenebarátok, hozzáértő muzsikusok ját­szottak más formációban is: 1963-ban például tízen részt vettek a Veszprémben meg­rendezett első országos . ka­marazenekari találkozón. B. Rogyai Katalin, a neves zenekritikus így írt a nóg­rádiakról a Veszprémi Nap­lóban: „Kiemelkedő helyet foglal el a szereplő zeneka­rok sorában a tíztagú salgó­tarjáni zenekar. Virág László elsőhegedűs vezetésével ők jutottak legközelebb a ka­marazenélésnek ahhoz az eszményi magaslatához, ame­lyen a kézbe fogott hegedű csak eszköz a társas zené­lésben való feloldódás örö­mének eléréséhez”. — Ekkor jött létre kap­csolatunk az Országos Fil­harmóniával, azóta minden évben benne vagyunk bér­leti sorozatában — emlékszik vissza Virág László, a me­gyeszékhelyi zeneiskola igaz­gatója. — A fejlődés mások­nak is feltűnt, és a hatvanas évek közepétől azon fáradoz­tunk a várossal együtt, hogy valamiféle anyagi támoga­tásban részesülhessen a ze­nekar. Először csak a karnagy tiszteletdíjára futotta. A ze­nekarvezető havi három- négy száz forintját felosz­tották a felnőtt-tagok között. — Az 1970—71-es évad­ban rendeződtek a viszonyok. A József Attila Művelődési Központ együttese lettünk, évi kétszázezer forint támo­gatásban részesültünk. Ekkor lett a nevünk salgótarjáni szimfonikus zenekar. Nem­sokára Róna Frigyessel kezd­tünk próbálni és hangver­senyezni — folytatja a tör-’ ténetet Füzes Zsigmond,, a zenekar titkára, koncertmes­tere, a zeneiskola hegedűta­nára. — Hogyan kerültek kap­csolatba Róna Frigyessel? — Ügy emlékszem, Róna Frigyes külföldről tért haza akkoriban, és a külföldi szerződésének letelte után nem volt itthoni zenekara. Hetente egy próbát tartott, a másikat Virág László vezet­te. — A megváltozott körül­mények hatására ugrássze­rűen emelkedett a szakmai színvonal. A támogatásból tellett új tagok toborzására. Addig ugyanis csak a zene­iskolai tanárok álltak rendel­kezésére, ezután városi ama­tőr muzsikosok is csatlakoz­tak hozzánk. Később a bá- tonyi zeneiskola tanáraival bővültünk, s épp manapság csatlakoznak hozzánk a ba­lassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanárai — így tovább Virág László. A salgótarjáni szimfoni­kus zenekar idén ünnepli fennálásának tizenötödik év­fordulóját. De. mint a tör­ténetből kiderül, nem előz­mények nélkül alakult meg az együttes. Az „időszámítás előtt” már együtt muzsikál­tak a tarjániak Tusa Erzsé­bet zongoraművésszel, Ja- votka Gábor fagottművésszel, Sebsey József hegedűművész­szel, Mező Lászlóval, Peré- nvi Miklóssal, valamint An­tal Imrével. Az elmúlt tizen­öt esztendő töretlen ívű fej­lődését olyan nevek jellem­zik. mint Szelecsényi Nor­bert, Juhász Éva, Katona Ágnes (zongora), Gyarmati Ágnes (hegedű), Koó Tamás (gordonka), Drahos Béla (fu­vola), Hara László (fagott), Kovács Béla (klarinét). A vendégszólisták mellett azon­ban nem szabad megfeled­kezni a zenekar saját szólis­táiról sem: Sándor László (hegedű-), Bartus László (kürt-), Becze Lajos (klari­nét-), Bódis Miklós (cselló-) játéka is hozzájárult a tarjá- ni szimfonikusok sikereihez. — Milyen helyszínekhez kötődnek ezek a sikerek? — A salgótarjáni szimfo­nikus zenekar rendszeresen lép a salgótarjáni, balassa­gyarmati, pásztói, rétsági kö­zönség elé, de gyakran sze­repelnek megyén kívül is. Állandó résztvevői á szol­noki szimfonikus zenekari fesztiválnak. Időről időre hallható a játékuk Budapes­ten a