Nógrád, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

Gorbacsov beszéde az SZKP KB ülésén Időközi mérleg a kongresszus után Hétfőn Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén szó volt a Szovjetunió 1986—1990-ig szóló ötéves tervéről és a pártszervezeteknek az ötéves terv végrehajtásával összefüggő feladatairól, valamint a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé június 10—11-i budapesti ülésének eredményeiről. Mindkét kérdéskörrel foglalkozott Mihail Gorbacsov, m SZKP KB főtitkára az ülésen elmondott beszédében. „Ma meg kell vitatnunk, hogyan valósul meg a kong­resszuson meghatározott fő irányvonal, előzetesen meg kell vonnunk az eredmények mérlegét, levonni a tanulsá­gokat a kongresszus óta vég­zet munkából, meghatározni a párt soron levő feladatait” — ezekkel a szavakkal kezd­te beszédét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, majd így folytatta: Dinamikus töltés „Az SZKP XXVII. kong­resszusa után minden szférá­ban mozgásba jött a szovjet társadalom — politikai, gaz­dasági, szellemi területen egy­aránt. A társadalmi fejlődés hatalmas, dinamikus töltést kapott, amely a tömegek po­litikai tudatosságának gyors növekedéséhez vezetett. Az igényességnek, a szigornak, az igazságosságnak az a lég­köre, amely a kongresszuson uralkodott, mozgósító hatás­sal van az egész gyakorlati munkára. Mindez arról ta­núskodik, hogv a kongresszu­si eszmek szilárdan részeivé válnak a társadalmi tudat­nak. objektívan meghatá­rozzák a végbemenő folya­matok visszafordíthatatlan­ságát”. Mihail Gorbacsov rámu­tatott, hogy külföldön sem gyengül az érdeklődés a kong­resszus iránt, különösen a szzocialista országokban, „A realistán gondolkozó emberek a világ ném szoci­alista részén ismét meggyő­ződhettek arról — mondotta az SZKP- KB főtitkára —, hogy nagy formátumú gaz­dasági és társadalmi fejlesz­tési terveink szervesen kap­csolódnak egy olyan külpoli­tikához, amely a békés épí­tésre, a minden területre ki­terjedő nemzetközi együtt­működésre irányul”. . „Másként.fogadták tervein­ket a mili tarizmus és, az ag­resszió erői, élükön az Ame­rikai Egyesült Államok reak­ciós köreivel. A korábbinál nagyobb ellenséges töltettel folytatják harcukat most a nemzetközi helyzet egészsé­gesebbé tételét és az olyan nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítását célzó szovjet kezdeményezésekkel szem­ben, amelyek megfelelnének a nukleáris-kozmikus kor jel­legének”. Az átépítés első tanulságai­ra kitérve, az előadó szólt azok aktivitásáról, akik szi­lárdan a XXVT1. pártkong­resszus álláspontjára helyez­kedve, energikusan kapcso­lódtak be a munkába, s .időt és erőt nem kímélve, keresik és megtalálják méltó helyü­ket az átépítés folyamatában. Utalva a tömegek alkotó tevékenységének. . fejlődésére, - mint a meggyorsítás alapté­nyezőjére, Mihail Gorbacsov kiemelte, hogy a szovjet em­berek szervezettsége és haza- fisága páratlan erővel mutat­kozott meg o’van rendkívüli körülmények között, amilye­nek Csernobilben következ­tek be. A szerencsétlenség ke­mény próbatétel • volt, „En­gedjék meg — mondotta Gor­bacsov —, hogy ülésünk ne­vében mély részvétünket nyilvánítsuk az elhunytak hozzátartozóinak, őszinte köszönetét mondjunk mind­azoknak. akik életük kockáz­tatásával harcba szálltak a szerencsétlenséggel, akik ma is önfeláldozóan dolgoznak következményeinek felszá­molásán”: Áttérve a gazdasági és tár­sadalmi feilesztés problé­máira. a szónok kiielentette- naiv dolog volna azt várni, hogy néhány hónap alatt megszűnik az az elmaradás és megszűnnek azok a fo­gyatékosságok, amelyek éve­ken keresztül halmozódtak fel. A népgazdaság fejlődési üteme gyorsulásának irány­zata azonban kézzelfogható. Az idei év első öt hónapja alatt az ipari termelés 5,7 százalékkal emelkedett a múlt év megfelelő időszaká­hoz képest. „A gazdaságban végbe­ment változások elemzése azonban távolró! sem lenne teljes, ha a kétségtelen si­kerek mellett nem mutatná­nak rá a gyenge pontokra. Azt mondhatnám, hogy egye­lőre maga az átépítés is las­san halad. Egyes vezetők széltében-hosszában beszél­nek a nyilvánosságról, helye­sen méltatják a kollektíva szerepét, a demokratikus el­vek fejlődését az életben, a baj csak az, hogy beérik ez­zel. így támad az átépítés illúziója: szavakban minden rendben, de tényleges válto­zás nincs” — mondta Mihail Gorbacsov A kongresszus óta eltelt hónapok eredményeit méltat­va megjegyezte, hogy a párt, a nép aktívan támogatja a kongresszus politikai vona­lát, s miközben szervezi és tömöríti a dolgozókat, maga a párt is átépül. Fontos kö­vetkeztetés, hogy a tömegek alkotó tevékenységét nem le­het irányelvekkel, utasítá­sokkal felváltani, bármilyen jók legyenek is azok. „A jelenlegi körülmények kö­zött megengedhetetlen do­log minden kérdést a köz­pontból megoldani, és erre gyakorlatilag nincs is le­hetőség. Ezt az igazságot rriin- denkinek magáévá ’’ ’’ ten­ni.” Újszerű megközelítés Az új ötéves terv sajátos­ságaira áttérve az SZKP KB főtitkára mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a terv egészben véve megfelel a XXVII. pártkongresszus út­mutatásainak. Előírja töb­bek között az erők és az esz­közök koncentrálását a gaz­daságfejlesztés kulcsfontos­ságú irányaiban, a struktu­rális és a beruházási poli­tika megváltoztatását a tár­sadalmi termelés intenzifi- kálása értelmében. „A terv­ben jelzett magas szintek — folytatta Gorbacsov —, szük­ségessé teszik a gazdasági nö­vekedés forrásainak meg­határozásában az újszerű megközelítést. Döntő a ter­melés hatékonysági mutatói­nak alapvető megjavítása a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása alapján. Ez az az alap. amelyre az egész terv felépül.” A gyorsított ütemű gaz­daságfejlesztés alapján nagy­szabású szociális programot kívánunk megvalósítani — folytatta a szónok A terv mellőzi azt a sok tervidősza­kon keresztül érvényesített elvet, hogy csak a megma­radó erőforrásokat fordítjuk ezekre a célokra A népiólét fokozására szándékozzuk for­dítani a nemzeti jövedelem hozzávetőleg négyötödét. Az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga úgy véli, minden alap megvan arra, hogy a Közpon­ti Bizottság ülése jóváhagy­ja ezt a tervet _ jelentett# ki Gorbacsov A7 »lőadó ezután a múlt hibái metn«mét!ődésének el­kerüléséről beszélt „Világo­san kell látni a lemaradás okait — mondotta. — Ezek lényege mindenekelőtt a beruházási politikában elkö­vetett komoly számítási hi­bákban keresendő. Egyik ötéves tervről a másikra tel­jesen indokolatlanul csök­kentették a beruházási komplexumba eszközölt be­fektetések növekményét. En­nek következtében olyan meghatározó gépipari terü­letek, mint a szerszámgép­ipar, a műszergyártás, a szá­mítástechnika, valamint a korszerű szerkezeti anya­gok gyártása nem fejlődött kellő mértékben.” Mihail Gorbacsov az álló­alapok extenzív újraterme­lésének káros következmé­nyei között említette a ja­vítás szférájának aránytalan felduzzadását. Külön szólt a „mesterséges munkaerő­hiányról”. „Egyesek — mu­tatott rá — még ma is ezt a mentőövet szorongatják, amikor meg akarják ma­gyarázni az alacsony növeke­dési ütemnek, a szállítási szerződések, a tervek nem teljesítésének okait. Legyen szabad feltenni a kérdést: ha nem elég a munkaerő, miért kell mind újabb és újabb vállalatokat építeni, méghoz­zá elavult technika alapján, és gyakorta a tegnapi szin­teken álló termékeket, kibo­csátani?” Mihail Gorbacsov hozzátette, jelenleg csupán az iparban mintegy hétszáz­ezer munkahely betöltetlen. Az SZKP KB főtitkára be­széde következő részét a tudományos-műszaki hala­dásnak, ezen belül a re­konstrukciónak, a gépipar fejlesztése meggyorsításának szentelte. Kitért olyan kér­désre, mint a két műszakos munka fokozott bevezetése. Rámutatott, hogy sok ország­ban régóta rendszeres az ilyen munkaszervezés. Eb­ben a modern . berendezés maximális kihasználására irányuló ‘ törekvés testesül, meg. Az esti és- éjszakai mű­szakokban dolgozókat külön díjazzák, mivel a szovjet köz­ponti szerveknek is haladék­talanul foglalkozniuk kell, javaslatokat előterjesztve az esti és éjszakai műszakok­ban dolgozók jobb erkölcsi es anyagi megbecsüléséről. Az agráripari komplexum Aj flítÓ nyitva áll problematikájára áttérve w ' 1 T W W Mihail Gorbacsov kijelen­tette: ismeretesek azok a kezdeményezések, amelyeket annak érdekében tettünk, hogy a Géniből kiinduló po-; zitiv szellem ne tűnjék el' nyomtalanul. Konkrét tervet terjesztettünk elő, hogy az évszázad végéig számoljuk fel a nukleáris fegyvereket, moratóriumokat hirdettünk a nukleáris robbantásokra, indítványoztuk a vegyi fegy­verek megsemmisítését. Kez­deményezéseink egyértelmű célja a nemzetközi légkör egészségesebbé tétele. megerősítette, hogy az átépí­tés gondolatát megértéssel fo­gadta a pártmunkások több­sége és ez immár , a gyakor­latban is megmutatkozik. Cfj légkörű kapcsolat alakult ki a helyi és központi part-, ta­nácsi és gazdasági szervek között, gyorsabban, nagyobb hozzáértéssel oldanak meg sok gyakorlati kérdést. A pártszervezetek és párt­szervek munkastílusával foglalkozva az SZKP KB fő­titkára hangsúlyozta, hogy » pártkongresszus politikai vezetési módszerekre orien­tálta a pártbizottságokat. En­nek ellenére nem gyengül a pártszervekben az a törekvés, hogy adminisztrálási, hiva­tali irányítási funkciókat töltsenek be. Minden szin­ten meg kell szabadulni, az adminisztrálgatás elemeitől. Különös jelentőségű az alap­szervezetek önállóságának, offenzív munkastílusának, a kommunisták kezdeményező­készségének és aktivitásának fokozása. „Ülésünkön teljes elviség- gel ki kell mondani: a párt- bizott« ;ok a párt becsületét és ne a mundér becsületét őrizzék. Továbbra is állhata­tosan és fáradhatatlanul kell munkálkodnunk azon, hogy társadalmunkban erősödjék, tartóssá váljék az egészséges légkör Ezzel összefüggésben azt mondhatnám, hogy a ha­laszthatatlan feladatok kö­zött marad továbbra is az alkoholizmus elleni harc. Az egész nép előtt kötelezettsé­get vállaltunk az alkoholiz­mus elleni határozott harc­ra, és pártos kötelességünk teljesíteni a szoviet emberek eivárását” — hangoztatta 'Mi­hail Gorbacsov Mihail Gorbacsov ezt kö­vetően részletesen szólt a Varsói Szerződéshez tartozó országok politikai tanácsko­zó testületének nemrég Bu­dapesten tartott,^ utéigér$l. hangsúlyozna', 1bögy“a tanács­kozáson megvitatták á " leg­utóbbi, szófiai PTT-ülés és a legfelső szintű szovjet—ame­rikai genfi csúcstalálkozó óta Európában és a nemzetközi szintéren történt eseménye­ket. NÖGRÁD — 1986. június 17., kedd emlékeztetett arra, hogy az élelmiszerprogram feladatai­nak szintjén rögzítésre ke­rült a beruházások volume­ne, a termelés előirányzata, az agráripari komplexum anyagi-műszaki ellátása. A tizenkettedik ötéves terv­időszakban — folytatta az előadó —, sikereink attól fog­nak függeni végezetül, hogyan munkálkodunk tovább az irá­nyítás. az egész gazdasági mechanizmus tökéletesítésén. Ennek a munkának az elve­it meghatároztuk. Egyfelől tovább kell tökéletesítenünk a központosítás elveit.,a .nép­gazdaság irányításában, fo­koznunk kell az állami terv­bizottság és más gazdasági főhatóságok szerepét, ponto­sabban meg kell határozni a mi­nisztériumok feladatkörét, másfelől bővítenünk kell a vállalatok és egyesülések jo­gait és gazdasági önállóságát, fokozottabban felelőssé kell tenni őket tevékenységük eredményeiért. Bővíteni a jogkört Ténylegesen bővíteni keli a dolgozó kollektívák jogkörét. E célból mihamarabb be keli fejezni a szocialista válla­latról szóló törvény kidolgo­zását Ennek az okmánynak az új gazdálkodási feltéte­lek koncepciójára kell tá­maszkodni. összegezve u utóbbi időben szerzett ta pasztalatokat. megerősítve mindazt, ami jónak bizonyult a gazdasági önállóság foko­zását, a vállalatok szerepé­nek és felelősségének növe­lését célzó irányvonal valóra váltásában. A pártmueka átépítésének témakörére áttérve a szónok «/A* SjSfcP KB, főtitkár», ki­tért ' a legfelső szinten, tar­tandó új szovjet—amerikai csúcstalálkozó kérdésére Ez­zé) kapcsolatban leszögezte- Mi a Washingtonnal folyta­tandó párbeszéd mellett va­gyunk. — Mi nem csaptuk be az ajtót: az Egyesült Álla­mok elnökével létrejöhet egy újabb találkozó. Magától ér- tedődő azonban, hogy ehhez olvan légkörre van szükség, amelv távlatokat nvit reális megállapodások eléréséhez Erről ■ tájékoztattuk Reagan elnököt és a világ közvéle­ményét Ezt az. álláspontunkat barátaink megértik Mihail Gorbacsov végeze­tül kiemelté, hogy a buda­pesti PTT ülésén a résztv» vők a konkrét kérdéseket a szövetséges szociálist» álla­mok közös külpolitikai stra­tégiájának prizmáján át «rizs. gálták Egyszóval, a íbudap«« tt tanáeakozá» olvan Vég'’ »égről. alkotó egrüttműkö ééeről >t*t bizonyságot., amélv gazdagítja a szocla'lamns nemzetközt politikáját, még nagyobb sül vt kölcsönöz a nemzetközt színtéren teendő kezdeményezéseinek — hang­súlyozta befejezésül az SZKP KB főtitkára. (MTI) Barátaink életéből Szibéria gazdasági távlatai éyt > 7 BAM. A Tinda melletti fakitermelő telep Szibéria és a Távol-Kelet részesedése a szovjet népgaz­daság fűtő- és energetikai, ásvány- és nyersanyag-, va­lamint faáruellátásában a 2000 évre jelentősen meg­növekszik. Ezt közölte Nyi- kolaj Maszlennvikov, az OSZSZSZK Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a köztársasági tervbizottság el­nöke. Amíg 20 esztendővel ezelőtt Nyugat-Sz.ibériában az. évi kőolaj-kitermelés nem- halad­ta meg az. egymillió tonnát, a földgázkitermelés pedig a 0.4 milliárd köbmétert, ad­dig ma már kőolajból és kondenz.átumból több mint 560 millió tonnát, földgázból pedig, több mint 3R0 milliárd köbmétert termelnek itt A Szovjetunió, energetikai prog­ramjának megfelelően. Nvu- gat-Szibéria a jövőben e nyersanyagok kitermelésé­nek legfontosabb központjá­vá válik. Kelet-Szibériában és a kontinentális talapzaton tovább folynak, újabb kő- olaj-lelőheivek kutatásai. .. Az. ország , keleti, részének szénmedencéiben — Kanszk- Acsinszkban, Kuznveckben és Juzsno-Jakutszkban — mindenekelőtt a leghaté­konyabb hidraulikus és külszíni fejtének fejleszté­se kerül előtérbe A tervek szerint a szén komplex ipa­ri feldolgozását is megoldják- így szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú fűtő­anyagokat és 'értékes vegyi alapanyagokat nyern,ek. A keleti körzetek legna­gyobb fafeldolgozó vállalata lesz az uszty-ilimszky faipa­ri komplexum, amelynek egyes objektumai a KGST- tagországok együttműködé­sében épülnek. Az évszázad végére ezek a körzetek adják maid az alu­mínium. réz, nikkel... ólom és egyéb színesfémek gyártá­sának alapvető növekményét. A távol-keleti gazdag vas­érc-, mangán- és titánielőhe- lvekre jelentős vaskohászati bázis épül. Ez lehetővé teszi a gépipar ágazatainak fei- lesztését és jelentősen csök­kend a korábbi szállítási költségeket. ■•-. V ag:­Óvodák és iskolák o természetben A prágai VII. kerületi általános iskola tanulói a „Spo-‘ je” üzem hegyi üdülőjében Csehszlovákiában -rendkívül nagy gondot ‘ fordítanak a gyermekek egészségének meg­óvására, testi fejlődésére, ar­ra, hogy a jövő generációja minél: fejlettebb légyen. Ezt a célt'Szolgálják, sok egyéb mel­lett, a mintegy 40 éve létrer hozott, úgynevezett: természet­iskolák és -óvodák. Az óvodás es általános iskolás gyerekek a tanítási év alatt 14—21 na­pot üdülőközpontokban tölte­nek. A szokásos tanítás mel­lett naponta 5—6 órát a sza­badban tartózkodnak. Az ál­talános iskolások általában évente egyszer utaznak s t«r- meszetiskolába. az erősen ipa­rosodott vidékeken élő gyerme­kek- kétszer A természetisko­lában részt vevő gyermekek száma -az utolsó öt évben meg­háromszorozódott: 19R5-ben 330 . ezer' volt a résztvevők száma Ezek közül 30 ezer volt ar óvodái 1900-re 450 ezer gyermek részvételére számí­tanak-A természetiskolák, számára az üzemek szakszervezetei biztosítják az üdülőket és több mint hetven üdülő köz­vetlen űi a tanácsok igazgató sa alatt'áll. A szülőknek csa’ egy jelképes összeget, a 'tény leges -íóitscgek iu százaléké kell kifizetniük, -a különböze tét, mintegy «00 millió koro nát az állam fedezi. Az utolsó öt év orvosi é pedagógiai vizsgálatai aztmu tátják, hogy a gyermekek szá mára a novembertől áprilisi, terjedő időszak a legmegfe lelőbb Az iskolaév Csehszio vákiéban csakúgy, mint ná Ilink, szeptembertől júniusi! tart A természetiskolák ióté Vónv hatása a visszátékéstő számított egv-három.; hónapi érvényesülj A tanítást, Htozgá igazíH.ák a természetiskola igé nveOrez n'dakHl<i!s játékokéi: ’-c-sen vpken, vitákon; boriik mer-e« .kirándulásokon keres» tó' 'olvik az oktatás. A . . t> mi'ók rtnállőhhgo, dolgóknal »Bnkönwe’k'hől Az óvodá gve»-mokek éc az alsó tagoza toc, ískn'ások .számára a (er mészetIskola- kiválón evelő >bé Meő o-Así« a barátságokat; j kollektív érzést, kötődésüké a természethez. Yladimira VseteckovA,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents