Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

«LAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRAD rajéi XIII. ÉVF., 109. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1986. MÁJUS 10., SZOMBAT Befejeződő!! az MTB közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszu­si termében pénteken befe­jezte munkáját az MTA 1986. évi, sorrendben 146. közgyű­lése. A záróülésen Berend T. Iván. az Akadémia elnöke, vitaindítójában összegezte a magyar tudósoknak az utóbbi időszakban elért eredményeit. Bevezetőjében szólt arról, hogy az évek óta nehezedő körülmények ellenére az el­múlt esztendőben is sikerült gyarapítani a tudományos ismereteket. A nemzetközileg is nagvra becsült eredmények sorából kiemelte a Központi Fizikai Kutatóintézet és a Bu­dapesti Műszaki Egvetem 290 tagú kollektívájának világ­szerte nagy elismerést kiváltó közreműködését a Hallév-üs­tökös megfigyelésére szerve­zett Vega-űrprogramban. Az Országos Tudományos Kutatási Alap jelentőségével kapcsolatban megállapította: a tudományos közvélemény joggal mérlegeli majd, meny­nyire tudnak érvényt szerezni a minőség elvét szem előtt tartó szelektivitásnak, s ho­gyan szüntetjük meg az in­tézmények támogatásában ed­dig megszokott egyenlősítést, valamint az elosztás rendjé­nek hierarch izálását. Az elkövetkező időszakról szólva hangsúlyozta: — Min­den eddiginél nagyobb erőfe­szítéseket kell tenni az előt­tünk álló nehéz feladatok megoldása érdekében. Ezt követően Láng István, az MTA főtitkára emelkedett szólásra. Emlékeztetett arra, hogy az 'Akadémia tavalyi közgyűlésén szorgalmazta a kutatóhelyek gazdálkodási rendszerének korszerűsítését. Az MTA vezetése javaslatot dolgozott ki a tudományos kutatás — lényegében a költ­ségvetési kutatóhelyek — fi­nanszírozási, gazdálkodási, ér­dekeltségi rendszerének to­vábbfejlesztésére. Ezt a tu­dománypolitikai bizottság 1985-ben elfogadta, s előírta a kidolgozott új rendszer beve­zetését 1986-tól kezdődően A továbbiakban a pályázati rendszerről és az alapkutatá­sok' fokozottabb támogatá­sáról szólt az MTA főtitkára A közgyűlés vitájában fel­szólalt Köpeczi Béla akadémi­kus, művelődési miniszter. Hangsúlyozta: a művelődési tárca nyitottabbá kívánja tenni a felsőoktatást. Fontos a Magyar Tudományos Aka­démia intézeteivel való együttműködés új formáinak keresése; feltétlenül szükség van arra, hogy az oktatás­ban — elsősorban a poszt­graduális képzésben — és kutatásban kölcsönösen job­ban támaszkodjanak egy­másra a tanszékek és a tudo­mányos intézetek. Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke hozzászólá­sában a VII. ötéves tervidő­szakra szóló országos közép­távú kutatási fejlesztési terv programjainak megkezdésé­ről adott tájékoztatást. A közgyűlés kétnapos vi­tájában kért szót Kapolyi László akadémikus, ipari mi­niszter. Kiemelte: iparunk­nak rendkívül értékes és nél­külözhetetlen háttere a tu­domány, amellyel az eddigi­ektől eltérően közös érdekeken alapuló, folyamatos és szisz- tematikus együttműködést kell kialakítani. A vitában felszólalók kö­zül többen elmondták, hogy szükség lenne egy új, a tu­domány mai fejlettségét tük­röző modern, nagylexikonra. Ennek előkészületei már a 70-es években megkezdődtek. Ugyancsak többen kitértek arra is, hogy az utóbbi ne­gyedszázadban csökkent az orvosi kutatások anyagi tá­mogatása. A közgyűlés záróülésén szorgalmazták a tényleges, nagy .jelentőségű tudományos eredmények elkülönítését az utóbbi időben esetenként nyilvánosságot kapott áltudo­mányos nézettől. A Magyar Tudományos Akadémia 146. közgyűlése ha­tározathozatallal fejezte be munkáját. (MTI) Szovjet koszorúzás a gellérthegyi emlékműnél A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének bu­dapesti nagykövetsége a fa­sizmus felett aratott győze­lem 41. évfordulóján koszo- rúzási ünnepséget tartott pénteken a gellérthegyi felsza­badulási emlékműnél. A nagykövetség koszorúját Borisz Sztukalin nagykövet Viadlen