Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

A NÓGRáB MÁTRATERENYÉN C •-» Meghívó társadalmi vitára ,Ebből, ekkorra, ennyiért A döntések megalapozottságához nélkü­lözhetetlen társadalmi vita még nem olyan, mint ahogy neve mutatja, avagy lé­nyege követelné. (Ez nemcsak Mátratere- nvét jellemzi). A hosszú távú, 2000-ig szóló terv készítésére kötelezett nagyközség lakói közül többen már megismerkedhettek az el­képzelésekkel. A Ganz pártalapszervezetének taggyű­lésén a tanácselnök ismertette a tervet, a tanácsi bizottságok foglalkoztak a témával, tárgyalta a végrehajtó bizottság, a jövő héten pedig a hosszú távú koncepciónak társadalmi vitája lesz. Ez utóbbit a helyi nepfrontbizottság szervezi, amire a nép­frontaktivisták, a KISZ- és pártalapszerve­zet titkárai, szakszervezeti bizalmiak és jó néhány szocialista brigád vezetője kapott meghívót. A munkaidőalap védelme viszont ráíratta a meghívókra: Ha munkaidejére esik a tár­sadalmi vita időpontja, úgy a meghívást tekintse tárgytalannak. Űj vonós. Czívem szerint szorítok mindkettőnek. ^ Legyenek jó társadalmi viták, és le­gyen becsülete (nemcsak zárójelben: kemé­nyen ledolgozva és jól megfizetve) a fő­munkaidőnek. Mérlegelni kell. Most talán mégis a fő­munkaidőt vélem fontosabbnak. Ügy lát­szik, így vannak ezzel Mátraterenyén is. »4 népművelőnek el kell bújni!" A Ganz-MÄVAG és a nagy­község KISZ-es fiataljai ké­szítik a buszvárót. Ha elmar ad az adó.,. Hétfőn reggelenként Mát­raterenyén a pártbizottság épületében találkoznak a nagyközség vezetői: a nagy­községi pártbizottság titkára, a Ganz-gyár pb-titkára, a ru­hagyári titkár, a termelőszö­vetkezet pártalapszervezeté­nek titkára és a tanácselnök. Ekkor tájékoztatják egymást az eltelt hét eseményeiről, és a soron levő hét teendőiről. E hét elején nem éppen a legjobb hírekről adott számot Csikó István Béla tanácsel­nök. Mondandójának lénye­ge így sommázható: rosszul állunk anyagilag. A vállala­tok, szövetkezetek az első öt hónapban esedékes adóiknak alig több mint félét tudták a költségvetésnek befizetni. Egyszerű az ök: a gazdálko­dó szerveknél nincs megfe­lelő teljesítmény. Ha nem változik a helyzet, akkor a második fél évre ütemezett tanácsi munkákat abba kell hagyni. Mit jelenthet ez? Az egész­ségügyi ellátásban nem le­het fennakadás, de megáll a közművelődés, abbamarad­hat az iskolák, óvodák kar­bantartása. Várhatóan azon­ban — legalábbis ezt ígérik a gazdasági szervek — a kö­vetkező negyedévben már jobb lesz a teljesítés. Es mi lesz (volt) ezen a héten? A végrehajtó bi­zottság ülésén Mátratere- nye hosszú távú településfej­lesztési tervéről esett szó, ami később társadalmi vitá­ra is kerül a nagyközségben. Szombat-vasárnap pedig Mátranovákon a gázcserete­lep építésére szerveznek tár­sadalmi munkát. A szervezők szép számú részvételre szá­mítanak, s reményük jogos lehet, hiszen tavaly a felsza­badulási versenyben a mát- raterenyei társadalmi mun­kások végeztek az első he­lyen. A kérdés most már csak az: mi lesz, ha elmarad az adó'’ Pedig a tanácson már el is készült a korszerű kör­zetközpont kialakításának terve. Hosszú távra. S jól funkcionáló vállalatokra, in­tézményekre alapozva. Lapunk a közelmúltban foglalkozott megyénk egyik általános művelődési központ­jával, amelynek működési lényege, hogy egy település iskoláját, óvodáját, művelődési hazát, könyvtárát, esetleg tan­uszodáját, sportpályáját égy vezetőség irányítja. A mátra- terenyeiek iskolabázisú intéz­ményrendszert alakítottak ki. A Homokterenyei Általános Iskolához fűződik a helyi, a mátranováki és nádújfalui művelődési ház, valamint a jánosaknai klubkönyvtár. A nagyközség közművelődését Májer József népművelő irá­nyítja és felügyeli. — Az új próbálkozással szeretnénk már gyermekkor­ban megnyerni a lakosságot a szépre, a jóra, hogy később — kis túlzással — létszükség­letük legyen a kultúra — mondta Májer József. — Ar­ra törekszünk, hogy mire va­laki. elvégzi az általános is­t kólát, gtihonosaji mozogjon a könyvtárban,, az ifjúsági klu­bokban, és megismerkedjen a helyi közművelődés lehetősé­geivel is. Azzal, hogy iskola- központúak vagyunk közvet­len munkakapcsolatot alakí­tottunk ki a pedagógusok­kal. Soha nem kötök addig szerződést senkivel, amíg nem beszélek tanárkollégá­immal, hogy mikor érnek rá. Az iskolában még szervezet­tebben lehet tömeget moz­gatni. — Ezek szerint a gyermek­közönségre épít? — Nem egészen. Én első­sorban a felnőtt-közművelő­dés iránt orientálódom, ami véleményem szerint csak úgy lehet eredményes, ha a művelődési házak \. együtt, összehangoltan dolgoznak. — Azt mondják: két du­dás nem fér meg egy csárdá­ban. Itt három művelődési ház működik több népműve­lővel. Előfordul olykor szak­mai féltékenykedés? — Hadd válaszoljak én is közmondással: nincsen kanál csörgés nélkül! A kisebb né­zeteltéréseket leszámítva nincs köztünk vitás kérdés. Végül is mi népművelők vagyunk az emberekért, a közönségért és nem fordítva! Ezt a gon­dolatomat alátámasztják új szolgáltatásaink is. — Melyek ezek? — Nemrég vásároltunk 200 fős étkezőgarnitúrát, amit el lehet vinni lakodalmakra, így nem kell senkinek a vá­rosi kölcsönzőbe mennie. Szá­mításaink szerint 10—15 csa­ládi rendezvény behozza az étkészlet árát, és az utána befolyt összeggel már a mű­ködési bevételünket tudom növelni. A közeljövőben sze­retnénk egy ugyanilyen köl­csönzőrendszert a háztáji gé­pekre is kifejleszteni. Jól tu­dom, hogy ez nem lehet egy közművelődési intézmény alapfunkciója, de háf rpep Jcßjj,, éjnifrik y$lamiből! Mu­száj pénzt keresnünk bármi módon, természetesen a tisztesség határain belül. Mi nem lehetünk nagytér em- rendezvény-centrikusak! — A kiscsoportokra támasz­kodnak? — Elsősorban igen, IS cso­portunk működik rendszere­sen. A legnépszerűbb az Üj Tükör klub, a természet- barátok köre és modellező­szakkör. A gyerekek igen kedvelik a báb- és népi játé­kokkal foglalkozó tanfolya­mokat. Ezen kívül fellendülő­ben van az ifjúsági klub­mozgalom is. Egyre inkább előtérbe kerül az öntevékeny szerveződés. A népművelő ilyenkor maradjon háttérben. El kell „bújnia", csak akkor jöjjön elő rejtekhelyéről, ha instrukciókat tud adni a to­vábblépéshez. Irányításra ter­mészetesen szükség van, de nem direkt módon, hanem a háttérből, okosan úgy, hogy azt ne is vegye észre senki! Néhány hónapja felmérés készült, a Ganz mátranová­ki gyárában arról, vajon mennyire használják ki a munkaidőt a dolgozók, ho­gyan szervezik a munkát a vezetők, szóval milyen haté­konyan termel az üzem. A kép talán első látásra meg­döbbentő: sok a fegyelmezet­lenség, a technológia semmi­be vevése. Ám hosszas töp­rengésre nincs idő; mielőbb cselekedni kell, hogy a rend­kívül feszített idei tervet sikeresen teljesíthesse a gyár. — Az alapos elemzést nagyaktíva előtt ismertettük -r- kezdi . a történetet Bakos Sándor az üzemi pártbizott­ság titkára. — Kértük a véle­ményüket, s bátran állítha­tom, nem csalódtunk: szá­mos ötlet, javaslat hangzott el, mindegyik hasznosan se­gítette kiutat kereső tevé­kenységünket. Elsők közé kívánkozik a feladatorientált érdekelt­ségi rendszer bevezetése. Havonta értékeljük a vég- zétt munkát és csak a meg­határozott teljesítményszint elérése esetén fizetünk pré­miumot. jutalmat. Idén két ilyen hónap volt. A javasla­tok egy része foglalkozott az ésszerűbb anyag- és energia- gazdálkodással, a szállítás ésszerűsítésével. Példaként elhangzott, hogy a megren­delt alapanyagok először a központi gyárba kerülnek, s csak aztán a nováki üzembe. Ide tartozik a dolgozók túl­óra utáni hazaszállítása is. Felvetették, hogy a hét végi műszakok alatt indokolat­lanul kivilágítják az egész csarnokot; azóta folyik a vil­lamos szakaszok leválasztása. — Javítani szeretnénk a vezetői munkát — folytatja a párttitkár. — Erre a célra megteremtettük a kellő ösz­tönzést; tavaly átlagosan 900 forint béremelést hajtot­tunk végre a középvezetők között. Természetesen nem öncélúan.- Azt várjuk tőlük: a hármas jelszavunk szerint irányítsák a területüket: eb­ből, ekkorra, ennyiért! Éven­te 15—20 százalékkal nagyobb árbevételt kell elérnünk, idén már 600 millió forint felett állítunk elő berendezé­seket. Ez a terv csakis a jobb Társadalmi munkával épül a sportöltözö. Megbecsült fiatalok Kisiparosok — szolqállatás Mintegy 45 kisiparos tevé­kenykedik Mátraterenyén. Szinte valamennyi szakmát képviselik, ám az utóbbi esz­tendőben nem találnak ci­pészt, tetőfedőt és férfisza­bót. Valamicskét enyhít a bajokon, hogy a megszünte­tett költségvetési üzem he­lyett a tanács létrehozta a kommunális műszaki szolgál­tató szervezetet, főként ki­sebb karbantartó munkák­ra, így á temető karbantar­tására, a hulladékok kézé. lésére. Az utóbbiak meg­könnyítésére vásároltak egy Rába minitraktort. Létszá­mukat szeretnék 20—25 főre fejleszteni, jelenleg alig egy tucat ember végzi az emlí­tett teendőket. ■ * ■ * • r Idén lesz tízéves a műve­lődési bizottság a Ganz-MÁ- VAG mátraterenyei gyá­rában. A héttagú csoport tag­jai szinte minden területet képviselnek. Dolgoznak itt a gyár pártalapszervezetéből, a KISZ-ből, a Vöröskeresztből, és a vállalat szakszervezeté­ből. Az elmúlt esztendők ki­emelkedő szakmai, oktatási feladata volt, a meglévő szak­emberállomány átképzése, és az utánpótlás folyamatos biz­tosítása. Ezért rendkívül fon­tos szerepük van a pályavá­lasztást irányítóknak. Jelen­leg tíz iskolával állnak kap­csolatba, néggyel társadalmi együttműködési szerződést is kötöttek. A tanműhely veze­tői, munkatársai, és a gyár műszaki értelmiségei rend­szeresen fogadják az iskoláso­kat, hogy végigvezessék őket az üzemrészeken, megismer­tessék velük a különböző munkafolyamatokat, és bemu­tassanak néhány gyártási technológiát Is. Az ide kerülő Ipari tanu­lókra kiemelt figyelmet for­dítanak; minden kezdő mel­lé patronáló szakmunkáso­kat állítanak, akik nemcsak oktató, hanem nevelő mun­kát is végeznek. Törekednek arra, hogy mindenki rövid idő alatt beilleszkedjen kö­zösségébe, a fiatalok