Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
; ■ KR. -* Hétfői magazin... * Hétfői magazin „ * Hétfői magazin Ismerőstől ismerősig A fegyelmezés titka Kamaszos megjelenésű fiatalember szedi kettesével a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium lépcsőit. Első látásra nehéz róla elhinni, hogy nem érettségi előtt álló di- tOr, hanem Bátfai Péter, az iskola földrajz—biológia szakos pedagógusa. — Tavaly még magam is diák voltam a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. ahol megszereztem a diplomámat — mondja az alacsony, szőke hajú fiatalember. — Amikor szeptemberben katedrára léptem, nekem volt a legfurcsább, hogy gyerekekkel szemben állok, húsz-egynéhány szempár figyel arra, mit mondok. Hibázni pedig, a mi szakmánkban nem szabad mert az hitelrontás volna számunkra. Mondhatná most bárki: tévedni emberi dolog, de nekünk pedagógusoknak ezt el kell kerülnünk, mert a diákok példaképei vagyunk. — Nagyon fiatal még. Tíz év különbség lehet ön és a tanítványai között. Hogyan tart fegyelmet? — Szerintem nem a kortól függ, hogy szót fogadnak-e a gyerekek. Ebben a tanévben csak földrajzot tanítok elsősöknek és másodikosoknak, akikre nem lehet panaszom. Csöndben vannak, figyelnek, aktívak, egyszóval jól együtt dolgozunk. A fegyelmezés titka csak annyi, hogy a kezdeti időben nem szabad engedékenynek lenni! Magamról is tudom, hiszen nemrég még az iskolapadban ültem Amelyik tanár lazább volt, azzal szemben legtöbbször szemtelenekké váltunk. — A tanulók a szigorú vagy az engedékeny nevelőt szeretik? — Azt, aki követel, aki mindig számon kéri a leckét. Azokat tiszteletben tartják, tanóráikra rendszeresen készülnek, és a jó felelet, az eredményes dolgozat sikerélmény a pedagógus és a diák számára egyaránt. — Melyik szaktárgyát szereti jobban? — A földrajzot. Már kiskoromban imádtam térképet nézegetni. Rengeteget játszottam a földgömbbel, szát- mos képzeletbeli utazást tettem a világ valamennyi országába. Valójában azonban legtöbbször hazánkban kirándultam. Bebarangoltam hegyeit, dombjait. Rendkívül élveztem az egyetemen a kőzetgyűjtést, amit szinten csak a szabadban lehetett elvégezni. Sokak szerint a biológia érdekesebb tantárgy. Mondjuk inkább úgy: látványosabb. Miért is? Az élő szervezetek tanulmányozása az egyik legjobb dolog a világon, bár én a megfigyelés híve vagyok. — Ezzel azt akarja mondani, hogy elítéli az állatkísérleteket? — Igen. mert azoknak is joguk van élni, ha már egyszer megszülettek. Nem tudom elhinni például, hogy egy macska, amelynek fejébe elektródákat ültetnek és közben bioárammal ingerük, nem erez fájdalmat. Jól tudom, hogy a különböző életfolyamatok megismeréséhez, az új gyógyszerek előállításához, szükség van ezekre a kísérletekre, de sajnálom az állatokat. Jobb szeretem, ha növényeket oltanak be különböző anyagokkal, azok nem érzik any- nvira. Nagyon szeretem a virágokat, különösen az egyszerűeket. Öröm nézni, amikor egy-egy falusi lakodalmon szagos rozmaringot tűznek az almába. A természet csodaszép szimbolizálása ez. Kedvelem a vidéki embereket, szívesen hallgatom, amikor nótáznak ... Egy népdal, énekesről olvasnék szívesen mához egy hétre! Vankó Magdolna Szabadidő-park társadalmi munkából Dr. Karács Ilona az OMSZ Nógrád megyei szervezetének vezető főorvosa megnyitja a versenyt A győztes Vas megyei csapat A balassagyarmati gárda az első állomáson, ahol újraélesztést végeznek ambubabán (Bábel László felvételei) | Sabfó bányán találkoztak a tatntószct- batál mentősök Nógrád megye adott otthont az Országos Mentőszolgálat IX. országos találkozójának, május 9—10—11-én Salgó- bányán a „Lovász József” Politikai Képzési Központban. A résztvevők pénteken érkeztek be a táborba, ám az igazi küzdelem szombat reggel kezdődött. Először egy szakmai-műszaki tesztet töltöttek ki a versenyzők, majd a Nógrád megyéről szóló kérdéseket válaszolták meg. Az elméleti feladatok megoldása után, egy hat kilométer hosz- szú terepfutáson vettek részt, ahol különböző feladatokat hajtottak végre. Többek között volt lőgyakoriat, aimbu- babja „újraélesztése”. A szombat esti eredmény- hirdetés előtt dr. Karács Ilona. az OMSZ Nógrád megyei szervezetének vezető főorvosa megköszönte a rendezők munkáját, valamint a párt- és állami szervek és szakszervezetük segítségét. Majd felkérte dr. Cselkó Lászlót, az Országos Mentőszolgálat főigazgató-helyettesét, adja át a jutalmakat. Az első helyezést a Vas megyeiek érték el, Hajdú- Bihar és Győr-Sopron megye versenyzői előtt. Nógrád. megye négyfős csapata versenyen kívül szerepelt, kiváló eredménnyel. Legközelebb Veszprém megyében találkoznak az OMSZ természetbarátai. rTudósítpnktól) Megépült egy szabadidő- pairk az Erdökémia gyáregység dolgozód, valamint Rét- sag pihenni és sportolni vágyó lakóinak. Ügy kezdődött, hogy volt a gyáregységnek egy kihasználatlan földterü" Hete, évszázados hársfákkal övezve. Ehhez jött a brigádok lelkesedése. Megkaptuk a támogatást a gazdaságvezetéstől is. Már csak az ötlet hiányzott, hogy mit kezdjünk a területtel Ez nem váratott sokéiig magára. Elkészültek a tervek és döntöttünk; szabadidő-park lesz. Ügy gondolkodtunk: ebben a rohanó világban ha csak egy negyedóráig, csaik egy sakkparti idejéig, egy asztali- tenisizmeccs erejéig megáll parkunkban idős és fiatal, akkor már tettünk valamit. Ezek az érvek, gondolatok döntöttek. Így 1984 tavaszán társadalmi munkában, kommunista műszakokon elkezdtük objektumunkat építeni. Az építés üteméről a vélemények megoszlottak, de a lényeg az, hogy megépült. Sokszor esőben, hóban, de becsületes munkával. Eleket tudunk tenni ezzel a SZOT testnevelési és sportosztálya oá!ráépítési akciójának is. Értékelhető sportlétesítmény épül: ami mintegy 2000 négyzetméter területen magába foglal egy salakos kispályát, tekepályát, asztalí- tennsiz részére kiképzett területet, szalonnasütő helyet, sakkot, lengőtekét, és egy ma még düledező ifjúsági klubot. Ennek az újjáépítésével a jövőben tovább fejleszthető a parkunk. Az ünnepi megnyitón nagy lelkesedéssel fogadták a dolgozók és vették birtokba. A jövőben most már csak az szükséges — és a tervezők szívét is akkor töltené el az öröm —. ha minél többen és rendszeresen szórakoznának sportolnának ebben az igen «szép létesítményben. (—pleva—) Pedig az emberek nem rosszak A mama csöndben ült az asztalnál. Arca sima volt, mint az anyáké általában, szemében csillogott az új emberke féltése. Apró kezével a pohár szélét simogatta, s kíváncsian figyelte az ajtót. Éz a kép jutott eszembe, amikor az öreg erdésszel találkoztunk. — Hát a gazdas.szony? — kérdezte őszinte kíváncsisággal kísérőm. — Meghalt tegnapelőtt! Kemény és kérges keze volt az öregnek, szemében az őszinteség könnyeket csalt. Talán még senki nem kérdezte meg hol a párja, talán. . . — A rák vitte el — mondta, s lehajtott fejjel bekísért a konyhába. — Alig fél év alatt. Nem szenvedett. •Szótlanul ültünk, tán fél órát is. A kávé lassan meghűlt. A szavak elhaltak. Szigorú és őszinte világban nehezen jön az emberre beszélhetnék. Odakint zúgtak a fűrészek. aprították az erdőt. A hajdan volt domboldalt kopaszra borotválták, egy-két magányos fa állt csak rajt. — Irtják? Irtsák csak! — kezdte hirtelen az öreg. — Engem már nem érdekel. Volt egy tölgy itt. Még apám ültette, húsz év óta az volt az első fa, amit gondolkodás nélkül kivágtam. Kellett az asszony koporsójához. Rezzenéstelen arccal mesélt. Ráncos homlokán ülő szemével figyelte a hatást. — Tudják, nem értek én már semmit. Nekünk azt tanították még, hogy az ember a legnagyobb érték, s most? Most mindenféle olyan dologgal kel élnünk ... — legyintett eggyet. Ahogy hallgattam, arra gondoltam, vajon az a pici emberke, aki éppen ebben a pillanatban születik meg, vajon miből fog kiábrándulni. Hiszen őt is éppen olyan emberi kezek segítik a világra. ö is éppen úgy fél azoktól a kezektől, s pici szemeiben éppen úgy ég majd a kíváncsiság, mint éghetett az erdészében, sok-sok évvel ezelőtt. Az új emberke éppen úgy hinni fog az emberben, mint ő, s ez jó. — Az asszony mindig azt mondta: minden úgy van jól. ahogy van. De. hát ez nem lehet így jól, hogy éppen csak őt nem tudták megmenteni. Kísérőm odalépett hozzá, Életmentő ökölcsapás Karmester- verseny Szombaton fejeződött be Szombathelyen, a Magyar Televízió ötödik nemzetközi karmesterversenyének első fordulója. A nagyszabású művészeti seregszemlére —, melyet az eddigi négy verseny létrejöttében, megrendezésében kiemelkedő szerepet játszott Ferencsik János emlékének szentelnek — ezúttal minden eddiginél többen, 42 országból 168-an jelentkeztek. Közülük választották ki a rangos vetélkedő résztvevőit, 27 ország 50 dirigensét. átkarolta, ahogy mentünk kifelé. — ... szólni akart, de íem tudott. Érezte ő is, ahogyan én. az öregnek igaza van. Nem lehet jól, hogy csak éppen az embert nem mentették meg. Megszületett, aztán magára maradt. Ahogy lassan elmosódott az erdészház kéoe, azon töprengtem: mit fog válaszolni az anya. ha fia megkérdezi: anyám, miért kell, hogy féljek? Miért kell félni a vihartól, miért kell hallgatni naponta, hogy felrobbantották, megsemmisítették és felszámolták. Miért? Talán, mert minden korban kellett félni, s mert a fé’e- lem hajtotta előre egy kicsit a világot. Mert mindönki fél a felhőtől és a villámoktól. s fél a haláltól. Amit még a gének sem tudnak leküzdeni. És félnek az embertől. aki mindig kitalál valamit saíát maga ellen. — Mi régen csak a fáktól fé'tíink. meg a vihartól. Ma ta’án az emberektől féleír 1 ogA mellkasra mért ökölcsapással meg lehet menteni az ember életét a szívritmuszavar okozta hirtelen halál esetén. Ha csupán minden negyedik ilyen beteg közelében lenne valaki, aki elvégezheti ezt az egyszerű beavatkozást, évente legalább ezer embert —az ilyen betegek egyharmadát — lehetne feléleszteni — állapították meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem III. Belgyógyászati Klimkájának szakorvosai. A reanimációnak ezt a módját —, amelyet a világon elsőként valószínűleg Balassa János írt le 1858-ban ugyancsak e lap hasábjain, s az ör- vosi szakirodalomban a szívműködés megindítására első lépésként ajánlanak — 38 betegnél 58 esetben alkalmazták. 24 esetben eredményesen. A hirtelen halál bekövetk'e- zése után azonnal a szegycsontra mért erős, de törést nem okozó ökölcsapással fenntartották a keringést. Fontos azonban, hogy minél hamarabb, lehetőleg 30 másodpercen, legkésőbb 3—5 percen belül elvégezzék ezt a beavatkozást, mert később romlanak a szívizomzat anyagcsere viszonyai, ezzel az eljárással nem lehet elősegíteni a túlélést. jobban. F'?■ mondta az erdész amikor ellőttünk. P°dig az emberek nem rosszak. "kvray Richard „ Madárvész Védjük a madarakat! — szinte már közhelyszámba megy ez a felhívás. A kertek fáin, de a lakótelepi erkélyeken is madáretetők sorakoznak a téli hónapokban: mosolygó, gyermeki izgalommal lessük, amint a kis élőlények vígan falatoznak a fél diókon, a szalonnabőrön. Az idilli állapot a tavasz beköszöntéséig tart, amikor az utcákon megjelennek a fiatalok. Jó néhány süvölvény, ki tudja miért, mi okból hadat üzent a modaraknak — ezt hallani egyre több helyről. Csúzlival, parittyával hadakoznak ellenük. S, amíg télen a hideg szedi áldozatait, a tavaszi parkokban agyonvert madarak tetemei láthatók. Védjük a madarakat! —• Ám, amikor már szolgálhatnának — a kertészek tudják csak igazán, milyen haszonnal jár egy meghonosított feketerigó pár, vagy a cinkék látogatása — már kevésbé törődünk velük. Magukra hagyjuk őket, sokszor saját gyerekeinkkel szemben, akik kamaszos daccal pusztítják a kis énekeseket. Magyarázat nélkül. Csak! — válaszolják hahotázva a számonkérő idősebbeknek, s nevetve szaladnak tovább. Bízni csak abban lehet. hogy a mai csúzlis fiatal idősebb korában, amikor a park padján hallgatja a feketerigó énekét, egy picit el- szégyelli magát. Ha lesznek még feketerigók ... (hlavay) NÓGRÁD — 1986. máius 12.» hétfő 5 ' \