Puntusz követtaná­csos, Igor Mihejev tanácsos, a nagykövetség pártbizottsá­gának titkára és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé. helyezte el. Az icjeiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport nevében Alekszej Gyemidov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg- csoport parancsnoka és Ana­toli j Makunyrn altábornagy és Erlen Profir jev vezérőrnagy, a katonai tanács tagjai ko­szorúztak. Jelentés a földekről Végeztek a kora tavaszi növények vetésével Az időjárás ismét megtré- álta a megye mezőgazdásza- t, de magukat a növényeket s. Nógrádiján nagyjából két- íetes késéssel kezdték meg a avaszi munkákat, mert a té- ies március—április a koráb- ú munkavégzést nem „enge- léiyezte”. Az üzemek alapo­san felkészültek, amit az is nzonyít, hogy az említett iéthetes késést már ledolgoz­lak, s most a szokott ütem­eién folynak a munkák a me­lye mezőgazdasági nagyüze­meiben. A kora tavaszi növények ve­tése befejeződött. A szokatlan dőjárásnak tudható be. hogy 3 tavaszi árpa vetése április- ’a maradt, amit jó minőség- Den elvégeztek a szakembe- •ek. Mindenütt földbe került már a burgonya, s hasonló­képpen elvetették a cukorré­pát, a napraforgót, a szemes kukoricát. A silókukorica ve­tése még tart. Utóbbiból 6650 hektáron kerül földbe a mag hamarosan. Ezen a területen megteremhet az a takarmány- mennyiség, ami a megye jó­szágállományának elegendő A zöldbáb és zöldborsó több mint kétharmada már a föld­ben van, a dinnyetermő he­lyeken kiültették a palántá­kat. Némi gondot jelentett, hogy a kultúrnövényekkel egyidő- ben — ez ugyancsak a szo­katlan időjárásnak köszönhe­tő — indult meg a gyomok fejlődése is, ezért a gyomir­tás a szokottnál nehezebb fel­adatot jelentett. A „haszon­talan” növények irtására szánt idő lecsökkent, azt többségében hagyományos módon végezték a szövetke­zetek, állami gazdaságok. Az utóbbi hetek szeles idő­járása nem kedvezett a légi gyomirtásnak, s ezért is for­dultak a korábbi, már ha­gyományos módszerhez a szakemberek A hatalmas cserebogár-invázió miatt az egesz országban védekeznek a kártevő ellen, íey megyénk ft „mentesített” körzet. A mezőgazdaságban dolgo­zók nagy örömére, végre itt van a várva várt eső. Most már csak a napnak kellene bővebben ontania melegét.« A SZOT elnökségének ülése • A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A tes­tület a társadalombiztosítás 1984-ben átszervezett irányí­tási rendszerének tapasztala­tairól szóló jelentés alapján megállapította, hogy aiz álla­mi irányítás bevezetése és a társadalombiztosítási taná­csok közreműködésének megsz'-rveaése helyesnek bi­zonyult. A te.ítület a továbbiakban a szaívszervezetek és a SZOT 1985. évi gazdálkodásáról szóló jelentést vitatta meg. Meg­állapította, hogy az elmúlt évben a szakszervezetek és intézményeik eredményesen gazdálkodtak, bevételi elő­irányzatukat 105.1 százalékra toljesííewék, viszont 2,2 szá­zalékkal kevesebbet hasz­náltak M a tervezettnél. A testület jelentős ered­ménynek tartja a szervezett­ség 96.4 százalékos szintjét, továbbá az elért tagdíjbevé­telt, amely az összes bevétel­nek 86,1 százaléka. A fasizmus feletti győare'em 41. évfortfur6ján f& békehőnop megyei programja Nagygyűlések, ukrán, baskír, lengyel vendégek, baráti találkozók A nagygyűlés résztvevői (balra fent) a szónokot hallgatják, aláírásukkal pedis béke­nyilatkozathoz csatlakoznak. Az Országos Béketanács által meghirdetett béke- és barát­sági hónap országos akciójához csatlakozva, tegnap Nógrád megye városaiban, községeiben, a gyárakban, intézmé­nyekben, iskolákban megkezdődtek a HNF megyei bizott­sága által, valamint a helyileg szervezett májusi békehónap eseményei. Ez alkalomból megyénkbe látogatott az Ukrán Tudományos Akadémia delegációja, Nyikola) Vladimirovics Balickij kandidátus vezetésével. A vendégeket a délelőtti órákban Gordos János, az MSZMP megyei bizottságának titkára fogadta és adott tá­jékoztatót a megye társadal­mi. politikai életéről, a XIII. kongresszus határozatainak megvalósításáról, a testvér- megyei kapcsolatokról. A de­legáció rövid városnézés so­rán ellátogatott a Kemerovo- lakótelepre. sétát tett a vá­rosközpontban. Ezután Szécsénvben a helyi termelőszövetkezet MSZBT- tagcsoportjával találkoztak az ukrán tudósok és hallgat­tak meg ismertetőt a város fejlesztéséről, gazdasági éle­téről, majd a biogáztelep munkájával ismerkedtek. A vendégek délután részt vettek a balassagyarmati békehónapi ünnepségen. A békehónap megyei meg­nyitóját a Salgótarjáni Ko­ri ászati Üzemek művelődési házában rendezte meg a HNF megyei bizottsága. A békenagygyűlésre vonuló dol­gozókat, fiatalokat, a kohász- fúvószenekar köszöntötte, majd szavalat következett, miután cir. Szabó István, a kohászati üzemek vezérigaz­gatója tartotta meg ünnepi beszédét. Szólt a fasizmus fe­lett aratott győzelem törté­nelmi jelentőségéről, az azóta eltelt békés negyvenegy esz­tendő építőmunkájáról, szólt a társadalom fejlődéséről és mindazokról az ellentmondá­sokról is. amelyek a tudomány és a technika rohamos fejlő­déséből erednek. Mert az új vívmányok az emberért szü­letnek. de nem szabad hagyni azt. hogy az ember ellen for­duljanak. A béke megőrzése az em­beriség felelőssége, a fegy­verkezési hajsza, a nukleáris háborús készülődések ve­szélybe sodorhatják a vilá­got. Ezért kell tiltakozni a mindennapok során, a mun­ka közben is a háború ellen, ezért kell kifejezésre juttat­ni a cselekedeteinkben, tet­teinkben a béke megóvásá­nak szándékát, a békés egy­más mellett élés fontosságát. A Szovjetunió XXVII. kong­resszusa békepolitikája hosz- szú távra szóló cselekvési program, azt támogatni mind­annyiunk ügye. A békenagygyűlés további részében a közönségnek be­mutatkozott a KISZ Közpon­ti Művészegyüttese Los-Gal- los csoportja, műsoruk a frisseség, a nyugodt, békés élet szellemében fogant. A Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépis­kola díszterme várta tegnap délután Balassagyarmaton a békenagygyűlés résztvevőit. A nagygyűlésnek kedves ven- dop-ji is voltak, az Ukrán Tudománvos Akadémia mun­katársainak személyeben. küi- döttségüket Nyikola) Vcdi- mirovics Balickij kandidátus vezette. Ott volt a öékegyű- lésen Alpári Lászióné, az MSZBT kulturális osztá­lyának vezetője, valamint a város párt. és állami vezetői. A zeneiskola tanárai rö­vid műsorra] köszöntötték az eseményt, majd Nagy Erzsé­bet, az Országos Béketanács tagja lépett a mikrofonhoz. A negyvenegy esztendővel ez, előtti eseményre. 1945. má­jus 9-re emlékezett, hang­súlyozta, az idei esztendőt az ENSZ, a béke nemzetközi évévé nyilvánította, s bár a kéf nagyhatalom közötti el­lentétek mindenki számára ismertek, azt nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a világhá­ború veszélye nem áll fenn. Az USA minden törekvése a katonai fölény megteremtése, olyan első csapást mérő ra­kétafegyverekkel kísérlete, zik. amelyikek nagyon rö­vid idő alatt több célpont el­pusztítására alkalmas atom­töltetet juttathatnak az el­lenfél területére. Már az űr sem maradhat ki a fegyver­kezési hajszából, az Egyesült Államok csillagháborús ter­veiről szinte naponta olvas­hatunk. A magyar békemozgalom — tudhatták meg a hallga­tók Nagy Erzsébettől — szo­rosan együttműködve a Szov­jetunió és a többi szocialis­ta ország békeharcosaival, ke­resi a kapcsolatot más or­szágok hasonló mozgalmaival. Mindenkinek van feladata a béke megteremtésében — summázta mondandóját aszó- nok. Szót kért Nyikolaj Ba- lisevszkij, a műszaki tudo­mányok kandidátusa, a kije­vi politechnikai főiskola ta­nára. ö is azt hangsúlyozta, hogy sohasem szabad megfe­ledkezni a második világhá­ború borzalmairól és ebben a fiatalokra is fontos szerep vár. (Folytatás a 2. oldalon.) , .Üj főszereplőkkel az SVT- ben (5. oldal) „Koreográfus vagyok.., (8. oldal) Bemutatjuk Kő Pál szobrait (9. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents