Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

\

\

4.

%

Xu

VILÁG PROLETÁRJAI EGVESUUETEICI

Szlovák párfküldöttség megyénkben

v

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XLII. ÉVF., 150. SZÁM

ARA: 1.80 FORINT

1986. JÚNIUS 27., PÉNT

Tanácskozott az Országgyűlés nyári ülésszaka

Napirenden a költségvetés és a honvédelem

Csütörtök délelőtt — 10 órakor — a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári Ülésszaka.. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke.

Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Az Országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú-Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére — i-z Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása miatt — a kulturális bizottság elnöki tiszte alól, érdemei elismerése mellett egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye, 1. vk.) & kulturális bizottság elnökévé egy tartózkodással megválasztotta.

Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a kereskedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szalai Ist- ■vánnénak (Vas m., 1. vk.) a magyar ipar védelméről az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez — a tavaszi ülésszakon — tett interpellációja tárgyában.

A jelentés szerint a kereskedelmi bizottság az interpellációban foglalt két kérdést vizsgált meg: zavarja-e és milyen mértékben a hazai ipar tevékenységét & fogyasztási cikkek importja, illetőleg, hogy a vonatkozó, kifogás tárgyává tett rendelet sérti-e a verseny semlegességi elvét, hátrányos helyzetbe hozza-e a hazai ipart. A bizottság javasolja a kormány számára, hogy a- kifogásolt rendelkezést meg kell szüntetni és a kereskedelemben azonos verseny feltételeket kell biztosítani a hazai és az importtermékek forgalmazásánál.

A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta.

A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról:

1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi

pénzügyi• tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

2. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény végrehajtásáról;

3. Az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet — az ügyrend 43. paragrafusa alapján — az Országgyűlés zárt ülésen tárgyal meg.

Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra.

Hetényi István beszéde

Az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szó* ló törvényjavaslat egy ötéves tervciklust- lézáró év pénzügyi folyamatairól ad számot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái és döntései jelentős tényezői voltak mindazoknak az eredményeknek, amelyeket elértünk. A gazdaságpolitikának megfelelően a költségvetési folyamatokban is tükröződik a fizetőképességünk fenntartására és az életszínvonal védelmére tett sok erőfeszítés — mondotta bevezetőben a miniszter, majd így folytatta:

— Az 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyóitól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milliárd forint lett. A megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedezze.

A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazdaság tiszta jövedelmének kedvezőtlen alakulása.

1985-ben a népgazdaság számos pozitív részeredménye mellett a nemzeti jövedelem tömege csökkent, a termelés és az elosztás aránya a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. A termelés és a jövedelem csak néhány ágazatban emelkedett elfogadható mértékben, egy sor ágazatban csökkent. Ez csak egyes esetekben minősíthető átmenetinek — például a mezőgazdaságban —, másutt tartós srukturális gondokat jelez. Értékelendő ugyanakkor, hogy megállítottuk a beruházások és a reálbér sok év óta tartó csökkenésének folyamatát. Sikerült — az előző évinél kisebb, de így is jelentős — külkereskedelmi aktívumot is elérnünk. Megőriztük fizető- képességünket, de a külföldi adósság, szándékunkkal ellentétben, nőtt.

A megtorpanás erősíti azt a tapasztalatot, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés nem a mechanika törvényeinek engedelmeskedik, ahol az egyenletes és egyenes mozgás mindaddig megmarad, amíg arra nem hat újabb erő. A gazdaság törvénye ennél szigorúbb: a fejlődés, sőt az elért pozíció megőrzése is csak intenzív munkával és pótlólagos erőfeszítésekkel érhető el.

A kormány fontos döntéseket hozott a vaskohászat ég a húsipar tartós nehézségeinek megoldására. E vállalatok nyomasztó fejesztési terheinek csökkentésével egyidejűleg részletest program alapján megkezdik termelési szerkezetük átalakítását, a termelés racionalizálását, szervezetük tökéletesítését. Hasonló lépésre készülünk a szénbányászatban is. Minden más területen megállapítható, hogy a veszteséges gazdálkodás jól körvonalazható gazdálkodási

hiányosságok, a kapacitások, beruházások alacsony kihasználtsága, hozama miatt alakult ki. Ez egyben azt a biztató lehetőséget adja, hogy e szervezetek' többségének — átszervezéssel vagy anélkül — komoly esélye van a kibontakozásra.

Ezután Hetényi István arról szólt, hogy a költségvetési bevételeknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-, illeték- és társadalombiztosítási befizetése, amely egy év alatt 30 százalékkal nőtt, és túlszárnyalta az előirányzottat. A kisvállalkozások (munka- közösségek, szakcsoportok) termelése 1985-ben 30 százalékkal, adó- és társadalombiztosítási befizetésük 64 százalékkal emelkedett. Az önálló és főként a főfoglalkozású tevékenységet folytató kisvállalkozások és a kisszövetkezetek beilleszkedtek gazdálkodási rendszerünkbe. A válságok és szakcsoportok a jól szervezett üzemekben hozzájárultak a költségek csökkentéséhez, a kínálat bővítéséhez.

1985-ben a társadalombiztosítás kiadásai 131 milliárd forintot értek el, az emelkedés 9,5 százalék. Ezen belül nyugdíjakra 92 milliárd forintot fordítottunk. A kormány tavaly felmérte az idős és legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező honfitársaink szociális körülményeit. Módot találtunk a legrászorultabbak szociális segélyének növelésére,, az őket segítő tanácsi eszközök kiegészítésére. Idén a 70 év felettiek nyugdíját az eddiginél nagyobb mértékben emeljük, legújabban pedig helyi közlekedésük válik ingyenessé. Ezek szerény intézkedések, de mutatják, hogy a kormány figyelme kitérjed e réteg helyzetének javítására.

Az Országgyűlés a tanácsok számára a VI. ötéves tervidőszakra 249 milliárd forint állami támogatást hagyott jóvá. Ezt a támogatást főként az időközben hozott ár-, bér- é§ szociálpolitikai intézkedések miatt az éves költségvetések megállapítása során 279 milliárd forintra növelte, A többlet a tanácsok működési kiadásait gyarapította. A tanácsok e támogatással és a nekik átengedett, valamint aktív szervezőmunkájuk révén bővülő saját bevételeikkel biztosítani tudták a lakosság életkörülményeinek javítását és legfontosabb fejlesztési céljaik megvalósítását.

A VI. ötéves népgazdasági tervidőszakban 370 ezer lakás épült fel. Ebben oroszlánrésze volt a tanácsok szervező- munkájának, akik az állami lakásépítés mellett terület-előkészítéssel, közművesítéssel és újabban szociális támogatásokkal is biztosították a lakásépítés társadalmi-gazdasági programjának megvalósítását. Jórészt a tanácsok erőfeszítésének köszönhetően teljesült a kórházak építésének terve is: a kórházi ágyak száma országosan közel ’6700-zal bővült, s az új kórházi részlegek már a korszerű követelményeknek megfelelően készültek. Szélesedett a szociális okok miatt rászorultak segítése, de az utógondozás és a szociális otthonok fejlesztése elmaradt a tervezettől.

Most, amikor a kormány 'avalyi pénzgazdálkodásának elfogadását kéri — már jócskán benne vagyunk az új esztendőben. Az első öt hónap oeszámolói azt mutatják, hogy mindazok a feladatok és tanulságok, amelyekről szóltam, még nagyobb aktualitást nyernek.

Az öt hónap egészében a gazdasági növekedés nem érte el azt a mértéket, amely tervezett céljainkat kellően alátámasztaná. Bár vannak egyes ágazatok, mint például, az alumíniumipar, a műszeripar, a híradástechnika, ahol a növekedés érzékelhető, a feldolgozóipar egészének termelése még elmarad a tervezett ütemtől. Az állattenyésztésben biztató folyamat indult meg, de a felvásárlás még kisebb a tavalyinál. Az import nagyobb mértékben növekedett, mint az export.

(Folytatás a 2. oldalon)

lalati gazdasági munkáközösKép az ülésteremből

A delegáció tagjai a finomsü teménygyártó üzemben a leendő szakmunkások gyakorlati vizsgamunkáját tekintik

meg (Bábel László felvétele)

Az Igor Bella által veze- ellátogattak a finomsüteményt tett szlovák, besztercebányai gyártó üzembe. Ezután a lit- kerületi négytagú pártküldött- kei termelőszövetkezetet ke- ség tegnap délelőtt Ozsvárt resték fel, ahol Fekete Dezső. József, megyei pártbizottsági a termelőszövetkezet általános titkár kíséretében felkereste a elnökhelyettese és Orava Sán. Nógrád Megyei Sütőipari Vál- dor, a pártalapszervezet tit- * lalatot. A vendégek Béres kára köszöntötte a vendége- István, a salgótarjáni városi két, majd Fekete Dezső is- pártbizottság titkára. Tarján mertette a közös gazdaság te- György, a vállalat igazgatója vékenységét. és Menczel Sándor, a ' párt- A kedvezőtlen termőhelyi alapszervezet titkára fogadta, adottságok között gazdálkodó Ezt követően Tarján György kollektíva az utóbbi tíz évben bemutatta a vállalat tévé- kétszer nyerte el a Kiváló kenységót. szövetkezet címet. Az alapteA megye lakosságának ke. vékenységen kívül a jövedel- nyérigényét 70, a sütemény- mezőség növelésében megha- igényének pedig 100 százaié- tározó szerepe van a kiegészí- kát a vállalat elégíti ki. Az tő tevékenységnek, amely a idén 250 millió forint árbevé- megyei üzemekkel való koo- tel elérése mellett 5 millió fo- perációra épül. Szólt a külön- rint nyereség előteremtésére böző termelési rendszerek vállalkoztak. A hatodik öt- előnyeiről, elmondta, hogy a éves tervben végrehajtott 180 VII. ötéves tervben a tejter- millió forint értékű rekonsf- melés növelése érdekében faj- rulició meghatározta a válla- taváltást hajtanak végre, re- lat további fejlődését. Hozzá- konstruálják a tehenészeti tejárult a versenyképesség fo- lépüiket, gazdaságossá teszik kozásához, a minőség javítá- az állattenyésztési ágazatot, sához előnyösen alakította a csaknem duplájára emelik a munka- és életkörülményekét, jelenlegi tejtermelést. Rátérve A vállalat jövedelme 77 szá- az anyagi ösztönzésre, a mi- zalékban az alaptevékeny- nőségi követelmények teljesí- ségből származik, a többit pe- tését hangsúlyozta. Végül a dig egyéb tevékenységből — pártszervezet termelést, gaz- gépkocsijavítás, hőtechniikai dálkodést segítő, szervező, irá- szolgáltatás, alkatrészgyártás, nyitó, ellenőrző és nevelő te- kiskereskedelmi tevékenység, véfcenységéről beszélt, stb. — biztosítják. Elmondta, A delegáció tagjai megkér- miként kapcsolódtak be az dezték: aki nem tsz-tag, az egészséges táplálkozási szoká- tagja-e a szákszervezetnek? sok kialakításába, milyen ősz- Az alkalmazottak szeretné- tönzési rendszer segíti a tér- nek-e belépni a tsz-be? Mitől melési, gazdálkodási elképze- függ a háztáji területe? Hol lések megvalósítását, s hogy dolgoznak az alkalmazottak? munkájukat vállalati tanács Elvándorolnak-e a fiatalok? formájában végzik. Ismertet- Milyen arányban osztják fel te termékfejlesztési elképzelé- a nyereséget? Milyen nyeréseiket, szólt a termelékenység seggel dolgozik a kiegészítő alakulásáról, s az utánpótlás ágazat? Mit tesznek a pártmegnyugtató biztosításáról, tagok a tervek valóra váltásá- Elmondta, hogy jó kapcsolat ért?

alakult ki a közép-szlovákiai A beszélgetés után a dele- sütőipari testvérvállalattal, s gádó ellátogatott a Magyar- nemrég írták alá az újabb, nándori Állami Gazdaság szil. öt évre szóló együttműködési gyi kerületének a központjá- szerződést. • ba, ahol Rith Lajos né, a baA delegáció tagjait érdekel- lassagyarmati városi pártbi- te, ki és hogyan irányítja, el- zottság titkára. Cseh Marcell, lenőrzi a vállalat tevékeny- a gazdaság igazgatója, és Ple- ségét, milyen az árkülönbség va Mihály, a pártvezetőség a fehér, és barnakenyér kő- titkára fogadta. Cseh Marcell zött, miként érvényesül a tájékoztatója után megtekin- párt vezető szerepe a vállala- tették a tejhasznú szakosított, ti tanácsban, hogyan választ- szarvasmarhatelepet, a kábeljuk az igazgatót, mit jelent a dobgyártó üzemet, majd a pályázati rendszer, milyen debercsényi gyümölcsöst, tervszerűen dolgozik a párt- A szlovák pártküldöttség, szervezet? ma tovább folytatja munkáA hasznos eszmecsere után ját. ,

Elutazott Kerman Évien

Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiát kereste fel. A magas rangú vendéget Berend T. Iván, az MTA elnöke és Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes fogadta, az Akadémia székházában.

Kenan Evren programja hajókirándulással ért véget. A török államfő, a nyári napsütésben a „Táncsics” motoroshajó fedélzetéről tekintette meg a főváros nevezetességeit.

Kenan Evren, hivatalos látogatása befejeztével csütörtök délután elutazott Budapestről. A Losonczi Pál társaságában érkező Kenan Evren elnököt és. kíséretének tagjait az Országház előtt, a Török Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fellobogózott Kossuth Lajos téren ünnepé, lyesen búcsúztatták. A téren felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja.

Az ünnepélyes búcsúztatás, a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A vendégek és a vendéglátóik gépkocsikba szálltak, és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülő-térre hajtattak.

A két ország lobogóival' díszített légikikötő betonján Losonczi Pál és Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Szalad Lajos, hazánk ankarai, és Asaf Inhan Törökország budapesti nagykövete búcsút vett Kenan Evren elnöktől, valamint kíséretének tagjaitól. A vendégek beszálltak- a kü- lönrepülőgépbe, amely a maJ gasba emelkedett. (MTI)

Y