Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-20 / 144. szám
Egység a tantestületben Magyarnándori „titkok” nyomában ' AZ ELSŐ TANÉVET fejezték be a Magyarnándori Általános Iskolában. Az intézmény szép, kulturált, jól felszerelt, a régivel egy napon sem lehet említeni. Giebiszer Gáborné igazgató érezhető és jogos büszkeséggel vezet végig a termeken. Egyik osztályból ki, a másikba be, bekukkantunk a könyvtárba, a 600 adagos konyhába és étkezdéjébe. Innen látják el a község és a körzet gyermekintézményeit friss, meleg étellel. A nándori iskolába 284 gyerek jár. Tagiskolájában, a mohoraiban 76-an tanulnak. A felsősök — egy autóbusz- nyian — a székhelyközségben gyarapítják tudásukat. ’— Nagyon jó a közlekedés — jegyzi meg az igazgatónő. — Az iskolai buszok is pontosan jártak. Talán egyszer fordult elő késés. Az intézmény technikai személyzete — a konyha miatt — magas: 23 főből áll. A tanári kar 27 emberből tevődik össze, ebből hét Mo- horán tanít. Képzett és végzett pedagógusok oktatják, nevelik a gyerekeket. A szakosan leadott órák aránya évek óta százszázalékos. — Képesítésnélkülieket csak gyesen levő kismamák helyettesítésére foglalkoztatunk, akkor is csak egy- egy tanévre. Nálunk nem gond a fluktuáció. Öröm hallani erről a gyakorlatról, tapasztalatról. Szerencsés, sőt kívánatos a magyarnándori helyzet. Vajon, miféle okri lehetnek? — Többségében fiatalok vagyunk. Itt kezdtem tanítani, és olyan légkört ériek, ami miatt, úgy gondolom, nem érdemes elmenni — szedte össze gondolatait Jakab Mária tanító, aki Balassagyarmatról jár ki naponta. — ö saját nevelésünk — veti közbe Smida Tiborné tanító, igazgatóhelyettes. — Mert, ilyenek is vannak. Nálunk kezdtek képesítés nélkül, elvégezték a főiskolát, és itt maradtak. — Ebben az iskolában lehet dolgozni, hagyják az embert. Minden pedagógus a saját munkájával, magatartásával szerez tekintélyt magának. — Ez Kovács Sán- dorné magyar—történelem szakos tanár véleménye, aki szintén Balassagyarmatról ingázik. Neki is rpegéri a rendszeres, fárasztó utazás. Magyarnándorban nem érzik, hogy alig 15—18 kilométerre fekszik a város, amely elszívná tőlük a rátermett, tehetséges és igyekvő tanárokat. A TANTESTÜLETBEN erős az összetartó erő. A pedagógusok 80 százaléka, több mint tíz éve dolgozik Nándorban. Nyolcán olyanok, akik itt születtek, itt jártak általános iskolába, tehát ide köti őket a rokonság, az ismeretség és a tengernyi, hajdani és újabb- kori élmény. Akik itt nem számítanak törzsgárdatag- nak, azok sem vándormadarak: pályakezdők, az itteni az első munkahelyük. Az elmúlt tíz esztendő alatt — ez a jelenlegi iskolavezetés ideje — 12 nevelő kapott kitüntetést úttörőmozgalmi tevékenységéért, öten állami elismerésben részesültek, s két technikai dolgozót is kitüntettek. Ezek után nem meglepő: áz iskolában jók a tanulmányi eredmények. Gyerekeik helytállnak a különböző területi, megyei versenyeken is. Hat éve a tanulók 2,9, tavaly 2,8 százaléka bukott meg valamelyik tantárgyból. Alacsony arány. Stagnál. Nem változik az idén sem. Nyilvánvalóan a céltudatos, felelős nevelői magatartás és cselekvés következmenye- képpen. — Nálunk a gyengébb tanulókkal való foglalkozás, az úgynevezett felzárkóztatás nem kampányjellegű feladat — jelenti ki Smida Tiborné. — S, milyenek a módszerek? — Ismert fogalom a differenciált foklalkozás. A tanórákon a gyengébb képes- ségüekre, a kevésbé szorgalmasakra fokozotabban figyelünk, s olyan feladatokat igyekszünk adni nekik, amelyek felkeltik az érdeklődésüket, sikerélményhez juttatják őket is. — Nagy gondot fordítunk a napközis korrepetálásokra — fűzi tovább a szót Giebiszer Gáborné. — Ha úgy látjuk, hogy a gyerek nevelői felügyelet alatt jobb eredményekre képes, akkor meggyőzzük a szülőket, hogy írassák be csemetéiket a napközibe. — A,szülőkkel szoros kapcsolatot tartunk — mondja az igazgatóhelyettes. — Amikor bevezették az új matematikát, a szülőknek két évig külön tanfolyamot tartottunk, hogy lássák a változásokat, értsék, tudjanak otthon segíteni. — A gyengébb tanulókkal való foglalkozás nagy pedagógiai tapintatot kíván — vallja az igazgató. — A gyereknek nem szabad éreznie a különbséget. Ezért nem is skatulyázunk be senkit. A MAGYARNÁNDORI pedagógusok komolyan, szívósan megdolgoznak iskolájuk eredményeiért. Szeretik a munkát, szeretik a gyerekeket. Szívesebben néznek ők is az elégedett, boldog gyermekarcokra. Sulyok László Finnországban járt a Nógrád Élménymorzsák Tamperéből Megjelent a Társadalmi Szemle 6. száma K ét dátumi 1986. június 3-a és 10-e. Közte nyolc nap Finnországban, megannyi élménnyel. Egy szó, egy mozdulat, beindítja az emlékezés motorját... Sokan először ülnek a Nógrád táncegyüttes táncosai közül a DC 9-es repülőgép fedélzetén. A Dűvő először muzsikál a levegőben, a FINNAIR légitársaság pilótái (mikrofonjukon keresztül, esetleg a helsinki irányítótorony is) először hallanak magyar népzenét. Helsinkiben autóbusz várja az együttest, meg egy meglepetés: az elmúlt évben Salgótarjánban vendégül látott vantaai PIROSKA tánc- együttes tagjai közül többen virággal kedveskednek magyar barátaiknak. Ennek ellenére valahogy olyan természetes minden. Természetes az is, hogy szálláshelyünkön, Tampere szélén, a Va- rala sportcentrumban éjfélkor elkezdődik a táncház. Persze, van azért ennek különlegessége. Nekünk az éjszakai órák nappali világossága volt az új, a finn kísérőknek az, hogy a hosszú utazás után’ van még erő a táncra. De, nem csak erre volt A fesztiválfellépések után rendszerint ekkor kezdődtek a focimeccsek, az éjjeli csónakázás a szállást övező, szigetekkel tarkított tavon, a hivatalos programon kívüli szaunázás, a barátkozás a lengyel és a cseh kollégákkal. A nap 24 órájából alvásra nemigen jut több 4—5 óránál. Finn, lengyel, olasz és csehszlovák együttesek -társaságában 15—20 perces előadások a város különböző helyszínein: a régi városi színházban, a mindent felülmúló új munkásművelődési centrumban (egyesek szerint a mi megyei művelődési központunk háromszor elfért volna benne), a városi könyvtár parkjában, a pyynikki sadionban és a jégcsarnokban. Kedves színfolt az öregek napközijében tartott előadás, a sajtófogadás a kikötő csónakházában.) Naponta 3 előadás, előttük ismerkedés a helyszínnel. A’ fesztivál kiválóan szervezett, észre sem vesszük, hogy telnek a napok. Az utolsó fellépés előtt különprog- ram a táncosoknak. Lehetőség nyílik a Kaleva-templom megtekintésére. Lenyűgöző a több mint 100 méter magas, modern, de hagyományokat őrző-közvetítő betonkolosszus. Az utolsó fellépés — a tamperei nemzeközi táncfesztiválon — varázslatos. A mintegy öt kilométeres felvonulás alatt szünet nélkül szól a zene, az ének, fáradni nem látszó lábakon él a tánc. Szerte az utcákon 10 —15 ezer ember fogadja vastapssal a felvonulókat. Mi kicsit hűvösnek, udvariasan tartózkodónak tartjuk a finn embereket, általában' az északi népeket. Ez a beállítás azonban szertefoszlott, különösen táncainkat nézve. Nyíltszíni taps kísérte az erdélyi férfitáncok virtuóz megoldásait, a palóc csárdás leányokat kidobó- elröpító motívumait. A dunántúli üvegestáncnál először nehezen hitték el, hogy az üvegpalack ' semmivel sines a lányok fejére ragasztva. Kíváncsian várták, hogy a bot, a seprő beleakad-e a fiúk bő szárú gatyájába. Nem akadt bele ... Aztán három-négy ismétlést, követeltek, egyáltalán nem északi hűvösséggel. Néhány élménymozaik még. Útban egy előadásra, a buszra száll a Magyar Rádió riportere és rövid műsort készít az Ötödik sebesség számára. (Aznap délután már hallható is volt itthon!) S, ha már a riportoknál tartunk. Angolul, németül tudó táncosainkkal több interjút készítettek a tamperei újságírók. (Szerintük így élőbb volt a tudósítás, mint tolmácsolással.) Muzsikálva búcsúztunk egy helyszíntől. Meglepetésünkre, három finn legény bravúros kalotaszegi legényest varázsolt az aszfaltra, az egész csak fél perc, aztán mosolyogva integettek, majd a várakozó buszra szálltak. Nekünk olyan hirtelen kevés lett a levegő ... A Hollókőn készült színes fotók osztogatása közben tört magyarsággal kiált fel egy középkorú férfi: — Ez van Hollókő! Én tavaly ott lenni szabadságon! Nagyon szép! Valóban szép volt. Számunkra is! Végezetül álljon itt a tudósítás, az élmény- beszámoló végén egy félhivatalos turnéjegyzőkönyv. A fesztivál színhelye: Tampere, Finnország. A fesztivál neve: Pispalan Sottiisi, jellege: a finn néptáncegyüttesek országos fesztiválja, egyben 10 éve nemzetközi néptáncfesztivál is. Magyar résztvevő: Nógrád táncegyüttes és állandó zenekara, a Düvő népzenei együttes. A csoport tolmácsa: Lányi Ágoston néptánckutató. az MTA munkatársa, tamperei kísérője: Ilmari Jokkinen. Fesztiválelőadások száma: 13. Oszvald György Társadalmunkban érzékelhetően erősödik az érdeklődés nemzeti történelmünk, különösen pedig huszadik "századi törtéhelmünk iránt. Egyes jelenségek viszont arra utalnak, hogy ezenközben mérséklődik a munkásmozgalom története ifánti érdeklődés. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a nemzet és a munkásrhozgatom története közötti összefüggéseket vizsgálja. A gazdaságról, az elmúlt esztendő és az idei évkezdés teljesítményeiről tudósító statisztikai adatok, és a mögöttes tartalmakat értelmező megnyilatkozások egyértelműen arra utalnak, hogv eredményeink nincsenek össz- hangbarva terv előirányzataival, s a tavaly kialakult kedvezőtlen tendenciák az idén is folytatódnak. Tábori András feltárja ennek okait, és tájékoztat a kormány, úgynevezett rásegítő intézkedéseiről. Nagy Sándor, a SZOT titkára áttekinti a szakszervezetek széles körű tevékenységét; Ludovica Silva venezuelai történész Marx irodalmi stílusát, ismert iróniáját elemzi. Űj választási törvényünknek és á tanáéstörvény ren- delkezéseinek megfelelően az 1985. évi általános választások után mindazokban a nem székhelytársközségekben. amelyekben közös tanács működik, és így nincs önálló ■tanácsi szervezet, megalakultak az elöljáróságok. Kára Pál az elöljárósági muti- ka első tapasztalatait összegzi. Az illegalitás, a maga súlyos feltételeivel sem mint politikai kategória, sem mint életforma lényegében nem volt ismert a magyarországi munkásmozgalomban. Szabó Ágnes megvilágítja az illegalitás körülményeit. Eddigi munkáiról, új kutatásairól beszélget Ormos Máriával, a történettudományok doktorával, a Pécsi Janó? Pannonius. Tudományegyetem rektorával, Bede Rita Király Tibor egyetemi tanár, az ELTE állam- és jogtudományi kara bűnügyi tudományok intézetének igazgatója, a - bűnözés társadalmi összefüggéseiről nyilatkozott Gönczöl Katalinnak. usor KOSSUTH RADIO: 8.20: Koránkelők 8.50: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 9.42: Iskolakakaó 8.53: Lottósorsolás 10.05: Weöres Sándor versei 10.10: Az álruhás kertészlány 11,00: Gondolat 11.45: Népdalok 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Illés Endre: Ezüstpénz 12.55: A zene is összeköt 14.10: Válogatott perceink 15.30: Nóiak ltí.05: A királyfi papagája 17.05: Helyszínrajz 17.30: Az indiai klasszikus zene 17.55: Kalmár Magda operettdalokat énekel 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Mundial ’86 19.25: Embermesék 20.22: Tervek és tettek 20.52: Hangportrék 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Mundial '86 22.40: Edwin Fischer zongorázik 23.31: Martinu: VI. szimfónia 0.10: Himnusz 0.15: Hajnali bagoly PETŐFI RADIO: 8.05: Az Izraelita felekezet ne gvedóráia 8.20: Kerekes János műveiből 8.50: Tíz oero külpolitika 4 NÓGRÁD - 1986. június 20., péntek 9.05: Napközben 12.10: Negyedóra háromnegyed ütemben 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14 00: Péntektől* péntekig 17.08: Könnyűzene Vass Gábor szerzeményeiből 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak 19.50: Egészségünkért,! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Éjszakai varázs 21.50: Az élő népdal 22.00: Bagoly MISKOLCI STÜDlOí 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Péntek este É szak - M ag y ar O' rszágo n. S z erkesztő: Jakab Mária. (A tartalomból: Mit vigyünk a nyári táborokba? — Tudnivalók a napozásról. Beszélgetés dr. Pénzes Géza főorvossal. — A nyár kulturális programjai s három megyében. Körkép. — Tanácsok kistermelőknek. — Magnóá+iát- szás. — Hét végi programajánlat.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna 8.30: SZÜNIDEI MATINÉ 10.00: Nyugdíjasok délelőttje 10.30: A nyugdíjasnak sosincs ideje 10.55: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Három nap tévéműsora 16.55: Utolsó vacsora. Csehszlovák kisfilm 17.10: Betüreklám 17.15: Egy szó, mint száz! 17 50: Képújság 17.55: Reklám - *ű. • 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.?0: Reklám 19.30: Híradó 20.00: S7eszéives évszakok 21.20: Nemzetközi stúdió 22.20: Retúreklám 22.25: sn nerc a Havanna Clubban 23.15: Híradó 3. 23.25: Himnusz 2. MŰSOR: 18.35: Képújság 18.40: Tau bácsi. XX/20, rész 19.10: Régi nolland mesterségek 19.20: Száz híres festmény 19.30: a bokszoló. Japán film 21.00: Híradó 2 21.20: Olasz—NSZK—magyar nemzetközi férfi atlétikai verseny 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időiárásjelentés 19j?p: Ty-híradó ; 20.00: Á vad Dél. 7. rész. 20.25: Flandria oroszlánja — Belga filmsorozat. 3. rész 21.20: Szórakoztató vetélkedő 22.00: A római lány — Olasz film (FF) 23.30: Hírek 23.40: Jurij Antonov énekel 2 MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Régmúlt évek — tv-játék 21.10: Lev Hanzel professzor — Portréfilm 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Debussi: Pelleas és Melisande, tv-opera (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Egy maréknyi dollárért (14). Színes, szinkronizált olasz western. ** Balassagyarmati Madách: Fél %• háromnegyed 6-tól: Donald kí? csa nyári kalandjai. 8-tól: A cápa (16). Színes .amerikai ka- landfilm. — Pásztói Mátra: Nyi^* -gáton a. helyzet, változatlak. Amerikai film. — Szérsénvi rí- kóczi: A kövek ura. Színe«, szinkronizált szovjet mesefilm, — Rétság: Te már nagy kisüti vagy (14). Színes, szinkronizált amerikai fi lm vígjáték. — KjU ranrslapuitő: Hajókká’ a bá** tvák ellen Színes szovjet történelmi 'ralándfi’m — Ersekvad- kert: Mátyás. 87 Szí* ne«- magyar raizfüm. - Nagy* lóc: Szenvedély végszóra. Színe*, szinkronizált francia film víg já«
