Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-25 / 148. szám
—— / Tudományos magazin « Tudományos magazin - Tudományos magazin Elektromos szív rajz Az EKG- (elektro-kardiog- ráfia) vizsgálat ma már a mindennapos, „rutin” ellenőrzések közé tartozik, a szív működését kísérő elektromos jelenségek tanulmányozását teszi lehetővé. Az EKG-t a mindennapos gyakorlatban általában három úgynevezett elvezetésben veszik fel. Az I. elvezetés a jobb és a bal kar csuklója között van, a II. elvezetés a jobb kar és a bal láb, a III. pedig a bal kar és a bal láb között mé* ri az elektromos feszültségkülönbségeket. Indokolt esetben a mellkas öt pontja és egy úgynevezett közömbös pont közti feszültségkülönbségeket, tehát úgynevezett mellkasi elvezetéses EKG- felvételeket is készítenek. Vannak olyan készülékek, amelyeknek kicsiny képernyőjén a szívműködés közben keletkező feszültség görbék szabad szemmel tanulmányozhatók. Más készülékek fényérzékeny papíron rögzítik az EKG-görbét, amelyek előhívás és szárítás után tanulmányozhatók. Napjainkban az úgynevezett direktíró berendezéseket használják általában. A direktíró készülékek elektromotorral hajtott papírtekercsein azonnal tanulmányozható EKG-^el- vételt kapnak az orvosok. Az EKG semmi esetre sem alkalmas arra, hogy valamilyen csalhatatlan hibavizsgáló berendezésként tájékoztassa az orvost, a szív teljesítőképességéről. Viszont nagyon becses, szinte nélkülözhetetlen kocka abban a nagy mozaikban, amely valóban tükrözi a szív állapotát. A szívinfarktus megállapításában sok-sok más gyanú jel mellett az EKG szinte koronatanúnak számít. A jellegzetes három EKG-elvezetés- ből, de méginkább a mellkasi elvezetésekből nemcsak az infarktus tényét lehet meglehetősen nagy biztossággal megállapítani, hanem annak helyét és kiterjedését is. Természetesen a heveny szívizomgyulladás, vagy az idős korban nem túl ritka „szívizom-elfajulás” is nyomot hagy az EKG-n. Fenti képünkön: különböző csatornaszámú, klinikai célú és hordozható kivitelű hazai gyártmányú EKG'készüléke- ket láthatunk. A magyar tudomány vidéki műhelyei A legnagyobb tudományos beruházás Tudománytörténeti jelentőségű esemény színhelye volt november első napjaiban a Magyar Tudományos Akadémia Atomkutató Intézete. Lehet, hogy akad, aki vitatja ezt, s túlzónak érzi a jelzőt, ám, ha arra gondolunk, hogy a debreceni ciklotron életre keltése új korszakot nyit a hazai magfizikai kutatásokban, akkor mégiscsak indokoltnak tarthatjuk a fenti megállapítást. Bevezetőként hadd említsük ennek bizonyítására egyetlen adatot: míg eddig a hazai fizikusok legfeljebb ötmillió elektronvoltos gyorsítók mellett végezhették a kísérleteiket, a ciklotron húszmillió elektronvoltos energiát képes kölcsönözni a protonnak. MI IS AZ A CIKLOTRON? Ha mgr a hatodik ötéves terv legjelentősebb tudományos beruházásáról beszélünk, illik elmondani azt is, hogy mi is az a ciklotron. A gyorsítóberendezések működésének alapelve: a gyorsítandó részecskék két, egymáshoz képest jelentős feszültségkülönbségű pont közötti utat megtéve felgyorsulnak, s az így szerzett energiát használják ki a fizikusok kísérleteikben. Nyilvánvaló, hogy ha a feszültségkülönbséget növeljük, a részecske energiája is növekszik. A ciklotron merőben újszerű megoldást hozott a gyorsítók technikájában. Egy elektromágnes segítségével körpályára kényszerítik a részecskét, s megfelelő impulzusokkal (újra és újra előállítva az imént' említett feszültségkülönbséget), minden körfordulás során további energiamennyiséget kap a részecske. így viszonylag kis méretű berendezéssel — a debreceni ciklotron pólusátmérője 103 centiméter — jelentős energiájú részecske állítható elő, amelynek nyaláb- intenzitása is jóval meghaladja a korábbi gyorsítók hasonló mutatójának értékét. A debreceni ciklotron a le- ningrádi Jefremov intézetben készült ,hatvanmillió forintba került. A ciklotron alkalmazása elképzelhetetlen megfelelő kiegészítő eszközök, műszerek, mérőberendezések nélkül. Ezek döntő hányadát az ATOMKI fizikusai, mérnökei, kiválóan képzett szakemberei készítették el, igen jó minőségben. Ez az a pint, ahol szólni kell arról a munkáról, ami immár évtizedek óta folyik a tiszántúli nagyvárosban. A Sz-alay Sándor által alapított iskola mindig híres volt arról, hogy a köré szerveződött kutatók kísérleteik túlnyomó többségét a maguk által épített eszközökkel végezték el. HELYÜNK A VILÁGBAN „Az első ciklotront a világon 1930-ban próbálták ki részecskék gyorsítására. Ez a mintegy 10 centiméter átmérőjű szerkezet volt az őse a mai óriásoknak — mondta az Akadémia főtitkára. — A közben eltelt ötven év alatt, a szinte két kézben elférő berendezést egyre nagyobbak, egyre bonyolultabbak követték. Ma a Fermilab tevat- ronja 6,3 kilométer kerületű, de tervezés és építés alatt áll a szerpuhovi 2,2 teraelek- tronvoltos gyorsító, és a CERN super proton szink- rotronja, amelynek betonalag- útja kétszer fúrja át a svájci—francia határ szikláit, és amelyben a részecskék másodpercenként 43 ezerszer keresztezik a határt. Mi ehhez képest a mi szerény, 20 millió elektronvoltos protonokat előállító ciklotronunk? Nem kell-e már most, az avatáskor restellkedve állnunk az óriások árnyékában? — tette fel a kérdést Láng István, de rögtön megadta a feleletet is: — Vajon egy kis ennek a sok előadássorozat, konferencia, tudományos megbeszélés, folyóiratokban megjelenő tanulmány, amelynek témája mindig a nagy energiájú részecske energiájának a hasznosítása volt. De jártak a debreceni fizikusok hosszabb és rövidebb tanulmányutakon, ismerkedtek a Szovjetunió, az NSZK, Hollandia, Nagy-Britannia, Finnország ciklotronjaival. Nem csoda, hogy most, amikor munkára kész a debreceni laboratórium jól előkészített tudományos programok várnak megvalósításra. Hasonlóan széles körűen alkalmazzák a különféle tudományágak az izotópokat, amelyeknek egyik nagy csoportja szinte kizárólag csak ciklotron segítségével állítható elő. Ezek közül a hosz- szabb felezési idejüket eddig külföldről szereztük be. de ezután egy részüket Debrecenben is elő lehet állítani. A ciklotron merőben újszerű megoldást hozott a gyorsítók technikájában folyón átívelő híd kevésbé értékes-e azért, mert ma már vannak több kilométer hosz- szússágú hidak is a világon, amelyek tengeröblök, óriás folyamok fölött vezetnek át? Egy híd fontosságát nem a hosszúsága adja, hanem a forgalma”. Abban pedig máris biztosak lehetünk, hogy a debreceni ciklotron „forgalmára” nemigen panaszkodhatunk a közeljövőben. A Széles körű nemzetközi kapcsolatokkal bíró intézet munkatársai megfordulnak a világ minden táján, s elviszik a debreceni iskola hírét. S, akik ide jönnek, maguk is megbizonyosodnak arról, hogy nemcsak az óriás berendezések segíthetik a kutatót jelentős eredményhez — gyakran a kisebb, de sok ötlettel megépített, kihasznált műszer is szolgálhatja az egyetemes tudományt. Az atommagkutató-intézetben régóta készülnek a ciklotron fogadására. Része volt A gyakorlati alkalmazások szempontjából (egyebek között az orvostudományban) különösen nagy szerepük van a rövid, néhány perc, esetleg egy-két óra felezési idejű izotópoknak, amelyek szállítási éppen rövid élettartamuk miatt szinte lehetetlen. A debreceni ciklotronlaboratóriunr új korszakot nyit e téren: sí épületben berendezett orvosdiagnosztikai egységben orvosok működnek együtt a fizikusokkal. Lehetne hosszan sorolni még a gyakorlati alkalmazások számos módját, mint ahogy lesz is erre pálda a debreceni ciklotron mellett folyó munkát bemutató későbbi írásokban. Most elégedjünk meg az intézet igazgatójának, Berényi Dénesnek a szavaival: „Ha azt kérdezzük, hogy jó-e nekünk, jó-e ennek az országnak és ennek a városnak az, hogy ciklotronlaboratóriumunk lesz, akkor a kérdésre nyugodt lelkiismerettel felelhetünk igennel”. G. L. Iroda — papír nélkül Angol szakemberek a gépírónők munkáját vizsgálva kimutatták, hogy az átlagosnál jobb gépirónő is körülbelül minden 500 leütés után melléüt, hibázik A javításra elég sok időt kell fordítania, nem is szólva azokról a levelekről, iratokról, amelyeket újból le kell gépelni. Érthető hát, hqgy a javítás egyszerűsítésére is nagy gondot fordítanak a gyárak. Ma már szinte minden kor-' szerű írógépnek van emlékezete: „megjegyzi” az éppen ’eírt szöveget, javításkor elegendő csupán a módosításokat bevinni a memóriába, a gép , máris hibátlanul lekopogja számottevően csökkentették a szöveget. De másra is em- az emberi kéz igénybevételéíf- lékezik az okos gép: bekezdés- — ám ez a fejlesztésnek még méreteket, címeket, formátu- csak a kezdete volt. Akárcsak mókát, sorközöket lehet be- a félvezetőgyártásban, itt is táplálni a memóriájába. újabb és újabb nemzedékek Emlékező gép például a látnak napvilágot, mind ke- Dataplex angol cég „szerkesz- vesebb mechanikus résszel, tő írógépe” is. Nemcsak a ám annál több meghökken- gépírónők, levelezők, hanem tő elektronikai megoldással, az újságírók is nagy hasznát míg a jövő évezredben valóveszik ennek a hálózatról mű- ban egyre több „papírtalan’’ ködtethető, íróasztalba épít- irodában fogunk dolgozni, hető masináknak, amely Képünkön: egyszerű a javí* egyetlen gombnyomásra tö- tás a Dataplex „szerkesztő* röl. sorokat cserél, újabb ré- írógépen”. A szöveg szokvá“ székét „ültet” a már leírt nyos lyukkártyamóretű, de szövegbe. S ha a gépíró meg- műanyagból készült mágnesnyomja a „hibátlan” gom- kártyán is rögzítődik. Hiba bot, percenként 240 szavas esetén egyszerű visszalépte- sebességgel ír a befűzött pa- téssel azonnal javítható a pírra. Egyszerű cserével az lyukkártya szövege. A már írógépkocsi hosszát, sőt az hibátlan levelet, iratot akár alkalmazott betűtípust is több százszor is ki lehet írat* változtathatják. ni a kártyáról, természetesen Az első villamos írógépek mindig eredeti példányban. 8 mm-es mágneses szalagok videokamerába A mágneses szalag a fényre ugyan nem érzékeny, de hogy a videoszalagra rögzíthető-e a jel, azt aiz szabja meg, hogy az objektiven keresztül bejutó fény elegendő-e ahhoz, hogy elektromos jeleket kiváltson. Jelenleg kétféle minőségben készülnek a 8 mm-es mágneses szalagok. Az MP jelű szalag a vastagabb, az ME a vékonyabb. A szalagokra 60. illetve 90 perces időtartamú műsor rögzíthető, de készül már a 120 perces változat is. Mivel a 8 mm-es mágnesszalagot használó videokamerák egyben a képrögzítéshez szükséges képmagnót is tartalmazzák, ezért ezeknek az eszközöknek a „Camcoder”' (camera+recor* der), vagyis kameramagnó a névük. Képünkön: az amatőr célra készült 8 mm széles szalagos kamera még újdonság. Ezek egyikét a Sony japán elektronikai konszern gyártja. A kamerához tartozó kazetta mérete megegyezik a magnetofonokhoz használt, úgynevezett - kompakt kazetták méretével. A berendezés súlya alig 2 kg. A szalagra felvett műsor azonnal visszajátszható. Villanymozdonnyal — országhatárokon át T ermészetesnek tartjuk, hogy ugyanabban a vasúi'! kocsiban ülve akár több országon is keresztülutazha- tunik. Az a körülmény, hogy a határállomásokon nem kell átszállnunk, sok-sok kényelmetlenségtől megkímél bennünket, s még időt is nyerünk. Mindez annak köszönhető, hogy az európai vasúti vágányok egységes rendszert alkotnak. Ha a határállomáson a szerelvény villanymozdonyát sem kell kicserélni, tovább rövidül az utazási idő a vasúttársaságok pedig jobban kihasználhatják nagy értékű mozdonyaikat. Ehhez azonban —, noha Európában a villamosított vasútvonalak többé-ke- vésbé összefüggő hálózatot alkotnak, s a nemzetközi vonatok nagy része ezeken a vonalakon közlekednek — többnyire sajálos, több áramrendszerről is táplálható villanymozdonyokra van szükség A különböző áramrendszerek között a határállomások teremtenek hidat, ezeket sok helyen alkalmassá tettek rá, hogy a szomszédos ország más áramrendszerrel működű villanymozdonyai bejárhassanak. így alakították ki például a hegyeshalmi vasútállomást is: oda bejárhatnak a 16 2/3 herzes, 15 kilovoltos váltóáramosra tervezett osztrák, és az 50 herzes, 25 kilovoltos villamos energiával táplált magyar mozdonyok egyaránt. A megoldás az, hogy egyes vágányok felsővezetékét a magyar, más vágányokét az osztrák hálózatról táplálják. Egyes vágányokon mindkét ország mozdonyai • átmehetnek, mert ezek felsővezetékére mindkét áramrendszer rákapcsolható. Ezzel a megoldásssal azonban nem iktatható ki a mozdonycsere. Mivel a nemzeti villanyvontatási rendszerek nem egy- ségesithetök, csak egyetlen megoldás marad: olyan villanymozdonyokat kell építeni, ameiveket többféle hálózatról is táplálhatnak. Az első ilyen mozdonyok a hetvenes évek derekán készültek el, azóta pedig több típust is kifejlesztettek. Vannak két, három és négy áramrendszerről is táplálható villanymozdonyok is Négy áramrendszerre készült például a Német Szövetségi Vasút 184 típusjelű mozdonya. Ezek a mozdonyok az NSZK-ban és a vele határos országok villamosított vonalain is közlekedhetnek. Népünkön: a nyugatnémet vasút négyrendszerű villanyé mozdonya látható. t