mun­kájukkal is erősítsék a vasas­szakmát! A szülőket rendszeresen tájékoztatják gyermekük ta­nulmányi eredményéről, szor­galmáról, magatartásáról. A családoknak anyagilag is se­gítenek a tanulóévek idejére. Az ösztöndíj nagysága a bi­zonyítványtól függ. A legjobb növendékeket a szakmun­kásiskola utolsó évében a termelésben is foglalkoztat­ják. A végzősök szívesen áll­nak a különböző munkagé­pek mellé, mert bizalmat kapnak a vezetőktől, és ön­állóan, felügyelet nélkül te­vékenykedhetnek. Ezek a fi­atalok már kezdő éveikben kiemelt bért kapnak, anya­gilag és erkölcsileg is meg­becsült dolgozói a vállalat­nak. 1 *?•'- *•> * i' w' • • • csapatmunkával valósítható meg. Ha apró eredmények is, de mutatják, hogy a gyár dolgo­zói komolyan veszik a haté­konyságot növelő intézkedé­seket. Nem utolsósorban sa­ját anyagi gyarapodásuk ér­dekében. S bár az első hat hónap nem ad okot különö­sebb dicsekvésre, azért meg kell említenünk, hogy ex­portlemaradás nem volt, és májusban már 12 millió fo­rint értékű munkával túltel­jesítették havi célkitűzésüket. Külső nehézségeiket is megemlítette Bakos Sándor: — Időnként rendkívül silány alapanyag érkezik a lőrinci hengerműtől. Sújt bennünket az importkorlátozás is. De, hogy más területről is hozzak példát: sok a betegállomány­ban eltöltött napok száma.’ Ebből tavaly 58 ezer forint terhelte a gyári és 2 millió az állami pénztárcát. Ezzel csak azt kívántam jelezni,' hogy a betegellenőrzés álla­mi szinten kívánnivalót hagy maga után. Gondoljunk csak az Alföldre utazókra, vagy az építkezőkre... Hél főn szünnap Ez a felirat legkevésbé ör­vendezteti meg Mátraterenye autósait, akik benzinszükség­letüket Nádújfaluban sze­rezhetik be. Itt található az egyetlen kút, de csak 86-os oktánszámú benzin kapható. Igényesebb járművek tulaj, donosai 24 kilométert au­tózhatnak, mert a legköze­lebbi töltőállomás Salgótar­jánban van. Választási lehe­tőségük persze adódik, mert a 40 kilométerre fekvő Recskre Is irányíthatják szomjas gépkocsijukat. Ez. úton kerestetik a megoldó személye. Lehetősé# a turizmusra Kevesen tudják, hogy a nagyközség közelében talál­ható az ország egyik legna­gyobb kiterjedésű egybe­függő természetvédelmi te­rülete. A Nyirmed, Cserpusz­ta, Cserkészkút által határolt vidéket sokan keresik, de számuk nőhetne, ha az idei genforgalom alapvető fel­tételei adottak lennének: Salgótarjántól a hevesi me­gyehatárig azonban hiába keresnénk, fogadót, éttermet — nincs. Már az is örvende­tes, hogy Cserkészkúton ter­vezik egy úttörő-sátortábor kialakítását. Többet érdemel­ne ez a vidék. Sok a tekerajouqő A három községet tekintve aktív sportélet zajlik Mát­raterenyén. Legtöbben a fo­ci hívei, ezt követi a teke. A novákiak az NB II-ben, a nádújfaluiak az NB Ill-ban szerepelnek. Kihasználva a közeli tó lehetőségeit, hor­gászegyesület is alakult. Szomorú tény, hogy tornate­remre eddig még nem futotta a helybeliek erejéből, viszont elkészült a futballkomplexum salakpályá ja, s hamarosan át­adják a füveset is. Épül az öltöző, melynek költsége 12 millió forint és számítanak a sportszeretők társadalmi munkájára.------------------------------------1 A z oldalt írták: T. Németh I,ászló, Vankó Magdolna, Zsély András. Fotók: Bencze Péter. -----------------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents