Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

Hatvan a százezerből? Mot tart nálunk a robottechnika? Hová tűnt 37,5 munkanap? Ha azt mondom: lógás, italozás, hanyag munka, szinte a helyzet az igazgatóságon is, abban a pillanatban az építőipar jut az emberek eszébe. Megszoktuk már, hogy a kőművest, az ácsot és még sorol­hatnám a szakmákat, szóval, hogy munkamoráljukat nem tartjuk túlságosan magasnak. Miért? Egyetlen logikus ma­gyarázat adódik a kérdésre: egyfajta kirakatban dolgoz­nak, mindenki szeme láttára. Mihelyt észrevesszük a ci­garettázó építőt, meglátunk egy sörösüveget a készülő ház közelében, máris élünk a gyanúperrel, és általánosítva, meghozzuk lesújtó véleményünket. Mostani beszélgetésünk fő témája a munkaidőalap védelme, illetve a megye leg­nagyobb építőipari vállalatánál a hatékonyabb, fegyelme­zettebb munkavégzés érdekében hozott intézkedések. Hajlamosak vagyunk rá, ' A sci-fi történeteken ne­velkedőket talán meg sem lepte a hír: robot táncolta el Kaliforniában a Láthatatlan városok című balett férfi fő­szerepét. Mégpedig kifogásta­lanul. Az új stanfordi sztár hajolt, kígyózott, csavarodott, lágyan táncolt partnernőjé- vél. Egy kuriózum az ameri­kai kutatómunka eredményei közül. De vajon mit látha­tunk idehaza? Természetesen nem balettműsorokra gon­doltunk, hanem a robottech­nika magyarországi elterje­désére. Ma hozzávetőlegesen 60 ro­botot alkalmaznak a hazai vállalatok, intézmények, el­sősorban a gépiparban. Mi­lyen eredménnyel? Rövidesen pontos választ kaphatunk a kérdésre, miután az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottságban most összegezik annak a vizsgálatnak a ta­pasztalatait, melynek révén képet alkothatunk a robot- technika magyarországi hely­zetéről. Nem bíznak a gépben Bár az állásfoglalás még nem készült el, érdemes elő­zetesen néhány figyelemre méltó tapasztalatot közread­ni. Ügy tűnik: hazánkban az ipari és gazdasági környezet még nem olyan, hogy be tud­ja fogadni, és eredményesen alkalmazza a robotot. Ugyan­is csak alaposan szervezett, anyagokkal, alkatrészekkel folyamatosan ellátott techno­lógiákban lehet robotot gaz­daságosan működtetni. Prog­ramozásához, karbantartásá­hoz működtetéséhez magasan képzett munkásokra v<an szükség. Ezek az alapvető követel­mények általában még nin­csenek meg a hazai vállalar toknál, intézményeknél. Elő­fordul, hogy a robot belépő? tiével az élőmunka csak to­vább fokozódott, mert nem bíznak kellően az automati­zált gépben. Ugyanakkor fel­lelhető a másik véglet ist a milliókba kerülő robot áll, mert ilyen vagy olyan ok miatt nem tudják beilleszte­ni a technológiai sorba. Az országban található hat­van robot mind műszaki színvonalban, mind az alkal­mazási területet tekintve je­lentősen eltér egymástól. En­nek több oka van. Számos magyar gazdálkodó szervezet pénzhiányban szenved, sőt, el is adósodott, s ez határt szab a robotosításnak. Gondot je­lent az is, hogy nincs kellő választék sem idehaza, sem a szocialista piacon. Tőkés­országokból pedig vagy az embargó, vagy a viszonylag magas devizaszükséglet mi­att nem vásárolhatnak. To­vábbi gátat emel, hogy vi­szonylag még mindig olcsó az élőmunka A gyorsítás feltételei Mindent egybevetve: kez­deti sikereket ugyan elköny­velhet magának a magyar robotkutatás, fejlesztés, gyár­tás és alkalmazás, de feltét­lenül szükség van gyorsítás­ra és rendszerek létrehozá­sára. Összehasonlításul érde­mes megemlíteni, hogy 1985 végén már mintegy százezer programozható robot dolgo­zott a világ országaiban. A szomszédos Csehszlovákiában a múlt év végéig 4742 robo­tot, illetve manipulátort (egy­szerűbb munkavégző gépet) állított elő a hazai ipar. E számokból is látható: igen jelentős hátrányt keil be­hoznunk. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nálunk mind­össze néhány gazdálkodó szer­vezet vállalkozott a robot előállítására. A gyorsítást, a rendszerszemlélet kialakítását szolgálja az Ipari Miniszté­riumban a közelmúltban ki­dolgozott állami cselekvési program, amely megfogalmaz­za a robotosítás minden terü­letére vonatkozó feladatokat, és sokat tesz a nemzetközi együttműködés összehango­lásáért. Szorosan illeszkedik például a KGST 2000-ig szóló komplex programjának fej­lesztési céljaihoz. Robotgyár­tásban a főként technológiai teendők ellátására, az egész­ségre ártalmas fizikai mun­ka helyettesítésére, és a kü­lönböző termelőeszközök ki­szolgálására alkalmas robo­tok gyártása látszik célsze­rűnek. Mindezekhez jelentős kuta­tásra és fejlesztésre van szükség. Az ebben a tervidő­szakban induló országos kö­zéptávú kutatás-fejlesztési terv (OKKFT) kilenc mű­szaki jellegű programja kö­zül az egyik magában fog­lalja a robottechnika komplex fejlesztését is. Vannak, akik azt remélik, hogy a roboto- sítási kényszer és az anyagi, támogatások hatására a terv­időszak végére megsokszoro­zódik a robotok száma. A hazai robotizálást lénye­gében az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság 1983-ban közösen meghirdetett pályá­zata indította el. (Tapaszta­latait felhasználva újabb pá­lyázat kiírására számíthat­nak a magyar gazdálkodó szervezetek.) Hatására a Ma­gyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutatóintézete — a SZTAKI — kidolgozta és elkészítette az első alakfel­ismerő rendszer prototípusát. További fejlesztéssel újabb egységek beiktatására is lehe­tőség volna, amelyek növel­nék a gép intelligenciáját. A rendszer a minőségellenőrzés­ben, az orvostudományban is hasznosítható. Ha nem táncolnak — dolgozzanak A közelmúltban írta alá a SZTAKI és a tamperei Mű­szaki Egyetem azt a szerző­dést, amelynek értelmében finn robotokba Magyaror­szágon gyártott érzékelőt épí­tenek, mindkét országban egy-egy azonos intelligens ro­botrendszert hoznak létre konkrét ipari feladatok meg­oldására. A csepeli Egyedi Gépgyár a japán Daidó cég­től egy komplett gyártmány- család, a győri REKARD Ausztriából főként ívhegesz­tésre alkalmazható robötli- eencét vásárolta meg. A Ba­kony Művek Bosch-licenc alapján, a mikroelektronikai vállalat viszont hazai tervek szerint gyárt robotot. A köz­ponti fizikai kutatóintézetben precíziós robotok fejlesztése is szóba került. A Vega-programban «ftért magyar eredmények hamaro­san a köznapi életben is hasznosulnak. Emlékezetes, hogy a hazai szakemberek több műszert, részegységet készítettek a Vega-program számára; többek között a ka­merát, az üstökösre irányít­ható berendezést Ennek az ipari robotokéhoz hasonló összetett mozgást kellett vé­geznie. Ez is azt igazolja, hogy a magyarok képesek jó robotok gyártására. A magyar robotosítás tehát elindult, jó úton halad, ha nem is a megfelelő ütemben. Ezen nyilván változtatni fog az OKKFT, de azért mégsem számíthatunk arra, hogy a közeljövőben robotok táncá­ban „gyönyörködjünk”, a ha­zai balettszínpadon. Azzal is beérjük, ha „csak" dolgoznak. Sokkal nagyobb számban, mint napjainkban. H. ÜT. hogy csak a számoknak hi­szünk. Ezért első kérdésem Hegedűs Jánosaiéhoz, a NÁÉV munkaügyi osztályve­zetőjéhez: — Milyen a mun­kaidő kihasználása a NÁÉV- nál. mit mutat például az 1985-ös statisztika ? — Tavaly a munkaidő ki­használása 83,1 százalékos volt, valamit javult 1984-hez képest. A nem munkával töl­tött napokat elemezve kide­rül. hogy dolgozóink fejen­ként, átlag 37,5 munkanapot maradtak távoli. Ennek nagy része szabadság és betegál­lomány, emellett néhány szá­zalékos az igazolt hiányzá­sok aránya. Igazolatlan távol­maradás miatt 0.7 munkanap esett ki, vagyis fcöfob mint öt óra fejenként. — Magyarul, mintha szűk két hónapra bezárták volna a „kapukat”. Természetesen nem az rontja a statisztikát aki beteg, vagy rendes évi szabadságát tölti, hiszen ez az élet velejárója. De vajon „beteg”-e minden beteg? — Ellenőreink rendszeresen járják végig a táppénzes ál­lományban levő dolgozókat Való igaz. hogy a korábbi évékben előfordóft csalás, hi­szen hiányszakma a kőmű­ves; vagy az ács. Sok esetben a menaces jövedelemszerzés reményében „íratták bi” aa- gokat. Tavaly azonban éüen- őreimk senkiit nem értek táp- pénzcsaláson. — A* imént sorok negatív jelenségek azonban csak egy részét adják a hatékony mun­kavégzés gátjainak. A napló kitöltése még nem jelenti a nyolc óra teljes kihasználá­sát. Milyen lehetőségek kí­nálkoznak a lógás, az ittas munkavégzés csökkentésére? — Vállalatunk már a leg­utóbbi kollektív szerződésben is szigorította a vétségeik el­bírálását. A most készülő módosítás újfent ezt a célt szolgálja, de hadd mondjak egy-két példát. Igazolatlan távoliét esetén vagy soroza­tos fegyelemsértés után meg­vonjuk a dolgozótól a külön­élés: pótlék egy részét. Csök­kenthetjük a kedvezménye­ket, például az ebéd térítés felfüggesztésével. Lehetősé­günk van az utazás anyagi terheinek teljes áthárításéira és még sorolhatnám. Az ter­mészetes, hogy a leír t óra után laposodik a boríték és különösen kirívó esetben tö­rülhetjük a dolgozó törzsgár­da tagságát is. — A középvezetők élnefe-e ezekkel a lehetőségekkel? — Lát ja, ez már nem ilyen egyértelmű. Főiként a mun­kaerőhiány tartja vissza mű­vezetőinket a szigorú intéz­kedésektől. A másik ok egy kicsit bonyolultabb, mivel korábbam az adózás miatt érdekűnk fűződött a többlet- létszám fenntartásához. Az önállósodás után a kereset- szint-szabályozás bevezetése megváltoztatta eat a szemlé­letet. A Jrilépett” bejegyzés­sel érkezőket csak a hiámy- szakmáfcbam alkalmazzuk, három hónapos próbaidőre. Aki nem végzi fegyelmezet­ten munkáját, annak kezébe nyomjuk a munkakönyviéit. — Melyik területen sike­rült a legjobb eredményt el­érni a munkaidőalap védel­mében és hot a legrosszabb? — Legjobb a helyzet, az ipartelepünkön, mivel sr ott dolgozók szem előtt vannak. Nem így a mélyépítőknél; mivel bevezettük a rugalmas munkaidőt. Itt a női dolgo­zók vannak túlsúlyban, ami sajátos gondokat teremt Visszatérve a mélyépítőkhöz, sajnos olyan rossz volt a helyzet, hogy az utóbbi idő­ben szívesebben alkalmaz­tunk nyugdíjas bányászokat, a likukwnszer űen — Akik végignéznek egy műszakot valamelyik felvonu­lási területen, szóvá teszik, hogy igencsak elhúzódik a reggeli, meg az ebédidő. így van? — Ennek az ellenőrzése szinte lehetetlen. Hivatalosan 30 perc ebédidőt biztosítunk dolgozóinknak és nem köte­lezhetünk senkit arra, hogy jóllakottam jelenjen meg a munkahelyén. Reggel a leg­fiatalabb ait küldik el vásá­rolni, ám ő is van annyira dörzsölt, hogy ne üresen hoz­za vissza a pálintkásüveget, S ha már az italnál tartok, sajnos azt sem tudjuk nyo­mon követni, hogy a teher­autó-sofőrök nem csempész­nek-e be némi „frissítőt” a munkaterületre. Mindeneset­re reggeli idő hivatalosan nem létezik. — Az említetteken kívül mi rontja még a statisztikát? — Az úgynevezett törtnapi kiesések nagy része abból adódik, hogy a fiatalok kü­lönböző előképzésben vesznek részit, de hasonló gondot okoznak a sportolók, akik je­lentős pótszabadsággá! nen- defkezmek. — Hogy segíthet a héfyze- ten a szocialista brigádmoz­galom? — Elviteg segíthetné a munkaidőalap védelmét, (te a brigádok többsége a brrgéd- tagot védi. A futórszoügálaf, mellyél a központban imté- zendß hrvataäos ügyektől mentesítjük a deftgorzót, ja­vítja a statisztikáit Az más kérdés, begy szívesebben jön­nek személyesen. Sokszor még kflépűcéduMt sem foáoJ uek, mondván; nem tátáftara a művezetőt Ezek eOen á jövőben határozottan fieRé- púnk..: | T. Mémtth básztő ] ezért valószínűleg ezt az öze­met „leépítjük”. Sokait javait Nyárra, strandira Fenni lehet, de választani' ölomraktár a falevelekben A Bécs legforgalmasabb út- falevelei 376 gramm ólmot korlatilag korlátlan ideig ott jai mentén álló lombos fák tartalmaznak (csaknem fél . . , . , ..... , m ár nagyrészt „ólomraktá- kilogramm). Ez az ólom- 1S rnarad> hacsak különleges rak”. A vizsgálatok szerint mennyiség az őszi lombhul- eljárással meg nem tisztít- egyhektárnyi lombos erdő léskor a talajba jut, és gya- ják a parkokat. Ha hihetünk a naptárnak, levethettük végre a meleg szövet- és gyapjúholmikat magunkról — itt a nyár. A világ divatja végre (és is­mét) a természetes anyag: a pamut, a vászon. Mit kínál­nak a meleg időre a megye boltjai azoknak, akik itt kí­vánják beszerezni a hőségben is hordható holmikat? „Gyerünk a Centrumba f” A cég salgótarjáni áruhá­za bőséggel szerzett a rövid idő alatt nevessé vált Yessa fürdőruhákból. A hölgyeknek egy- és kétrészes változatból, többféle színben is módjuk van választani. Kérdés csak hogy az olcsóbbat — 430 fo­rint —, vagy a legdrágábbat — 1060 forint — választják- e? A férfi fürdőnadrágokból is akad, de a rövid nadrágok választéka meglehetősen sze­gényes. (így van ez évek óta, mintha a kereskedelmet, de kivált a gyártókat nem érde­kelné az igény!) Nyaraláshoz az ember szí­vesen visz magával tréning­ruhát, a Centrumban ebből is kapható, többféle, ám né­hány méret időről időre el­tűnik. Sátorból nyolcfélét, a hozzávaló székekből, asztalok­ból és ágyakból ugyancsak szépszámmal kínálnak az el­adók, Gyermek-, és féria­szandálból az idén sincs vá­laszték, évekkel ezelőtti „for­matervezett” fajták kapható­ak csak. Magunk győződ­tünk meg róla: nincs válasz­ték a rövidújjú, színes pa­muttrikókból sem- Sajnos. Keressünk a Nógrádkernél? A nyári fölkészülés jól si­került — tudjuk meg az ille­tékes osztályvezetőtől. A napsütésben is viselhető, női, vaiLamirrt bakfisblúzökból hazai és importált darabok várják a megye hét üzleté­ben a vevőket. Ugyanígy van ez szoknyákkal és ruhákkal is, de ugyancsak változatos a nyári nadrágok, konfekció­öltönyök kínálata — az erő­sebbik nem számára. A sor­tok innen is hiányoznak. Az osztályvezető szerint min­denki számára tudnak póló­kat kínálni, de a pultok ta­nulsága szerint, a minta nél­küli, színes pamuttrikókból aligha. Fürdőruhákból folya­matos a szállítás, hálózsák, hűtőtáska, grillsütő, — ami a kempingezőnek szükséges, az kapható. Kezdje a Skálánál? A szécsényi Palóc Skála Áruház sem mentes a gon­doktól. SzandSSokból — ke­ressék férfi vagy gyermek számára — szegényes a kíná­lat, egyes méretek még emel­lett is hiányoznak. Mint mondják, nincs ajánlat a nagykereskedelem részéről, így blúzokból, szoknyákból, öltönyökből venni lehet, de választani már kevésbé. Kü­lönösen hiányolják az olcsóbb árfekvésű ilyen termékeket. A íürdőzők holmijaiból is akad, de a vevők másfélét keresnének — hiába. Ugyan­ez vonatkozik a már emlege­tett sortokra, de a strandpa­pucsokra is. Mint az igazga­tó helyettese mondotta: minél többet megyünk áru után, annál nagyobb esélyünk van a választék bővítésére, de ez sem segít mindig. Az őrjárat vége Nyáron a helyzet változat­lan — mondhatjuk tehát né­mi mailíciával. Végül is min­den kapható, csak épp a választék szegényes, s főként abból, amiből valóban válasz­tani szeretnének a vevők- Különösebb panaszra olt nemigen lehet, a kereskede­lem az idén is olyan (nyári?) kalappal köszön, amilyen vau neki. 1 NÓGRÁD - 1986. Aójus 27n kedd A palotás! 26-os számú áfész- vendéglőben gyermekétkézié test is végeznek. Naponta csaknem kétszáz iskolás kap kétfogásos ebédet.

Next

/
Thumbnails
Contents