Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-06 / 132. szám

\ tó* 0.6 <5 Á barátság versenye A z SZKP XXVII. kong­resszusának tisztelete­re indított szocialista mun­kaverseny, amely a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság Osztyapenko nevét viselő szo­cialista brigád nevéhez fű­ződik, és versenykihívásukhoz 350 szocialista brigádtag csat­lakozott megyénk üzemeiben - új színfoltot jelent, új le­hetőségek előtt nyitja meg az utat Nógrád és a szovjetunió­beli Kemerovo testvérmegye között két évtizedes múltra visszatekintő, egyre jobban kibontakozó, sokrétűbbé váló és tartalmában gazdagodó kapcsolatában. A barátság útján magunk mögött hagyott két évtized mindkét megye számára sok előnnyel járt, hozzájárult az ismeretek kölcsönös bővítésé­hez, egymás fejlődésének, munkájának, nemzeti sajátos­ságának, alkatának jobb megismeréséhez, a közös cé­lok eléréséhez vezető mód­szerek, tennivalók kialakítá­sához, megvalósításához. Városainkban az új lakó­telepek nevei, a nagy törté­nelmi személyiségek neveit viselő szocialista brigádjaink termelési és gazdálkodási te­vékenysége, az általuk meg­valósított baráti kapcsolatok bensőségessége és sokszínű­sége egy-egy láncszemeivé váltak a baráti kapcsolatok ápolásának. A rendszeres, különböző szintű találkozókon kívül a már eddig megjelent képes és írásos kiadványok is hoz­zájárultak a kapcsolatok pa­lettájának színesítéséhez. Mert a pásztói állami gaz­dasági dolgozók kezdemé­nyezése tulajdonképpen csak egy újabb lökést adott a meglévő, egyre gyarapodó, gazdagodó kapcsolatrend­szer bővítéséhez. Rajtuk kí­vül mór az Ipoly Bútorgyár képviselői is jártak Keme­rovo testvérmegyei bútorgyár­ban. A Salgótarjáni Kohá­szati üzemek is élő, eleven kapcsolatot létesített oz ott székelő termelő, hatalmos, világméretekben is elismert kohászati kombináttal. Az adottságok, a sajátos­ságok, a méretek, a lehető­ségek, a feltételek ugyan mások, ettől függetlenül o rendszeres találkozások al­kalmával mindig fel lehet fedezni olyan termelési-gazdál­kodási, aprónak tűnő meg­oldásokat, amelyeket itthon is jól lehet alkalmazni. S o jobbtól — bármelyikünkről is legyen szó - soha sem szégyen tanulni. Ellenkező­leg. A jobb módszer meg­találása és alkalmazása gyor­sítja a termelést-gazdáíko- dást, hozzásegít a nagyobb jövedelmezőséghez. Jóma­gam, személyesen tapasztal­tam az előbbiek valóságát tavaly nyáron, kemerovói tar­tózkodásom során. A pásztói és kemerovói brigádok között lezajlott szo­cialista munkaversenyben most a pásztóiak kerültek oz élre. Ez az elismerés újabb sikerek elérésére ösztönzi a helyi kollektívát, ami egyet jelent azzal, hogy a győzel­met jelentő gyakorlatot ön­zetlenül meg kell ismertetni­ük a vetélytársaikkal. Erre lesz módjuk, mert a gazda­ságból rövidesen útnak indul az újabb delegáció Keme- rovóba. A kapcsolatok gazdoaodá- sát jelzi, hogy a küldöttsé­gek tagjai között vannak, akik ugyanúgy, mint a hely­beliek, konkrét munkásként ismerkednek meg a legered­ményesebb munkafolyama­tokkal, annak gyakorlatával. A barátságot erősítik. ” amikor a találkozások alkalmával mindkét részről szakítanak időt maguknak a meghittebb bensőséges köz­vetlen emberi kapcsolatok ápolására, egymás családja­inak a mélyebb megismeré­sére. Jó dolog ez, mert a két testvérmegye baráti érzései­nek erősítésében a különbö­ző szintű vezetők rendszeres találkozásán kívül meghatá­rozó szerepük van a delegá­ciókban egyre nagyobb szóm­ban helyet kapó szocialista brigádvezetőknek, brigádta­goknak, fizikai munkásoknak. V. K. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 132. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1986. JÚNIUS 6., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén megerősítette az Állami Tervbizottságának a vaskohászati vállalatokra i vonatkozó, s két ötéves terv­időszakra szóló határozatát, amely magában foglalja a vállalatok gazdaságos műkö­dését szolgáló termékszerke­zet korszerűsítésének fel­adatait, valamint az ezek végrehajtásához biztosítan­dó feltételeket. Tudomásul vette, hogy a program VII. ötéves tervidőszakra eső ré­szének végrehajtására az ipari miniszter a vállalatok­kal külön megállapodásokat köt. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság ha­tározatát biotechnológiai ipa­ri laboratórium létesítéséről. A Magyar Tudományos Aka­démia szegedi biológiai köz­pontjában ebben az évben kezdődő beruházás a kutatá­si eredményekre alapozva elősegíti a biotechnológia ipari alkalmazását, a terme­lés versenyképességének nö­velését. A Minisztertanács rendele­tet hozott a vállalatoknál fo­lyó gyakorlati oktatásról, az iskola és a vállalat együtt­működésének szabályozásá­ról. A jogi rendezés célja: a gazdálkodó egységek jelenle­ginél eredményesebb együtt­működése a szakmai ismere­tek átadásában, az oktatás feltételeinek megteremtésé­ben, a szakember-utánpótlás biztosításában. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a Fő­városi. Tanács hosszú távú koncepciót, és ennek része­ként ötéves tervet dolgozott ki az elavult városrészek és lakótömbök rehabilitációjá­ra. Helyesli, hogy a koncep­ció külön figyelmet fordít a környezeti és az építészeti értékek megőrzésére. A Minisztertanács az Ipari miniszter tájékoztatója alap­ján tudomásul vette, hogy az illetékes szervek vizsgálatot folytatnak a Mikroelektroni­kai Vállalatnál történt tűz­eset. körülményeinek és fele­lőseinek a felderítésére, s an­nak eredményéről külön je­lentésben adnak számot. A Minisztertanács egyidejűleg elrendelte a tűzvédelem hely­zetének általános felülvizs­gálatát és a hatásosabb vé­dekezéshez szükséges intéz­kedések kidolgozását. Moszkvaiak Budapesten A moszkvai üzemek és in­tézmények 350 dolgozójával és szakszervezeti aktivistá­val csütörtök reggel Buda­pestre érkezett a moszkvai városi szakszevezeti tanács barátságvonata. Nyikolaj Csesztnih, a moszkvai váro­si szakszervezeti tanács tit­kára vezeti a küldöttséget, amely a budapestiek két év­vel ezelőtti baráti látogatását viszonozza. A Keleti pálya­udvaron Kovács Károly, a szakszervezetek budapesti ta­nácsának vezető titkára fo­gadta és köszöntötte a szov­jet vendégeket, s az üdvöz­lő szavakra Nyikolaj Cseszt­nih válaszolt. Mindketten méltatták a két főváros lakóinak hosszú időre visszanyúló baráti kap­csolatait, amelyeket még szo­rosabbra fűznek a barátság- vonatokkal rendszeresen egy­máshoz látogató küldöttsé­gek. A küldöttség pályaudvari fogadásánál jelen volt Biró Gyula, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára is. A szovjet küldöttség a nap folyamán megkoszorúzta a gellérthegyi felszabadulási emlékművet. A vendégek a következő napokban gaz­dag szakmai és kulturális programban vesznek részt. Ellátogatnak a moszkvaiakkal szórás testvérkapcsolatokat tartó budapesti üzemekbe, in­tézményekbe, közösen érté­kelik a kapcsolatok eddigi eredményeit és megjelölik az együttműködés újabb lehe­tőségeit. A találkozók egy­úttal kulturális események is, amelyeken fellép és gaz­dag műsort ad a szovjet kül­döttséggel érkezett amatőr művészeti együttes ének- és tánckara. Baráti találkozókat tarta­nak vidéki útjukon is, Pé­csett, Szombathelyen és Ba- latonfüreden. A szovjet kül­döttség tagjai között sok a feltaláló és többszörös újí­tó, akik június 11-én, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában kicserélik tapasz­talataikat a budapesti üze­mek újítóinak legjobbjaival. A látogatási program egy hét múlva zárul a Fővárosi Mű­velődési Házban, ahol a szovjet küldöttség tagjai és magyar vendéglátóik, barát­sági nagygyűlést tartanak, A tanácsok ez évi gazdálkodásáról Még mindig vannak tartalékok A tanácsi gazdálkodás idő­szerű kérdéseiről tanácskoz­tak csütörtökön Salgótarján­ban, a megyei tanács szék­házában a megyei szakigaz­gatási szervek vezetői, vala­mint a városi és városi jogú nagyközségi tanácsok elnö­kei. Az értekezlet előadója Farkas Sándorné, a megyei pénzügyi osztály vezetője volt. Elmondta, hogy — tekin­tettel a korábbinál nehezebb gazdasági körülményekre — az évi tanácsi pénzalapok felhasználásának tervezése­kor szigorúan rangsorolták a feladatokat, hogy a legfon­tosabbak megvalósítására összpontosuljanak az erők. Megkülönböztetett helyen ke­zelték az alapellátás biztosí­tását. Az idén életbe lépett új ta­nácsi gazdálkodási rendszer­ben a garantált kiadásokhoz megyei szinten 45 százalékos állami támogatást kapnak a tanácsok. Ez az átlag azon­ban nagy szóródásit takar. Van például olyan tanács, ahol ez csak 10 százalék. Eb­ben a helyzetben tehát külö­nös fontossága van a helyi bevételeknek. Az év első öt hónapjában kedvezőtlenül alakultak a tanácsi bevételek. A műkö­dési bevételek időarányos teljesülése 10 százalékkal marad el a tervezettől. A la­kossági adók befizetése az átlagot tekintve, megfelelően alakult, de helyenként lé­nyegesen elmarad a tervek­től. A tanácsi bevételek ala­kulását is érzékenyen érin­tette, hogy a gazdálkodó szervek az év első felében lemaradtak a tervteljesítés­ben. Befizetéseiket — a mos­tanra várt 42 százalék he­lyett — csak 22 százalékra teljesítették. Mindezek ellenére a helyi tanácsok az ütemezésnek megfelelően oldották meg feladataikat. A bevételi há­nyadokat állami támogatás­ból pótolták, így ez idáig már igénybe vették az ez évre szóló támogatás 55 szá­zalékát. Mivel a tervezett tá­mogatás nem nő. a további­akban minél előbb vissza kell állni a tervezett mértékre. Az egységes pénzalap ki adásai 7 százalékkal elma radnak az időarányos terv­től. Ez főleg a fejlesztési, épí­tési feladatokat érinti. A továbbiakra vonatkozóan Farkas Sándorné hangsúlyoz­ta: minden tanácsnál megfe­lelő stratégia kidolgozásával fel kell készülni a pénzügyi nehézségek áthidalására. Dön­teni kell a működési tarta­lékok igénybevételéről, a ta­valyi pénzmaradványok fel­osztásáról, ahol erre mód van, bevételi többletre kell szert tenni. Az OTP gazdálkodási elő léggel, hitellel segíthet. A alapellátás prioritását meg tartva, újra áttekintendő feladatok rangsora. Át lehe ütemezni a vállalatok, sző vetkezetek fizetési kötele zettségeit. A kihasználatla állóeszközök értékesítésévé bérbeadásával, többcélú hasz nosítással is növelhető a be vétel. Farkas Sándorné tájékozta tójához Sára János, a me gyei tervosztály vezetője fű zött kiegészítést. Megállapi tóttá, hogy a beruházások tel jesítése nincs összhangban céltámogatások felhasználd sával. Felhívta a figyelme arra, hogy — mivel a műke désd feltételek biztosítása finanszírozásban elsődleges séget élvez — a bevételi for rások romlása elsősorban