Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

—— / Tudományos magazin « Tudományos magazin - Tudományos magazin Elektromos szív rajz Az EKG- (elektro-kardiog- ráfia) vizsgálat ma már a mindennapos, „rutin” ellen­őrzések közé tartozik, a szív működését kísérő elektromos jelenségek tanulmányozását teszi lehetővé. Az EKG-t a mindennapos gyakorlatban általában három úgyneve­zett elvezetésben veszik fel. Az I. elvezetés a jobb és a bal kar csuklója között van, a II. elvezetés a jobb kar és a bal láb, a III. pedig a bal kar és a bal láb között mé* ri az elektromos feszültség­különbségeket. Indokolt eset­ben a mellkas öt pontja és egy úgynevezett közömbös pont közti feszültségkülönb­ségeket, tehát úgynevezett mellkasi elvezetéses EKG- felvételeket is készítenek. Vannak olyan készülékek, amelyeknek kicsiny képer­nyőjén a szívműködés közben keletkező feszültség görbék szabad szemmel tanulmá­nyozhatók. Más készülékek fényérzékeny papíron rögzí­tik az EKG-görbét, amelyek előhívás és szárítás után ta­nulmányozhatók. Napjaink­ban az úgynevezett direktíró berendezéseket használják általában. A direktíró készü­lékek elektromotorral haj­tott papírtekercsein azonnal tanulmányozható EKG-^el- vételt kapnak az orvosok. Az EKG semmi esetre sem alkalmas arra, hogy valami­lyen csalhatatlan hibavizs­gáló berendezésként tájékoz­tassa az orvost, a szív telje­sítőképességéről. Viszont na­gyon becses, szinte nélkülöz­hetetlen kocka abban a nagy mozaikban, amely valóban tükrözi a szív állapotát. A szívinfarktus megállapításá­ban sok-sok más gyanú jel mellett az EKG szinte koro­natanúnak számít. A jelleg­zetes három EKG-elvezetés- ből, de méginkább a mellka­si elvezetésekből nemcsak az infarktus tényét lehet meg­lehetősen nagy biztossággal megállapítani, hanem annak helyét és kiterjedését is. Természetesen a heveny szív­izomgyulladás, vagy az idős korban nem túl ritka „szív­izom-elfajulás” is nyomot hagy az EKG-n. Fenti képünkön: különböző csatornaszámú, klinikai célú és hordozható kivitelű hazai gyártmányú EKG'készüléke- ket láthatunk. A magyar tudomány vidéki műhelyei A legnagyobb tudományos beruházás Tudománytörténeti jelentő­ségű esemény színhelye volt november első napjaiban a Magyar Tudományos Akadé­mia Atomkutató Intézete. Le­het, hogy akad, aki vitatja ezt, s túlzónak érzi a jelzőt, ám, ha arra gondolunk, hogy a debreceni ciklotron életre keltése új korszakot nyit a hazai magfizikai kutatások­ban, akkor mégiscsak indo­koltnak tarthatjuk a fenti megállapítást. Bevezetőként hadd említsük ennek bizonyítására egyetlen adatot: míg eddig a hazai fizikusok legfeljebb ötmillió elektronvoltos gyorsítók mel­lett végezhették a kísérletei­ket, a ciklotron húszmillió elektronvoltos energiát képes kölcsönözni a protonnak. MI IS AZ A CIKLOTRON? Ha mgr a hatodik ötéves terv legjelentősebb tudomá­nyos beruházásáról beszé­lünk, illik elmondani azt is, hogy mi is az a ciklotron. A gyorsítóberendezések műkö­désének alapelve: a gyorsítan­dó részecskék két, egymáshoz képest jelentős feszültségkü­lönbségű pont közötti utat megtéve felgyorsulnak, s az így szerzett energiát használ­ják ki a fizikusok kísérleteik­ben. Nyilvánvaló, hogy ha a feszültségkülönbséget növel­jük, a részecske energiája is növekszik. A ciklotron merő­ben újszerű megoldást hozott a gyorsítók technikájában. Egy elektromágnes segít­ségével körpályára kényszerí­tik a részecskét, s megfelelő impulzusokkal (újra és újra előállítva az imént' említett feszültségkülönbséget), minden körfordulás során további energiamennyiséget kap a ré­szecske. így viszonylag kis méretű berendezéssel — a debreceni ciklotron pólusát­mérője 103 centiméter — je­lentős energiájú részecske ál­lítható elő, amelynek nyaláb- intenzitása is jóval megha­ladja a korábbi gyorsítók ha­sonló mutatójának értékét. A debreceni ciklotron a le- ningrádi Jefremov intézetben készült ,hatvanmillió forintba került. A ciklotron alkalma­zása elképzelhetetlen megfelelő kiegészítő eszközök, műszerek, mérőberendezések nélkül. Ezek döntő hányadát az ATOMKI fizikusai, mérnökei, kiválóan képzett szakemberei készítették el, igen jó minő­ségben. Ez az a pint, ahol szólni kell arról a munkáról, ami immár évtizedek óta folyik a tiszántúli nagyvárosban. A Sz-alay Sándor által alapított iskola mindig híres volt ar­ról, hogy a köré szerveződött kutatók kísérleteik túlnyomó többségét a maguk által épí­tett eszközökkel végezték el. HELYÜNK A VILÁGBAN „Az első ciklotront a vilá­gon 1930-ban próbálták ki ré­szecskék gyorsítására. Ez a mintegy 10 centiméter átmé­rőjű szerkezet volt az őse a mai óriásoknak — mondta az Akadémia főtitkára. — A közben eltelt ötven év alatt, a szinte két kézben elférő berendezést egyre nagyobbak, egyre bonyolultabbak követ­ték. Ma a Fermilab tevat- ronja 6,3 kilométer kerületű, de tervezés és építés alatt áll a szerpuhovi 2,2 teraelek- tronvoltos gyorsító, és a CERN super proton szink- rotronja, amelynek betonalag- útja kétszer fúrja át a sváj­ci—francia határ szikláit, és amelyben a részecskék má­sodpercenként 43 ezerszer ke­resztezik a határt. Mi ehhez képest a mi sze­rény, 20 millió elektronvoltos protonokat előállító ciklotro­nunk? Nem kell-e már most, az avatáskor restellkedve áll­nunk az óriások árnyékában? — tette fel a kérdést Láng István, de rögtön megadta a feleletet is: — Vajon egy kis ennek a sok előadássorozat, konferencia, tudományos megbeszélés, folyóiratokban megjelenő tanulmány, amely­nek témája mindig a nagy energiájú részecske energiá­jának a hasznosítása volt. De jártak a debreceni fiziku­sok hosszabb és rövidebb ta­nulmányutakon, ismerkedtek a Szovjetunió, az NSZK, Hol­landia, Nagy-Britannia, Finn­ország ciklotronjaival. Nem csoda, hogy most, amikor munkára kész a debreceni la­boratórium jól előkészített tudományos programok vár­nak megvalósításra. Hasonlóan széles körűen al­kalmazzák a különféle tudo­mányágak az izotópokat, amelyeknek egyik nagy cso­portja szinte kizárólag csak ciklotron segítségével állít­ható elő. Ezek közül a hosz- szabb felezési idejüket eddig külföldről szereztük be. de ezután egy részüket Debre­cenben is elő lehet állítani. A ciklotron merőben újszerű megoldást hozott a gyorsítók technikájában folyón átívelő híd kevésbé értékes-e azért, mert ma már vannak több kilométer hosz- szússágú hidak is a világon, amelyek tengeröblök, óriás folyamok fölött vezetnek át? Egy híd fontosságát nem a hosszúsága adja, hanem a for­galma”. Abban pedig máris biztosak lehetünk, hogy a debreceni ciklotron „forgalmára” nem­igen panaszkodhatunk a kö­zeljövőben. A Széles körű nemzetközi kapcsolatokkal bí­ró intézet munkatársai meg­fordulnak a világ minden tá­ján, s elviszik a debreceni is­kola hírét. S, akik ide jön­nek, maguk is megbizonyo­sodnak arról, hogy nemcsak az óriás berendezések segíthe­tik a kutatót jelentős ered­ményhez — gyakran a ki­sebb, de sok ötlettel megépí­tett, kihasznált műszer is szolgálhatja az egyetemes tu­dományt. Az atommagkutató-intézet­ben régóta készülnek a cik­lotron fogadására. Része volt A gyakorlati alkalmazások szempontjából (egyebek kö­zött az orvostudományban) különösen nagy szerepük van a rövid, néhány perc, esetleg egy-két óra felezési idejű izo­tópoknak, amelyek szállítási éppen rövid élettartamuk mi­att szinte lehetetlen. A deb­receni ciklotronlaboratóriunr új korszakot nyit e téren: sí épületben berendezett orvos­diagnosztikai egységben orvo­sok működnek együtt a fizi­kusokkal. Lehetne hosszan sorolni még a gyakorlati alkalmazá­sok számos módját, mint ahogy lesz is erre pálda a debreceni ciklotron mellett folyó munkát bemutató későb­bi írásokban. Most elégedjünk meg az intézet igazgatójának, Berényi Dénesnek a szavaival: „Ha azt kérdezzük, hogy jó-e nekünk, jó-e ennek az or­szágnak és ennek a városnak az, hogy ciklotronlaboratóriu­munk lesz, akkor a kérdésre nyugodt lelkiismerettel felel­hetünk igennel”. G. L. Iroda — papír nélkül Angol szakemberek a gép­írónők munkáját vizsgálva ki­mutatták, hogy az átlagosnál jobb gépirónő is körülbelül minden 500 leütés után mel­léüt, hibázik A javításra elég sok időt kell fordítania, nem is szólva azokról a levelekről, iratokról, amelyeket újból le kell gépelni. Érthető hát, hqgy a javítás egyszerűsí­tésére is nagy gondot fordí­tanak a gyárak. Ma már szinte minden kor-' szerű írógépnek van emléke­zete: „megjegyzi” az éppen ’eírt szöveget, javításkor ele­gendő csupán a módosításokat bevinni a memóriába, a gép , máris hibátlanul lekopogja számottevően csökkentették a szöveget. De másra is em- az emberi kéz igénybevételéíf- lékezik az okos gép: bekezdés- — ám ez a fejlesztésnek még méreteket, címeket, formátu- csak a kezdete volt. Akárcsak mókát, sorközöket lehet be- a félvezetőgyártásban, itt is táplálni a memóriájába. újabb és újabb nemzedékek Emlékező gép például a látnak napvilágot, mind ke- Dataplex angol cég „szerkesz- vesebb mechanikus résszel, tő írógépe” is. Nemcsak a ám annál több meghökken- gépírónők, levelezők, hanem tő elektronikai megoldással, az újságírók is nagy hasznát míg a jövő évezredben való­veszik ennek a hálózatról mű- ban egyre több „papírtalan’’ ködtethető, íróasztalba épít- irodában fogunk dolgozni, hető masináknak, amely Képünkön: egyszerű a javí* egyetlen gombnyomásra tö- tás a Dataplex „szerkesztő* röl. sorokat cserél, újabb ré- írógépen”. A szöveg szokvá“ székét „ültet” a már leírt nyos lyukkártyamóretű, de szövegbe. S ha a gépíró meg- műanyagból készült mágnes­nyomja a „hibátlan” gom- kártyán is rögzítődik. Hiba bot, percenként 240 szavas esetén egyszerű visszalépte- sebességgel ír a befűzött pa- téssel azonnal javítható a pírra. Egyszerű cserével az lyukkártya szövege. A már írógépkocsi hosszát, sőt az hibátlan levelet, iratot akár alkalmazott betűtípust is több százszor is ki lehet írat* változtathatják. ni a kártyáról, természetesen Az első villamos írógépek mindig eredeti példányban. 8 mm-es mágneses szalagok videokamerába A mágneses szalag a fényre ugyan nem érzékeny, de hogy a videoszalagra rögzíthető-e a jel, azt aiz szabja meg, hogy az objektiven keresztül be­jutó fény elegendő-e ahhoz, hogy elektromos jeleket ki­váltson. Jelenleg kétféle minőség­ben készülnek a 8 mm-es mágneses szalagok. Az MP jelű szalag a vastagabb, az ME a vékonyabb. A szalagok­ra 60. illetve 90 perces idő­tartamú műsor rögzíthető, de készül már a 120 perces vál­tozat is. Mivel a 8 mm-es mágnesszalagot használó vi­deokamerák egyben a kép­rögzítéshez szükséges kép­magnót is tartalmazzák, ezért ezeknek az eszközöknek a „Camcoder”' (camera+recor* der), vagyis kameramagnó a névük. Képünkön: az amatőr célra készült 8 mm széles szala­gos kamera még újdonság. Ezek egyikét a Sony japán elektronikai konszern gyártja. A kamerához tartozó kazetta mérete megegyezik a magne­tofonokhoz használt, úgyne­vezett - kompakt kazetták mé­retével. A berendezés súlya alig 2 kg. A szalagra felvett műsor azonnal visszajátszha­tó. Villanymozdonnyal — országhatárokon át T ermészetesnek tartjuk, hogy ugyanabban a vas­úi'! kocsiban ülve akár több országon is keresztülutazha- tunik. Az a körülmény, hogy a határállomásokon nem kell átszállnunk, sok-sok kényel­metlenségtől megkímél ben­nünket, s még időt is nye­rünk. Mindez annak köszön­hető, hogy az európai vasúti vágányok egységes rendszert alkotnak. Ha a határállomáson a sze­relvény villanymozdonyát sem kell kicserélni, tovább rövi­dül az utazási idő a vasút­társaságok pedig jobban ki­használhatják nagy értékű mozdonyaikat. Ehhez azonban —, noha Európában a villamo­sított vasútvonalak többé-ke- vésbé összefüggő hálózatot alkotnak, s a nemzetközi vo­natok nagy része ezeken a vonalakon közlekednek — többnyire sajálos, több áram­rendszerről is táplálható vil­lanymozdonyokra van szükség A különböző áramrendsze­rek között a határállomások teremtenek hidat, ezeket sok helyen alkalmassá tettek rá, hogy a szomszédos ország más áramrendszerrel működű villanymozdonyai bejárhas­sanak. így alakították ki pél­dául a hegyeshalmi vasútál­lomást is: oda bejárhatnak a 16 2/3 herzes, 15 kilovoltos váltóáramosra tervezett oszt­rák, és az 50 herzes, 25 kilo­voltos villamos energiával táplált magyar mozdonyok egyaránt. A megoldás az, hogy egyes vágányok felső­vezetékét a magyar, más vá­gányokét az osztrák hálózat­ról táplálják. Egyes vágá­nyokon mindkét ország moz­donyai • átmehetnek, mert ezek felsővezetékére mindkét áramrendszer rákapcsolható. Ezzel a megoldásssal azonban nem iktatható ki a mozdony­csere. Mivel a nemzeti villany­vontatási rendszerek nem egy- ségesithetök, csak egyetlen megoldás marad: olyan vil­lanymozdonyokat kell építe­ni, ameiveket többféle háló­zatról is táplálhatnak. Az első ilyen mozdonyok a het­venes évek derekán készültek el, azóta pedig több típust is kifejlesztettek. Vannak két, három és négy áramrendszer­ről is táplálható villany­mozdonyok is Négy áramrendszerre ké­szült például a Német Szövet­ségi Vasút 184 típusjelű moz­donya. Ezek a mozdonyok az NSZK-ban és a vele határos országok villamosított vonala­in is közlekedhetnek. Népünkön: a nyugatnémet vasút négyrendszerű villanyé mozdonya látható. t

Next

/
Thumbnails
Contents