Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

Hétfői magazin * Hétfői magazin a Hétfői magazin­ismerőstől ismerősig Meghátrálni Azt Is mondhatnánk, hogy irigylendő helyzetben van az a fiatal üzemmérnök, aki végzettségét követően szinte azonnal olyan munkakörbe kerül, ahol szakmai tudását, képzettségét hasznosíthatja. De nem is lehet ez másképp, ha valaki úgymond, beleszü­letik abba a munkahelyi kö­zösségbe, amelyben munkáját, céljait megtalálhatja. — A családból többen is dolgoznak az üveggyárban. Itt dolgozott az édesapám, édesanyám pedig jelenleg is itt van laborvezető, míg az az öcsém művezető a Hun- ga.ropan -ü z eroben. így kezdi a bemutatkozást Alexi István, a salgótarjáni síküveggyár 27 éves üzemve­zetője. — Kilenc éve jöttem a gyárba, két évig dolgoztam az energiaosztályon, s utána gyári ösztör.d-'jasként nappali tagozaton tanultam Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola sziükátgépészeíi sza­kán. Miután elvégeztem a főiskolát a gyártás-előkészítő osztályon voltam műszaki­gazdasági ügyintéző, majd 3—4 hónap múlva a Hunga- ropan-üzemben művezető let­tem. Akkor még nemigen gon­dolt Alexi István arra, hogy néhány év múlva ő lesz a síküveggyár legfiatalabb üzem­vezetője. Tavaly februárjá­tól másfél-két hónapig volt csak helyettes a ragasztott- üzemben, aztán máris üzem­vezetői megbízatást kapott. Az országban csupán egy ilyen üzem van, éppen ezért nem kis bátorság elvállalni itt az üzemvezetést. — Meghátrálni nem jó do­log — összegzi véleményét. — Természetesen, amikor az üzemvezetői megbízatásom szóba került, gondolkodtam rajta, de nem bántam meg, hogy elvállaltam. Néha, ami­kor fáradt az ember, eszébe juthat, hogy nem csinálja to­vább, de azért én arra soha nem gondoltam, hogy feladom, abbahagyom. Az üzem 220 emberének munkáját szervezni, koordi­nálni nem lehet könnyű. Alexi István azt mondja erre, hogy ez olyan munka, amit nem lehet nyolc óra alatt el­végezni. Nem elég erre, ha reggel háromnegyed hattól, délután háromnegyed kettő­ig van az üzemben. Igen fontos az is. hogy reggel az éppen távozó éjszakás mű. szakban dolgozókkal, vagy máskor a délutánosokkal el­beszélgessenek. — Igazán munkatársi a kapcsolat a művezetőkkel, ami egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag nem kell utasításokat adni. Ugyan­ilyen jó a viszony más üzemvezetőkkel is, segítjük egymás munkáját. — Milyen volt a mai nap? — kérdezem az ünnep előtti egyik hétköznapon. — Nyugodt — hangzik a tömör válasz. — Nem volt semmi akadálya a napi be­tervezett termelésnek. Cé­lunk az most is, hogy az idei tervet, 280 ezer négyzetméter ragasztott üveg legyártását hiánytalanul teljesítsük. Kisebb-nagyobb problémák viszont mindig adódnak, in­téznivaló mindig van. Beszél­getésünk az üzemvezetői iro­dában is igen szaggatott, gyakran szólal meg a telefon, s nem múlik el tíz perc. hogy valaki ne keresné az üzem­vezetőt. A fiatal vezető fá­radhatatlannak tűnik. Meg­jegyzésemre azt válaszolja: — Az lenne a probléma, ha nem jönnének az emberek ... Beszélgetésünk végén arra gondolok, nem lehet vélet­len, hogy az elmúlt öt évben ötször egymás után lett ki­váló gyár, a salgótarjáni síküveggyár. S, hogy mi lehet ezek után az idén az új cél, arra megint csak tömören vá­laszol a gyár legfiatalabb üzemvezetője: Elnyerni a cí­met hatodszorra is, — A következő héten olyan tanárról olvasnék szívesen, aki természettudományi tár­gyakat tanít a diákoknak. Zs. A. Din a mit helyett Repülőgépes orvosi szolgálat paszta A vastag betonépítmények leg­célszerűbben robbantással bont­hatók le. Am a sűrűn épített te­rületeken a robbantásnak még akkor is van bizonyos veszélye* ha előzőleg nagyon pontos szá­mításokat