Történeti Múzeum nyá­ri hangversenyein, a Zene- akadémián, az Országos Fil­harmónia ifjúsági sorozatai­ban. Jártak Csehszlovákiá­ban és vendégszerepeitek a finnországi Vantaaban —, sorolja Papp Zita, a József Attil Városi-Megyei Műve­lődési Központ zenei előadó­ja. de még megtoldja: — A zenekar több alkalommal ka­pott nívódíjat, Kiváló együt­tes címet. A Nógrád Megyei Tanács Madách-díját is ma­gukénak mondhatják, vala­mint a városi tanács arany­diplomáját. Róna Frigyes halála után átmenetileg vezető karnagy nélkül maradt a zenekar. A folyamatos munka azonbai) nem szakadt meg: hamaro­san Salgótarjánba jött Deák András, az a tehetséges fi­atalember, aki idén diplomá­zik karmesterként. Tavaly szeptember óta dolgozik együtt rendszeresen a salgó­tarjáni .zenészekkel,. s ápri­lis 21-én mutatkozott be a közönség előtt új, vezető kar­nagyként. A tizenöt éves zenekar ünnepi hangversenyére va­sárnap este 18 órakor kerül,, sor a művelődési központ színháztermében. (veszprémi) ] Programszervezés délutánra — Úszásoktatás a strandokon. — Programajánlat.) 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- es müsorelózetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.55: Tevétorna 10.uu: Nyugdíjasok déleiőttje lu.SU: A nyugdíjasnak sosincs ideje. N^K-tevemmsorozai 10.55: Képújság 15.15: Lskoltevé. Meg megmentnető! Xl/U. rész 15.30; Éneklő ifjúság 15.40: Hogyan működik? VI/5. rész 15.55: Hírek 16.00: Három nap tévéműsora 16.05: Egy szó mint száz! 16.45: Képújság 13.50: Reklám 17.00: Telesport 18 00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híiadő 19 50: Labdarúgó-világbajnokság. Magyarország—Kanada mérkőzés 21 50: A bél műtárgya 21.55: Betű reklám 22.00: Frank Mannata igaz törté­nete. Olasz—spanyol film. (16 éven felülieknek!) 23.30: Híradó 3. 23.40: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Tau bácsi. XX/18. rész 19 00: Ablak 19.30: A Rajna és a Meuse vidé­kén Holland rövid film 20.00: Pünkösdi kirándulás. NSZK-tévéfilm 21.25: Hiradó 2. 21.45: Jolin Mayall Szegeden 22.25: Képújság • BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-bíradó 20.00: A letűnő világ. 12. rész (ism.) 20.30: A flandriai oroszlán. (15 éven felülieknek!) Belga filmsorozat. 1. rés2 21.20: Énekszóval, muzsikával 21.55: Arany Prága ’86 Krónika 22.10: Gina Lollobrigida-sorozat: Kenyér, szerelem fantázia 23.40; Hírek 23.50: nzsesszDodium 2. MŰSOR: 19.30: Tv-üiradó 20.00: Labdarúgó-vb. Brazília—Argentína mérkőzés 21.50: Időszerű események 2. 22.01: Időjárás-jelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Arany Prága ’86. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Nincs kettő négy nélkül. Színes, szink­ronizált olasz filmvígjáték. IS­KOLAMOZI: A daru tollai. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Egy ma­réknyi dollárért (14). Színes, szinkronizált olasz western. 1S- KOLAMOZI: Severino. — Pásztói Mátra: Hóbortos népség. Szí­nes filmvígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Piszkos ügy (14). Szí­nes amerikai bűnügyi film. — Rétság: A gonosz Lady (16). Szí­nes, szinkronizált angol történel­mi kaiandfilm. — Karancslapuj- tő: Vad banda (18). Színes, szink­ronizált amerikai western. — Ér­sek vadkert: Férfias nevelés. Színes, szinkronizál 1 szovjet if­júsági film. — Nagylóc: Az el­varázsolt dollár, színes magymf bűnügyi íilmvígjáték. A

Next

/
Thumbnails
Contents