Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

erre sokallni — tisztelni

Jók vagy kevés a jogszabály? Örök vitatéma ez a jogalkotók és a jogalkalmazók között. Vannak, akik •zt állítják, hogy egy jogrendszer milyenségét soha nem szabad a hatályban lévő paragrafusok számán mérni. Legalább ugyanolyan hiba ugyanis egy új jogszabályt nem megalkotni, ha azt a társadalmi-gazdasági viszonyok indokolttá teszik, mint hatályban tartani olyan rendelkezéseket, amelyek feleslegesen regutázzák az állampolgárok, vagy éppen a gazdálkodó szervezetek magatartását.

A szakemberek nem tagadják, hogy manapság bizonyos területeken túlságosan is részletesek. aprólékosak a különféle jogi rendelkezések, a paragrafusok útvesztőiben olykor már a jogászok sem tudnak eligazodni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi-gazdasági viszonyok egyre bonyolultabbak, az életnek sok olvan területén is növekszik a jog szerepe, ahol korábban kevésbé volt rá szükség. Az igazságügyi miniszter nemrégiben tartott parlamenti sajtótájékoztatóján a gazdasági szabályozást hozta fel egyik példaként.

Amíg a tervutasításos rendszer volt az uralkodó, és a minisztériumok részletekbe menően konkrétan megszabták a gazdálkodó szervezetek feladatait, a jognak szükségképpen kevés szerep jutott. Amióta azonban a tervutasítást megszűnt: a vállalatok, szövetkezetek által követendő magatartást egyre inkább jogi normák terelik bizonyos keretek közé. Lehet erre azt mondani, hogy lám, mennyivel növekedett a gazdasági jogszabályok száma, mégsem hihető, hogy ez szükségképpen negatív jelenség lenne. Hiszen a gazdálkodó egységek éppen ezzel kapnak a korábbinál nagyobb mozgásteret, növekszik döntési jogkörük, s vele együtt persze a felelősségük is.

Ezzel a példával a miniszter sem azt akarta érzékeltetni, hogy ma már nincsenek olyan „jogszabálygyártási” törekvések, amelyek indokolatlanok, s amelyeknek gátat kell vetni. Elsősorban az alacsonyabb szintű joganyagban sok a kifogásolni való. Az egyes miniszériumok ma még gyakran olyankor is a rendeletalkotás fegyveréhez nyúlnak, amikor valamilyen fontos feladatot más eszközökkel — például ösztönzési rendszer kidolgozásával, a gazdasági érdekeltség megteremtésével — kellene megoldaniuk.

Az adminisztratív módszerek alkalmazása, a tiltások és kötelességek előírása persze többnyire egyszerűbb, s ráadásul önigazolásul is szolgálhat, hiszen utólag elmondhatják: mi kiadtuk a jogszabályt, igazán nem tehetünk róla, hogy „lent” nem hajtották végre. Az effajta szemlélet azért is káros, mert képviselői valójában nem a feladatokat akarják megoldani, csupán az ágazat, a minisztérium „önadminisztrálását” tartják fontosnak.

Arról nem is beszélve, hogy minden olyan jogszabály, amelynek kiadásához előzetesen nem teremtették meg a végrehajtás feltételeit, szükségképpen lejáratja azoknak a paragrafusoknak a tekintélyét is, amelyek betartására pedig valóban nagy szükség lenneA jogrendszer egységességének, áttekinthetőségének biztosítása érdekében a következő években jelentős feladatok várnak az igazságügyi kormányzatra. S tegyük hozzá: nemcsak a gazdasági életben. Jelenleg a lakosságot közvetlenül érintő rendelkezések között is még igen sok a bonyolult, a laikusok számára érthetetlen, követhetetlen paragrafus, s ezek igencsak megnehezítik az állampolgárok jogainak érvényesítését. Az emberek ma már joggal igényelik, hogy ne kelljen valamennyi jogi problémájukkal rögtön ügyvédhez fordulniuk, hogy maguk is tisztában lehessenek legfontosabb jogaikkal.

Régi igazság, hogy minden jog csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle. S az elmúlt évek gyakorlatából példák tucatjait lehetne sorolni arra: hogyan rövidítette meg az embereket pusztán az a tény, hogy nem voltak tisztában a jogaikkal. Azt persze senkinek nem kell tudnia, hogy mondjuk mi a különbség a jótállás és a szavatosság között.

De ha egy év eltelte, vagy tízezer kilométer lefutása után a gépkocsira lejár a garancia, rögtön érdekessé válik: az autó milyen hibáinak javítását lehet továbbra is díjmentesen kérni, most már a szavatosság alapján. Olyan zsebbe vágó kérdésekről van itt szó, amelyeket aligha szabad egy nagyvonalú kézlegyintéssel elintézni.

A negatív társadalmi jelenségek elleni harcban is fokozott szerepet kell vállalniuk a következő években a jogszabályoknak. A kormány által nemrégiben elfogadott ötéves kodifikációs program szerint magas szintű, jogszabályt alkotnak a gyermek- és ifjúságvédelemről, módosítják a családjogi törvényt, újraalkotják a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket. Remélhetően az elképzelések megvalósulásával olyan új paragrafusok születnek majd, amelyet megismerve nem sokallni, hanem tisztelni fogjuk a jogszabályokat

D. A.

Új módszer [ Vélemények, villanások

a szemsérülések gyógyításában

A világhírű moszkvai Helrrr holz szemészeti klinikán működik egy különleges osztály. Elnevezése igen bonyolult: traumatológiai, rekonstrukciós sebészeti és szemprotézis osztálv. Számtalan eredeti gyógyászati módszer született már itt.

Nem hiába mondják, hogy a zseniális megoldás mindig egyszerű is egyben. Egy alkalommal Alekszandr Male- jev, az orvostudományok doktora elővette fésűjét és gépiesen megfésülködött. Ugyanilyen gépiesen helyezte ezt követően a fésűt az asztalra. És akkor egy, az asztalra valahonnan odakerült apró üveggolyó a fésűhöz gurult.

Mindez levegőn történt. A szem természetesen egeszen más dolog. A kísérletek során azonban az orvosok meggyőződtek arról, hogy a statikus elektromossággal feltöltött ebonitrúd a vízzel telt kémcsőben is mozgatja az üvegrészecskéket. Így született meg a világon egyedülálló műszer, amelynek sorozatgyártása is hamarosan megindul. Segítségével ma már vágás nélkül lehet apró üvegszilánkokat eltávolítani a szemből. Az orvosok a különleges készülékek segítségével a szembe került nemmágneses fémtesteket is el tudják távolítani.

Régészek a jég alatt

Egy kanadai kutatócsoportnak sikerült a jégpáncél alatt fényképfelvételeket készítenie arról a Breadalbane nevű, fából készült bárkáról, amely 1853-ban az északi sarkkörtől 400 kilométerre északra akkor süllyedt el, amikor az eltűnt híres sarkkutatónak, Sir John Franklinnak a nyomába szegődött. A Breadalbane 21 tagú legénysége idejében elhagyta a bárkát, de Sir Johnt, sem a hajóját és annak legénységét nem találták meg többé.

A Breadalbane helyét hanglokátorral már 1980-ban meghatározták, de azt a fölötte levő jég miatt sokáig nem sikerült megközelíteni. A 20 tagú kanadai kutatócsoport ezúttal először egy 3000 kg- os robotot juttatott a jégbe vágott léken át a tenger színe alatt 100 m-re fekvő hajó közelébe, s kamerája kiváló minőségű felvételeket továbbított a felszínre a meglepően jó állapotú roncsról. Majd bevetették a felderítőmunka másik sztárját, a WASP (darázs) nevű, 700 kg- os, testre szabott kis „személyi tengeralattjárót”. Használója akár 700 m-es mélységben is búvárkodhat, mert a belsejében felszíni nyomás uralkodik, tehát utasának még gyors felmerülés közben sem támad búvárbetegsége.

KlSZ-kongresszus sok szemmel

Mi lett (lesz) veled, indiánfalu ?

Csudájára jártak annak idején a tarjániak a Besz- terce-lakótelepi indiánfalunak. A „betongyepű” játszóterekhez, fémhideg mászókákhoz szokott gyerekek boldogan vették birtokukba négy évvel ez- lőtt az igazi, romantikus kalandokat, nagy játékcsatákat ígérő indián- és cowboytanyát, a fenyőfatörzsekből épült búvóhelyeket.

Végnapjait éli az indiánfalu. Egyszerűen csak azt is mondhatnám, eljárt felette az idő. S ez igaz is. Aki mostanában jár arra, tapasztalhatja: a felszín fölötti farészek elkorhadtak, belepte őket a gomba. Az utóbbi időben amúgy is megfogyatkozott gyermekcsaták valóban életveszélyesekké váltak.

Hiába itatták át a fenyőt tartósítószereikkel, a puhafa nem bírja a harcot az

idővel.

Mondom, egyszerű lenne

csak az időt okolni a pusztulásért. Aki azonban ismeri a környéket, tudja, nemcsak az ludas a dologban. Vandál emberi kezek is jócskán otthagyták nyomukat az építményeken. Kitört deszkák, foghíjak éktelenkednek itt is, ott. is. A búvóhelyek pedig nem a gyerekek örömét, hanem egyéb intim emberi szükségleteket szolgálnak. Az emberi vandalizmus, nemtörődömség jócskán hozzájárult az indiánfalú életének megrövidítéséhez. Hamarosan lebontják.

Helyére a városgazdálkodási üzem őszi fásítási

akciója keretében facsemeték kerülnek, de továbbra is megmaradnak olyan füves térségek, ahol a gyerekek a labdát rúghatják. A keleti domboldal horhosában — a Hazafias Népfront helyi szervezetének kezdeményezésére — szánkópálya épül majd társadalmi munkában. A lakótelep F6-os épülete mellett pedig a kisgyerekeknek alakít ki téli csúszkálóhélyet a városgazdálkodási üzem. A telep teljes parkosítása, melyből jócskán kiveszik a részüket a környék lakói is, előreláthatólag novemberre fejeződik be. Reméljük, nemcsak létrehozni, de ezúttal megőrizni is sikerül a most születő értékeket.

— cser —

Aki figyelemmel kísérte a KlöZ Xi. kongresszusának munkáját, tudja: felelősségteljes tanácskozás volt. A küldöttek számára egyben életre szóló élmény is. Persze, a komoly munka nem jeienti azt, hogy ne lettek volna mosolyra fakasztó, pillanatok. Hogy’ is festett volna éppen az ifjúság kongresszusa vidámság, derű nélkül? összeállításunkban

ezekből, s a nógrádi küldöttek benyomásaiból villantunk fel néhány®!.

★

Vasárnap este hét óra. Az iparban és szolgáltatásban dolgozó fiatalok szekciója épp szünetet tart tanácskozása közben. Mengyiné Kormos Marianna, a Váci Kötöttárugyár pásztói egységének technikusa már kissé fáradtan kortyolgatja az üdítőitalt.

— Nagyon nagy élmény számomra ez a kongresszus — mondja. — Örülök az őszinte hozzászólásoknak. Vannak, akik kritizálnak, de azt is vállalják, amit ők csináltak rosszul.

— Okos dolgokat hallottunk — csatlakozik Hegedűs Beáta, a salgótarjáni síküveggyár raktárosa. — Sajnos, mi nógrádiak kevesen kaptunk szót. Nébányan ma igen szívhez szólóan beszéltek. Például e<*v állami Gondozott lánv sa- iát és .szülői háttér nélkül felnőtt társai gond iáit mondta el. Meghatott egv óvónő felszólalása ic a szülőkről, gyereknevelésről.

'tr

Koós Mátyás vájárt sokan megbámulták szép, fekete bányászegyenruhája miatt.

— Érdekes volt megismerkedni más rétegekhez tartozó fiatalok problémáival — kezdi mesélni benyomásait. — Különösen tetszett nekem, amikor egy felszólaló azt mondta, hogy az üzemi négyszög üléseit sokhelyütt úgy lehetne jellemezni, hogy van három fotel, meg egy sámli. Persze a sámli a KISZ-titkáré. Ügy gondolom, hogy ha a KISZ-vezető felkészületlen, nem hozzáértő, bizony jogos is a sámli. Egyébként én nem várok csodát ettől a kongresszustól, mert meggyőződésem, hogv az alapszervezeteken múlik igazán, hogy sikerül-e megújulni. Azonnal cselekedni kell. Jó lenne úgy két hónap múlva újra összehívni egy kongresszust, vagy inkább valami ötletbörzefé- lét, amikor mindenki csak kanikrét példákat hozna el

Nógrád küldöttei a kongresszuson

otthonról feladataink megoldására, a munkaformákra. Nagy szükség lenne ilyen tájékozódásra, hogy ne kelljen mindenben magunknak próbálkozni, ha már van mit átvenni másoktól.

☆

Bakos Tamásnak, aki a salgótarjáni 211. számú ISZI- ben tanul születésnapi ajándék volt ez a kongresszus: szombaton volt tizenöt éves. Küldött-társad nem feledkeztek meg róla. A születésnapi tortán — az alkalomhoz illően — a kongresszus emblémája díszlett, persze marcipánból.

☆

Találó, humoros, példázatok tarkították a hozzászólásokat. Demeter Gábor, balassagyarmati pedagógus, akit a megyei küldöttgyűlés delegált a központi bizottságba, éles szemmel figyelt. Szorgalmasan gyűjtötte az aranymondásokat. Csak néhány közülük :

— Ne az eszkimók mondják meg, hogyan kell a meleg

ellen küzdeni.

— Űj seprő, jól seper, de a régi jobban tudja, hol a szemét.

— Ha a létszámunk csökken, ne takarózzunk azzal, hogy élcsapat vagyunk.

— Az idő pénz. Mármint a munkaidőn túli idő.

— A KISZ egy szálkás létra, de azt csak akkor vesszük észre, ha lefelé csúszunk rajta.

— Azért köszöntőm többes számban a kongresszust, mert nem állok itt egyedül. Velem van az optimizmus.

— Ha egy fiatal pár végignézi a kirakatokban a gyerekcipők árát, az hatásosabb, mint a fogamzásgátló.

— Házassági hirdetés: Intelligens, okos, szép, fiatal nő ismeretségét keresem házasság céljából. Értelmiségiek kíméljenek. „Boldog akarok lenni” jeligére a kiadóba.

Igaz. derültséget keltettek az ülésteremben a fenti mondatok, de mindenki érezte: a mozgalom, a fiatalok fontos gondjai húzódnak meg mögöttük.

*

Boldvm László, a salgótarjáni KISZ-bizottság első titkára, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság taffia, szerint kétféle hozzászólás volt a kongresszuson. Az egyik csak arra vállalkozott, hogy feltárjon problémákat. A másik —, s neki ezek tetszettek igazán — kiemelt néhány

fontos kérdést, megoldást keJ resett, s sok esetutm UucUA is.

☆

Voltak a nógrádi küldöttek között olyanok, akik nem először vettek reszt KISZ-kongresszuson. Juhász András, a megyei KISZ-bizottság első titkára három, Szalaí Pál bányalakatos, a központi bizottság tagja két ilyen tanácskozás részese volt.

— A három közül ez volt a legdemokratikusabb — állapította meg Juhász András. — Mind az ügymenetet, mind az előkészítést tekintve. Újdonság, hogy nagy hangsúlyt kapott a rétegmunka. Réteg- szekciók azelőtt is voltak, de döntési jogaik nem. Most delegálhattak a KB-ba, megválasztották a rétegtanácsokat.

Szalai Pál önömmel fogadta, hogy most sokkal több tizenéves hallatta hangját a kongresszuson, mint az előzőn.

— Azt viszont sajnálom —

tette hozzá —, hogy kevés kétkezi munkás kapott szót. A termelésben dolgozók közül inkább vezetők, értelmiségiek beszéltek. Felfigyeltem arra is, hogy szinte valamennyi megye KlSZ-biaottsá- gának első titkára felszólalt. Ezt én úgy veszem, hogy jobban odafigyelnek a megyékre, csökkent a Budapest^ centrikusság.

* ]

Végezetül álljon itt egy olyan epizód, amelyet bizonyára országszerte emlegetnek majd a kongresszusi élmény- beszámolók.

— Emelje fel az egyik kezét, aki naponta öt cigarettánál többet szív — kezdte a szószékre lépve, minden bevezető nélkül dr. Berecz István orvos.

— Most emeljék fei azok, is, akik szívesen leadnának egy-két kilót a testsúlyukból,

A következő felszólításra! miszerint jelentkezzenek; akiknek nincs kerékpárjuk, már többen zavarba jöttek, lévén már mindkét kezük a levegőben. Alig akadt ember, aki ne nyújtózkodott volna, amikor arról kellett vallani; van-e legalább egy doboz nyugtatója otthon.

— Most pedig tegyék le a. kezüket azok. akik nem szeretnék megérni az ezredfordulót! — hangzott az utolsó felszólítás. A legegyértelműbb reakciót ez váltotta ki: a karok rebhenetlenül meredték az ée felé, sőt, a néhány maradék is tp’vasba lendült;

Kovács Erika j

Hatnak-e a viharok a földrengésekre?

Tudósok megállapították, hogy viharok idején a Csendes-óceánon beáll a szeizmikus nyugalom. Csökken a földrengések száma és ereje; a Vlagyivosztok szeizmikus állomás adatai szerint az 1929 óta végzett megfigyelések periódusában tengeri viharok idején egyetlen nagy erejű föld alatti vihar sem volt.

hebet, bogt a

valamiféleképpen feloldja a földkéregben felhalmozódott feszültségeket? Erre a kérdésre adtak választ azok a kutatások, amelyek során mechanikus vibrátorok mesterséges mikroföldrengéseket imitáltak. A vibráció hatására a kőzetek szinte lágvabbá, képlékenyebbekké válnak, a bennük lévő feszültségek lassan feloldódnak. Egyetlen erős földrengés helyett sorozatos gyenge rengések mennek végbe.

A kutatások arra a gondolatra vezetnek, hogy lehetőség van a földrengések irányítható szeizmikus jelekkel való megszelídítésére.

NÚCSÁO - 1986. május 2X, kedd