Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
F|§iemény Kiválóságokra figyelve A televízióban lehet sok mindent szeretni és lehet sok mindent nem szeretni, csak elvitatni nem lehet, hogy mindennapi életünk szerves, fontos része lett. Ha nem lenne televízió, sokkal rövidebbre látnánk, sokkal magányosabbak lennénk. Televízióval rengeteg az ismerősünk. No, nem személy szerinti, de sokak fizimiskáját — legyen tévésszemélyiség, politikus, művész, sportoló — ismerjük jól, egészen annyira, vagy még jobban is, mint közvetlen szomszédainkét. Ha ma meghallunk egy nevet, azonnal megjelenik előttünk az illető arca is. Hajdan, az írott sajtó, a rádió korában ez meglehetősen ritka dolog volt. A fenti értelemben vett személyes ismerősökről lesz szó az alábbiakban. Fábri Zoltán A Stúdió ’86 egyik riportjában a filmről és a filmhez való viszonyáról vallott Fábri Zoltán, olyan nemzetközi tekintélyt kivívott filmek alkotója, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Magyarok. A beszélgetésből, korábbi ismereteinket megerősítve, világosan kirajzolódott, hogy a többszörös Kossuth- díjas művész nem jószántából fordított hátat a filmgyáraknak, és ’ tért vissza sredeti „mesterségéhez”, a festészethez. A körülmények kényszerí tették. A magyar filmgyártásban ugyanis egy ideje már az a helyzet alakult ki, hogy — Madách szavaival élve — sok az eszkimó, kevés a fóka. A rendezőknek 2—3, vagy több évet is várniuk kell, amíg forgatáshoz jutnak. S, akkor is kénytelenek fantáziájukat gúzsba kötni, mert egyébként a takaró alól kilógna a lábuk. Ez a helyzet stressz-szituá- ció. Aki filmet csinálhat, szinte agyon nyomja a felelősség: csak jót adhat ki a kezéből, pontosabban olyat, amelyre jegyet vált a közönség, mert másképpen megnézheti magát, meg azt, mikor kap újra lehetőséget. Nem csoda, hogy megszaporodtak a középszerű filmek, amelyek nem érik el a korábbi magyar művek színvonalát, ugyanakkor alatta maradnak a látványosabb nyugati produkcióknak is, amelyekkel végső soron versenyezniük kellene a mozikban. A cannes-i nemzetközi szemlére egyetlen alkotásunk sem volt méltó. Még szerencse, hogy a zsűribe beválogattak bennünket: Szabó István Oscar-díjas rendezőnket és a mintegy hat évtizede Franciaországban élő Trauner Sándor díszlettervezőt. A szakembereknek —, tehát nem a tehetséggel vagyunk híján — nagyobb világszerte az ázsiójuk. Reméljük, Fábri Zoltán is bebizonyíthatja még, hogy ért a filmcsináláshoz, és elkészítheti 22. játékfilmjét. Ha nem is lenne kasszasiker, bizonyára filmművészetünket gazdagítaná. (Persze, a mai anyagias szemléletű világban a művészetnek egyre szűkül a terepe, fogy a tekintélye). Váradi Hédi „Könnyed játékstílus, természetes humor és karikírozó- képesség, vonzó nőiesség jellemzi” — olvashatjuk róla Abel Péter 1978-as Új filmlexikonjában. Mindez magyarázza, miért lehetett az ötvenes évek közepétől, vagy 15 —20 éven át Váradi Hédi nekünk, akkoriban kamaszodó, férfivá érő ifjaknak az egyik kedvenc színésznője. Szombaton láthattuk-hall- hattuk negyvenperces, önálló műsorában énekelni. Még mindig könnyed, mulattató, karikírozó erejű, vonzó. A hallgatás évei —, mert körülbelül egy évtizede valahogyan kiszorult a színházi és filméletből, amint erről egy korábbi műsorban már vallott — nem törték meg. Alkalmazkodott, s igyekezett önállóan lábra állni és lábon maradni. Sikerült. S, ha azt vesszük, hogy ennek a tévéműsornak a forgatókönyvírója is volt — a rendező Kol- tay Beáta mellett —, akkor azt kell mondanunk, hogy a mellőzés talán még használt is neki. Persze, mindjárt hozzá kell tennünk: mint embernek, mindenképpen használt, de a színésznőhöz méltatlan. Kevesen tudtak, tudnak olyan meggyőzően, hatásosan megformálni egy megbántott, ártatlanul megalázott embert, mint Váradi Hédi., S, ő tudja ennek a másik végletét is. Ritkán azért — manapság — újra szerephez jut, de nem tartozik egyetlen közösséghez sem. Egyre erősebb bennem az a színészek által sokat hangoztatott vélekedés igazságtudata, hogy a színészethez kevés a tehetség — a szerencse nélkülözhetetlen. Ligeti Lajos A magyar őstörténet, mint nyelvészt, érdekelte ezt a balassagyarmati