fejlesztések, a beruházásó területén okozhat feszültsége két. Romasz Adolf, ia megyei tanács elnökhelyettese el­mondta, hogy a VII.. ötéves terv stratégiailag más, mint az előző. Nem indul olyan nagy megyei tartalékokkal, ezért érzékenyebb a helyi be­vételek alakulására. Nagyon fontos a bevételek folyama­tos figyelemmel kísérése, s a kiadások ehhez igazítása, hogy az egyelőre még kor­rigálható gondok ne súlyos­bodjanak. Az értekezlet további ré­szében dr. Körmendy József vb-titkár tájékoztatta a je­lenlevőket a társadalmi mun­kaidőalap védelmében tett tanácsi intézkedésekről, azok fogadtatásáról és -a további feladatokról. Blúzok Mátraterenyéről A hazai megrendeléseken túl a külföldi partnerek igényét is magas színvonalon elégítik ki a Páva Ruhagyár mátra- terenyei üzemében. Divatos női ruhákat, főleg blúzokat varrnak a korszerű gyártószalagokon. Magyarnandor öt eu müiua Öt esztendő nagy idő egy település életében. Magyar- nándorban is előretekinte­nek már — elkészültek a kö­zéptávú fejlesztés tervei. A székhelyközség és a hozzátar­tozó három falu a kistelepü­lések kategóriájába tartozik, s itt az alapellátást szüksé­ges biztosítani, de természe­tesen mind jobb színvonalon. Lesz-e elég munkahely? Munkaerő lesz — állapítot­ta meg egy vizsgálat —, de vajon elegendő munkahelyet biztosítanak-e a jelentkezők számára? Az elkövetkezők­ben azzal számolnak Ma- gyárnándorban, Mohórán, Cserháthalápon és Deber- csényben, hogy a munkaké­pes lakosságból naponta el­járó minden harmadik em­berből hamarosan többnek nem lesz munkahelye a kö­zeli ipari üzemekben. Az ok: nő a hatékonyság, a gépesí­tettség, a fölöslegessé váló munkaerő pedig lakóhelyén keres megélhetést. Az itt található gazdasági egységek igyekeznek is műm kalehetőségeket teremteni új melléküzemág kialakí­tásával, de a háztáji állat­tartás szorgalmazásával és a részesművelés fejlesztésével is segítenek a családi pénz­tárcákon. Helyiség a kezdéshez Eddig is, de ezután is a kisiparosokra hárul a szol­gáltatások biztosítása, de több kellene belőlük. A szék­helyközségben női-férfi szabót, cipészt, rádió- és té­vészerelőt, valamint háztar­tásigép-szerelőt látnának szívesen, akik a társközségek igényeit is kielégíthetnék. A következő esztendőkben a tanács helyiségeket ad szá­mukra, hogy tevékenységüket könnyebben elkezdhessék. Magyarnándorban és Modo­rán bővültek a boltok, s a székhelyközségben már készen áll az új, tetszetős bisztró. Tervezik, hogy hűtőpultok beállításával Cserháthaláp és Debercsény tőkehúshoz juthasson — ez már régi igény. Forintokat fordíta­nak az újonnan kialakított telkek vízzel és villannyal történő ellátására — hatvan otthon megépülésével szá­molnak —, de jut a költség- vetésből útépítésre és orvosi rendelő kialakítására is. A hetedik ötéves tervben Magyarnándorban épül maid ez utóbbi, ahol a körzeti és a gyermekorvos rendelhet, de lesz hely a terhes kis­mamák tanácsadójának is. Ha az üzlet létrejön Mohora óvodát akar ebben a tervidőszakban — döntött a falugyűlés. Okkal, mert a Vay-kastély állapota napról napra romlik, veszélyt rejt­ve a kicsik számára. A ta­nács meghirdette a szép formájú épület eladását, s már több érdeklődő akadt. Ha az üzlet létre.iön, lesz új óvoda, ha nem. akkor csak 1990. után. Mindent egybevetve Ma­gyarnándorban és társközsé­geiben az elkövetkezendő öt évben több mint 92 millió forintos bevétellel számol­nak, amiből *fejlesztésekr® 12 millió 270 ezer forintot fordítanak. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents