Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-06 / 105. szám
Ha»s*emközt no'órus hiányzókkal Perifériára szorulva... Láda. láda mellett, láda hátú i. Amerre csak nézek, mindenfelé ládahegyeket látok A pontos számukat aligha tudná bárki is megmondani, de hozzávetőlegesen SO ezei különböző méretű, kizárólag fenyőfából készített ládát zsúfoltak össze a hegy- geri-.cre felfutó, szűk kráterszerű mélyedésben. Rágondolni Is irtóztató- mi történik, ha áraz időben valaki újra eldob egy égő csikket. Kétszer már volt rá példa... Megléptek a iádákkal A salgótarjáni síküveggyár ládatelepén járunk. Az itt tárolt ládákba csomagolják a gyár termékeit és juttatják el a vásárlókhoz. Nélkülözhetetlen, összességében legalább 50 milliós értéket kitevő csomagolóeszközökről van szó. mégsem vigyáznak rájuk kellő alapossággal. A drótkerítés jókora szakaszon hiányzik. kapu nincs. Délután és éjszaka is csak egyetlen ember ügyel az értékekre. Ma is felemlegetik azt az esetet, amikor a „bakter” délután 2 óra tájban lement az üzemi konyhára ételmaradékért a kutyának, s ez idő alatt elloptak 12 darab, egyenként, 1700 forintos áron nyilvántartott ládát. A rendészet embere már csak a megrakott teherautót látta elrobogni... A ládatelepen rakodógép ismeretlen fogalom, kézzel emelgetik a 80 kilós terheket. Télen korcsolyapályává változik a meredek terep, balesetveszélyes rajta közlekedni. Nyáron a meleg megreked m katlanban, a gyakran érke- siő és távozó gépkocsik óriási porfelhőt kavarnak. Egy kiadós eső után bokáig ér a sár. Vízcsap, mosdás!, öltözködési lehetőség nincs. Melegedőinék. étkezőhelyiségnek egy rozoga deszkabódé szolgál. Annyi az egér, hogy az asztal tetején mászkálnak, belebújnak az elemózsiástás- kába> megrágják a szállítóleveleket, az egyéb okiratokat. E periférikus területen mindössze heten dolgoznak anyagmozgatóként. Korábban sem volt sokkal nagyobb a létszám. Egy időben büntetésből helyezte ide a gyár az embereket, mostanra szakítottak ezzel a gyakorlattal. Tény: akik idejelentkeznek, munkára, már mindenhonnan kikoptak, sehol másutt nem kellenek. Ez a „leírtság”, ez a „neíkünk már úgyis minden mindegy” érződik az életmódjukon, a viselkedésükön, a munkamoráljukon. A láda-* telepen tetemes az igazolatlan hiányzás. — Az elmúlt évben 87-szer kellett beírni a „H” betűt — mutatja az általa vezetett statisztikát Deák Tibor megbízott csoportvezető. — A tényleges hiányzás azonban ennél jóval több volt. Mert ha nem jött be valaki, de volt még szabadsága, akkor azt írtunk. Az idén új, a korábbinál erősebb kezű, következetesebb vezetés került a telep élére, amely rendet akar csinálni. Megszűnt a hiányzás szabadsággal való megváltása. Az első három hónapban 20-szor kellett beírni a „H”-betűt. A „hiányzórekorder” kétes értékű címére egyértelműen B. K. tarthatna igényt. A fiatalember tavaly 59, az idén 9 hiányzást gyűjtött össze. Az új üzemvezető megelégelte kimaradozásait- s felszólította: keressen magának más munkahelyet, különben ő mond fel neki. Mire B. K. elment az orvoshoz, nem tudni, milyen diagnózis alapján, kiírták, s jelenleg is táppénzen van. Notórius hiányzók Kérésemre megismertetnek két notórius hiányzóval. Hatszemközt ülünk le beszélgetni a rendészet alkalmazottjának „irodájában”. Kikötik: legfeljebb nevük kezdőbetűi szerepelhetnek az újságban. L. B. alacsony, vékony termetű, hatvannak kinéző 49 éves öregember. Analfabéta. A felesége takarítónő. Kislányuk 10 éves. S. A. 50 éves, viszonylag jó erőben van. ám arcát ezernyi ránc szabdalja. Elvégezte a gimnázium négy osztályát, az érettségit azonban nem tette le. Elvált a feleségétől, vagy az tőle, a fiuk 19 éves. Mindkettőjüknek ez a negyedik munkahelye. Azelőtt hosszabb ideig, majd’ két évtizedig dolgoztak a bányánál. — Külszíni csillés voltam, — így L. B. — A szemem miatt kellett otthagynom. — Fronton. kitűnő szocialista brigádban vágtcm-rak- tam a szenet — közli S A. — Később robbantómesterként kerestem sok ezer forintot Kaptam Kiváló dolgozó kitüntetést. Amikor elváltunk, kicsúszott a lábam alól a talaj. Néhőny hónap eltéréssel, 1981 -ben jöttek a ládatelepre, L. B.-t kielégíti ez az élet. S. A. viszont többször megpróbált visszamenni a bányához, ám mindannyiszor elutasító választ kapott. Szerinte az életkorát sokallták.» — Ketten, hat ember munkáját végezzük — sorolja, egykedvűen. — A pénz mégis kevés. Legjobb esetben négy és fél ezret keresek. Az árak meg egyre emelkednek. Lehet, hogy S. A. a legutóbbi szeszáremelésekre gondolt? Ugyanis mind ő, mind a barátja keményen isznak. Az ital felelőtlenné, meggondolatlanná teszi az embert, s ennek egyik egyenes következménye a hiányzás. — Az elmúlt évben 12, az idén 7 napot hiányoztam igazolatlanul, — ismeri ei L. B., de hangjából szemernyi megbánást sem lehet kiérezni. — Tavaly kicsit elengedtem magamat — mondja önkritikusan, S. A. — Hétszer nem jöttem be dolgozni. Illetve már ennyi napra nem futotta a szabadságból. Ez évben még csak egyszer hiányoztam. Megpróbálok magamra vigyázni. Kérdés: meddig tart ez az eltökéltség? L. B. már sokkal nehezebb eset, úgy tűnik, rabja lett az alkoholnak. Mindent elkövet azért, hogy legyen pénze italra. Mint mondja: akkor is megveszi majd a fél decit, ha száz forintot kérnek érte. — Nem lehet könnyű ezekkel az emberekkel dolgozni — jegyzem meg elmenőben. A megbízott csoportvezető, egyetért: Végtelen viták — Valóban nem. Előfordult, hogy fizetésnap után csak két anyagmozgató jött be műszakba. Apa és a fia. ök nem isznak. Korábban volt itt három testvér. Az elődöm megpróbálta őket munkára bírni, mire tőrt szegeztek neki. Szerencsére, már eltávoztak a telepről. Nekem még nem volt részem ilyen fenyegetésben, de a vita örökös, olykor az anyámat is szidják. Nem tudok kihez, mihez folyamodni. A ládatelepre szükség van s mivel ide nem tolonganak a munkára jelentkezők, az itt dolgozók azt is megtehetik, amiért másutt már régen a kezükbe adták volna a munkakönyvüket. Patthelyzet? Talán mégsem. Vagy ha igen, arról már nem csak a munkások tehetnek. KoJaj László Tavaszi munkák a Cserhát erdeiben Ilyentájt nemcsak a határban, hanem az erdőben is sok a teendő. A bujáki erdőgazdaság területein a si- vító fűrész mellett a eseme- teültetők hangja is át-áttörí a rügyeit pattogtató fák söreit. Közei 100 ezer darab tölgyet keli a földbe tenniük. A csemetekertjükben is nagy a sürgés-forgás. A tölgyeken kívül 200 ezer darab lucfenyőt értékesítettek és folyamatosan jönnek a parkosítani szándékozók ezüstfenyőkért és az egész évben kiültethető konténeres díszcserjékért. — Bencze — 1 Kamionforgalom Hegyeshalomnál Hétfőn reggel a Kamionforgalom is megindult Hegyeshalomnál, bár a járműved osztrák oldalon csak egy sávcÉ haladhat- Ma-k, Korábban még azzal fenye- getőatek az utakat eltöri aszói o ossirá-k gazdálkodók, hogy ha cgyetien kamion is hesorol a személygépkocsik és autóbuszok közé, akkor ismét elzárják a határra vezető utakat. Hétfőn reggel azután elálltak ettől a tervüktől. A kamionokkal persze még nagyobb teher nehezedik arra az egyetlen sávra, amelyen a Magyarországra utazók és a tölünk távozók haladnak. , Növekvő edényexporl r A külpiacon is egyre keresettebbek az alumínium- gyár tiszafüredi gyáregységének termékei: az idén 1,2 millió edényt exportálnak a Ferunion és a Generalimpex külkereskedelmi vállalatok közvetítésével —, főként tőkésországokba. Legjelentősebb vásárlóik francia, NSZK- beli és olasz kereskedelmi cégek. A szocialista országoknak csehszlovák és lengyel megrendelésre 25 literes tejeskannákat és 18 literes fejősajtárokat készítenek. Az exportra kerülő termék- mennyiség értéke meghaladja n 124 millió forintot, s a várható rekorderedmény legfrissebb előjele: a közelmúltban megkötött szerződés alapján ez NSZK-ba újabb százezer párolóedényt szállítanak. A tiszafüredi edények külhoni sikere az elmúlt tervidőszakban befejezett technológiai rekonstrukciónak köszönhető. A gyárban holland, NSZK- én svájci gyártmányú edénygyártó gépeket állítottak munkába, s automatizálással növelték a régebbi berendezések termelékenységét is. Ez lehetőséget teremtett a kapacitás bővítésére és egyre korszerű termékszerkezet kialakítására. A gyorsan változó piaci igényekhez alkalmazkodva azóta folyamatosan jelentkeznek új gyártmányokkal. Ezek közé tartoznak a vegyipar számára gyártott vegyszeres kannák, és a konyhai újdonságnak számító kétrészes párolóedények, amelyben a hús és a hozzá feltálalandó köret egyidő- ben készíthető el. Az utóbbiakat főleg a francia és NSZK- beli vevők keresik. A tiszafüredi gyár félezres munkáskollektívája sikerrel teljesítette első negyedévi exporttervét, s az újabb szerződésben rögzített kötelezettségeknek két, illetve esetenként három műszakos munkarendben is igyekeznek eleget tenni. Megalakult a Coophotels Bővíti az üdülőszövetkezeti tevékenységét és korszerűbb szolgáltatási formákat is bevezet a fogyasztási szövetkezetek újonnan alakult közös vállalata, a Coophotels. A vállalat az idén a fővárosban új szövetkezeti társasüdülő építését kezdi meg több vidéki létesítmény mellett. A Coophotels elődje —, amely eddig gazdasági társaságként működött — két évvel ezelőtt alakult meg, s eddig hat helyen hozott létre üdülőszövetkezetet. Egy régi budapesti házban lévő üdülőszövetkezettel együtt a bük- fürdői. a zalakarosi, a gyulai, a hévízi és a hajdúszoboszlói szövetkezetek összesen 572 lakosztállyal rendelkeznek, ezekben összesen 2500 férőhely van. Az idén két helyen — Agárdon és Zalafcaroson — adnak át újabb épületeiében 84 üdülőlakrészt, s így 180-raal gyarapítják a hálózat férőhelyeit. A Coophotels újabb szövetkezetek szervezését meg; egy-egy létesítmény építésére szerveaás ® tagságot Gyulára, Hajdúszoboszlóra és ZaLakacosra. Egerben hamarosan megalakítják a Minaret Üdülőszövetkezetet. Budapesten, a Várban lerakják az első modem üdülőszövetkezeti létesítmény alapjait. Zaiaikaroson és Bükfürdőn az idén, csatlakozva a meglévő üdülőkhöz, szolgáltatóházat, vendéglőt és sportlétesítményeket adnak át. A Coophotels üdülőszövetkezeti és Idegenforgalmi Szövetkezeti Közös Vállalat teljes körű idegenforgalmi szolgáltatást nyújt, az üdülő- és garázsszövetkezetek szervezésén. fenntartásán kívül idegenforgalmi vendéglátást, kül- és belföldi utaztatást is vállal. Az üdülőszövetkezetek lakosztályainak mintegy a háromnegyedét a tagság maga használi-a, a fennmaradó részt az eddigi gyakorlat szerint továbbra is másoknak adják ki. Négymillió haszon újításokból Egyre magasabb színvonalú az újítómozgalom a Nógrádi Szénbányák Vállalatnál. Az elmúlt évben 395 ötletet vetettek papírra az újító kedvű dolgozók, s közülük 287-et a gyakorlatban is bevezettek. Az újítások pénzben mérhető haszna elérte a 20 millió forintot, de a munkavédelem javítására is sok jó ötlet született. Az újítómozgalom idei eredményei több mint biztatóak. Amennyiben a bányászújítók tartják a tempót, akár a tavalyi sikerüket is túlszárnyalhatják. Kmetty József újítási csoportvezető ugyanis arról számolt be, hogy az első három hónapban 97 újítást vetettek papírra a szénbányáknál. Az elfogadott és a hasznosított ötletek száma egyaránt 74 volt. A gazdasági eredmény kereken 4 millió forint. Kalkuláció után 93 ezer, eszmei alapon 72 ezer forintot fizettek ki az újítóknak. A legtöbb újítást most is a szorospataki üzemben dolgozták ki. Második a ranglistán a nagybátonyi gépüzem, harmadik a kisterenyei építésüzem. Az elmúlt esztendei rangsor tehát megismétlődött. Ezek a kollektívák nemcsak sokat, hanem megfelelő eredményességgel újítanak. Ezeken a területeken az egyszemélyi elbírálók gyorsan intézik az adminisztrációs ügyeket, az átlagosnál rövkiebb az újítások benyújtása és bevezetése közötti idő. Régi gyakorlat az is, hogy a műszakiak segítenek kimunkálni, megrajzolni a terveket, s a dokumentáció alapján az elképzelés gyakorlati kivitelezése sem várat sokáig magára. Magyar vállalatok, gazdaságok az újvidéki mezőgazdasági kiállításon A Hungexpo szervezésében 24 magyar vállalat és gazdaság vesz részt a május 9—18. között megrendezésre kerülő újvidéki mezőgazdasági kiállításon. A magyar kiállítók a tavalyinál ezúttal, mintegy harmadával több terméket, főleg mezőgazdasági, biológiai, gépészeti újdonságokat mulatnak be. A vetőmag-termeltető és ■értékesítő vállalat több mint 50 növény szaporítóanyagát állítja ki Újvidéken, közöttük az új magyar nemesítésű búzákat, a GK Kincsőt és a GK Zombort. A kukoricából a szentesi új hibridet, őszi árpából két kompolti fajtát népszerűsítenek. A kistermelők által keresett zöldségfélék vetőmagját is eladásra kínálják. Az állattenyésztő közös vállalat, amely hazánkban 1500 embrióátültetést végzett szarvasmarhánál, taval-y a jugoszláviai becseji állami gazdaságban is sikeres átültetést hajtott végre. NOGRÁD — S9&6- május kedd
