Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

Közős kasszára és sa;áf zsebre Hogyan takarékoskodnak az öivözetgyáriak? Tágas vczénylöteremben állunk. A téglalap alakú helyi­ség képzeletbeli átlóinak metszéspontjában ül íróasztala m ögött az elekirikus. s a szemközi falba beépített villamos műszereket figyeli. Számára minden szónál beszédesebbek a volt- és az ampermérők mutatói. — Ideérkezik be a villamos energia — mondja Susán Is ván. — Itt történik az elosztása, a fogyasztás regisztrálá­sa. Az esti csúcsidőben kilenc, napközben huszonnégy és fél megawattot engedélyez az ÉMÁSZ. Túllépés esetén komoly büntetés várna a gyárra. Ez azonban nem következhet be. Az elektrikus ugyanis jó gazda módjára gazdálkodik a gondjaira bízott villamos árammal. hártyám kavics olcsóbb a kvarcitnál, s az eddigi kísér­letek azt igazolják, hogy felhasználható ferroszilíci- um gyártásához. Az általunk használt kokszot, pécsi sze­net és faforgácsot tartalmazó redukálószer javítja a fém- kihozataft és kevesebbe ke­rül, mintha kizárólag kok­szot alkalmaznánk. Ráadá­sul a gépesített kemenceto- rok-kezelés bevezetésével mérsékelhető a fajlagos költ­ség. — Úgy terhelem az ívke- értetődően az idén is ezt — Ki kell dolgoznunk az mencéket — magyarázza —, az utat kívánják járni. Az égőfejek és égető elektródák hogy az összíogyasziasuK a előirányzott 21 milliós nye- minősítési módszerét, s en- leaető legjobban megközelít- reségbol 6,8 milliót akarnak nek birtokában az eddiginél se a vételezhető megawattok takarékossággal biztosítani, jobb minőségű, tartós óbb se­lfish értékét. Kihasználom Az alapanyagok éves kiadó- gédanyagokat használhatunk a lehetőséget a termelés nö- sait öt-, a villamosenergia- a csapoláshoz. Csökkenteni velése érdekében. Ugyan- ráfordítást 1,8 millió forint- akarjuk a felhasznált grafit- akkor ügyelek rá, hogy ne tál szándékozzák mérsékelni, elektródák mennyiségét, s fizessünk feleslegesen. Ha Kérdés: hogyan? Melyek ennek érdekében az LKM- az egyik kemence valamilyen azok az intézkedések, ame- ben jól bevált bevonattal lát­ok miatt nem üzemel, azon- lyek meghozzák a várt ered- juk el azokat. Hasznosítjuk a nal lekapcsolom róla a vil- ményt? szénhulladékainkat, karboni­lamos energiát. — Négy nagy és három zálóanyagként eladjuk az Helyszín: a Salgótarjáni kis teljesítményű ívicémén- önitészettel foglalkozó válla- Ötvözetgyár. Témánk: az oénk van, azokat korszerű- latoknak. Mi törjük az im­anyag- és energiatakarékos- sítjük — kezdi az elképzelő- portból származó ferroötvö- ság. Tudatosan választottuk sek ismertetését Solymár zeteket, s a művelet során vizsgálódásunk színhelyéül András. — Eddig három ke- keletkező porból egy maga- az ötvözetgyárat, mert itt merice korszerűsítését fejez- sabb minőségű ötvpzetet ál­igazán van miből takarékos- tűk be. Ebben a munkában Htunk elő. kodni. Éves szinten csaknem hasznosítjuk a lengyel ta- Az anyag- és energiataka­100 ezer tonna alapanyagot pasztalatokat, de a saját tér- rékosságot célzó ötletekben és 140 millió kilowattóra vil- veink alapján dolgozunk. Ked- tehát nincs hiány a Salgó- lamos energiát használnak fel vezően megváltoztatjuk a ke- tarjáid Ötvözetgyárban. Leg- a termelésben. Az előállított mencék geometriai mérete- alább ilyen fontos, hogy si- ötvözőanyagok súlya mintegy zését, üzembizíosabbá tesz- került érdekeltté tenni a dol- 15 ezer tonna, s döntő rész- szűk a működésüket. Ezek gozókat a megvalósításban, ben f erros ziiíc i u m - féleségek - birtokában aztán fejlesztjük Ismét termelőterületen, a bői tevődik össze. a technológiát. A végered- kemencesoron járunk. Oda­— Éppen azért, mert van rnénv: csökken a fajlagos vil- kint is meleg van, de ide­miből megspórolnunk, kiemelt lamosenergia-igény. A nagy bent pokoli a hőség. Hat ív- feladatnak tekintjük az anyag- teljesítményű kemencékben kemence üzemel, majd” 2 és energiatakarékosságot — eddig megközelítően 10 ezer ezer fokot ontva magukból, közli Solymár András, a fej- 500 kilowattóra villamos — Akkor vagyok nyugodt, lesztési osztály vezetője. — energiára volt szükség 1 ton- ha egyenletesen kis lán gok - Jól felfogott érdekünk fűző- na ferroszilícium legyártásé- kai ég a tűz. ha megelége­dik hozzá. Az elmúlt évet hoz, ezután nem kell 10 ezer detten ,,morog” a kemence hozzávetőlegesen 11,4 milliós kilowattóra sem. — kiabálja le géoe nyergé­nyereséggel zártuk, s nagy- Az osztályvezető az anyag- bői Kárpáti László, miköz- jából ugyanennyi volt a ta- takarékosságra vonatkozó tér- ben besefejébe törfi izzadó kerékossággal elért költség- vek közül is megemlít né- homlokát. — Ekkor nem csökkentés. Vagyis: taíkaré- hányat: vész kárba az energia, tu­kosság nélkül nem lett volna — Csökkentjük a kvarcit dóm. nem lesz baj a ter- nyereségünk. De volt, és ez szemnagyságát, ezáltal javul meiés mennyiségével és mi- a lényeg! Éves szinten egyéb- a gáz áteresztőképessége, nőségével. Mivel pedig mi ként a tervhez képest 7,1 következésképpen a fémki- mindannyian ilyen szempon- millió forint értékű alap- hozatali mutatója. Mivel eey tok alapién kapjuk a fizeté- anyagot és 4.3 millió forin- tonna kvarcitból 12 száza- síinket, bizonyára nem lehet tot kitevő villamos áramot lékkai több szilícium , állít.- .maid panaszunk a pénzes- takarítunk meg. ható elő, kevesebb alap- boríték vasfegs?í'’ára sem. Az ötvözetgyáriak magától anyagra van szükség. A sós- Kolaj Lásrió Színek minden árnyalatban Új Trinát-üzem a Budalakknál Megkezdték a termelést a bői csaknem 200 millió négy- dosított változatának gyár- Budalakk Festék- és Mű- zetméternyi felület festésére tását is, amelytől — szinke- gyantagyár évi tízezer tonna elegendő mennyiséget állí- verő gép segítségével — 216- kapacitású új Trinát-üzemé- tottak elő. a kereslet messze féle árnyalatot lehet előéllí- ben; munkába állításával meghaladja a kínálatot. A tani. A Trinát festékek nem- min tégy kétszeresére növelik Trinát festékek magas gyár- csak a lakosság körében ked- e keresett festék gyártását. tási színvonalának, egyenle- veitek, hanem jelentős meny­A fa- és fémfelületek vé- tesen. jó minőségének elisme- nyiségben hasznosítják az delmére. díszítésére egyaránt réseként e termékek 1976 óta ipari és építőipari vállalatok alkalmas Trinát alapozókat viselik: a megkülönböztető is. közöttük olyan nagy gyá- és festékeket már több mint KÁF.ieIzést A közelmúltban apé™alf tíz eve készítik a Budalakk- ^ .... , ... MAVAG. a Magyar Hajó­nál. Jóllehet az elmúlt egy tovább bővült a festekcsalad és Darugyár. a MÁV, illet- évtized alatt ebből a termék- választéka: megkezdték mó- ve a HÓDGÉP. Érdekeltség és vállalkozás A TERMELŐSZÖVETKEZETI dolgozók jövedelme a hatodik ötéves tervidőszak elején közeledett az 5parban dolgozókéhoz, de ez a folyamat megállt, sőt — 1983-85- ben a különbség nőtt — állapították meg nemrég a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének ülésén. A tsz-tagok jövedelmének elmaradása az állami gazda­ságokban dolgozókéhoz képest is jelentős. Jelenleg a termelőszövetkezetekben fog­lalkoztatott fizikaiak mintegy 74 százaléka dolgozik teljesítménybérben, ez — arányát tekintve — lényegesen kedvezőbb az ipar5, építőipari átlagnál. Ám a teljesítménybére­zés magas szintje mégsem érvényesül kellő­képpen, ugyanis a követelményeket nem az üzem5 elképzelésekhez, hanem a kereset- szabályozás adta feltételekhez igazították. De tavaly már lényeges változás történt. A bérszabályozás módosításával a korábbinál jobb lehetőségek nyíltak a teljesítmények reálisabb meghatározására, illetve az ennek megfelelő munkadíjak kifizetésére. Ennek köszönhetően majdnem 50 ezer fővel csök­kent á foglalkoztatottak száma a termelő- s íóvetkezetekben. A termelőszövetkezeti vezetők jövedelme emelkedett az elmúlt esztendőkben: egyes munkakörökben 25—40 százalékkal. Számuk­ra kedvezőbbé váltak a premizálás feltéte­lei: alapvetően a szövetkezet eredményes gazdálkodásához kötődnek. Nem alakult ilyen kedvezően a helyzet a termelésirányítóknál, a brigádv^zetőtől az ágazatvezetőig tartozó munkakörökben. A több5 között azért sem, mert az egyes álla­mi intézkedések nyújtotta juttatásokból — például a kukoricatermesztés, vagy az ál- laTlétszám növelésével kapcsolatban adható kü lönpremium — sem részesülhetnek. Eb­ből is látható: ez a vezetői réteg nem kel­lően érdekelt a gazdálkodás eredményessé tételében. Ezért is indokolt a termelésirá­nyítók érdekeltségének rcúhamarabbi javí­tása. A fizikai foglalkozásúak közül a növény­termesztésben és ez állattenyésztésben dol­gozók jövedelme elmarad az átlagtól. A gé­pekkel dolgozóké, valamint az ipari-szolgál- ta'ó tevékenységet végzőké viszont meg­haladta az átlagot. Régi tapasztalat, hogy az ádattenyészők nehéz munkáját, a kedve­zőtlen időbeosztást, máig nem sikerült kékeképpen elismerni. Ezért is akadozik az utánpótlás, jó szakemberek nélkül viszont nem lehet komoly eredményeket elérni. Mindent egybevetve a tsz-tagok kerese­tének növekedése 1983—84-ben nem érte el az életszínvonal-politikában megszabott szintet. Ez összefügg a mezőgazdaságot súj­tott aszállyal és az egyre szigorodó szabá­lyozással. A megnehezült gazdálkodási hely­zetben mérséklődött a termelőszövetkezeti alapok bővítése, sőt — bizonyos gazdaságoké ban — a vagyonfelélés vált jellemzővé. Tavaly megállt az állóeszközök érték éJ nek növekedése is, több mint tíz százaléké kai nőit a nullára leírt, elhasználódott gé­pek aránya. De mérséklődött — mégpedig 4 százalékkal — a szövetkezeti állatállo­mány értéké is. Mindez azt eredményezte; hogy a termelőszövetkezetek mintegy fele csak úgy tudta kielégíteni dolgozói