Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

Gazdaváltás után A tanítás befejeztével a középiskolás tanulók kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt. Kürtösi Tibor — bal felső képen — a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola elsőéves növénytermesztő gépésztanulója a helvbeli termelőszövetkezetben. A Stántó Kovács János Szakközépiskola harmadikos óvónőképző tagozatos tanulója Percze Gyöngyi — jobb felső képen — lakóhelyén a rimóei óvodában foglalkozik a legfiata­labb nemzedékkel. Alsó képeinken: Juszint Gyöngyi, a pásztói és Antal Ágnes, a budapesti postaforgalmi szakközépiskola diákjai három héten keresztül a szécsényi postán ismerkedhetnek a távíró- és a telefonközpont rejtelmeivel. Malomipari rekonstrukciók A VII. ötéves terv idősza­kában folytatják a gabonafel­dolgozó ipar rekonstrukciós programjának megvalósítá­sát; öt év alatt csaknem 2 milliárd forintot költenek a malmok korszerűsítésére, az épületek, a feldolgozó és a csomagoló gépsorok, valamint a liszittárolók felújítására. 1990-ig tizenkilenc malom­ban kerül sor teljes rekonst­rukcióra, tizenkettőben rész­leges felújítást, huszonhat' üzemben kisebb technológiai korszerűsítést hajtanak vég­re. A munkálatok befejezése után ezek a malmok több búzát őrölhetnek, s így elő­reláthatóan nem lesz akadá­lya annak, hogy a következő évben tizenöt gazdaságtala­nul működő, már felújításra sem alkalmas malmot leállít­sanak. A rekonstrukciós munkák­ra az idén 200—210 millió forintot fordítanak. A kö­zelmúltban fejezték be a me­zőkövesdi és a ménfőcsanaki malom rekonstrukcióját, tart *z érdi, a táti, a debreceni. a nyíregyházi, a jánoshalmi és a dombóvári malmok fel­újítása. Rövidesen hozzálát­nak a szigetvári üzem kor­szerűsítéséhez. A budai ma­lomban finn—magyar együtt­működéssel szerelik fel a számítógépes termelésirányí­tó automatákat. A nemrég leégett komáromi malom új­jáépítésének tervei már a rajzasztalon vannak, s a lé­tesítmény kivitelezéséhez várhatóan még az idén hoz­zálátnak. Több üzemben korszerűsí­tik a belső anyagmozgatást és a csomagolást. A jövőben növelik a csomagolt lisztek mennyiségét, javítják a cso­magolás minőségét. A fo­gyasztók által évente vásá­rolt mintegy 220 ezer tonna liszt egy részét még kézzel csomagolják; ezt a munkát 1990-ig csaknem teljesen a gépekre bízzák. Jelenleg a selypi és a kalocsai malomban állítanak fel egy-egy hazai fejlesztésű csomagoló gép­sort. Kisgépek a HernteslöI Több háztájiba való gépúj­donságot hoz forgalomba az év második felében a buda­pesti Hermes Áfész. A négy lóerős, fűnyírásra és kapálásra egyaránt alkal­mas benzinmotoros kisgép­ből a Hermes Áfész megren­delésére a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet ké­szít el négyezret, és ehhez már be is hozta a külföldi motorokat. Újdonság lesz a benzinmotoros fűnyíró, ame­lyet a békéscsabai Mezőgép Vállalat gyárt. Ezt a kisgépet előreláthatóan szeptember elejétől árusítják. Ugyancsak a Hermes áru­sítja azt a maga« nyomású permetezőgépet, amelyet bét szórófejjel szerelnek fel, ez­által javul a permetezés mi­nősége és a munka is gyor­sabbá válik. A Vegyépszer tiszakécskei .gyáregységében kifejlesztett és gyártott per­metezőt olasz motorral hoz­zák forgalomba. A Hátrányos Helyzet nem törvény A hátrányos, helyzet néha egészen apró dolgokban ér­hető tetten. Azon is, hogy a falusi boltvezető asszony ma­ga mászik fel a tetőre meg­igazgatni a cserepeket, mert ázik alatta a raktár fageren­dás mennyezete. Hogy a sa­rokba állított vödör víz kép­viseli a szociális blokkot. Hogy a kenyér érkezési ideje attól függ, vajon az ismerős szőke sofőr . vezeti-e a kocsit, vagy idegen pilóta hozza. Egy falu kis boltja termé­szetesen nem tarthat olyan áruválasztékot, mely a vá­rosi áruházakéval vetekedne. De a minden téren hátrányos áll-apot nem törvény. ☆ Karancsságiaktól kaptuk a minap a jelzést: ha elhanya­golt, lerobbant üzleteket aka- runk látni, nézzünk szét a közős tanácshoz tartozó há­rom faluban. Karancsságon, Ságújía'luban és Szalmater- csen nemcsak az épületek ál­lagát érheti jogos kritika, hanem a hűtőkapacitás elég­telenségét, sőt még a nyitva tartási időt is. ☆ Jócskán takarja egy tere­bélyes orgonabokor a ságúj- falui 76-os élelmiszerboltot. Nincs nehéz dolga: a szá­zadfordulón épült parasztház apiócska, íöldrehasaló épület. De nem elsősorban liliputi méreteivel, hanem inkább avittságával, romladozó álla­potával szúr szemet. Amilyen kívülről, belülről is olyan. Árnyékban 33 fokot mérnek, de hűtetlen a tej, s a párizsi egy része is. Nincs hová tenni, az eladótér két kis hűtője már dugig. Egyéb­ként ez a kisebbik bolt Ság- újfalun, mégis itt vásárolnak többet. Gurkó István, a Vegyép­szer salgótarjáni gyárának vízvezeték-szerelője szabadsá­ga alatt ugrott át egy kis be­szerzésre. • — Ha dolgozunk, édesanyám vásárol be, mert’mire haza­érünk, zárva az üzlet — mondja. — Elkelne már ide egy rendes ABC, legalább olyan, mint Kishartyánban. A szécsényi áfész 74-es boltja valamivel följebb nem sokkal különb körülményeket élvez. A tej és a ( hentesáru hűtetlen, a kis hűtőpult Rama margarinnal van tele. — ígértek nekünk egy tisz­tességes méretű hűtőpultot — közli Géczi Győzőmé boltve- vezető-helyettes. Godó Ferencné, a síküveg­gyár keretkészítője a héten cielutános, tehát bevásárolhat. — Egyébként vagy ide­érek időben, vagy nem — von vállat bosszúsan a fiatal­asszony. — Ha a legkorábbi buszt lekésem, a zagyvapál- íalvi ABC-ben kell vásárol­nom. A karancssági üzletek ugyancsak délután 3 órakor lehúzzák a rolót, csütörtökön, pénteken is csak 4-ig tarta­nak nyitva. A szécsényi áfész 20-as boltjában Berki Andrásné, a tsz cipőüzemének dolgozója szintén a nyitva tartásra pa­naszkodik. — Nyolctól négyig tart a műszak. Hét órakor már itt vagyok, hogy bevásároljak, csakhogy a kenyér legtöbbször dél felé érkezik. Azért már az anyámnak kell eljönni, mert mire én hazaérek, volt bolt, nincs bolt! — Mindig így szoktunk nyitva tartani — tárja szét a karját tanácstalanul Szabó Bertalanná boltvezető-helyet­tes. Csakhogy ami rossz, az a megszokástól sem lesz jobb... v ☆ — Négy éve jöttem ide Vas megyéből — mondja a Ka­rancssági Közös Községi Ta­nács vb-titkára, Gréczi-Zsol- dos Miklós. — Fölötte meg­lepett, milyen leromlott épü­letekben működnek itt az üz­letek. A kép teljességéhez hozzá­tartozik, hogy egészen az idei tavaszig két gazdája volt a három község kereskedelmi hálózatának: a Nógrád Me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat és a szécsényi áfész. A tanácsiak megítélése szerint azonban nemhogy egészséges verseny alakult volna ki a két gazda közt, inkább az egymásra mutoga­tás volt a jellemző. így az- - tán senkinek nem volt kifo­gása az ellen, hogy megegyez­zék a két cég: májusban a szövetkezet átvette a vállalati boltokat. Azzal az ígérettel, hogy az ellátás nem látja .ká­rát. Ez azonban kevés, s bizo­nyára a fogyasztási szövetke­zetnek sem ez lesz az alap­állása. A közös községi tanács vb, majd a tanácsülés is na­pirendjére tűzte a kereskedel­mi ellátást. Az érdeklődésre mi sem jellemzőbb, hogy az áfész előterjesztését tíz kér­dés és hét hozzászólás kö­vette. — A legtöbben a ságújfaiui üzletek kriminális állapotát, a nyitva tartási időt, a hűtő- kapacitás bővítését, a hűtők siralmas állapotát tették szó­vá — tekint bele az éppen készülő jegyzőköknyvbe a vb-titkár. — Mi úgy látjuk, hogy a helyzet javulása nem­csak pénzkérdés. Legalább annyi vehemencia szükséges a szervezéshez is. Gondolok itt a hűtőgépek megfelelő „terítésére”, a kenyérszállí­tásra, a nyitva tartás módosí­tására. it A ságújfaiui új üzlet épí­téséhez egyébként másfél- millió forint célrészjegyet gyűjtött össze Ondrék András és Somoskői Imre, a szécsé­nyi áfész igazgatóségi tagjai. Most azt hírelik a faluban, hogy aligha lesz már egyha­mar valami az építkezésből, mert Litkére költötte lel a szövetkezet a pénzt. — Szó sincs róla, igenis lesz építkezés — tiltakozik a szóbeszéd eilen Nagyváradi János, az áfész kereskedelmi főosztályvezetője. — Most rendeljük a terveket a 189 néngyzetméteres üzletre, s várhatóan még ez év végén megkezdjük az építkezést. Az áfész emberei felmérik a hűtőkapacitást is az érintett községekben, új gépeket a jövő év első felére ígérnek. Ami pedig a nyitva tartást illeti...' — Tudomásom szerint aa ön jelzése az első. ami a nyitva tartási idő módosításá­ra vonatkozik — közli a ke­reskedelmi főosztályvezető. — Megkérjük az igényeket a tanácstól, hogy aszerint ala­kíthassuk a nyitás-zárás ide­jét* * A körúton tapasztalt hely­zet sok tekintetben lehangoló, az áfész iparkodása viszont annál inkább megnyugtatónak 1 tűnik. Űgv tetszik, fáradozá­suk nem merül ki a jelenlegi állapot megőrzésében, hanem a mostoha viszonyok meg­szüntetésére irányul. S. pontosan ez az. amit annyira vár, amire annyira számít a falvak lakossága. Szendi Márta ' századeleji időszak egyik legnagyobb po­litikai tömegsztrájkja zaj­lott le a salgótarjáni szénme­dencében 19Ö6-ban. A bá- nyászsztrájk június 24-én kezdődött és több héten ke­resztül tartott. A munkabe­szüntetést az Északmagyar- ...... országi Kőszénbánya és Ipar. szerint a salgotarjani aknak* vállalat Rt. bénái bányájá- ban dolgozó bányászoktól ban vette kezdetét. A bag- 1905-ben 31 000 korona bűn- lyasaljai igazgatóság nem tetéspénzt vontak le. értesítette a Salgótarjáni Kő- A fenti sérelmeket ^ kiegé- szénbánya Rt. igazgatóját, sőt szítette a Jancsi-bankó alkal- titkolni igyekezett az esemé- mazása (a tőkés kizsákmá- nveket. A sztrájk átterjedt az nyolás egyik formájának né- SKB Rt. bányáira is és 1906. P|es elnevezése), melynek július első napjaiban már 11 lényege, hogy a munkabér akna 4000 bányásza állt harc- e§V része helyett utalványt ].)an kapott a bányamunkás, me­Az 1906. június-júliusában lyért a munkáltató által sztrájkoló két társulat bá- fenntartott üzletekben kel- nyászai csaknem azonos kö- lett élelmezési és ruházati vetélésekkel léptek fel, mint cikkeket vásárolnia sokszor az 1904-es munkabeszünte- 5°—60 százalékkal magasabb tés idején. A tömegsztrájkot áron, mint a salgótarjáni pia­kiváltó okok között szerepelt con. Bár a XIX. század vé- a 12 órás munkaidő, az ala- gén törvényesen tiltották a csonv bér, a nyugdíj re- Jancsi-bankót, a tőkések c ménytelensége, a mérhetett tilalmat számos esetben nem len arányokat elért pénzbün- vették figyelembe. Mindeze- tetés, a Jancsi-bankó jog- két csak tetézte a durva bá- talan érvényesítése, a nagy násmód. méreteket öltött drágaság. A A sztrájkban résztvevő ak- nyugdíjkérdés azért foglal- nák bányászai egységes köve- koztatta a bányászokat, mert telésekkel léptek fel a két az a gyakorlat alakult ki, kőszénbánya Rt. igazgatósá- hogy a nyugdíjjogosultság gával szemben. A Friss Új­éiért elbocsátották őket. ság 1906. július 3-1 száma tö­A pénzbüntetést mindé- morén közli az alapvető kö­riért alkalmazta a bányatár- vetéléseket: az alapbér 4 ko- sulat, pl. ha nem köszöntek róna legyen: a 12 órai mun- az aknásznak, 4—6 koronára kaidő lecsökkentése 8 órára; büntették azt a bányászt, aki- vasárnap végzett munka után nek napi keresete 80 fillér kettős bér fizetendő; vasár- — 1 korona 20 fillér között nap csak az el nem mulaszt- ■ozgort. A Népszava közlése ható munkák végzendők; a betegsegélyző és a lakásügy na értékű kalapácsot ad a rendezése; tisztességes bá- bányásznak. Ezek az ígérge- násmód; a gyermekek mun- tések nem elégítették ki a kabérét 1 korona 60 fillér- munkásokat, ről 2 koronára emeljék fel. A bányamunkások sztrájk- A bányatársulatok igaz- iának komolyságára és mé- gatóinak a munkások követe- retére utal, hogy 200 csen- léseit tartalmazó memoran- dőrt és 1000 katonát vontak dumot átnyújtó bányászokat össze a salgótarjáni szénme­— összesen 68-at — vasra- dencében. Kassáról Salgó­vertek és kitoloncoltak lakó- tarjénba vezényelték a 34. helyükről. Családjukat a gyalogezred hét századát és társaság tulajdonát képe- Losoncról a 25. gyalogezred ző lakásokból kilakoltatták, egységeit. Budapestről tit- hajléktalanokká tettek több kosrendőröket hozattak le, fj- száz embert. A kilakoltatott gyeltették a bányamunkáso- snunkáscsaládokat helybeli, kát és a „Magyarországi Szo- saját házukban lakó mun- ciáldemokrata Párt helyi ve- katársak fogadták ba * zetőségének tagjait.*' amennyire tőlük telt, ellát- Több polgári lap egybe­ták élelemmel. hangzó közlése alapján a A ■ bányaigazgatóságok hat- aztrájkolő salgótarjáni bá­lán! sem akartak a bányá- nyamunkások ellen a csend- szók követeléseinek teljesí- őrség július 4-én jogtalanul, téséről. Bár úgy igyekeztek használta fegyverét, melynek feltüntetni, hogy helyt adnak következtében egy munkás a bányászok memoranduma- meghalt és 11 munkás meg­bán megfogalmazottaknak, sebesült. De a csendőrség Kilátásba helyezték pl., hogy fegyveres beavatkozása sem a beteg, munkaképtelen bá- törte meg a bányászok el- nyamunkás naponta 80 fii- lenállását, 6Őt az Északma­iért kap, „hogy a család éhen gvarországi Kőszénbánya Rt. ne pusztuljon." Vagy pl. a bányamunkásai az igazgató szerszámokat eddig a mun- menesztését is követelték, kasnak kellett megvennie éa Az erőszak mellett egvéb iavittatnia. Ezzel kapcsolat- módszert is próbáltak alkat­ban az igazgatóság hajlan- mazni a sztrájk letörésére, dónak mutatkozott arra, hogy Olaszországból 109 bánya­évenként egy darab S koro- munkást hozattak sztrájk. csend őrség létszámának emelésére. Az SKB Rt. a feH emelt létszám költségeihez 5756 korona és 52 fillérrel járult hozzá. Részben pótolták az elbo- csájtott bányászok munka­erejét is a krajnábó! tobor­zott 40 bányamunkással. Az 1906-os sztrájk két ve­zetőjét, Kiss József és Takács András bányászokat — kik társaikat állítólag fellázítot­ok — a balassagyarmati kir. törvényszék 6—6 heti állam­fogházra jogerősen elítélte. A sztrájk letörésére alkal­mazott erőszakos és egyéb eszközök ösztönzőleg hatot­tak a bányász munkásmoz­galom szervezettségére. A Népszava szerint sok százra tehető a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Pártba belépő bányamunkások száma. A ha­tóságok válaszul fokozták a gyülekezési szabadság korlá­tozását. „Ha három hányása összeállt beszélgetni, a kato­naság rögtön közbelép ugyan­annyira, hogy az elnyomott munkások a hegyszakadékok­ban gyűlnek össze tanács­kozásokra.” — írta a Népszar va. A többhetes sztrájk csak részeredményeket hozott. Csupán az élelmiszerek árát szállították !e valamelyest a társulati üzletekben. A sztrájk következménye a hatósági és esendőrségí terroron kívül » bányaműn, kások tömeges kivándorlása volt. Vonsifc Ilona NÓGRÁD - 1986. június 24., kedd 3 Nyolcvan éve történt Bányászok tömegsztrájkja a salgótarjáni szénmedencében törő munkára. Amikor olyasz bányászok erről mást szereztek, 28 kivételé­vel nem mentek le a bányá­ba, szolidaritást vállaltak a magyar bányamunkásokkal és hazautaztak. A bányatársulatok veze­tői, a katonaság, a rendőrség, és csendőrség együttes bru­tális fellépése a telepi, társu­lati lakásokban élt bánya­munkásokat a sztrájk fel­adására' kényszerítette. A környező bányatelepeken lakó kb. 2000 bányász még egy ideig folytatta a harcot, el­lenük a kiéhéztetés módsze­rével akartak élni. „A kato­naság és mintegy 70 főnyi csendőrség gondosan őrkö­dik, hogy a bányatelepekről senki el ne távozhassák, se oda idegen be ne mehessen.” — írta a Salgótarjáni Lapok c. polgári lap. A Salgótarjáni Kőszénbá­nya Rt. igazgatósága éves el­számolásában szerepel egy 1194 korona és 92 fillért ki­tevő összeg, melynek jelölé­sében az 1906-os sztrájk al­kalmából igénybevett karha­talom költségeit szerepelte­tik. Ugyancsak a sztrájk kapcsán került sor 1907-ben a az tudó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents