Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

fTlÄG PROLETÁRJAI EGYESUUETERI ^ NÖGRÁD Z MSZMP NÚGRAd MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA XIII. ÉVF.. 108. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. MÁJUS 9.. PÉNTEK Az Országos Békefanács ünnepi ülése Szűrös Mátyás előadói beszéde Az Országos Béketanács üunepi ülésével csütörtökön meg­kezdődött a béke- és barátsági hónap eseménysorozata. A Parlament kongresszusi termében tartott ülésen — a Ma­gyar Állami Operaház gyermekkórusának műsora és Lukács Sándor színművész szavalata után — Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-világtanács alelnöke mondott megnyitó beszédet. Rámutatott: a magyar béke­mozgalom hagyománya, hogy évről évre megrendezi a bé­ke- és barátsági hónapot, amelynek kezdete május 9-hez, a győzelem napjához kötődik. Az ülésen ezután Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott előadói beszédet. 1 Bevezetőben köszöntötte azokat a honfitársakat, aikiiik világnézeti, felekezeti, nem­zetiségi hovatartozásuktól és társadalmi helyzetüktől füg­getlenül — cselekvőén kíván­nak hozzájárulni hazánk és a világ békéjének megőrzésé­hez, biztonságának megszi­lárdításához, a népek közötti megértés elmélyítéséhez. — A nyolcvanas évek kö­zepének jellemző vonása — mondotta —. hogy az emberi­séig a bizakodás és az aggoda­lom szüntelen változásaiban él. A nemzetközi kapcsola­tokban egyidejűleg, egymás­sal párhuzamosan érvényesül a szembenállás erősödése, a feszültségek tudatos élezése és az egymásrautaltság, a konfrontációval járó veszé­lyek felismerése, a fegyverze­tek korlátozására, a vitás nemzetközi kérdések tárgya­lások útján történő rendezé­sére irányuló törekvés. A két vezető nagyhatalom között újra megindult párbe­széd. a szovjet külpolitika és a többi szocialista ország di­namikus kezdeményezései, a józan polgári politikai té­nyezők realista magatartása, a helsinki folyamat intéz­ményrendszerének fennma­radása ugyanakkor a nemzet­közi helyzet javulásának re­ményét kelti. Ezt követően szólt az SZKP XXVII. kongresszu­sának jelentőségéről, kiemel­ve a szovjet békekezdeménve- zésefc fontosságát. Beszélt a nemzetiközi politikai hely­zetről, a NATO szélsőséges köreinek arról — a nemzet­közi kapcsolatok konfrontá- ciós elemét erősítő — igyeke­zetéről, hogy katonai fölény­re tegyenek szent, minőségileg új fegyverek és fegyverrend­szerek létrehozására, a kato­nai erőegyensúly megbontá­sára törekedve. Rámutatott, hogy különösen mély aggo­dalmat váltottak ki világszer­te a regionális válságokat tovább élező amerikai akciók. E lépések sorában a legsú­lyosabb a Líbia elleni agresz- szió volt, amelyet a nemzet­közi terrorizmus elleni harc ürügyén haitott végre az Egyesült Államok. A terro­rizmussal összefüggésben Szűrös Mátyás leszögezte: a maigyar külpolitika elvi ala­pon elítéli a terrorizmus va­lamennyi megnyilvánulását. — A béke híveinek van és keil is, hogy legyen elég tü­relme, kitartása a mesoróbál- taitésoikikal járó időikben po­zícióik szakadatlan erősíté­séhez — folytatta. — Mórt különösen fontos, hogy a bé­kéért munkálkodó kormány­zati körök, szervezett eredi (Folytatás a 2 oldalon.) Megkezdődött az Akadémia idei közgyűlése Csütörtökön az MTA vár­beli kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Tu­dományos Akadémia 1986. évi közgyűlése. A sorrendben 146. közgyűlés ünnepélyes meg­nyitásán az elnökségben fog­lalt helyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Falu­végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, továbbá Berend T. Iván, az MTA el­nöke és Láng István, az MTA főtitkára. Az Akadémia 146 közgyű­lését Berend T. Iván akadé­mikus nyitotta meg. Az Akadémia tagjai, inté­zetei és munkatársai nem ve­szítették el küzdő és cselek­vő kedvüket az elmúlt évek­ben megnehezült munka- és életfeltételek belső feszültsé­geinek közegében sem. Mind­ert nagyobb kihívásnak te­kintve, igyekeztek a felvetődő tudományos kérdésekre meg­oldásokat találni — állapí­totta meg Berend T. Iván. Ezt követően Berend T. Iván átadta az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége az 1986. évi akadémiai aranyérmet Pach Zsigmond Pál akadémikusnak, az MTA Történettudományi Intézete kutató professzorá­nak ítélte oda. Első ízben ítélte oda az MTA elnöksége az akadémiai újságírói díjat. A kitüntetést Pető Gábor Pál, a Népsza­badság elméleti és tudomá­nyos rovatának főmunkaoár- sa kapta, hosszú idő óta ki­fejtett alapos, a tudományos eredményeket közérthetően ismertető, a tudomány tár­sadalmi szerepét figyelembe vevő és az áltudományos né­zeteket bíráló újságírói tevé­kenységéért. A dijak átadása után Falu­végi Lajos emelkedett szólás­ra. Bevezetőjében az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács nevében kö­szöntötte a közgyűlés részt­vevőit. Rámutatott, a mostani tanácskozás társadalmi és politikai fontosságát kiemeli, hogy a közgyűlés gondolati középpontjában az MSZMP (Folytatás a 2. oldalon.) Generációk. Ifjú és felnőtt nemzedékek. Sok beszélgetés van mö­göttünk: termékeny és termé­ketlennek tűnő, egyetértő és egyet nem értő. Ezek sum­májaként vetem most papír­ra az alábbi gondolatokat. Nektek, akik a napokban kaptatok felkészülési időt, hogy a középisleolai padok­ban szerzett tudást a magatok érettségévé rendezzétek. Nem. véletlen az eszmefut­tatás keltezése — szándékosan írtam éppen ma, május kilen­cedikén. Mert minden érte­tek való félelem és ellene­tek felhozható vád leginkább ma kell. hoav figyelmeztető szóvá élesedjék. Ma, egy új életet teremtő győzelem negy­venegyedik évfordulóján. Generációk, ifjú nemzedé­ke1j Valóiéban semmi kifonásom sem lehetne a bennetek fel­halmozódott ismeretek ellen, hiszen léfhatóan birtokotokba perttet*?fek csaknem mindent, amit „kőtelező” tananyagnak Az együttes hitért nevezünk. Mégis azt kell mon- riadt szemű csontvázemberek dánom, hogy nagy szüksége­tek van még az érlelödésre. Az elmúlt napok apró élmé­nyei juttattak erre a meggyő­ződésre. Hadd soroljak ide néhányat közülük! Olvasiam egy régi ked­venc könyvben Illés Endre visszaemlékezéséi pályájára — többek között Szerb An­talra is. S, feltámadt hinnem a kétség, hogy ti, akik oly jól fejetekbe véstétek irodal­munk történeiét és minősíté­sének törvényeit, eléggé szá­mon tartjátok-e azt is, mi­lyen kollektív felelősséget vállalt és vállal ma is az al- kotó-teremtő ember? Az együttes hitért. Továbbá: egy fővárosi tár­laton láttam egy képet — fi­atal művészek alkotásai kö­zött. Egy képet, amelyen emelik égnek karjukat, s a fölöttük szálló repülőgépek már-már kilépnek a képből. Mintegy óvó figyelmeztetés­ként. De vajon ti. akik pre­cízen bármikor elsoroljátok a földgolyón dúló háborús gócok helyszíneit, a béketö- rekvéssk sorát. ugyanilyen jól látjátok-e azt is. hor ■ kik. mikor, miéri és hány ár­tatlant áldoztak fel új fegy­verek elrettentő példaként való kivróhálásával. Megcsú­folva az emberért született tudást. S. a harmadik: házat bon-, tanak a város központidban. Régi ház. óéli épület, kirí a modern környezetből, Szsik- séaszerű sorsa érte el. Ismer­lek titeket jól. ti biztos lexi­kális tudóssal adtok számot ennek a városnak törtév rbni Az év első három és fél hónapjában 650 ezer darab üveges fűszert szereitek ki a Mát- radrog üzemében. A 24-féie fűszerből 8 különleges keverék. — Kép: Bencze — Koszorúzósok a győzelem nap o alkalmából Ülést tartott a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén elfogadta a bu­dapesti agglomeráció regio­nális rendezési tervét, amely az ezredfordulóig terjedő idő­tartamra határozza meg a területfelhasználás és az érin­tett települések rendezésé­nek legfontosabb elveit. A kormány megtárgyalta es jóváhagyta az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetőjének a munkavédelem 1985. évi alakulásáról, vala­mint az időszerű feladatok­ról adott jelentését. A kormány a feltárt, tapasztalatok alán­ján szükségesnek tartiu a megelőző és a felvilágosító munka további javítását, va­lamint a munkavédelmi e'ó- írások betartásának fokozol ellenőrzését. A Minisztertanács átte­kintette a testnevelés és a sport fejlesztésének feladata­iról hozott minisztertaná­csi határozat végrehajtását. Megállapította, hogy egyes területeken előrelépés tör­tént, az iskolai testvnevelés- ben és a szabadidős-sport­ban azonban nem kielégítő az előrehaladás, ezért felszó­lította az illetékeseket, hogy gyorsítsák meg a végrehaj­tást. sorsfordulóiról, a számadatok tömkelegével példázzatok mai szép eredményeinket. De biz­tos-e, hogy eközben minaen- napi életetek gondjait, öröme­it, igényeit úgy értékelitek, hogy figyelembe veszitek: mit és milyen áldozattal tettek meg előttetek (és értetek is) mások. S, így kellően erős lesz bennetek az irántuk való tisz­telet, s az alázat egy eszme iránt, amely valamennyiünké. Remélem belátjátok, hogy "n-ín avró dolnokban kételke­dem. Mert arról van szó. hogy a tudás önmagában sem- lenes anvag, amit hittel telítenünk. Józan, okos hittel. Hogy ne ismétlődjék meg a vár éntizeddel ezelőtti 'borza­lom. Hony értelme legnev milliók vi vilénért adott éle­ten ek-halálának. legyen a ti tudósotok, ilyen tua’S. érettségetek ilyen érettség. liven hitünk, célunk szerinti iefizságot adjon a mondás: a tudás — hatalom FM* M im Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete és a nagykövetség munlcatár- sai csütörtökön koszorút he­lyeztek el a német nép fasiz­mus alóli felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából a Szabadság téren, a szovjet hősök emlékművén. Koszo- rúzási ünnepséget tartott az emlékműnél Csehszlovákia budapesti nagykövetsége is. a győzelem napja és Cseh­Te-gnap Salgótarjánban, a Salgótarjáni Kohászaid Üze­mek tanácskozótermében a megyei pártbizottság, a NÖGRÁD szerkesztősége és a külkereskedelmi megyei meg­bízott közös szervezésében megyénk jelentősebb expor­táló üzemei, gyárai, vállala­tai vezetői találkoztak a ve­lük kapcsolatban álló külke­reskedelmi vállalatok veze­tőivel, képviselőivel. Közös eszmecserét folytattak arról, mit lehet és kell tenni köl­csönösen a népgazdaság egyensúlyi helyzetét stabili­záló többlettőkésexport nö­velése érdekében. A megjelenteket Ozsvárt Józsej, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte, majd a kölcsönös konzultáció és a közös törekvések egyezte­tésének jegyében a mindany- nyiunk javát szolgáló tenni­valók elvégzését hangsúlyozta. Ezután Herkner Ottó kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes tartotta meg vitain­dító beszámolóját. Részlete­sen foglalkozott az 1985. évi népgazdaság egyensúlyi hely­zetét zavaró, kedvezőtlenül alakuló külső körülmények­kel, a belső hátráltató té­nyezőkkel. A hetedig ötéves tervi külkereskedelmi felada­tokról elmondta, hogy szá­munkra jelentős kedvező vál­tozásokra nem számíthatunk. Ugyanakkor nem várt esemé­nyek is megzavarhatják el­képzeléseink folyamatos, ütemes végrehajtását. A mostani középtávú terv­ben a szocialista országok­kal kötött hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi és fizetési egyezmények jó alapot ad­nak a fejlesztésekhez, a fej­lődéshez. A szociaksta orszá­gokkal kiegyensúlyozott kül- kereskedenni tevékenységet kívánunk megvalósítani. Az ez évi exporttervek teljesíté­szlovákia felszabadulasanak 41. évfordulója alkalmából. A hála és a megemlékezés vi­rágait Ondrej Durej nagykö­vet és a nagykövetség mun­katársai helyezték el. A fasizmus felett aratott győzelem 41. évfordulója al­kalmából az Országos Béke- tanács csütörtökön koszorúzá­st ünnepséget rendezett Bu­dapesten a szovjet hősök Sza­badság téri emlékművénél. sével kapcsolatban a válla­latok és az irányító szervek eddiginél szorosabb együtt­működését szorgalmazta Fel­sorolta a megoldásra váró gondokat. Ismertette a tervek telje­sítését szolgáló, új szerveze­ti lehetőségeket, a többlettő* késexportot elősegítő külön­böző jellegű ösztönzési intéz­kedéseket. Foglalkozott a pályázati rendszerrel, szor­galmazta a külföldi tőke be_ vonását, majd válaszolt az előzőleg írásban hozzá eljut­tatott kérdésekre. Beszámolóját követő kötet­len eszmecserében részt vett Gressai Sándor, a Salgótarjá­ni Vasöntöde és Tűzhely­gyár; Kollár József, a Rom- hányi Építési Kerámiagyár; Márton Sándor, a Magyar Kábel Művek balassagyarma­ti gyára; Klug Nándor, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyára; Mé­száros Lajos, a Balassagyar­mati Fémipari Vállalat igaz­gatója; dr. Mészáros Ottó, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezérigazgató-helyette­se; Fehér István, a FERRU- NTON főosztályvezetője; Miklósi László, a Ltransch Welm-kirendeltség vezetője; Kránitz József, a MODEX Külkereskedelmi Vállalat igazgatója; Szűcs Sándor, a METALIMPEX kereskedel­mi igazgatója; Kaszás József- né dr., a Salgótarjáni Ruha­gyár igazgatója. Az eszmecserében felvetődő kérdésekre Herkner Ottó vá­laszolt. Értékelve a tanulsá­gokat, kijelentette, hogy a többlettőkésexportot előse­gítő folyamatokat fe! kell gyorsítani. A tanácskozás ''zsvárt József zárszavával ért véget. Az eszmecserén elhangzói- tak részletesebb ismertetésé­re tápunk későbbi számában visszatérünk. Tanácskozás a többlettőkésexport tennivalóiról Felgyorsítani a folyamatokat 1

Next

/
Thumbnails
Contents