Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

TerseirykÉpesebö gyártmányok, rugalmas alkalmazkodás Változtatnak a uegyépszeresek — Tíz éven át zavartala­nul termeltünk. Mindig ele­get tettünk a növekvő fel­adatoknak. Most meg lema­radással küszködünk — ke­sereg Balogh László igazgató. A Vegyépszer legnagyobb gyára a salgótarjáni. Hozzá­vetőlegesen 700 embernek biz­tosít kenyeret, a létszám nem egészen 7 százaléka külföl­dön dolgozik. A kollektívára az idén 480 milliós árbevéte­li és 105 milliós nyereségterv teljesítése hárul. A termé­keknek mintegy 30 százalé­kát akarják exportálni. A tennivalók tehát jelen­tősek. A vállalat vezetése kü­lönösen az elérendő gazdasá­gi eredmény meghatározása­kor ,,állította magasra a mér­cét, hiszen az ez évi több mint 60 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az elmúlt évben Dg'yanis a külföldi munka után kasszírozott nye­reség a gyár mérlegét javí­totta, most viszont ugyanezt a budapesti központ már ön­magának számolja el(?!). Egyszóval: a salgótarjániak­nak az idén ugyancsak haj­taniuk kell, ha jó.évet akarnak 2árni. Mert nemcsak a kö­vetelmények nagyok, hanem a feltételek biztosítása sem ideális. — Akadozik az import­anyagok beérkezése — ma­gyarázza az igazgató. — Pon­tosabban: különféle csövek ké­sedelmes szállításáról van szó. Emiatt húzódott el egy szap­panüzem átadása a Caolának. Hasonló ok következtében akadozott a munka a Péti Nitrogén Művekben. A Ko­máromi Sörgyárban két hó­napig váratott magára a fel- polírozott rozsdamentes sör- erjesztők belső kicsiszolása, mert a megrendelő használ- hatatlanul kis teljesítményű gépet bocsátott rendelkezé­sünkre. Két új célgépet kel­lett legyártanunk, s az idő­be telt. Ezeknek a nehézségeknek tudható be az év első két hónapjának mindössze 50 szá- zalékös tervteljesítése. A már­ciusi és az áprilisi eredmé­nyek már az elképzeléseknek megfelelően alakultak. Mind­emellett az igazgató cseppet lem nyugodt ,az év .hátrale­vő hónapjait illetően, külö- tösen a nyereségtervben rög- tített milliókat tartja szinte elérhetetlennek. Holott teendőkben, elkép- telésekben nincs hiány a ;yárban. Idehaza legalább 'élszáz vállalattal állnak űz­eti kapcso’atban. Csakhogy a partnerek spórolnak, ugyan­csak megnézik, mire köHik t pénzüket. Ráadásul a kon­kurencia roppant «“»ős. A tal- ponmaradásboi, a feladatok végrehajtásához azonban fel kell venni a kesztyűt. — Rugalmasan alkalmaz­kodunk az igényekhez — köz­Statisztikai felmérés a családtervezésről A válaszadás természete­sen nem kötelező, miután azonban az adatszolgáltatók­tól kapott információkat tit­kosan kezelik, s ezek nem kerülnek nyilvánosságra, az eddigi tapasztalatok szerint, a megkérdezettek készséggel válaszolnak. Nem utolsó­sorban az ő és gyermekeik, vagy leendő gyermekeik ér­dekeit is szolgálja, hogy a népesedéspolitikával foglal­kozó szakemberek kellő ké­pet kapjanak a szülőképes korú nők életmódjáról, gyer­mekvállalási szándékairól. Az adatfelvétel eredmé­nyeit a szakemberek a hosz- szú távú népesedéspolitikai határozat végrehajtásáról szóló, s eredményeinek első két évét értékelő miniszter- tanácsi előterjesztéshez kí­vánják felhasználni. A Központi Statisztikai Hi­vatal — közösen az Egész­ségügyi Minisztériummal — májasban és júniusban orszá­gos reprezentatív adatfel­vételt végez a családtervezés­sel, születésszabályozással kapcsolatban. A védőnők mintegy tíz­ezer 15—39 év közötti nőt keresnek fél, közülük négy­ezren — akik 1982-ben, il­letve 1983-ban kötöttek há­zasságot — már részt vesz­nek abban a vizsgálatsorozat­ban, amely életútjukat csak­nem 15 éve kíséri figyelem­mel. További 6000 nőt csalá­di állapotától függetlenül ke­resnek fel és kérdeznek meg otthonukban az adatfelvételt végző védőnők. A felmérés alapvető célija, hogy megvizsgálják: a leg­utóbbi népesedéspolitikai in­tézkedések hatására, hogyan alakultak a nők családter­vezési elképzelései, hány gyermeket kívánnak szülni, s hogyan élnek a születésszabá­lyozási lehetőségekkel. A kérdőíves vizsgálat meg­kísérli feltárni, hogy a kü­lönféle ösztönző intézkedé­sek hoztak-e eredményt a családtervezésben. A fiatal házasoknál mindezt a család- alapítás körülményeivel, a lakáshelyzet alakulásával, a házasságok stabilitását be­folyásoló tényezőkkel össz­hangban vizsgálják. Mivel a házasodási kedv az utóbbi időben visszaesett, s növeke­dett a házasságon kívüli szü­lések aránya, a hajadon és el­vált nők házasságkötési, il­letve újraházasodási szán­dékait, valamint házassá­gon kívüli együttélési indíté­kait, gyakorlatát is tudakol­ják a védőnők. Ebből a 300 köbméteres erjeszlőtartáiyból négyet gyár- toltak a salgótarjániak a Nagykanizsai Sörgyárnak, s ugyanennyit kell meg szállítaniuk. li Balogh László. — A szer­ződés aláírása után két, de legfeljebb hat hónapra szál­lítjuk a megrendelt beren­dezést. A minőséggel sincs gond. Ezzel már közelítjük a legjobb nyugati cégek szín­vonalát. Tovább keressük az új lehetőségeket, fejlesztjük a gyártmányainkat, igyek­szünk minél versenyképeseb­bé válni. Mielőtt az újdonságokról beszámolnánk, ejtsünk szót a hagyományos munkákról. A munkásközösség vegyi gyá­raiknak készít lepárl ötöm y o - kát, hőcserélőket, erőművek­nek reaktorokat. A söripari rekonstrukcióhoz gépi be­rendezések komplettre szere­lésével járul hozzá. A gyógy­szergyáraknak nedves levá- lasztókat, készüzemeket szál­lít. A konzerviparban hasz­nálatos csöveket úgynevezett aszeptikus bevonattal látja el, biztosítva ezzel a sterilséget. A salgótarjáni vegyépszere- sek többfelé dolgoznak* kül­földön. Az NSZK-ban atom­erőműveket szerelnek, A Szovjetunióban egyre na­gyobb méretet öltenek a ten- gizi munkák, továbbá olaj- és gázipari berendezések üzem­be helyezése a feladat. Cseh­szlovákiában ammóniaelége­tő szerkezet átadásán fára­doznak. Az NDK-ban hama­rosan megkezdődik egy atom­erőmű szerelése. Kamerun­ban vegyi anyagok fuvarozá­sához gyártanak taitályvago- nokat a salgótarjániak. Az igazgató büszkén említi: kiválóan képzett mérnökök­kel és szakmunkásgárdával rendelkezik a gyár. Náluk so­kat és jól kell dolgozni, de lehet is keresni. A magasan képzett szakmunkások példá­ul 10 ezer forint fölötti ösz- szeget vihetnek haza havon­ta. Ám ezek az emberek bár­milyen munka elvégzésire képesek, legyen az belföldön, vagy külföldön. — Mérnökeink egyáránt is­merik az idehaza, a Szovjet­unióban, az NSZK-ban és az NDK-ban kötelező szabványo­kat — mondja Balogh László. — Ennek köszönhetően tud­tunk tervezni és megvalósíta­ni egy szupertechnológiájú viszkozitástörő üzemet a Du­nai Kőolajipari Vállalatnál. Korszerű, versenyképes lesz az a füstgáz-kéntelenítő be­rendezés, amelyet osztrák, vagy NSZK-beli technológia alapján gyártunk és szere­lünk majd. További újdonságok is szó­ba jönnek. A biotechnika tág lehetőségeket biztosító terü­letnek ígérkezik. A gyár részt kíván venni a hazai gyógy­szer- és tápszergyártás fej­lesztésében, melyhez a Világ­bank ad pénzt, A fermentáci­ós rendszer alkalmazására el­sőként a Philaxia kapott köl­csönt, de igénybe szándékoz­za venni a támogatást a Chi- riöiri és a BipgaT is! Intenzí­ven it jléázteni akadják a ha­zánkban és a szocialista or­szágokban elterjedt olaj- és gázipari mérőkészülékeket. Elkészítette a gyár azt a szeparátort, amelyet a tyu- meni olajmezőn használnak majd a kőolaj másodlagos ki­termelésére. Az angolok sze­retnének részt venni az üz­letben, s velük a nyugati el­adások is megvalósíthatók volnának. A tárgyalás tárt... Változtat tehát a Vegyép­szer Salgótarjáni Gyára. Nem­csak a mostani gondok fel­számolása a cél, hanem a tá­volabbi jövő megalapozása is. Ebben az iparágban pe­dig kizárólag ilyen mentali­tással lehet megélni és előre­lépni. Kolaj László FINOMKODUNK demleges munkavégzésre alkalmatlannak ta­M srt csak kevesen vállalják bátran, egyenesen és határozottan, hogy a hasznavehetetlen embereknek megmond­ják: „hasznavehetetlen vagy.” Kevesen vál­lalják — még a notórius fegyelmezetlenke- dők esetében is — az egyértelműen kemény minősítésekkel szükségképpen együttjáró konzekvenciákat: az elbocsátási akció kez­deményezését, ennek támadhatatlan indok­lását, az eljárás hercehurcáit, a fellebbezést, a döntőbizottságot, a munkaügyi bíróságot és a többit. Finomkodunk, hogy ne mondjam kerte­lünk, roellébeszélünk. Nem azt mondjuk: a hasznavehetetlennek, ami az igazság, ha­nem — például — azt, hogy ..magasabb dön­tés értelmében átszervezést kell végrehajta­ni”. Nem azt mondjuk a javíthatatlan fe- gyelmezetlenkedőknek, hogy „elég volt, nincs tovább, mehetnek a munkakönyvü­kért”, hanem áthelyezési, átcsoporíosítási, netán központilag elhatározott és szorgal­mazott „létszám-leépítési”, vagy munkahely- racionalizálási koncepciókra hivatkozunk. S nem azt mondjuk, hogy „szaktudásod, tel­jesítőképességed, szorgalmad a többszöri fi­gyelmeztetés után elfogadhatatlan számunk­ra”, hanem körbeírjuk, agyonmagyarázzuk a minősíthetetlen teljesítményeket nyújtók produkcióját. Meggyőződésünk szerint más munkahely keresésére biztatnánk, vagy éppen elbocsá­tanánk őket, ám minden ilyen akciót csak nagy óvatosan, vagy inkább soha nem kez­deményezünk: s ha netán mégis, akkor sem a lényegi okokra, inkább csak a formális — többnyire hamis — indokokra hivatkoz­va. Ez belénk rögződött, mert gyakorta ta­pasztalni, hogy a fegyelmezési akciók ki­menetele túlságosan is kétséges: hogy egy­könnyen nem szabadulhatunk azoktól, aki­ket az általunk felügyelt munkahelyen ér­lálunk. Ódzkodásunkat az agyonfinomitoU munkajogi szabályozásra hivatkozva ideolo- gizáljuk, mondván: az érintett munkavál­lalók agyonsértetten, de nem a felmentés esélye nélkül fordulnak a döntőbizottság­hoz vagy a munkaügyi bírósághoz. Bizony nem! Mert finomkodunk. Mert többnyire hamis indoklással próbálunk megszabadulni a semmire sem használhatóktól. A munka­jogászok pedig —, ha már egyszer jogászok — igencsak kényesek az alaki, a formai hi­bákra. Az a dolguk, hogy alaposabban is megvizsgálják az eléjük kerülő eseteket, a körülményeket, az első fokú, ám nem jog­erős határozat indoklását, a fellebbezési ok­iratban foglalt tényeket, s csakis valamennyi részlet aprólékos tisztázása után hozzák meg egyetértő, vagy elutasító döntésüket. Mi okból és milyen jogi alapon hagyják jóvá az átszervezéssel, az átcsoportosítással, a központilag elrendelt létszám-racionalizá­lással és a hasonló mellébeszélésekkel in­dokolt elbocsátási, fegyelmezési határozato­kat. ha az adott munkahelyen sem átszer­vezés, sem pedig létszám-racionalizálás nincsen? Végtére is ez könnyen ellenőriz- hentő, könnyen bizonyítható. Gyaníthatóan, a jogászok is jól tudják, hogy az ilyen esetek többségében igenis fegyel­mezési akciókról van (vagy lenne) szó, ám a jog nem hagyatkozhat személyes megérzé­sekre, csakis a tényekre. M em létező átszervezések és egyéb hazug ihdokok alapján senkit nem lehet el­bocsátani vagy áthelyezni. Viszont sorozatos fegyelmezetlenkedés, hasznavehe­tetlen munka vagy éppen munkahelyi alkal* matlanság miatt bárkit és bármikor. Finomkodás nélkül. V. Cs. i Gyümölcsfák az utcán Sikeres fásítási akció Nógrádban BefejezőiVítt a népfront ta­vaszi fásítási akciója Nógrád­ban. A tapasztalatokról Sza­bó Ferenc, a megyei népfront- bizottság munkatársa adott tájékoztatást. Az időjárás miatt kissé megkésve, csak április elején kezdődött és május első napjaiban feje­ződött be a népfront belterü­leti fásítási akciója. A Hazafias Népfront már 5 éve segíti az Országos Terv­hivatal anyagi támogatásával, a községek, városok belső te­rületeinek szépítését. A fá­sítási akció igen sikeres volt a VI. ötéves terv időszaká­ban, ezért tovább folytató­dik. Az új, VII. ötéves terv­re a községi népírontbizott- ságok és a helyi tanácsok a megye minden községében 5 évre szóló tervet készítettek, amelyben megjelölték a fá­sítandó közterületeket (ut­cákat, tereket, parkokat és az újonnan épülő létesítmé­nyek környékét), az ültetés­re és gondozásra vállalt fá­sítási anyagigényt. A megyében 74 községi és 3 városi népfrontbizott­ság készített a tanáccsal, il­letve az elöljárósággal egyez­tetett 5 éves fásítási tervet. Az összesített adatok szerint 15 450 szilva- és meggyfa, 12 430 díszfa és 7230 díszbo­kor, valamint 70 ezer tő sö­vénynek alkalmas cserje elül­A Váci Kötöttárugyár kazá- ri gyáregységének határain­kon túli sikereihez jelen­tősen hozzájárul hogy kizá­rólag első osztályú termé­keket adnak át vevőiknek. A gyártásközi minnséyelletv őrök egyike Szabó Vilrnos- né. aki a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetés mellett több más elismerésben !s részesült. Igényes munkája mellett jelentős társad., mi megbízatása, hogy szakszer­vezeti főbizalmiként is tevé­kenykedik. Képünkön: Far kas Győzőné varrónő mun­káját ellenőrzi.- kj ­telesére vállalkozott a lakos­ság. A népfront megyei bi­zottsága mellett működő fá­sítási operatív bizottság —, természetesen az anyagi le­hetőségek függvényében — támogatja a községek fásítá­si tervének megvalósulását. A VÉL öféxfés' tervbén' vár­hatóan mintegy 2 millió fo­rint lesz a facsemeték, cser­jék, bokrok vásárlására for­dítható összeg. Az idei tavaszi akcióba a megye mind a 4 városa, to­vábbá 10 község kapcsolódott be. A községekben elültet­tek 640 meggyfát, főként utjcák sorfásítására. Városok­ban például a megyeszék­helyen — tanácsrendelet tilt­ja a gyümölcsfák közterület­re való kiültetését. A megye közterületeit szé­píti a tavaszi akcióban el­ültetett 1075 örökzöld fe­nyő- és tujafc', mintegy fél­ezer különböző díszfa, va­lamint 1700 darab díszcser- ie. A helyi tanácsok és nép- froniuizottsá§ok szervező- munkájának eredményeként a lakosság — közöttük a fia­talok és időc-k. a helyi tö­megszervezetek tagjai — ak­tívan vett részt a talaj-elő­készítésben, az ültetésben. A végzett társadalmi munka értéke 480 ezer forint. A fá­sítási akciót , számos társa­dalmi aktíva segíti. A szak­mai irányítást Márton Ferenc tájvédelmi felügyelő, a nö­vényanyagok kezelését a sal­gótarjáni kertészet Nyírfács­ka Szocialista Brigádja vál­lalta. A szállításhoz a taná­csok és tehergépkocsival ren­delkező kisiparosok adtak segítséget. A fákat, bokrokat azon­ban nemcsak ültetni, gon­dozni is keli. Legalább he­tente egy vödör víz nagyon jó lenne minden frissen ül­tetett csemetének. A tavaszi akció során kü­lönösen nagy gondot fordí­tottak a népfronfbizottságok az új létesítmények környé­kének szépítésére. Beültet­ték például Varsányban az új művelődési ház park­ját, Magyarnándorban to­vább szépítették az új általá­nos iskola udvarát. Balassa­gyarmat, Szécsény, Pásztó, Bátonyterenye, Diósjenő új utcái, Salgótarjánban a Gorkij-. Kemerovo-. Besz­terce- és Napsugár-lakótelenek parkjai gazdagodtak. Ráró- son a szabadtéri színpad, Kishartyánban és Sóshar­tyánban az óvodák és az em­lékművek környéke szépült tovább. A megyei népfrontbizott- sóg köszöni a fásítást segítő minden aktíva munkáját ss kéri a lakosság segítségét az elültetett facsemeték. cser­jék, bokrok felneveléséhez is.

Next

/
Thumbnails
Contents