Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

Helmut Kohl fogadta Havasi Ferencet Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kedden bonni hi­vatalában fogadta Havasi Fe_ rencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát. Az őszinte és szívélyes lég­körű megbeszélésen a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk helyzeté­ről, s megvitatták az NSZK és Magyarország kapcsolatait, beleértve a gazdasági együtt­működés kérdéseit. Megálla­pították. hogy a politikai, gazdasági, kulturális és egyéb államközi kapcsolatok minden területen jók és kiegyensú­lyozottan fejlődnek. A nemzetközi politika idő­szerű kérdéseinek megtár­gyalásakor szorgalmazzák a kelet—nyugati kapcsolatok elmélyítését. Kölcsönösen ki­fejezték érdekeltségüket a gazdasági kapcsolatoknak a helsinki záróokmány elvei szerint történő fejlesztésében, a nemzetközi enyhülés folyat matának előmozdításában. Szintén egyetértettek ab­ban, hogy a kis és közepe* országok is cselekvőén hoz­zájárulhatnak a nemzetközi kérdések megoldásához, az enyhülési folyamat erősítésé hez. Havasi Ferenc, a baden- wüttembergi tartományi mi­niszterelnök meghívására tan tózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban. A Helmut Kohl kancellárral folytatott megbeszélésen részt vett Hor­váth István, bonni magyar nagykövet is. Kedvező a tanácskozás mérlege Magyar vélemény a berni konferenciáról A tanácskozás mérlege ösz- szességében kedvező, a kon­ferencia hasznos tárgyalási tapasztalatokat adó fórumnak bizonyult — állapította meg keddi felszólalásában Demus László, a magyar küldöttség vezetője. A nemzetközi hely­zet feszültségei közepette is lehetséges, szükséges az eu­rópai együttműködés folya­matának fenntartása, fejlesz­tése és ennek fontos alkotó része az emberek, az intéz­mények, a szervezetek közöt­ti kapcsolatok szélesítése — hangoztatta. A berni tanács­kozás így megerősítette a bu­dapesti kulturális fórumon kialakult kedvező irányzato­kat — mindenekelőtt annak felismerését, hogy az emberi jogi és a humanitárius vo­natkozásokhoz is kapcsolódó együttműködés kialakítása bonyolult és hosszú távú, de szükséges feladat. A magyar küldöttség — mutatott rá — figyelemre méltónak tartotta a ki- és beutazások szabályozásával, az egyes országok vízumgya­korlatával kapcsolatos esz­mecserét, fontosak voltak az egymás országaiban való tar­tózkodás feltételeit érintő kér­dések, hasznos eszmecserére került sor a családegyesítés, a vegyes bizottságok kérdései­ről, a sport*, az ifjúság-, az intézmények és szervezetek közötti kapcsolatokról. A ma­gyar gyakorlat tapasztalatai­nak bemutatása remélhető­leg hozzájárult az építő vi­tához — mutatott rá a ma­gyar küldöttség vezetője, hangsúlyozva r a fenti tanul­ságok eredményessé teszik a berni tanácskozást, írásos do­kumentum elfogadása nélkül is. Vlagyimir Lomejko sajtótájékoztatója Az Egyesült Államok által a stockholmi és a berni kon­ferencián tanúsított magatar­tást bírálta kedden Vlagyi­mir Lomejko, a szovjet kül­ügyminisztérium szóvivője. Elmondta továbbá, hogy Gor­bacsov főtitkár tovább kőnk. retizálta Nagy-Britanniának tett fegyverzetkorlátozási ja­vaslatát. A stockholmi konferencia soros ülésszaikának közelmúlt­ban történt befejezésével ösz- szefüggésben a szóvivő kifej­tette, hogy a szovjet álláspont szerint ennek a konferenciá­nak fontos szerepe lehetne az európai politikai problémák megoldásában. A Szovjetunió siíkraszáll annak érdekében, hogy az értekezlet pozitívan záruljon. A lehetőség erre megvan, sajnos, az Egyesült Államok és egyes szövetsége­sei kiagyalt ürügyekkel aka­dályozzák a közösen elfogad­ható megállapodás kidolgozá­sát. Az emberi kapcsolatokról tartott berni konferencia be­fejezéséről Lomejko elmond­ta, hogy az Egyesült Államok váratlanul, a zárószakaszban meghiúsította a közös köz­lemény elfogadását. Megálla­pította, hogy az Egyesült Ál­lamok ezzel a durva lépésé­vel nem vette figyelembe az európaiak akaratát és aláak­názta az összeurópai folya­matot. Lomejko elmondta, hogy a Moszkvában tartózkodó brit parlamenti küldöttség előtt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy ha Nagy-Brdtannia hivatalo­san elhatározza területén lévő atomfegyvereinek felszámo­lását, akkor a Szovjetunió kész volna egyenértékű mó­don csökkenteni saját nuk­leáris potenciálját. Ha pedig más országok atomfegyvereit is eltávolítaná területéről, ak­kor a Szovjetunió megfelelő garanciákat adna arra. hogy szovjet atomfegyvert nem irányoznak Nagy-Britanniára. Lengyel—csehszlovák csúcs Ülésf tartott a megyei tanács vb 1 (Folytatás az 1. oldalról.) ezek megoldásában segítse, felkészítse a helyi testülete­ket. Több egyéb mellett vé­gül azt kérte a megyei párt- bizottság titkára: a pásztói tanács végrehajtó bizottsága folytassa a tudatos városépí­tést, s ebben a munkában le­gyen következetes. A széles körű vita után a testület a tájékoztatót, s a meghatáro­zott további feladatokat egy­hangúlag elfogadta. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága ezek után az alkoholizmus elleni tevékeny­ség helyzetét és az ezzel kap­csolatos feladatokat össze­gezte Koczka Lajos megyei alkohológiai titkár előter­jesztésében, e napirend vitá­jában részt vett Kállai László, ez Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság titkárságának mun­katársa. A testület végezetül elfogadta a tanácsigazgatás korszerűsítésének 1986—1990 évi megyei programját, dr. Szita András szervezési és jo­gi osztályvezető előterjeszté­sében. Az utóbbi napirendek részletes összegzésére vissza­térünk. Sikeres magyar napok Japánban ' „Rendkívül sikeresnek ítél­jük a Japánban tartott ma­gyar napok rendezvényeit. Maximálisan teljesítettük azt a célkitűzésünket, hogy be­mutassuk: milyen a mai ma­gyar kortárs művészet”. — hangsúlyozta az MTI tokiói tudósítójának adott nyilat­kozatában Tanimoto Kazujuki egyetemi professzor a magyar napok japán szervezőbizott­ságának főtitkára, a Japán— Magyar Baráti Társaság ve­zetőségének tagja. A professzor hangsúlyozta: „A magyar napok fő sziget­országi szervezője, a Ja­pán—Magvar Baráti Társasé® számára a rendezvénysorozat tö’-'éne'rp' jelentőségű ese­mény volt. Varsóban kedden aláírták Lengyelország és Csehszlo­vákia 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési programját. A dokumentumot Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács el­nöke és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, állam­A korábbi, szinte remény­telennek tűnő helyzet után némileg javulni látszik a megegyezés perspektívája Közép-Amerikában. Az érin­tett országok államfői csúcs­találkozójuk végén végül is aláírták az esquipulasi nyilat­kozatot, s ezzel de facto el­ismerték, hogy megteremt­hető az egyetértésnek az a minimális szintje, amely a válság békés rendezéséhez szükséges. Várható, hogy új lendülettel folytatja munká­ját a Contadora-csoport is, s röviddel a csúcstalálkozó után, máris megszületet az első konkrét javaslat. Daniel Ortega nicaraguai elnök ezúttal konkrét lesze­relési indítványt terjesztett a közép-amerikai országok elé. A dokumentum, amelyet az esquipulasi konferencián ad­ták át az érintett tv' itiku­fő látta el kézjegyével. Gus­táv Husák délelőtt érkezett baráti munkalátogatásra a lengyel fővárosba. Amint a négyszemközti tárgyalás után aláírt megállapodásból is kitűnik, a fő téma a két ország gazdasági együttmű­ködésének bővítése volt. Gustáv Husák az esti órák­ban hazaérkezett Prágába. Új lendülettel soknak, tartalmazza azt a listát, amelyre Managua ál- lásíoglalása szerint ki kellene terjeszteni a íegyverzetkorlá- tozasi tárgyalásokat. Ortega sajtóértekezleten ismertette a javaslatot. Részletesen felso­rolta a repülőgépek és nehéz- fegyverek azon típusait, ame­lyekre mennyiségi korlátozást kellene’ bevezetni, s azokat a támaszpontokat, repülőtere­ket, amelyekről szintén tár­gyalni kellene. Bár a nica­raguai vezető előrebocsátotta, hogy nem lehet szó a több oldalról fenyegetett hazájá­nak lefegyverzéséről, figye­lemre méltó részlet, hogy ép­pen a „militarizálódássaí” vá­dolt Nicaragua állt elő ilyen jellegű javaslattal. Az természetesen Esquipu- Ias előtt is világos volt, hogy a térség államai még az op­timális jó szándék feltetele­2 NÚCRÁD — ,1986. május 28., szerda | Az afrikai országok helyzetéről Megkezdődött az ENSZ- ülésszaka Az‘ afrikai országok válsá­gos gazdasági helyzetéről kez­dett tanácskozást az ENSZ- közgyűlése. A közgyűlés 13. rendkívüli ülésszakának ősz- szehívásáról még az elmúlt évben hoztak határozatot, hogy a tagállamok elősegítsék az afrikai országok súlyos gazdasági problémáinak meg­oldását. Afrika országainak nagy többsége még több nehézség­gel küzd, mint a fejlődő or­szágok jelentős része. Az af­rikai földrészt sújtó száraz­ság, s a következményeként számos körzetben állandósult éhínség megoldatlan gondok elé állított több országot. A cserearányok romlása gya­korlatilag valamennyi afrikai állam gazdaságát sújtja: ezek az országok főként nyers­anyagtermelők, s termékeik ára a világpiacon folyamato­san esik. Az afrikai országok így nem rendelkeznek megfe­lelő anyagi eszközökkel a szükséges fejlesztési prog­ram végrehajtásához. Mind­ennek összhatása még inkább rontja az amúgyis súlyos gaz­dasági helyzetet. A május 31-ig tartó rend­kívüli ülésszakon megfi­gyelők szerint nem lehet konk­rét akcióprogram kidolgozá­sára számítani, pedig az af­rikai államok ezt szeretnék elérni. A közgyűlés rendkívüli ülésszakán a tagállamok egy része magas szinten képvisel­teti magát. A magyar kül­döttséget Horn Gyula külügv- minisztériumi államtitkár ve­zeti. Horn Gyula május 28- án ismerteti az ülésszakon a magyar álláspontot. Küldöttség utazott Bukarestbe és Brüsszelbe A Román Szocialista De­mokrácia és Egység Front meghívására kedden Ribán- szki Róbert titkár vezetésével Bukarestbe utazott a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának küldöttsége. X Az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának ülésére Brüsz- szelbe utazott kedden a Ma­gyar Nemzeti Bizottság kül­döttsége. A csütörtökön kez­dődő háromnapos tanácsko­záson megvitatják az euró­pai biztonság időszerű kér­déseit a legújabb szovjet le­szerelési javaslatok fényében. Az eszmecserén várhatóan szó lesz a kelet—nyugati gaz­dasági együttműködésről és az európai együttműködési mozgalom idei feladatairól. zése esetén sem köthetnek megállapodást Washington beleegyezése nélkül. Most, a konferencia után, a frissen bejelentett nicaraguai javas­lat fényében még inkább nyilvánvaló kitől is függ va­lójában a közép-amerikai ren­dezés ügye. Az Egyesült Álla­mok kormánya mindeközben folytatja korábbi politikáját: aktívan támogatja a kontrák katonai akcióit, szidalmazza a sandinista rendszert, állan­dóan nyomás alatt tartja gaz­daságilag és politikailag ki­szolgáltatott szövetségeseit, nehogy kompromisszumos megállapodás születhessen a Fehér Ház érdekeit sértve. Az új lendület esélyt je­lent Közép-Amerika számá­ra. De csakis abban az eset­ben, ha végre Washingtonban is számba veszik a realitá­sokat és valóban kívánják a problémák békés igazságos és tartós rendezését. Horváth Gábor Barátaink életéből A LEMP X. kongresszusa előtt Ot éu táulcBtáből A LEMP X. kongresszusa a betetőzése lesz annak a hosszan tartó, példa nélkül álló ideológiai és szervező- munkának, amelyben a LEMP tagjainak és a párt szimpa­tizánsainak százezrei vesznek részt, s amelyet különösen a munkások körében végeztek. A párt és vele együtt az egész nép felmérést készített az 1981 júliusától, a LEMP IX. rendkívüli kongresszusának emlékezetes napjaitól máig megtett útról. Vészterhes napok voltak azok. Ahhoz, hogy sikerüljön megvédeni az élet mélyreható megújhodásának lehetőségét, és valóra is váltani azt. meg kellett védeni az alkotmányos rendet, a szocialista építés vívmányait, a szocialista ál­lamokhoz fűződő szövetségi kapcsolatokat. Most, teljes meggyőződéssel megállapít­ható. hogy mindezt sikerült megvalósítani. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt újjáépítette és kon­szolidálta sorait. A párttag­jelöltek sorában többségében vannak a fiatalok, elsősor­ban a munkások. 1985-ben a LEMP alapszervezetei 62 ezer 999 tagjelöltet vettek fel. A tagjelöltek többsége saját kezdeményezéséből kereste a pártszervezettel való kapcso­latot. Így például a szczeczini vajdaságban az újonnan fel­vett párttagok több mint fe­le 29 évesnél fiatalabb mun­kás és paraszt. A gdanski vajdaságban is emelkedő tendencia érvénye­sült a LEMP soraiban felvett új tagok és tagjelöltek terén. Hasonló jelenség tapasztal­ható az alsó-sziléziai rézme­dencében, Poznanban és a többi nagy munkásközpont­ban. A LEMP és a köréje tö­mörülő hazaifas erők sikerét hozták az 1984. évi tanácsi választások, és az 1985. októ­ber 13-i parlamenti váiasz* tások is. Stabilizálódott a népgazda­ság, amely az 1980—1982. években válságos időket élt át. Sikerült túlteljesíteni a 3 éves tervben (1983—1985) meghatározott célkitűzéseket. A nemzeti jövedelem a ter­vezett 10 százalékkal szem­ben 15 százalékkal emelke­dett. Szembetűnő eredménye­ket értek el a termelés anyag- igényességének csökkentésé­ben. és a mezőgazdaságban. Ugyancsak emelkedett a la­kossági fogyasztás (a 9—10 százalékos tervezettel szem­ben 13 százalékos növekedést sikerült elérni.) A IX. rendkívüli pártkong­resszus döntése a LEMP hosszú távú programja ki­dolgozására alapvető fontos­ságú. 2000-re Lengyelország több mint 40 millió lakosú ország lesz. Egy ilyen népes országnak lényeges szerepet kell betöltenie a kontinens gazdasági és politikai életé­ben. A pártprogram előirá­nyozza. hogv az elkövetkező 15 évben el kell érnie a nemzeti jövedelem legalább 75 százalékos növekedését. Ezt a célt mindenekelőtt a munkatermelékenység leg­alább 65 százalékos emelése biztosítja. Mivel kevés a rendelkezésre álló energia és nyersanyag, ezért a szóban forgó időszakban az energia- és anyagigények 30—40 szá­zalékos csökkentése .szüksé­ges. Ily módon valósítható meg az életszínvonal 50 szá­zalékos emelése. A gazdasá­gi és tudományos-műszaki haladás meggyorsításában nagy lehetőség a KGST-tag- országokkal folvtatott szoro­sabb együttműködés. Ezért a legfontosabb alapelv a szo­cialista államok közösségének sokoldalú megszilárdítása. Wlodzitnierz Piotrowskí KRESZ-iskola Elga Kiepe Riga 7-es számú óvodájában játékos KRESZ- foglalkozást tart a gyerekeknek. Az óvoda udvarában köz­lekedési park. A gyerekek egyik része pedállal hajtott autókban, mások „gyalogos­ként” vesznek részt a „for­galomban”.. A kereszteződés- ben óvodás „rendőr” irányítja a forgalmat. Az óvónő min­den gyereknek kis kártyát oszt ki. A közlekedési sza­bály ellen vétők rossz pon­tot kapnak. Játék a közlekedésrendé­szet javaslatára az ország sok óvodájában folyik. Larisza Ovcsarenko, a közlekedés­rendészet alezredese, a játék- KRESZ-ről a következőket mondja: — A játék létrejöttét az élet követelte meg. A gyalo­gosok igen fegyelmezetlenek. Hiába építjük az aluljárók tucatjait, hiába állítunk fel egyre több közlekedési lám­pát, mindez nem segít, ha va­laki fegyelmezetlenül kel át az úttesten az autófolyam kellős közepén. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb tragikus végű köz­lekedési baleset okai a gyalo­gosok. Éppen ezért már az óvodáskorban kezdjük oktat-. ni a közlekedési szabályokat. Az óvónőknek és tanároknak rendszeresen szervezünk KRESZ-tanfolyamokat. Az általános iskolai tan­tervben 10 órában oktatjuk a KRESZ-t. E területen szoro­san együttműködünk a Szovjetunió művelődési mi­nisztériumával. Természete­sen az iskolában is a legjobb munkaforma a KRESZ-játék, ám itt a színvonal már ma­gasabb. A közlekedés-rendészet szá­mos intézmény munkáját ko­ordinálja. Így például az if­júsági filmszínházakban az előadások előtt ismertetjük az adott kerületben bekövetke­zett baleseteket és megvitat­juk a gyerekekkel azok okait. A beszélgetéseket igyekszünk érdekessé és vonzóbbá tenni. A Pionyerszkaja Pravda és több más gyermekkiad­vány is rendszeresen rendez KRESZ-vetélkedőket. A győz­teseket jutalmazzuk, fényké­peiket közöljük. A rádióban és a televízióban számos, • gyermekeknek szóló közleke­dési adást sugárzunk. Eduard Aleszin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents