Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

Nógrádi KlSZ-etek a kongresszusról A határozat annyit érf amennyi megvalósul belőle Országszerte nagy figyeljem kísérte a KISZ múlt hét vé­gén tartott XI. kongresszusát. Az újságok, a rádió, a tele­vízió tudósításai révén min­denki betekintést nyerhetett a kiemelkedő jelentőségű ta­nácskozás munkájába. Nóg­rádi KISZ -szervezetek véle­ményéből nyújtunk most át egy csokrot olvasóinknak. Keressük a kiutat (Delia Harisnyagyár, Bá- tonyterenye) Kissé formálisnak tartjuk a kongresszus plenáris ülését. Sok hozzászólás általánosságo­kat tükrözött. Kevesen vol­tak, akik konkrét kiutat ke­restek a feladatok megoldá­sában. Mindenki fontosnak tartja a megújulást. Várjuk a nagy változást, reméljük si­kerülni fog. Kevésnek tartot­tuk a kongresszusról szóló televíziós műsort. Ügy érez­rük, hiányosán ismertették a hozzászólásokat. Több tudó­sítást vártunk a szekcióülé­sekről, különösen az iparban és szolgáltatásban dolgozó­kéról, ahol jó viták alakultak ki. Egyetértettünk a legfonto­sabb dolgainkról szóló meg­fogalmazásokkal, mint a po­litikai jelleg erősítése, a ma­gasabb követelménytámasz­tás. Mi is úgy gondoljuk, kell, hogy legyenek jelképeink, a kádermunkánál az alkalmas­ságot tartsuk szem előtt, a párttag KISZ-esek jobban képviseljék a pártban az if­júsági mozgalmat. Igaz. országosan csökkent « munkások körében a KISZ- taglétszám, de ez nálunk nem jellemző. Sőt, úgy érezzük nőtt a KISZ tekintélye. Rö­viden az a véleményünk, hogy a KISZ még mindig csak keresi a kiutat, amely a megújuláshoz vezet. Egyértelművé váltak céljaink (Szántó Kovács .János Gim­názium és Szakközépiskola, Balassagyarmat) A kongresszuson elhangzott hozzászólások gyakran tartal- maztaik olyan véleményeket, amelyek megegyeznek a mi elképzeléseinkkel. Ennek na­gyon örültünk. Tetszett, hogy a kongresszus hangulata nem értekezlet! kedélyeket tükrö­zött, hanem fiatalos lendü­letet árasztott. Azt a lehető­séget viszont, hogy fiatalok szólhattak fiatalokhoz, még jobban ki lehetett volna hasznláni. Azért volt fontos ez a tanácskozás, mert egy­értelmű, mindenki számára közérthetőbbé tette az új­jáalakuló KISZ céljait. Sze­rintünk is nyitottabbá kell tenni a szervezetet. A belső munkáról több tudomást kell szereznie a környezetnek, s a tagságnak nemcsak saját szervezetében kell tevékenv- kedn'e. hanem összefogva másokkal. Csak az maradjon KISZ-tag aki elfogadia az alapszabályokat. és aktívan részt vesz a mozgalomban. Reméljük. a kong-esszuson elhangzottak nemcsak szavak maradnak. tet+okVipri is meg- nyilvánulnak majd. A felelősség komoly vállalásával (Öblösüveggyár, Salgótarján) Ahhoz, hogy igazán felelő­sen véleményt mondhassunk a kongresszusról, meg kell várni, amíg napvilágot látnak a végleges dokumentumok. Ügy érezzük, amit a sajtóból megtudtunk, még nagyon ke­vés. Egyébként úgy véljük, hógy irányelvek, irányvonalak fogalmazódtak meg. Több konkrét feladat meghatáro­zását vártuk. Kár, hogy a salgótarjáni nagyüzemeket nem képviselte küldött a kongresszuson. Egyébként na­gyon tetszett Pozsgay Imre hozzászólása, mert őszintén beszélt a hibákról. Abban pe­dig messzemenően egyetértünk vele, hogy stafétát átvenni az idősebb nemzedéktől csak a felelősség komoly vállalá­sával lehet. Végezetül: azt gondoljuk, most is áll a régi igazság miszerint minden határozat annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Reméljük az útkeresés nem marad so­káig az. Megtalálni a közös szálakat (Madzsar József Kórház- Rendelöintézet, Salgótarján) Jelenleg nem egyértelműen tisztázott népgazdaságunkban az értelmiség helye, szerepe. Tudjuk, hogy problémáik megoldása nem elsősorban a KISZ feladata, de mindabból ami eddig a kongresszuson történtekből nyilvánosságra került, úgy tűnik, nem tu­dott igazán irányt mutatni abban, hogv az értelmiség funkciója a helyére kerül­jön. Mindenképpen szüksé­gesnek tartjuk —, mint ez a kongresszuson is megfogal­mazódott —, hogy szorosabbá váljon a kapcsolat az értel­miség különböző csoportjai között, hisz sok a közös gond, legyen valaki akár orvos, akár mérnök. Meg kell talál­ni a közös szálakat, s ezeket közösen továbbvinni. Jó lett volna, ha több igazán fiatal kap szót. Ha az ő munkájuk — kikerülve az iskolából — értékesebb, értelmesebb lesz, az őket követő korosztályoké is az lehet majd. Jónak tart­juk, hogy megfogalmazódott az egyetemek és főiskolák közötti kapcsolat fontossága, s az, hogy legyen átmenet a pályakezdők számára az is­kola ég a munkahely között. Szívesen hallottunk volna többet az egészségnevelésről, hiszen az egészségtelen élet­vitel, a káros szenvedélyek elharapódzása ma a fiatalok körében is az egyik elsőren­dű gond. Természetesen min­den kongresszus általánossá­gokban gondolkodik. Remél­jük, a küldöttek hazatérve továbbviszik ezeket, s rájuk építve határozzák meg a konkrét helyi feladatokat. Végül is. az a lényeges, amit tettekben le tudunk termi az asztalra. Kovács Erika Bőv^ette tevékenységét n Nógrád Megyei Patyolat Vállalat a PÁVA Ruhagyár ré­szére bérmunkában női ruhákat varrnak, s a fióküzletek­ben árusítják a termékeket megyeszerte. Az alaptevékeny­ség iS tovább bővült a háznál történő szőnyegtisztítással. Az év második felére tervezik a kárpittisztitást — ugyan­csak háznál. Kakukk Miklósné, Kuris Dóra és munkatársaik varrják a női ruhákat. A háznál történő szőnyegtisztitást Telek Violetta végzi. (Bábel L. felv.) Újabb vedeli természeti érték a Hajdéságban Újabb természeti értékeket helyezett védelem alá a Haj- dú-Bihar Megyei Környezet­és Természetvédelmi Bizott­ság. Közülük a legjelentősebb a Berettyóújfalu és Mezőpeterd határában levő 524 hektáros bihari legelő. Az itteni száraz szikes és löszfoltokon ki­alakult növénytársulások meg­egyeznek, vagy nagyon ha­sonlítanak a Hortobágy nö­vényzetéhez. A fészkelő és átvonuló madárfajok közül gyakori a térségben a nádi poszáta, a nádi sármány, a sárga billegető, a goda és a cankó. A környező vidékről bejár a túzok, s fészkelőhe­lyei vannak itt a hantmadár­nak és a búbosbankának. Védelmet kapott a hajdú- böszörményi határban egy 16 hektáros gyertyános tölgyes, és Hajdúdorogon egy 160 évesre becsült, hatalmas, szép formájú kocsányos tölgy, amelynek a magassága hu­szonnégy, törzsének körmére­te pedig 240 centiméter. Ugyancsak védettnek nyilvá­nítottak egy kocsányos töl­gyet a Sárrét szélén, a nagy. rábéi határban. Ez a fa a szakemberek szerint mintegy kétszázötven éves. egészséges törzse 430 centiméter kerü­letű, szabályos koronája pe­dig húsz méter magasra nyú­lik. NÓGRÁD AZ OLVASÓ Színvonalasabb utasfájékoztatást és forgalmat Folytatjuk a NÓGRÁD-fórumra érkezett olvasói kérdé­sek megválaszolását. Huszák Artúr, a Nógrád Volán igaz­gatója ezúttal a tömegközlekedéssel és a gepjárművezetök helyzetével kapcsolatos érdeklődésekre adja meg a fele­— Mit tesznek az utasok tájékoztatásának, a forgalom színvonalának javításáért? — Az utastájékoztatás és a forgalom színvonala mun­kánk végzésének két minő­ségi mutatója. Az utastájékoz­tatásban gondoskodunk ar­ról, hogy autóbusz-állomása­inkon, megállóhelyeinken és a forgalmi utazószemélyze­teinken keresztül nyújtsunk megfelelő felvilágosítást. A főútvonalakon lévő megálló­helyeken és a helyijárati au­tóbusz-megállóhelyeken időt álló utastájékoztató táblá­kat helyeztünk el. Ebben az évben a megye területén lé­vő valamennyi hagyományos típusú megállóhelyt jelző táb­lát új típusúra cseréljük ki. A közeljövőben utastájé­koztatásunkat autóbusz-állo­másainkon is szeretnénk mo­dernizálni, ehhez igénybe vesszük a számítástechnikát is. — A forgalom színvonala döntően függ az autóbuszok műszaki és esztétikai állapo­tától. Sajnos, autóbusz-állo­mányunk 40 százaléka nullá­ra amortizálódott, de nagyobb költségfelhasználással bizto­sítjuk azok műszaki színvo­nalát. Tervezzük az esztéti- kusabb megjelenés érdeké­ben festőműhely üzemebe helyezését is a VII. ötéves terv folyamán. — Mikor lesz ismét körjá­rat a Beszterce-lakótelepen? — A Beszterce-lakótelepen eddig helyijáratot nem köz­lekedtettünk. Ennek közle­kedési feltételei nincsenek biztosítva. A közeljövőben nem is tervezzük a körjárat beindítását. A lakosság köré­ben is felmérést végeztünk és a Beszterceriakótelepiek véleménye ebben a kérdés­ben megoszlik. A felmérés­ben nyilatkozók döntő több­sége — a gyaloglási távolsá­got is figyelembe véve — a távlatokban sem javasolja a lakótelepen belül helyi közle­kedés kialakítását. — Milyen részt vállal a Volán az idegenforgalom fel- élénkítésében? — Vállalatunk — adottsá­gaiból adódóan — elsősorban a belföldi turizmusban te­vékenykedik. 1985-ben mint­egy 8000 különjáratot indí­tottunk, ennek egy részének célja a diákok szervezett uta­zása volt. A tanulmányi ki­rándulások mellett nagy­számban szervezünk kulturá­lis programokat (budapesti színházlátogatásokat), továb­bá sportprogramokat, részt vállalunk az iskolák salgó­tarjáni úszásoktatásának szervezésében. Az idegenfor­galom felélénkítése érde­kében kedvezményekkel se­gítjük az autóbuszos turiz­mus fejlődését. Diákoknak szezonban és szezonon kí­vül, egyéb utasainknak el­sősorban a holtszezonban biz­tosítunk kedvezményt. A megyei társ idegenforgalmi irodákkal, utazási irodákkal, napi munkakapcsolatot épí­tettünk ki, feladataik meg­oldását autóbuszokkal segít­jük. Az új, korszerűbb igé­nyeknek megfelelő irodánk megnyitásával, melyre várha­tóan 1987. évben kerül sor, szeretnénk a bel- és külföldi tarizmusból még nagyobb részt vállalni. — Hogyan ösztönzik dol­gozóikat a jobb munkavég­zésre? — Autóbusz-vezietói nk fi­zetése teljesítménybér-rend­szeren alapul. A teljesít­ménnyel arányos bérezés a menetrend szerinti közleke­désben arra ösztönzi a gép- járművezetőinket, hogy a ré­szükre kijelölt járatokat el­végezzék. Az üzemanyag­megtakarítást is jelentős mértékben támogatjuk. Er­re a célra autóbusz-vezető­inknek 1985-ben közel két­millió forintot fizettünk ki. A „Dolgozz hibátlanul V’ moz­galomban eredményes mun­kát végzők számára havonta, 300—500 forint jutalmat fi­zetünk ki. Jogos utaspanasz, az utastájékoztatás elmulasz­tása és egyéb forgalmi fe­gyelmezetlenség esetén ezt az összeget arányosan megvon­juk. — Igaz-e a hír miszerint megszűnik a Volán-taxi? — A magánfuvarozók be­lépésével versenyhelyzet ke­letkezett a fuvarpiacon. Vál­lalatunk nem vonult vissza a területről. Korszerűsítet­tük e tevékenységünket, 1982 óta szerződéses formában vé­gezzük a személy- és teher­taxi-fuvarozást. A fuvairpisri con azonban nem egyenlőéig a versenyfeltételek, ezért taxitevékenységünket jeJ lenleg fejleszteni nem kíván­juk. de a megszüntetését sem tervezzük. — Milyen a baleseti helyi zet a vállalatnál? — A vállalat az elmúlt időszakban — az üzemben­tartói felelősség alapján is — a baleset-megelőzés érde­kében kiemelt figyelmet fordított a személyi- és tárgyi feltételek biztosítására. A tízmillió kilométerre jutó vétkes személyi sérüléses közúti balesetek száma 0.79 volt, még .1000 gépjárműre 4.14 személyi sérüléses köz­úti baleset jutott. 1986. év eltelt időszakában mindösz- sze két személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoz­tunk, a közel 800 gépjármű­vünkkel. A bekövetkezett bal­esetek vizsgálata, az okok elemzése során egyértelmű­vé vált, hogy a személyi té­nyezők javítását, a felkészült­ség fokozását, az egyéni fele­lősségérzet kialakítását, a széles körű társadalmasítást kell előtérbe helyezni. — Milyen a rehabilitációs tevékenység a Volánnál? — Vállalatunk mintegy 2500 dolgozója közül 101-nek megváltozott a munkaképese sége. A megváltozott munka­képességűek közül 65 főt re­habilitálni kellett, vagyis olyan munkakörbe helyezni, ahol meglévő munkaerejüket 100 százalékosan hasznosíta­ni tudják. Az e célra felépfe tett rehabilitációs munka­helyünkben való foglalkoze tatáson túl egyéb munkahe­lyeket is kijelöltünk, ahol a rehabilitált dolgozókat el lehet helyezni. Jelenleg min­den tárgyi feltétellel rendel­kezünk ahhoz, hogy foglalkoz­tatni tudjuk minden meg­változott munkaképességű dolgozónkat. A foglalkoztatás legnagyobb gondja a jövede­lemcsökkenés megakadélyeri zása, illetve mérséklése, melvd hez a részesedési alapunkból elkülönített rehabilitációs • alapot képeztünk. A legjob­ban rászoruló dolgozóink ré­szére korábban havi 600 fo­rint, jelenleg 800 forint bér- kiegészítést fizetünk a jöve­delemcsökkenés ellensúlyo­zására. melyet a vállalati re­habilitációs bizottság egyénen* kénti elbírálással dönt el. , Felújított Alaposan megváltozott a Komárom környéki tanyák és puszták képe, javultak az ott lakó csaknem kétszáz család életkörülményei a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát ugyanis az elmúlt öt évben folyamatosan rendbe tette 17 külső települését. A leromlott állapotú egy­kori cselédlakásokat lebon­tották. több mint százat pe­dig tetemes ráfordítással felújítottak, komfortosítottak. így ma már egészséges, ké­nyelmes lakásokban élnek azok a pusztai emberek, akii két odaköt a munkájuk. Ki­csinosították a tanyák kör­nyezetét is. Ehhez a kombinát nagy mennyiségű facsemetét és virágpalántát vásárolt, dolgozói pedig 36 ezer órányi társadalmi munkát végeztek. A bontás miatt elköltözött családok több mint 3 millió forint lakásvásárlási, illetve -építési kölcsönben része­sültek. Hasonló összeget for­dítottak a dolgozók szervezett puszták étkeztetésének megbldáaára. Négy pusztai településen a komáromi áfésszel közösen ABC-boltot és presszót építet­tek. A nagyszabású felújítási program a Giczv-pusztai kas­tély ■ helyreállításával feje­ződött be. Itt alakították ki a kombinát szocialista brigád­jainak oktatási és művelődé­si központját, több mint hét­millió forintért. A létesít­ményt a kollektívák a közel­múltban vették birtokukba. Tervezik a kastélyban. egy agrártörteneti múzeum lét­rehozását is. amelvhez máris nagyszámú régi mezőgazda­sági szerszámot gyűjtöttek össze. Van köztük ökörjárom, lójárgány. parasztkocsi, elevá­tor. többféle eke és daráló, valamint ma már múzeumi darabnak számitó egykori Hoffer-traktor. Védőerdő a Kis-Balatonnál A Zalai Erdő- és Fafeldoi- gozó Gazdaság dolgozói befe­jezték a kis-balatoni tározó körüli fásítást. 50—200 mé­ter szélességű erdősávot tele­pítették. amelynek az összte­rülete négyszáz hektár. A mélyfekvésű területeden víz­tűrő fehérfűzt és égerfát, máshol kocsányos tölgyet és magaskőrist ültettek, közé­jük pedig bokor alakú fűzt, hogy a növényzet valóságos zöld fügaönvt alkosson. Bala- tonmagyaród község határá­ban, a háromhektáros kánya­vári szigeten is befejeződött annak a ligetnek a kialakítá­sa. ahonnan két kilátóról te­kinthetik meg a hatalmas víz­felületet és madárvilágát az érdeklődők. A szigetre 30 méteres gyaloghíd vezet, s beiáratánál autóbuszok szá­mára is alkalmas parkoló várja a látogatókat. 1 NÓGRÁD — 1986. május 28-, szerda 'i

Next

/
Thumbnails
Contents