Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

Harcok Beirútban Kennedy a SALT-ll-ről Reagan a legsúlyosabb hibát követte el gan a legnagyobb hibát kö­vette el, amikor — a héják követelésének engedve — el­döntötte, hogy nem tartja ma­gát a SALT—Il.-höz — írja a TASZSZ keddi kommentárjá­ban. A kommentár a továbbiak­ban az elnöki döntés hátterét taglalva, rámutat: a hadásza­ti támadó fegyverek felső ha­tárának szerződéses rögzítése már nyilván nem elégíti ki azokat az amerikai köröket, amelyek az amerikai katonai erő további növelése mellett tették le a garast. Megfigye­lők szerint Reagan amerikai elnök említett lépése tökéle­tesen beleillik az amerikai globális külpolitikába — írja a TASZSZ, s megjegyzi: a cél az, hosv minden eszköz­zel és mindenáron megbont­sák a hadászati paritást, mi­nél hatékonyabb atom- é.s űr- fegyverekre tegyenek szert, s akaratukat ezáltal ráerősza­kolhassák szuverén országokra és népekre. — Természetesen — hang súlyozza a szovjet hírügynök­ség — a Szovjetunió nem fogja tétlenül szemlélni, hogy az egyébként is zsúfolásig tö­mött fegyverraktárakat újabb pusztító fegyverfajtákkal egé­szítsék ki, megszegve ezáltal minden megállapodást. A Szovjetunió — figyelmeztet a TASZSZ — mindig megtalál­ta és a jövőben is megtalál­ja a megfelelő választ a ka­tonai és technológiai lehető­ségeinek kifürkészésére irá nyúló kihívásokra. Az egvre onsztítóbb fegy­verek gyártásában való ver­sengés azonban nem az az út. amelyet a Szovjetunió iár- hatónak fari. meri ez ellent­mond minden ióz^n megfon­tolásnak — fejeződik h* a kommentár. (MTI) Gorbacsov-üzenet Asszadnak Reagan elnök a legsúlyo­sabb hibát követte el azzal, hogy engedett a „héják” kö­vetelésének és a jövőben nem tartja magát a SALT—II megállapodáshoz — jelentette ki Edward Kennedy szenátor hétfői szenátusi beszédében. A hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról 1979-ben megkötött, (az ame­rikai kongresszus által soha­sem ratifikált) szovjet—ame­rikai szerződés felmondása a szélsőséges republikánusok győzelmét jelenti — állapí­totta meg a demokrata párti Kennedy. Kijelentette: a Szov­jetunióra kényszerített fegy­verkezési verseny újabb for­dulójára indított kampány el­érte célját. Számos józan nyugati poli­tikus. tudós, sőt neves katonai szakértő is egvetért Edward Kennedy amerikai szenátor hétfői kijelentésével hogy Rea­Fodor György, az MTI tu­dósítója jelenti: Háfez Asszad szíriai elnök alig egy héten belül már a második üzenetet kapta Mi­hail Gorbacsovtól, az SZKP KB főtitkárától — jelentet­ték kedden a bejrúti lapok. Abdel Halim Haddam szíriai alelnök a múlt héten tért haza moszkvai látogatásáról, s ő is hozott a szovjet veze­tőtől üzenetet Asszad elnök­nek. A szíriai államfő hétfőn Damaszkuszban fogadta Konsztantyin Katusevet, a külgazdasági kapcsolatok ál­lami bizottságának elnökét, aki többnapos látogatásra ér­kezett a szíriai fővárosba. Háfez Asszad e találkozó so­rán vette át Gorbacsov üze­netét, amelynek tartalmát nem hozták nyilvánosságra —, mint ahogy az előzőét sem. A bejrúti sajtó szerint az üzenetvivő személye azonban némi támpontot ad az üze­net tartalmára nézve: Had­dam alelnök Moszkvában nemcsak katonai segélyt, de gazdasági segítséget is kért a Szovjetuniótól —, írják a la­pok —, s nem kizárt, hogy a levél ezzel kapcsolatos. A SANA szíriai hírügy­nökség azt közölte, hogy Aszad elnök és Katusev ta­lálkozóján a közel-keleti po­litikai helyzetről, valamint a két ország közötti együttmű­ködés kérdéseiről volt szó. A felek — írta a SANA — ismételten megerősítették azt a szándékukat, hogy erő­sítik a szíriai—szovjet együttműködést. ☆ Musztafa Tlász hadügymi­niszter a szíriai parlament­ben arra figyelmeztette az Egyesült Államokat és Izra­elt. hogy „súlyos büntetésben részesül”, az, aki Szíriára tá­mad. Szíria bármilyen ag­ressziót kész meghiúsítani, mondotta Tlász, aki szerint Washington és Tel Avív meg­kísérli akaratát rákénysze­ríteni Szíriára. Nyugat-Bejrút utcáin ked­den délután is folytak a har­cok —, s igazából senki sem tudja, hogy kik az ellenfe­lek. Rasid Karami a nap fo­lyamán érintkezésbe lépett Abdel Halim Haddam szíriai alelnökkel és Damaszkusz közbelépését kérte a „gyöke­res megoldás” érdekében. Hétfőn Bejrútba érkezett a szíriai titkoszolgálat libano­ni főnöke és — Valid Dzsumb- lattnak, a HSZP vezérének jelenlétében — Nabih Berri- vel, a palesztin táborokat ostromló síita Amal vezéré­vel tárgyalt. Berri azonban elutasított mindenféle „át­meneti” rendezést és végső megoldást követel. Dzsumb- latt holléte követhetetlen: egyik pillanatban Bejrútban, a másikban Damaszkuszban bukkan fel. Jobboldali bejrúti adók és Dzsumblattnak a „Hegy Hangja” nevű rádiója szerint Nyugat-Bejrútban a „Febru­ár hatodika mozgalom” ne­vű szunnita csoport, valamint Berri milicistái között foly­nak a harcok. A szunnita fegyveresek onnan kapták a nevüket, hogy 1984. február 6-án távolították el a fővá­ros nvugati részéből Dzsema- jel államfőhöz hű erőket, il­letve, ekkor vették át a vá­rosrész feletti ellenőrzést a muzulmán erők. A szunnita fegyveresek és az Amal közötti csatározások hírét azonban senki sem hi­szi el igazán. A „Február ha­todika mozgalom” szinte az égből pottyant elő, korábban állítólag pár tucatnyi fegy­verese volt, akikkel az Amal könnyűszerrel, elbánt volna. Nem kizárt, hogy a szunnita muzulmánok és Berri ellen­tétei legfeljebb csak ürügyet szolgálnak másféle leszámo­láshoz. Dzsumblatt a Berrivel való eszmecsere után mindössze annyit mondott, hogy „meg­kíséreljük az együttműködést vele. akárcsak szíriai test­véreinkkel”. A szíriai titkos- szolgálat libanoni főnöke nem nyilatkozott. Bérri fjedig ez­úttal a libanoni keresztény erőket vádolta azzal, hogy a nyugat-bejrúti palesztin tá­borok környékét löveti, s ez­úttal csak óvatosan utált ar­ra. hogy a keresztény ütegek a hegyekben lévő drúz állá­sok „közelében” vannak — azaz Dzsumblatt állásai köze­lében. Berri kész a békekö­tésre a palasztinokkal —, de radikális és végleges keretek között. A fényekhez tartozik, hogy a „táborok háborúja” eköz­ben gyakorlatilag szünetel — miközben ennek ürügyén kedd délélőttig több tucat halott és sebesült vált áldo­zatává Nyugat-Bejrút belvá­rosában a lövöldözésnek. Egyes források szerint a ha­lottak és sebesültek száma 150 körül van. (MTI) U| munkomozgalmot kezdeményeztek f (Folytató* a* 1. oldalról.) get Endre falvai Aranykalász Tsz Kandó Kálmán, a Pásztói Bé­ke Tsz Lovász József és Egye­sült Erő, a Szurdokpüspöki Béke Tsz Győzelem és Béke, továbbá a Karancs Tsz Vörös Csillag, Május 1. és Gagarin Szocialista Brigádjának. To­vábbi hat szocialista brigád egv-egy tagja szovjetunióbeli jutalomutazásra kapott meg­hívást. A következőkben Miczki Jó­zsef, az Osztyapenko brigád vezetője kért szót. Ismertet­te a jelenlévőkkel azt a fel­hívást. melynek jegyében Nógrád megye valamennyi szocialista brigádját verseny­re hívja abból az alkatomból, hogy jövőre köszöntjük a nagy októberi szocialista for­radalom 70., valamint Nóg­rád és Kemerovo testvérme­gyei együttműködésének 20. évfordulóját. Miczki József brigádja a felhívással két év­re szóló versenyt kezdemé­nyezett. — E nemes mozgalom részt­vevői járuljanak hozzá a nép­gazdasági, megyei és vállala­ti, szövetkezeti középtávú, il­letve éves tervek megvalósí­tásához — ismertette a fel­hívás célját az Osztyapenko brigád vezetője. — Legyenek kezdeményezői az exportfel­adatok teljesítésének, a belső tartalékok hasznosításának, a minőségi követelmények érvé­nyesítésének, a jövedelemter­melő képesség növelésének. Szorgalmazzák a fegyelmezett és felelősségteljes munkavég­zést, a társadalmi munkaidő- alap védelmét, a szocialista brigádok közéleti tevékenysé­gét. A felhívást kővetően Leo-: nyid J agudovszki j, a tudomá­nyok doktora, a Szovjetunió nagykövetségének tanácsosa adott áttekintést az SZKP XXVII. kongresszusán meg­hirdetett legfontosabb gazda­sági és társadalmi célokról. Elismerő szavakkal szóit a szovjet és a magyar nép kap­csolatainak bővüléséről, az együttműködés új, magasabb szintű formáiról, melyek töb­bek között az emberek közöt­ti közvetlen, baráti kapcsola­tokban is megjelennek. A munkaverseny ünnepé­lyes értékelése az ideiglene­sen hazánkban állomásozó dé­li hadseregcsopori művészei­nek koncertjével zárult. Az Osztyapenko brigád úribb fel­hívásához való csatlakozását 35 szocialista brigád a hely­színen aláírásával hitelesítet­te. A házasságtöréstől az ipari kémkedésig „Ó, hány ruhátlan férfit és nőt láttam életemben balko-' non lógni, szekrényben rejtőzve” — sóhajt némi nosztal­giával Loir úr a franciaországi Poitier-ből. Még emlékszik azokra az időkre is, amikor hétfőnként azzal koptatta cipő­jét, hogy egy férfit követett, akiről megbízója tudni szeret­te volna, ugyan hol tölti idejét minden héten pont ugyan­azon a napon. Lour úr nem valami furcsa megszállottság rabja. Neki a foglalkozása az, hogy másokat megfigyel. Magándetektív. Mert ez a mesterség ma is létezik. Külsejük nem emlékez­tet sem Sherlock Holmes-ra, sem Hercules Poirot-ra. A mai magándetektív sokkal inkább hasonlít egy gondosan öltö­zött üzletemberre, mint nagy elődeire. Akadnak közöttük nők is. Madame Gérard például jól menő irodát tart fenn Párizs egyik előkelő kerületében. Mivel is foglalkozik manapság egy magándetektív? A „szentimentális” ügyek hanyatló tendenciát mutatnak, te­vékenységüknek már csak 40 százalékát teszik ki. A válá­sok nagy része kölcsönös megegyezés alapján történik, fgv csökkent az érdeklődés a házasságtörés bizonyítása iránt. Ilyen jellegű megbízatásokat már csak Franciaország egyes vidékein és Olaszország déli részén kapnak. A féltékeny házastársak, szerelmesek azonban ma is adnak megbízást magándetektíveknek. Főleg az ötvenes férfiak figyeltetik huszonéves szeretőjüket, féltékeny feleségek követelik „folyton túlórázó” férjüket. Kiment viszont a divatból a há­zasság előtti „leinformálás”. 2 NÓGRÁD - 1986. június 4^ szerda A magándetektívek gyakran kapnak megbízást szülőktől, akik elszökött gyerekeiket akarják megtalálni. Vegyes, azaz nemzetközi házasságok felbomlása esetén előfordul néha, hogy a szülők kijátszák egymást, elrabolják és saját ha­zájukban elbújtatják a gyereket. A másik szülő ilyenkor gyakran fordul magándetektívhez. Ritkák a halállal kapcsolatos ügyek. Néha biztosítótár­saságtól kapnak megbízást, hogy derítsék ki, valóban bal­eset okozta-e a szóban forgó halálesetet. Manapság a ma­gándetektíveknek inkább gazdasági ügyekben kell bizonyí­taniuk rátermettségüket. Idetartozik az ipari kémkedés, az ügyfelek fizetőképességének, egy szóba jöhető üzleti társ kereskedelmi és egzisztenciális múltjának felderítése. Van­nak vállalatok, amelyek magándetektívekkel ellenőriztetik azt, hogy alkalmazottaik mennyire használják ki a munka­idejüket. Egy salernoi cég például így jött rá, hogy egyik beosztottja kábelfektetés helyett kertjének