végeztek. A pekingi cementipari kutatóintézet mun­katársainak eljárása azonban tel­jesen veszélytelen. Ennek az a lényege, hogy a betonba fúrt lyukakat egy különleges pasztá­val töltik ki, az ott fokozatosan megszilárdul, s mivel eközben térfogata nő. olyan erővel feszí­ti a betont, hogy az fokozatosan összetöredezik. Az ú.i eljárás kő­fejtőkben és alagutak építésekor Is alkalmazható. A Szovjetunió legnagyobb szövetségi köztársaságában, az Orosz Föderációban 102-faj- ta szakorvos áll a repülőgé­pes orvosi szolgálaton ke- j resztül a betegek rendelke- J zésére. A szolgálat munká­ljanak következtében éven- ! te több mint 120 ezer ember kap rendkívül sürgős szak­orvosi segélyt. Számítógép őrzi a szolgá­sai. 2 ezer konzultánsának adatait. A moszkvai disz­pécserközpont közvetlen kapcsolatban áll az Orosz Föderáció valamennyi terü­leti és járási kórházával, ahol éjjel-nappali ügyeletes szol­gálatot tartanak.. ,..., „ A ' repülőgépes szolgálat-; Bak korszerű légcsavaros és sugárhajtású repülőgépei vannak. A repülőtérrel nem rendelkező helyekre helikop­tereken jutnak el. Az orvo-v sok között különösen a K— 26-os gép népszerű, amely szükség esetén műtővé ala­kítható át. A repülőgépeken vérátömlesztő készülékek, mesterséges lélegeztető, elekt­romos szívstimuiátor és más életmentő berendezések van­nak. Egy-egy beteg orvosi ellá­tása általában egy munkás 2 havi átlagfizetésének fe­lel meg. Szépül Balassagyarmat A Balassagyarmati Város­gazdálkodási Vállalat kerté­szeti üzeme idén tavasszal is, nagy erőkkel igyekszik szeb­bé. barátságosabbá tenni környezetünket. A kertészet dolgozói főleg az új lakó­telepeken ültettek el több ezer cserjét, fát. Ezek nagy részét ajándékba kapták a Hazafias Népfront helyi bi­zottságától és az erdészettől. A Rákóczi fejedelem úton hézagos betonlapokra cse­rélték azt a murvát, amely a járda, és az úttest között volt. Kicserélték a virágokat is, közel kétezer árvácska, és bellisz került a betonvá­zákba. Nagy segítséget je­lentett a lakosság és a Szán­tó Kovács János Gimnázi­um és Szakközépiskola mun­kája. Az intézményből na­ponta 30—40 gyerek dolgo­zott rendszeresen a város szé­pítésén. Kétezer munkanap Jelentős összeg a tovább- tanulásra A Nógrád Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, fel­adatainak hatékonyabb, ter­melékenyebb és gazdaságo­sabb elvégzése érdekében nagy gondot fordít a fel­nőttdolgozók képzésére, to­vábbképzésére. Az elmúlt két évben és az idén felső­fokú oktatásba _ 1.0-en kap; csoI0dtakn.be, , a, .középiskolai képzésben 43-an vettek részt, a képesítést nyújtó. tanfo­lyamokon 157 volt a beis­kolázottak száma, a tovább­képző tanfolyamokon pedig ötszáz. A tanulásban részt vevők tanításával kapcsolatos költ­ségek az elmúlt két évben elérték az 1 millió 200 ezer forintot. A felhasznált mun­kaidőalap pedig évente két­ezer munkanapnak felel meg. 4 „ZSIBONGÓ" A zajok tökéletesek voltak. Élettiűek. Csissz-csossz — a léptek, majd, klapp, klapp. Aztán megint csiszi-csoszi. Aztán klipp-klapp is. Mintha egy hangjátékból áradtak vol­na ki. És ajtónyitás-csukás csitt- esattjai is. Élethűen fölerő- sítve. Energikus kézre valóan. Hadd' hallja, aki befülel, csak hallja meg a fickó: itt itthon vannak. Itthon és ébren. A csapzúgás, a vízcsobogás, a zuhany paskoló • hangjai. Elsőrangúak. Dudorászással, énekfoszlányokkal beszőve. Hát ez az. Igv tökéletes az illúzió. Diszkrét rádióhang, fölérősödés, maid gyors elhal­kulás. Mint, mikor a keresőn csavarintgat az ember. Be­úszik egy hatalmas erejű te­nor. Jó. Élethűbb n"m is lehetne. Dafoányi Ödön elégedett volt. Amerikából hozta a ké­szüléket, öccse segítségével bukkant rá és vette meg. Kin* is csak most kezd elter­jedni. Príma. Kapkodják majd, mint a cukrot. Porszívó zúgása. Mély. fe­nyegető morgás, elárasztja a lakást. Ettől aztán visszahő­kölhet a betörő úr. Nemcsak hogy itthon és ébren vannak. Takarítanak is, Klipp-klapp, klipp-klapp. Dabányi próbálta szabályozni a „zsibongót”. így becézte, öccsenek is tetszett a név. De legjobban az tetszett mind­kettőjüknek, hogy egyszer csak erős, fémes csattanás zárja le a slattyogó hangokat.' Ke­mény, fenyegető fegyverhang: a lövésre felhúzott pisztolyé. Dabányi Ödön elégedett volt. Noha — és ezt meglepve kons­tatálta — nem múltak el a félelmei. Ahányszor elment hazulról, beállította a zsibon­gót, de amikor hazaérkezett, valami olyasféle érzés kerí­tette hatalmába, hogy valaki, valaki idegen jár-kel, tesz- vesz, tusol-pacskol, porszívó­zik a lakásában. S. mikor egyszer a pisztoly závárhang- jára ért az ajtóhoz, alig bír­ta a józan ész érveivel lecsil­lapítani őrülten dobogó szívét. Belemarkolt a félelem: őt vár­ják ott, csőre töltött fegy­verrel. Hovatovább csak akkor volt nyugodt, ha otthon ül­dögélt, zsibongója társaságá­ban, és magányát meghitt zsongással vette körül a drá­ga szerkezet. Dabányi Ödön­nek senkije sem volt, a ba­rátságot kamaszkori gyenge­ségnek tartotta, s e szellem­ben igyekezett is elfelejteni még élő barátait. A holtakat könnyebb volt, mert azok soha nem jelentkeztek. Da­bányi immár csak a taka­rékkönyvekkel szeretett ba­rátkozni, egyre nagyobb ár­nyékot vető öreg napjainak védőszárnyait látta a szét­nyíló feszes lapokban, me­lyekről szép összegek, biztató summák tekintettek rá. Klapp-klapp. Csissz-csossz. Crrkk, zzrkk. Trallala. Zuúú- zum! A zsibongó szinte örökké szólt. Dabányinak egyik este elszorult a szíve a gondolat­ra: mi lesz. ha elromlik? Ki se tudja cserélni a hibás al­katrészt. Ettől fogva ritkáb­ban kapcsolta be. Kímélte. De a szívéről a szorongás csak nem múlt el. Rátelepe­dett. Főként, ha a léocsőház- ban kopogtak a nehéz. ke- ménv léptek. És ez sokszor, sokszor ismétlődött. Megáll­tak. Szuszodés. csörrenés. Ta­lán az álkulcsot veszi elő a... Dabányi Ödönnek eszé­be se jutott, hogy a harma­dik emeleti kaptatóra érvé, mindenkinek jólesik kifújnia magát. Ott, az ajtaja előtt. Egyszer, egy szürke, esős déleiőttön elmenni készült. Nehezek voltak a mozdulatai, a bal karját alig bírta emel­ni, ráadásul kinzó fájdalmat érzett az állkapcsában. Éle­sen sajgóit a két hátsó foga. Mintha fogó markolná őket. Azért csak elindult! A boltba. Tejért, kifliért. Már kilépett az ajtón. amikor átvillant rajta: be kell kapcsolni a zsi­bongót. A szívét m^markoU.a az a jól ismert é-zés, No, még jó. hogy eszébe jutott. Ráhajolt a riasztókészülékre. Kicsit megszédült, míg a gombot benyomta. Aztán megpróbált fölegyenesedni. Nem tudott Valami rejtélves erő összerántotta. egvetlen fáid görcsbe merevítette. Végi ezuhant a szőnyegen. Meghalt. De kísérteti éptei aztán is ott klapoogtak még. kísértet- énekhangja és -rádiózása be­töltötte a szobát És mélven. fenyegetően zúgott a porszí­vó. és néha kemény. fémes csattanás zárta le a zajskálát. A drága riasztókészülék tö’-éiptes volt. És a szomszédban, fönn és lenn néha mocfkérdezték egv- méstól fl f»-i»k és faiesértek* hát °z a csodabogár sohase alszik? Simái Mihály A tudományok doktorai, kandidátusai A Magyar Tudományos Akadémia székházában a na­pokban adta át Szabó János, az MTA Tudományos Minő­sítő Bizottsága elnöke a dip­lomákat annak a nyolcvanöt kandidátusnak és doktornak, aki az utóbbi hónapokban szerezte meg tudományos mi­nősítését. Az Akadémián ez esemény kapcsán az MTI munkatársé, nak elmondták: a tudomá­nyokban az utóbbi évtize­dekben végbement rohamos fejlődés felfokozta a tudomány jelenlétét, megsokszorozta súlyát a mindennapi életben. A. magyar tudománypolitika arra törekszik, hogy a tudo­mányos alkotás tárgyi körül­ményei, anyagi lehetőségei, a kutatás szabadsága az elért eredményekkel arányosan növekedjék. A kutatók által elért tudományos fokozat nemcsak további eredmények elérésére, hanem a tudomá­nyos közéletben, az utánpót­lás nevelésében, a színvonalat védő értékelésben való rész. vételre is kötelez. Az utóbbi egy évben a tudományok doktoraivá 99, kandidátusaivá 514 szakem­bert minősítettek. többet, mint amennyit az ezt meg­előző esztendőben. Ebben az időszakban is főleg társada­lom- és természettudományi szakemberek pályáztak tu­dományos fokozatra. Több­ségük doktori, kandidátusi értekezésében napjaink fon­tos gazdasági kérdéseire ke­resett választ, illetve műszaki alkotásokat ismertetett. Té­májuk volt többek között a szocialista gazdasági mecha­nizmus jellemzői és fejlődése, a piaci viszonyok szervezése, tervezése, a gazdaságirányí­tási reform, valamint az ál­lami vállalattal, a munka- vállalókkal kapcsolatos, . il­letve keresetalakító mecha­nizmusok, a magyar gazda­ságban. Az orvostudósok kö­zül is számosán védték meg tudományos értekezésüket, ötá is jobbára a gyakorlatban; vagyis a gyógyászatban hasz­nosítható kutatási, vizsgá­lati eredményeiket terjesz­tették elő. Műszaki és mező­gazdasági szakemberek kö­zül viszonylag kevesen pá­lyáztak magasabb tudomá­nyos minősítésre. A kevés irodalmár, filozófus pályázó többsége elvont elméleti prob­lémákat fejtegetett, kevesen reagáltak napjaink jelentős társadalmi, irodalmi problé­máira — mutattak rá az Akadémián. Számosán külföldön szeJ reztek tudományos fokoza­tot. Magyar ösztöndíjjal vet­tek részit magas fokú tovább­képzésben, főleg a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK- ban, Bulgáriában, néhányan pedig Kubában, illetve nyu­gati országokban. Többen külföldi ösztöndíjban része­sültek. Országunkban külföldi szakemberek is gyarapították képzettségüket. Az utóbbi két évtizedben a fejlődő ország­beliek közül 460-an szereztek tudományos minősítést. Egy időben csaknem 200 egyete­mi diplomás tanul 3—4 évig tudományos intézményeink­ben ösztöndíjjal, vagy saját költségén. Többségük egyip­tomi, iraki, szíriai, dél-jemi- ni, szudáni, líbiai, tanzániai, de van köztük bangladesis és uruguayi is. Az ösztöndíja­sok legtöbbje közgazdasági, mezőgazdasági, biológiai, mű­szaki ismereteit gyarapítja. Tudományos munkásságuk­kal —, miként ezt értekezé­seik is bizonyítják — hazá­juk gazdasági, társadalmi problémáinak megoldását kí­vánják elősegíteni. Nyugati országok — Anglia, Ausztria, az NSZK; Portugália — egyes szakemberei is országunkban szereztek tudományos minősí­tést. (MTI) Elektromos A Német Demokratikus Köztársaságban kifejlesztett újfajta villamos rovarirtók­ban elektródpárokból álló rács előtt haladnak el a legyek. Ennek során csökken a szigetelő ellenállás — spon­tán — szikrakisülés megy vég­légifpMszlífó be a légy testén át. A 3—8; kilovoltos nagyfeszültséggel működő berendezést főként az állattenyésztő gazdasá­gokban használhatják ered­ményesen a légyállomány megtizedelésére. Örvendetes tényező, hogy Nógrádsipeken minden kisgyer­mek elhelyezését tudják biztosítani a község „óvodájában, ahová 29 lurkó jár naponta. A szakképzett óvónők az óvodai nevelési program alapján foglalkoznak a gyer­mekekkel három csoportban. Alsó képen Kiss Józsefné ve­zető óvónő matematikafoglalkozást tart a középső cso­portosoknak, míg felső képeinken a legfiatalabb korosz­tály játékokkal és mesehallgatással tölti el napjai nagy részét. (Rigó Tibor felvételei) NÖGRAD — 1986. május 5- hétfő 5

Next

/
Thumbnails
Contents