fiatalembert, aki Budapesten és Párizsban alapozta meg tudását, és 1928-ban útnak indult Mongóliába, hogy beváltsa álmait. Kedvelt tanára, Gombocz Zoltán adta az indíttatást. Később Afganisztán, Japán következett. És mindegyik útról szépírói erényekkel megírt útirajzok születtek, számos tudományos cikk. Irigylésre méltó utat járt be a ma 84 éves Ligeti Lajos az Ipoly partjáról. A Magyar Tudományos Akadémia már 1936-ban levelező tagjává választja. Ilyen hosszú tagsággal csak Szent-Györgyi Albert büszkélkedhet A Magyar világjárók sorozat két éve készült Ligeti- portréját vasárnap ismételték meg a második műsorban. Örömmel és tisztelettel néztük meg újra, de kínos érzések is támadtak bennünk: mintha tudós földinket jobban ismerné a haza, a világ (több külföldi akadémia tagja), mint mi itt, a „görbe országban”. Sajnos, nemcsak vele vagyunk így ... (sulyok) Gyermek- és ifjúsági filmnapok A Nógrád Megyei Mozi üzemi Vállalat általában év végen rendezi meg a gyermek- és ifjúsági filmnapokait Ebben az időszakban az esztendő legsikeresebb gyermektfilmjei- ből adnak válogatást a gyerkeknek, s mellé — a karácsonyi ünnepekre való tekin- tv (ítél — apróbb ajándékokkal 3* pék meg a kicsiket Ezt a riecemberi akciót ebben az évben is megrendezik, ám előbb az úttörőmozgalom megalakulásának 40. évfordulója aillkalmából három filmből áfUó bérletsorozatot szerveznek május hónapban. A sorozat filmjeit a megye huszonöt legnagyobb mozija tűzd műsorára. Általában mindenütt három film szerepel a programban, a salgótarjáni November 7. Filmszínház azonban négy előadásra várja a gyerekeket. A sorozat filmjeit a kívánságok és asz. évforduló kapcsán állították össze. így szinte minden moziban vetítik majd a Magyarország felszabadítása című dokumentumfilrnet amelyet Glósz Róbert rendezett. Természetesen lesznek szórakoztató rajz- és játékfilmek, például a Mátyás, az igazságos című. Ujváry László rendezésében. Sok helyen kérték, s így láthatják ismét a legfiatalabbak a Valahol Európában című magyar filmet, amely — mondhaibni — e&vilk alapíilm.je a magyar filmművészetnek. Újra látható lesz a Ballagó idő, a Csutak és a szürke ló, a Légy jó mindhalálig. A szovjet filmek közül legtöbbször a Férfivé nevelés, A kövek ura és a Kesztyűibe dudálni című alkotást vetítik. A sorozat előadásai bérletesek, ám ez nem zárja ki, hogy jeggyel ne lehetne megtekinteni őket. A vetítések május elsején kezdődtek Homokterenye— Mátr&novákion és május 31- én fejeződnek be a szécsényi filmszínházban. Történelembarátok *fkere Megismerni a tudományos feldolgozást Újsághír tudatta a minap: nógrádi diákok szép sikert értek el az ifjú történelem- barátok köreinek harmadik országos találkozóján és felolvasó ülésén. A Sátoraljaújhelyen kihirdetett eredmény szerint a vetélkedőt Gőcze Éva, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola harmadéves* pénzügyi osztályos tanulója nyerte meg. Felkészítő tanára Laczkó István volt. A különdíjat Szilárcsik Zsuzsanna, a Salgótarjáni Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola másodikos tanulója kapta, őt Sepsi Istvánná pedagógus segítette a' felkészítésben. Amikor Laczkó Istvánnal találkozót beszéltünk meg, az ifjú twrténelemharátokkaí régen foglalkozó pedagógus helyszínnek a TIT megyei szervezetét javasolta. S, hogy miért, az a beszélgetés elején Ponyi Sándor társadalomtudományi szaktitkár szavaiból derült ki: — A mozgalmat a TIT országos központja és történelmi választmánya indította. Nem azzal a céllal, hogy szokványos történelmi szak- korok alakuljanak, inkább a megmérettetés lehetőségét kívánták megteremteni. A kezdeményezést a megyei szervezet és az Állami Ifjúsági Bizottság is felkarolta, anyagilag is támogatja. A több mint tíz működő körből pedig ma már négy rendszeresen pályázik is. Négy középiskola mellett általános iskolák is bekapcsolódtak a mozgalomba, az eredmények pedig igen figyelemreméltóak. A 83'84-es tanévben a közgazdaságiba járó Létrái Beáta második helyet szerzett, egy év múlva Romasz Anikó ugyancsak második lett, Hegedűs Anikó és Vj Éva pedig küRmdíjat kapott. A nógrádiak tevékenységét. elismerését az is jelzi, hogy immár másodszor adhatott otthont Salgótarján az általános iskolai baráti körök országos találkozójának: és felolvasó ülésének. Mindebben természetesen igen nagy szerepe van azoknak a pedagógusoknak, akik szabad idejük egy részét feláldozva segítik a gyerekeket, közreműködnek felkészítésükben. — Felkelteni az érdeklődést a múlt és a közelmúlt eseményei iránt, ez az egyik célkitűzésünk — mondja Laczkó István pedagógus. A gyerekek pedig minden tisztéletet megérdemelnek, hiszen nehéz és hasznos munkájuk csaknem egy évet vesz igénybe. Már szeptemberben elkezdik az anyag-gyűjtést, aztán nevelői irányítás mellett következik a szelektálás, az anyag rendezése. Az elkészült dolgozat beadása előtt pedig gyakran rádöbbenünk: ez és ez még hiányzik. Tanára véleményét erősíti az első helyet szerzett Gőcze Éva is: — A pályázati határidő lejárta előtt egy héttel még a Sirokkó szárítóberendezést tanulmányoztam a Pásztói Mátraaljai Állami Gazdaságban. mert úgy éreztem, nem teljes az anyag. Szerkeszteni, kiegészíteni, végső formába önteni az ösz- szegyűjtött ismereteket — diák és tanár közös munkája ez. A jelentőségéről pedig így vélekedik Laczkó István: — A kutatáshoz kell a diákban valami megszállottságnak lenni, s ez a munka elsősorban neki hasznos. Mire elkészíti a választott témában a tanulmányt, addigra megismerkedik a tudományos feldolgozás módszereivel. Ez pedig igen nagy előny a továbbtanulásnál. Éppen ezért, vélem úgy. hogy a mozgalom több figyelmet, nagyobb megbecsülést is megérdemelne a hivatalos szervektől. Gőcze Éva S, hogy mi ösztönzi a pedagógust a történelembarát körök istápolására? Laczkó István: — A tanár örüli, ha látja és, érzi. hogy fogékony gyerekek vannak körülötte, akik el- mélyülten foglalkoznak a választott területükkel. Az eredményesség pedig sikerélmé- nyeKet ad. .. Az országos felolvasó ülésen első díjat nyert munka ezt a címet viselte: „A Mátraaljai Állami Gazdaság rövid története, különös tekintettel a gazdálkodási feltételek változására”. Magyarázatként Gőcze Éva ezt mondja: — Pásztori születtem, szüleim jelenleg is a helyi költség- vetési üzemnél dolgoznak. Amikor kedvet kaptam a munkához — ösztönöztek erre Laczkó István a korábbi versenyzők sikerei is —, a MÁG története mellett döntöttem. _ A választást természetesen befolyásolta a születési és lakóhely, a számos ismeretség is. A téma nem volt idegen, hiszen közgazdászok leszünk, s ilyen megközelítésben gyűjtöttem az anyagot, írtam meg a dolgozatot. Gőcze Éva nemcsak a felkészülést segítő pedagógusról, hanem az állami gazdaság vezetőiről is szép szavakkal, köszönettel beszél. — Ismeretlenül bekopogtam az igazgatóhoz, elmondtam, mit szeretnék. Az anyaggyűjtéshez minden segítséget megígértek, s azt meg is kaptam. Radics János, például igen ázívesen foglalkozott velem, minden kérésemet teljesítette. S, a kutatás haszna? Gő-. cze Éva nem az anyagiakra gondol: — A legfontosabb a megörökítés. Az eseményeket, az emlékeket elmossa az idő -- az üzemtörténet megörökít. Az idős embereket pedig addig kell megkeresni, amíg tapasztalataikat összefoglalhatják. Ez vezette például a felkészítő tanárt, .Laczkó Istvánt is. amikor hasonló indíttatásból munkásmozgalmi kutatómunkát végzett Salgótarján környékén. A gvőztes diáklány végezetül ezt mondja: — A pályaválasztást nem bántam meg, jól döntöttem, igencsak érdekel és leköt a közgazdaság. Foglalkoztat a gondokat, hogy esetleg mea- próbá’kozom a külkereskedelmi főiskolával. Ha nem sikerül — egv üzemben is örömmé! leszek közgazdász. Végül ismét a TIT szak- titkáráé a szó. Szeretnék még tovább szélesíteni az ifjú történ elembarátok köreinek mozgalmát, ezt szolgálja a szerény elismerés is. Ponvi Sándor mindehhez hozzáteszi: — Az iskolákban is nagyobb elismerést érdemelnének azok, akik a motorjai. K. G. Nemzedékek zászlója A Fáklya 9. számában a Nemzedékek zászlaja című írás a munka ünnepét köszönti. Történelmi időkbe kalauzol vissza az I. Péter és Rákóczi Ferenc ismeretségét, kapcsolatait elemző cikk. Riportot olvashatunk a szovjet metróról, jelenéről és jövőjéről. A kijevi szerszámgépgyártók munkáját ugyancsak riport mutatja be. Egy litván családból a hat fivér a mezőgazdaságban dolgozik — életüket, munkájukat, terveiket ismerjük meg, Szép, színes fotók mutatják be a nyikitszki botanikus kert virágait, gazdag növényvilágát. Jubiláló katonazenekart, baggi, (buggy) verseny, a VIDEOTON moszkvai kirendeltségének élete, — a további írások témái. A Szovjetunió, hagyományosan, megjelenik árubemutatójával, gazdasági életét ismertető propagandanva- gokkal az idei BNV-n. Tizenöt részlegében 1200 terméket vonultat fel. KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó 9.44: Tündértáne 18.95: Diákfélora 18.30: Éneklő ifjúság 10.48: Operettrészletek 11.41: A tulajdonságok nélküli ember. 18.30: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar vemzeii Galériát. 13.4«: Romantikus kórusmuzsika 14.10: Magy&ran szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.39: örökzöld dzsesszmelódiák 14.59: Arcképek a német irodalomból 15.17: A kamarazene kedvelőinek 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: A vörös határ 17.30: Beszélni nehéz._ 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.02: A Rádió Dalszínháza 20.59: Népdalokkal a fonóban. (Xsm.) 21.39: Ami a számok mögött van 22.29: Tíz perc külpolitika 22.30: Robert Craft együttese Gesuaido-műveket énekel 22.50: Kunok Bécsben 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Himnusz 9.15: Éjfél után— PETŐFI RADIO 8.98: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (Ism.) 4 NÓGRÁD - 1986. május 13., kedd •.OS: Napközben — Zenés délelőtt. 12.10: Népszerű operettkettősök 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.OS: Popzene sztereóban 14.00: Betűtenger az utazásról 14.50: Maximális sebesség nincs... Formula—1. 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Karrnaszpanasz. 18.30: Talpaié való 19.05: Csak fiataloknak' 20 00: ..Kelj föl és járj” 20.28: Nyolc rádió, nyolc dala 21.05: A kölcsönkért gyufa 21.3«: Nóták 22.18: Rockarhívum 23.20: A mai dzsessz 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Döntött a megyei bíróság. Dr. Tímár László jegy. zete. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak.magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorlőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ-. 8.55: Tévétorn.a (ism.) 9.00: Iskola-tévé 9.25: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) 9.35: Magyar irodalom (állt. isk. alsó tagozat) 10.05: Turgenyev: Aszja 11.15: Képújság 15.45: Iskolatévé 16.05: Élő múzeum 16.40: Hírek 16.45: Három n-ap tévéműsor» 16.50: Sztárok a jégen 17.15: Betűreklám 17.20: Posta fiók 250. 17.35: Képújság 17.40: Tények és talányok a tenger mélyén. NSZK-film. II/l. rész (ism.) 18.25: Reklám 18.30: Iparvilág 18.50: Mini Stúdió ’96 18.55: Reklám 19.05: Tévétoma 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Nők a pult mögött. XII12. 20.50: Betűreklám 20.55: Stúdió ’86 21.55: Felkínálom 22.45: Híradó 3. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR: 18.05: Képújság 18.10: Sakk-matt 18.30: Körzeti adások 19.35: Stabat Mater 20.00: Gondolkodó 20.40: Torun 21.00: Híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Emberfarkas 22.50: Képújság BESZTERCEI!ANY >is 19.30: Tv-híradó 20.05: Központi vonal 21.40: A nemzetközi bizottságok munkájáról 22.10: Zene, zene, zene 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.05: FiataJok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alat. 22.10: Cervantes MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Johnny Guitar. Színes amerikai westen. — Konász: Mátyás, az igazságos. Színes magyar rajz. film. — Balassagyarmati Mai dách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8_tól: Visszaszámlálás. (14). Magyar film. — Pásztói Mátra: A tűz háborúja. (16). Színes kanadai kaVmdfilm. — Nagybátonvi Bányász: Az elvarázsolt dollár. Színes magyar bűnügyi film. vígjáték. — Nagybátonvi Petőfi: Nincs kettő, négy nélkül. Színes szinkronizált olasz film. vígjáték. — Rétság: A piszkos ügy. (14). Színes amerikai bűn- ügyi film. — Karancslanuítő: Ismeri a szandi-mandit? Színes magyar film. — Kisterenyei pp, tőfi. örült római vakáció. szí- nes szinkronizált olasz film. víg-játék. — Nagvióc; Megszállottak. Magyar film.