felásásával töl­tötte idejét. Az újfajta kívánalmak miatt a magándetektívek egy egészen új nemzedéke jött létre. A maiak szinte egy pilla­nat alatt fel tudják fedezni a vállalati könyvelésben elkö­vetett csalásokat. A számokat jobban ked\relik, mint a vég nélküli várakozást egy utcasarkon. Tarifáikról keveset tudni. Az európai átlag: egy órára körülbelül 1500 forintnak megfelelő összeg. Ehhez még jönnek persze pluszkiadások, mint például az útiköltségek. Napi tíz óra talpon állás után 50 százalékos felár számít­ható fel. A francia és olasz magándetektívek már évek óta ké­rik, hogy hivatalosan is rendezzék jogállásukat éppúgy, mint más országokban. Megalázónak tartják, hogy számuk­ra csak a prefektúra ^lít ki egyszerű működés, •ogedélyt. Osztrák és spanyol kollégáik például egyetemi diplomával rendelkeznek. A szovjet sajfó Csernobilről ősszel munkába áll az erőmű Már ősszel, tehát a cser­nobili atomerőmű 4. blokkjá­ban történt baleset után fél évvel elektromos energiát fog termelni az első és második blokk — derül ki a moszk­vai Pravda keddi számából. Az SZKP KB lapja helyszí­ni jelentésben számolt be arról, hogy a pripjatyi párt- bizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága most költözött Csernobilba, tehát az erőmű melletti település közvetlen közelébe. A pripjatyi hatóságok el­sődleges feladata jelenleg, hogy megszervezzék az ener­giablokkot az őszi hónapok­ban kiszolgáló emberek szál­lását, ellátását és mindenna­pi szükségleteiknek kielégí­tését. Amíg sikerül végleges szálláshelyet találni, addig az atomerőműben dolgozó bri­gádok néhány összkomfortos turistahajón laknak majd. mivel a jelenlegi ideiglenes táborok már most túlzsúfol­tak. Ezeket a hajókat az utasforgalomból vonják ki, s a Dnyepren keresztül érkez­nek majd Pripjatyhoz. Még keresik a kikötőhelyeket, az áramszolgáltatás és az ellá­tás megszervezésének lehe­tőségeit. Csernobil utcáin —. ame­lyek a kitelepítést követően május elején teljesen kihal­tak voltak —, most ismét élénk élet zajlik, működik' a mozi, a kultúrház, (itt kije­vi vendégművészek szerepel­nek). A tslmülés centrumá­ban sajtóközpont nyílt, . ahol a tudósítók beszerezhetik a szükséges információkat. Döntés született arról, hogy a szükséges mentesítő mun­kálatok elvégzését követően, a kitelepített lakosság egy része —, csaknem 260 család — visszatérhet Glinka, Za- mosje és Bicski falvakba. A csernobili járás területén úi- raszántják a lent és a csil­lagfürtöt, az egyes területek­ről betakarított őszi kultú­rákat — megfelelő ellenőrzés után takarmányként haszno­sítják. A kukorica vetésterü­letét évelő füvek foglalják majd el, a burgonyaültetvé­nyeken pedig sorközi művé-’ lést alkalmaznak. A Pravda élesen bírálja az energetikai és villamosítási minisztériumot, amiért ném szentel kellő figyelmet az erőműnél dolgozó emberek szállá"- és ellátási gondjai megoldásának, s nem készül fel megfelelően a téli fűtési időszakra. A minisztériumból még mindig nem érkezett válasz arra a tervre, hogy napi 4,5 ezer köbméter telje­sítményű tisztítómű épüljön Csernobilban. A Krasznaja Zvezda ked­den tudósítást közöl a Prip- jatyban végzett munkálatok­ról. Itt tovább folytatódik az épületek és utcák sugármen­tesítése, öntözőkocsikból lo­csolják az úttestet. A vegy­védelmi alakulatok ezenkívül az övezet településein , szinte felújítják a házakat, elvégzik a szükséges javításokat, fes­tési munkákat és újramesze­lik a falakat. Az övezetben dolgozók hor­dozható műszerekkel van­nak felszerelve, amelyek az embert érő „sugáradagot” mérik, s mind erősebb csi­pogással jelzik a veszélyes mértéket — írja a szovjet hadsereg lapja. — Az embe­rek egészségét nem teszik ki ésszerűtlen kockázatnak, van­nak körzetek, ahol csak táv- irányítású robotok dolgozhat­nak. Az emberek biztonsága el-' sődleges szempont — mutat rá a Krasznaja Zvezda a ki­jevi katonai körzet kórházá­ban végzett gyógyítómunká­ról beszámolva. Itt az érin­tett övezetből kivont katoná­kat kezelik. Egy bizonyos — orvosi vélemény szerint nem túl magas — sugárdózis után ugyanis a katonákat kötele­zően kórházban kell kivizsgál­ni. A gyógymód elsősorban megelőző jellegű, s a szerve­zet általános erősítésére irá­nyul. Ugyanakkor aprólékos biokémiai és radiológiai vér- vizsgálatokat is végeznek. A katonai kórházban eddig ke­zelt katonáknál még nem fordult elő sugárbetegség — hangsúlyozza a lap. (MTI) ffBiztonsági intézkedések" Dél-Afrikában A dél-afrikai fajüldözők megpróbálják jogi ezközökkél elejét venni az újabb faji zavargásoknak az országban. A fokvárosi parlamentben hétfőn vita kezdődött több olyan „biztonsági intézkedés” törvénytervezetéről, amelye­ket a fajüldözők felhasz­nálhatnak majd a feketék el­len. Két hét múlva, június 16-án ugyanis várhatóan or­szágszerte megemlékeznek a tíz évvel ezelőtti sowetói za­vargások áldozatairól. Az úgynevezett közbiztonsá­gi törvény felhatalmazná Louis Le Grange közbizton­sági minisztert arra, hogy közelebbről nem részletezett intézkedéseket hozzon a fe­keték zavargásainak elfojtá­sára, bárhol is legyenek azok az országban. A másik .tervezet a belbiztonsági in­tézkedéseket tartalmazza. Eszerint, bírósági tárgyalás nélkül fél évre lehetne in­ternálni bárkit, azaz a faji zavargásokban résztvevő fe­ketéket. Ezzel a kormány megszüntetné a mai joghéza­got, ami lehetővé teszi egyes fogva tartottak szaba­don engedését, ha a rendőr­ség „nem kellően megalapo­zottan” járt el az őrizetbe vételkor. Le Grange visszautasította a liberális ellenzék vádjait, amelyek szerint az új törvé­nyekkel a ki nem hirdetett szükségállapot felé tart az ország. A miniszter azzal ér­velt, hogy az intézkedések „elrettentő” erejűek. (MTI) Amnesztia Romániában A román államtanács meg­vitatta és elfogadta az am- nesztiarendeletet, amelyet ugyanaznap hoztak nyilvános­ságra. Az amnesztiáról szóió dekrétum elfogadásával egy­idejűleg az államtanács ülé­sén Nicolae Ceausescu, az RSZK elnöke sürgette: a fő­ügyészség és a legfelsőbb bí­róság tanúsítson nagyobb ope­rativitást, szilárdságot és igé­nyességet az olyan társada­lomellenes cselekmények meg­előzését és büntetését i’Iető- en, amelyek súlyosan érintik a köztulajdont, az állampol­gárok törvénves jogait, a nyu­galmat, a közrendet, lépje­nek fel minden törvénysériés és visszaélés eúen, s szán­janak síkra a fegyelem min­den téren történő erősítésé­ért. A kedden nyilvánosságra hozott amnesztiarendelet ér­telmében kegyelemben része­sítik a három évig tartó sza­badságvesztésre, az öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélt személyeket, a pénzbünteté­seket pedig törlik. Hasonló­képp amnesztiát kapnak a javító-nevelő munkára ítélt személyek, az öt évnél hosz- szabb börtönbüntetést pedig harmadolják, vagy ötödére csökkentik. A dekrétum több cikkelye taglalja azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetőire az amnesztia nem érvényes. (Gyilkosság, halált okozó testi sértés, rablás, abor­tusz előidézése, a társadalmi tulajdon elleni súlyos vétség, hatósági közeg elleni erőszak, megvesztegetés, vagy a meg­vesztegetés elfogadása, szökés stb.) Az államtanács üléséről kiadott közlemény nem rész­letezi, hogy összesen hány sze­mélyre érvényes a kegyelmi dekrétum. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents