Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

/tCgvei TISZTELET fl BáMYáSZÖXNflK Jubileumi ülésen emlékez, nek ma Salgótarjánban a nagyüzemi kőszénbányászat kezdetére, a csaknem hat­ezer bányamunkást foglal, koztató Nógrádi Szénbányák alapitásának 125. évforduló, jóra. Gondosan, pontosan ké­szült előadások szólnak az indulásról, a salgótarjáni kő­széntelepek felfedezéséről, gyakorlati hasznosításáról, az Ausztriából, Csehország, ból, Stájerországból, Karin- thiából, a lengyel és morva területekről idevándorolt bá. nyúszok és későbbi utódaik nyomoráról, összefogásukról, zendüléseikről és harcukról a bányatulajdonosok, végül az egész úri rend ellen. Emié. keznek a beszakadt vágatok helyreállítására, arra az em­ber feletti munkára, amelyet a széntermelés megindulása követelt a háború után, a felszabadulás első napjai, ban. Szóba kerülnek az öt. éves tervek, a sikerek és a szénbányászat visszafej­lesztését kísérő riadalmak, az utóbbi évek bizonytalan, ságai és az intézkedések sora a korántsem csekély gondok oldására. Százhúszon, öt év történései sűrűsödnek mindössze néhány órába. A valóságban azonban az egész esztendő a jubileum jegyében telik Nógrádban. Az új év első napjaiban munkásgyűléseket tartottak. Az aknaüzemekben, a kül­színi fejtésen, a kisegítő üze. mekben kettőzött szorga. lommal dolgoznak a bányá­szok, az iparosok, a techni. kusok és mérnökök. Hiszen 1 millió tonna szén nem kevés. Különösen, ha úgy kell felszínre hozni, hogy lépten- nyomon birkózni kell a tér. mészette!, az embernek és a gépnek makacsul ellenálló kőzettel, az omlás fenyegető rémével, a feltörő vízzel, az elszabaduló gázzal. S, mindezt oly módon te­szik, hogy visszafogják a termelés, a szállítás felfelé iramodó költségeit, növelik a vállalat jövedelmét. Mert a bányászat 125 éves törté­nete bizonyítja, hogy a hoz. záértéssel, tisztességgel vég­zett, elismert és megbecsült munka vitte előre mindig Nógrád bányászatát. Most is csak igy lesz biztonságo. sabb a bányamunka, igy épülnek további bányászlaká­sok, korszerűsödnek az üze. mi fürdők, az orvosi rende­lők és az üdülők. Szép jelkép, ahogyan c vállalat emlékezik, amilyen sokszínű tartalmas program, mai készült az évfordulóra. A szocialista brigádvezetők és a hajdanvolt sztahanovis­ták találkozóját a fiatal mű. szakiak és szakmunkások eszmecseréje követi. A szén­bányák több mint tízezer nyugdíjasával tart kapcsolatot. Találkozójukra az idén is sor kerül. Emellett a műsza­ki, a technológiái fejlődés, a bányák biztonságát szol. ' gáló tudományos üléseket, ; ismeretterjesztő előadásokat terveznek. Képzőművészeti és fotókiállítások nyílnak. Zenei \ események, tartalmas vetél- ! kedők színesítik az esztendős j rendezvénysorozatot, min­den bizonnyal sok ezer ember érdeklődését felkeltve. S, a í programok célja pontosan ez. i Hiszen, ha jól ismerjük múl. ! tunkat. egyértelműbb szá. munkra a jelen. Tisztábban, világosabban rajzolódik elénk a jövő képe még akkor is, ha időnként gondok felhőzik azt. Mert azt is tudjuk a felhőket a munka oszlatja el. Tisztelettel adózunk az év­fordulón a bányászoknak. Azoknak, akik mindennap, újból és újból megvívják a maguk harcát a szénért, s azoknak is, akik ma már deresedő fejie! idézik az el. múlt évek széncsotáit. S, emlékezünk azokro is, akik mellől elpártolt a szerencse, a bányában fejezték be éle. tűket gyáraink éltető zajú. ért, otthonaink meghitt me. 'egéért. /1LÄG PROLETÁRJAI EGYESUUETECT NOGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF„ 112. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. MÁJUS 14., SZERDA Ü.ést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága n lakások megőuasa kiemelt feladat A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kedden ülést tartott, a tanácskozáson részt vett és felszólalt Patkó Imre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályve­zetője. A Devcsics Miklós megyei tanácselnök vezetésével ülésező testület javaslatot fogadott el a tanácsi házkezelési szervek 1986. évi pénzügyi előirányzatainak megállapítására. A két előterjeszt6 — Holies Miklós, az építési és vízügyi osztály vezetője, valamint Fairkas Sándoiné dr. pénz­ügyi osztályvezető — a beve­zetőben utalt arra, hogy a VII. ötéves tervidőszak egyik kiemelt feladata a lakásállo­mány megóvása, védelme. Ez­zel összefüggésben az állami bérlakások fenntartásán aik, felújításának továbbra is cél­ja az elhanyagolt régi és az újabb korszerű lakások hasz­nálati értékének fokozatos közelítése, a tanácsi lakásál­lomány karbantartási feladata­inak maradéktalan ellátása. Emellett a házkezelési szer­veknek folyamatosan gondos­kodni kelti a lakóépületek üzemeltetési feladatainak költ­ségkímélő módon megvaló­suló, teljes körű ellátásáról is. Nógrád megye lakóházfenn- tartiásd kerete 1986-ra 145 mililiió forint. Ennek fedezetét a lakbérekből és nem lakás­ként szolgáló bérleményekből származó 70 millió forintnyi díjbevétel, valamint 75 mil­lió forintos állami támoga­tás adja. A tanács korábbi határozata alapján lakóház felújítására és korszerűsítésé­re 53 millió, egyéb felhasz­nálásra egymillió, karbantar­tásra 45 millió, üzemeltetésre 46 millió forint fordítható. Széles körű mérlegelés alap­ján a megyei tanács végre­hajtó bizottsága végül az ez évi lakóhá z javítási előirány­zatot — amely a helyi taná­csi ingatlankezelő szénieknek a folyamatos gazdálkodás, il­letve az eredményképzés szempontjából egyaránt meg­határozó — felosztotta. Esze­rint az üzemeltetés pénzügyi előirányzata Salgótarjániban 29 millió, Balassagyarmatom 6,5 millió, Pásiztón 1,2 millió, Szécsényben 0,7 millió. Bá- tsonyterenyén 8 millió forint, Rétságon pedig 309 ezer fo­rint. A lakóházjavítási munkák élőára n yzata Salgótar j ám ban 50 millió 170, ezer. Balassa­gyarmaton 15 millió 866 ezer, P ász tón kétmillió 475 ezer, Szécsényben 4 milli ó 173 ezer. Bátonyterenyén 23 millió 760 ezer, míg Rétságon 486 ezer forint. A végrehajtó bizottság határozatot hozott arról is, hogy a városi, városi jogú nagyközségi tanácsok végre­hajtó bizottságai az irányítá­suk alatt dolgozó házkezelési szerveknek az ez évi lakóház­javítási előirányzatokat álla­pítsák meg. KGST szállítási tanácskozás A KGST-országok szállítási vállalatai igazgatóinak ta­nácskozása kezdődött kedden Siófokon, a 43. sz. Építőipari Vállalat üdülőjében. Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország. Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjet­unió. Vietnam és — megfi­gyelőként — Jugoszlávia szál. lítmányozási szakemberei a most 30. alkalommal megren­dezett szokásos év! megbeszé­lésükön egyebek között a fej­lődő országok hasonló cégei­vel folytatott együttműkö­désről. a világ különböző or­szágaiba irányuló; szállítá­sokkal kapcsolatos tenniva­lókról, valamint a szocialista országokon belüli vízi. légi. Vasúti es közúti íuvarozás gazdaságosabb megszervezé­séről hoznak elvi döntéseket. Képviselők eszmecseréje a közlekedésbiztonságról A közúti közlekedés ténye­it vizsgálva, az elmúlt évti­zed alatt szó szoros értelmé­ben motorizált ország lettünk, annak összes előnyeivel és gondjaival együtt — mond­ta Ladvánszky Károly, bel­ügyminiszter-helyettes, or­szágos rendőrfőkapitány az Országgyűlés építési és köz­lekedési bizottságának ked­den délelőtt megkezdődött ülésén. A képviselők a Bu­dapesti Rendőr-főkapitány­ság épületében tanácskoznak, témájuk: a közlekedési bal­esetek megelőzése, a közúti forgalombiztonság erősítése. — A jelentős közlekedési, technikai fejlődést — hang­súlyozta a belügyminiszter- helyettes — az ember hozta létre, de sajnos gondolkodás- módjában, magatartásában, cselekedeteiben ugyanez az ember elmaradt az általa megteremtett viszonyoktól. Érteni kell ezt a közlekedő emberre és a hatósági sze­mélyekre egyaránt. Sok meg a közlekedésben a szervezet­lenség, van túlszabályozás és joghézag. Elég sűrűn okoz gondot a forgalomszervezés, gyakoriak a fegyelmezetlen­ségek, sok a baleset, főleg a halálos és a súlyos sérülés. Ezekből következik, hogy a motorizáció által megszabott társadalmi, gazdasági, jogi és morális követelményekhez fel kell nőni a közlekedő ember­nek is. az állami, hatóság', gazdasági területen dolgozók­nak is, vagyis mindenkinek. A képviselőket ezután Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, az országos rendőr-főkapitány közbiztonsági és közlekedési' helyettese tájékoztatja a na­pirendi téma — megvitatandó — részletkérdéseiről. Népi ellenőrök vizsgálták Közművelődés Bafonvterenyén és Salgótarjánban 8ányalátogatás és tájékoztatók Versenytitkárok országos találkozója A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Szénbá­nyászati Egyesülés minden évben más szénbányaválla­latnál rendezi meg a ver­senytitkárok országos ta­nácskozását. Az idén a Nóg­rádi Szénbányák Vállalatra esett a választás, kapcsolód­va a jubileumi rendezvény- sorozathoz. A kétnapos esemény keddi programja ugyancsak gaz­dagnak bizonyult. A szakem­berek felkeresték a bátonyte. renyei központi gépjavítót, ahol Szomszéd István üzem­vezető adott tájékoztatást az ottani munkáról, a karban­tartó szocialista brigádok te- v éken ységérő 1. Ezután a kányásl bánya­üzem fejlesztéséről kaptak át­fogó képét a tanácskozás résztvevői. Dragon Imre léte­sítményi főmérnök többek kö­zött elmondta: új lejtős ak­nát mélyítenek tovább, gé­pesítik a vágathajtást, a szén. tefmeiést, a szállítást. Ezek eredményeként 1990-ben meg­duplázódik, legalább 700 ezer tonnára növekszik majd a bánya széntermelése. A következő állomás a ménkesi bányaüzem volt. ahol Morvái Ernő bányavezető rö­viden szólt a 710 főnyi kol­lektíva ez évi tennivalóiról. Két jellemző adat a tervek­ből: 250 ezer tonna szén. fel­színre küldése és 3500 méter bánvafolyosó elkészítése a célkitűzés. Ezt követően a versenytit­károk munkaruhába öltöztek és bányaiárásra indultak Utaztak klsvonattal, szállító gumiszalagon. s néhány száz méter gyaloglás után elérte1' a keleti 1-es számú frontra. A nem egészen egy hete ter­melő. 52 méter széles, közel 2 méter magas széntelepet A közművelődés helyzeté­ről és fejlesztésének felada­tairól szóló előterjesztést vi­tatta meg keddi ülésén a Bá- tonyterenyei Népi Ellenőrzési Bizottság. E témában az el­múlt öt esztendőt vizsgálták a népi ellenőrök a Bátonyte- renyei Bányász Művelődési Házban, a Körzeti Művelődési Házban és a Mátraterenyei Általános Művelődési Köz­pontban. Megállapították, hogy a települések megfelelő számú, közművelődési intézménnyel rendelkeznek, s az utóbbi években javultak a személyi feltételek is, ami biztosítéka lehet a zavartalan, munkának. A felújított Bányász Műve- i lődési Ház hosszú távon ■képes kielégíteni a légkor-, j szerűbb művelődési igénve- | két. - a művelődésben a ha- i gyományok folyamatos meg­őrzése mellett tervezik új, művelődési formák megvaló­sítását is. A Kistérén '■-én működő, körzeti művelődési ház ne­héz körülmények ellenére ké­pes feladatának eleget, 'enni. Terveiket a helyi igényekhez alkalmazkodva reálisan ala­kítják ki, s a hagyományőrző Bányajárás előtti pillanatfelvétel Ménkesen: a vendégek az új bányabiztosító berendezéseket nézegetik. Fotó: Bábel fejtő tömegtermelő m nka- helyen a Kossuth Lajos if­júsági szocialista brigád tag­jai fogadták a vendégeket. Fekete László g. brigádve- zetö es társai remek munka­sikereket vallhatnak magu­kénak, s így az ország leg­különbözőbb szegletéből ér­kezett versenytitkárok érthe­tően tüzetesen kifaggatták őke a „titkaikról”. Hasonló­képpen sok kérdést kaptak a Nógrádi Sándor vágathajtó brigád tagjai is, akiket a bá­nyajárók úgyszintén felkeres­tek munkahelyükön. Nagy Tibor és munkatársai pedig szívesen válaszoltak az érdek­lődőknek. Kifelé jövet a versenytit­károk őszinte elismeréssel be­széltek a látottakról, a hal­lottakról. Frigyes Gábor, aki az Oroszlányi Szénbányáktól érkezett, arról beszélt: itt jó­val nagyobb a rend, a tisz­taság, mint náluk. Az ő bá­nyáik ugyanakkor sokkal mo­dernebb gépekkel vannak el­látva. Tóth Pál, a Borsodi Szénbányák képviselője, úgy­szintén dicsérte a rendet, s hangoztatta: ez a bányászok fegyelmezettségét dicséri. Szá­mára újdonság volt a látott vágathajtó gép, a borsodi bá­nyákban másfajta gépek üze­melnek. Miután a versenytitkárok megmosakodtak, buszra száll­tak, és meg sem álltak a szénbányavállalat bükkszéki üdülőjéig. Itt megebédeltek, majd folytatódott a napi program. Kazinczi András ve- zér'gazgató-helyettes a vállalat gazdasági helyzetéről, a fel­adatokról, a szocialista bri­gádok munkájáról tájékoz­tatta p jelenlévőket. A kora esti órákban a ver­senytitkárok visszaindultak szálláshelyükre, a salgótarjá­ni Karancs Szállóba. tevékenységen túl olj'an prog­ramok meghonosítására is gondolnak, amely az egész család szabad idejét leköti, megszervezi. A mátraterenyei műve­lődési központban az anyagi, és szellemi erők összpontosí­tása és jobb kihasználása a szakmai színvonalat sok terü­leten javította. Nagy erőfe­szítéseket tettek a saját be­vételek emelésére, de az így képződött anyagiak a költség- vetéssel együtt is csak a szin- tentartásra elegendőek. A magasabb szintű közmű­velődési munka érdekében a bizottság javaslatokat fogal­mazott meg, ezt követően a május közepe és június köze­pe között tartandó, a gyer­mek- és ifjúságvédelem hely­zetét tél térképező vizsgálat programját fogadták el. A salgótarjáni és e vonzás- körzeti községek művelődési i ntézménv-einek közművelő­dési helyzetét vitatta meg ugyancsak tegnapi ülésén a Salgótarjáni Népi Ellenőrzési Bizottság, s határozatot fo­gadtak el az ifánvftómiHV ka és az intézmények tárták mi munkájának javításával kapcsolatosan. Megkezdődött a belga gazdasági napok rendezvénysorozata Kedden a Duna Interconti­nental Szállodában megkez­dődött a belga gazdasági és műszaki napok rendezvény- sorozata, amelyre 84 tagú belga küldöttség érkezett ha­zánkba. A rendezvényt Bel­gium trónörököse, Albert herceg nyitotta meg. A meg­nyitón részt vett Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, jelen volt a két ország külkereskedelmi mi­nisztere, Hermen de Croo és Veress Péter, ott volt Beck Tamás, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke és Willy Tilemans, a Belga Királyság magyarországi nagykövete is. A megnyitót követően a be­ruházásokról, a közlekedési, a vegyipari és a biotechnoló­giai együttműködés helyze­téről, lehetőségeiről tanács­koznak a magyar és a belga üzletemberek.. A következő napokban több belga cég meg_ ismerteti gyártmányújdonsá­gait a magyar partnerekkel. Ankét a fóliás zöldségtermesztésről A fóliás zöldségtermesztés­ről tanácskozást tartottak ked­den Kecskeméten, a Kertésze­ti Egyetem főiskolai karán. A rendezvényre .meghívták a termelési rendszerek, kutató- intézetek, zöldségtermelő gaz­daságok; növényvédő- és vegy­ipari vállalatok szaker.-bere- it. A becslések szerint 4000 hektáros hazai fóliás terület termelési eredményeinek to­vábbi javításához, a jövedel­mezőség növeléséhez techno­lógiaváltásra van szükség. A legújabb termesztési módsze­reket a tanácskozás után be­mutatták a főiskola kísérleti k%rtjt> en. láthatták a szak­emberek a nagy légterű nap­fűtéses fóliasátrak helyett ajánlott váz nélküli föliataka- rásos ágyasokat. , Bemutatták a7_ úgynevezett fátyolfóiiát. amely a szántó­földelire korán kiültetett zsenge növénypal án tékát, védi a kisebb fagyoktól a széltől, biztonságosabbá teszi a ter­melést, növelheti a hozamo­kat. A legújabb készítmény a fényre boruló fólia. Ez hat hétig nyújt védelmet a bur­gonyának, paradicsomnak, paprikának é« az egyéb zöld­ségnövényeknek, majd az erősebb napenergiától mes­sem m isül, környezetszennyezés nélkül humifikáJódtk. A* ú^ donságo-t a Tiszai Vegyi bináit állította elő. v

Next

/
Thumbnails
Contents