érde­keltségét, hogy részben lemondott a terve­zett fejlesztéseiről. Ilyen helyzetben megnőtt a hagyományos és az újabb vállakózás!, szervezeti formák iránti érdeklődés. Az önelszámoló egység a leginkább bevált munkaszervezési rendszer az alaptevékenységben. Jellemzője, hogy az egység külön tervfeladatot kap, amihez meghatározott munkadíjtömeg felett rendel­keznek. s jórészt maguk határozzák meg a létszámot is. Az önelszámoló rendszer al­kalmazása révén csökkenthető a vezetői fo­kozatok száma, könnyebbé válik az ellen­őrzés. Azokban a téeszekben, ahol önelszá­moló egységek működnek, ott az átlagot; meghaladó mértékben nőtt az eredmény, miközben a létszámot sikerült mérsékelni. Kiterjedten alkalmazzák a szövetkezetekben a részesműv^lést is, különösen a szőlő- és gyümölcstermesztésben. Manapság a pénz­részes forma került előtérbe, ez jobban biz­tosítja a tag érdekeltségét az eredmény nö­velésében. Az új vállalkozási formák működésére i982-től nyílt lehetőség. Ezeket elsősorban az ipari-szolgáltató tevékenység területén hoz­ták lét”«. Mint várható volt. az új formák és szervezetek működése nem ment zökke­nők nélkül. Több szövetkezetben elvetették a sulykot a jövedelem felosztásában, emiatt néhány gazdaság veszteségessé vált. sőt. meg is szűnt. A kezdeti hibákból okulva ma már az egész szövetkezet érdekeivel megegyező feltételek alapján működtetik az új vállal­kozási formák döntő többségét. Legtöbben az ipari és szolgáltató szakcsoportban dol­goznak az új típusú formák közül, e szer­vezetek jelentős mértékben hozzájárultak az eredményes gazdálkodáshoz. A VÁLLALATI gazdasági munkáközössé- gek általában kis létszámú, rugalmas szer­vezésiként jöttek létre a téeszekben, műkö­désük fokozza ^ teljesítményeket. Az áta­lányelszámolásos részlegekben legfeljebb 15-en dolgozhatnak. Lz az érdekeltségi for­ma áttekinthető, csók.kér.íi az adminisztrá­ciós terheket és költségeket. Az állatok ki­helyezése is mind gyakoribb. Ez a forma előnyös a szövetkezet és a vállalkozó szá­mára is: így hasznosítható a töredék-mun­kaidő, s jelentősebb beruházásra sinc* szükség. Cs. J. Netlon­szimpózium Kétnapos nemzetközi szim­pózium kezdődött szerdán N yengesú j falun, az ország legnagyobb vegyiszál-gyártó üzeme, a Magyar Viscosa- gyár és a Magyar Hidroló­giai Társaság rendezésében, „NeiLomhálók a vízi építke­zésekben” címmel. A tanácsko­záson részt vevő több mint száz hazai, úail amint an­gol és jugoszláv szakember megtekintette a Viscosagyár netlonüzemót, ahol a vegyi­szál mellett 1981 óta gyár­tanak net k*nh álókat és -rá­csokat. Laza fazon, , széles öv Befejezték a nyári ruhák gyártását a Soproni Ruha­gyárban. belőlük az idei sze­zonra mintegy 300 ezer ké­szült. A vállalat modellezői többrészes összeállításokat, öltözékegyütteseket tervez­tek, melyeknek darabjai sok­féleképpen kombinálhatok A fazonok lazák, bővek, látszatra jószerivel túlmére­tezettek. Divatos a válltö- més, a széles váll, a nagyvi­rágos könnyű nyári ruhák felsőrésze laza. húzott. a szoknyák a tavalyinál hosz- szabbak. Gyakori díszítő­elem a fehér gallér és a kéz­elő, illetve a ráncos, bő ru­hát a deréknál összefogó szé­les öv. A nyári ruhaszállítmányók nagyobb hányada már elju­tott a kereskedelmi vállala­tokhoz. A még hátramaradt tételeket május végéig út­nak indítják a megrendelők­höz. KlSZ-esek Magyas rtándorban Legyen nyílt, őszinte légkör Meglepetésként érte a Ma* gyarnántíori Állami Gazdaság KISZ-eseic idén tavasz- szal kapott Kiváló KlSZ-szer- vezet zászló. Nem számítói­nak örülök, hogy bár köz» tünk is vannak passzív em­berek, egyre többen jönnek elő kezdeményezésekkel. Prospektusokat, programfüze­tak rá. Talán azért, mert teket hoznak, ajánlgatják a Készül a tározott szög a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Az automata készülékek­be való kötőelem külföldi piacokon is érdek lettesre tart számot. — kj — mostanában inkább a javíta­nivalókról, a hibákról be­szélgettek, vitatkoztak sokat. Az viszont, hogy most az önkritikával vannak elfog­lalva, s nem eredményeik lobogtatásávaL nem jelenti, hogy nincs mivel büszkélked­niük. Kulturális és társadal­mi munkájuk kiemelkedő. Példa lehet mások számára kapcsolatuk az úttörőkkel. Teadélutánokra, osztályfőnöki órákra járnak hozzájuk, ahol mozgalmi munkáról beszélget­nek a nyolcadikosokkal. Je­lentkeznek is tömegesen a KISZ-be. Igaz, aztán nem mindenkit sikerül megtarta­ni. Gondolnak is arra, hogy ezentúl jobban megválogat­ják, kit vesznek fel. Nemcsak az iskolában, de szinte mindenütt ott vannak, ahol történik valami a falu­ban. Szerveznek, rendeznek, legyen szó akár valamilyen ünnepségről, akár Röpülj pá­va-találkozóról. Jócskán ki­vették részüket a területi munkásfiatalok találkozójá­nak előkészítéséből, lebonyo­lításából. Bár a majd hetvenfős alap­szervezetből legtöbben kö­zépiskolások, szívesebben van­nak itthon a KISZ-ben, mint az iskolában. — Vannak azért a falubeli fiatalok között olyanok, aki­ket nem érdekel a közösség. Amint tehetik, elmennek on­nan. De úgy látom, aki kö­zömbös. magánakvaló, máshol se találja meg a helyét — mondja Pásztor Judit alap­szervezeti titkár. — Én an­nekünk való rendezvényeket. A KISZ-programok a sok bejáró miatt főleg hét végén vannak, de akadnak olyanok is, akik szinte minden este elmennek a művelődési ház­ba. amely otthont ad a KISZ-eseknek. Szeretnek együtt lenni. — Bizony nap nap után unalmas, hogy csak ping­pongozunk, vagy bömböl a magnó — ingatja a fejét Pásztor Judit. — Mostanában beszéltük, hogy jó lenne szí­nesíteni ezen. Több kirándu­lást, vetélkedőt szervezünk. Most legközelebb helytörténe­ti vetélkedő lesz. Ez idő tájt sok minden másról is szó esett az alap- szervezetben a jövőt illetően. Kicsit rosszul esett nekik, hogy a kongresszusi levél ke­veset foglalkozik a lakóterü­leti KISZ-szel, úgy érzik, több figyelmet érdemelnének. — Nagy gondunk, hogy a politikai vitakörök nem úgy működnek, ahogy kellene — vallja Pásztor Jutka. — So­kan nehezen szólalnak meg. pedig lenne véleményük. Ki­sebb csoportokban beszélget­nek is sok mindenről, de a nagyobb nyilvánosság előtt, nem mernek megnyilatkozni. Én azon vagyok, hogy olyan légkör alakuljon ki. ahol ter­mészetes az őszinte beszéd a nyíltság. A Kiváló RlSZ-szer- vezet zászló nemcsak elisme­rés. Arra kötelez minket, hogy szüntelenül bizonyítsuk: megérdem éltük. K. E. | NOGRAD — 1986. május 8„ csütörtök I

Next

/
Thumbnails
Contents