Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
r\ . it- Dl r Fejleszteni a térlátást, a térszemléletet, eljutni a látszat! perspektiváKaizszakkor a OOlyO oon a bonyolult formákig — ez a célja a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium rajzszakkörének. Heti két órában tanulhatja mindezt 20—22 diák, Czinke Ferenc vezetésével. — Bencae Peter képriportja— Magyar „Utazó nagykövet" Balassagyarmaton hetek Hétfőtől május 31-ig Magyar hetek címmel napjában többször is Magyarországról szóló műsorral jelentkezik a tekintélyes nyugatnémet rádióállomás, a hamburgi Norddeutscher Rundfunk (NDR). Az első nap délelőttjén ismertető hangzott el Budapestről, amit aztán ..Hazádnak rendületlenül” címmel Magyarországról szóló történeti előadás, népzene, majd magyar nyelvtanfolyam és hangverseny követett. A késő esti órákban a rádió Rolf-Martin Korda beszélgetését sugározta Ernst Junggal, az NSZK budapesti és Horváth Istvánnal, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövetével. Az elkövetkező két hétben az NDR és a Magyar Rádió szerkesztői a magyar irodalom, művészet, politika, gazdaság széles tematikai skálájának segítségével igyekeznek közelebb hozni a rádióállomás hallgatóságához Magyar- országot. Társai és tanárai utazó nagykövetnek hívják Ábel Szabolcsét, a balassagyarmati 217. Sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet másodikos kőművestanulóját. Konferenciákra, ülésekre utazik, bizottságokban tevékenykedik. Ám ennek ellenére mégiscsak egy tizenhét éves, fekete göndör hajú kamasz. — A Bajcsyban végeztem az általánost, s utána úgy gondoltam, kell egy szakma, de mindenképpen szeretném letenni az érettségit. Amikor bekerült az ipariba, érdeklődni kezdett a KISZ iránt. Élénkebben, mint társai. s erre tanárai is felfigyeltek. KISZ-titkár lett, majd egy kéthetes tanfolyam következett, s a megyei KISZ- bizottság javaslata alapján ő lett az egyik megyei küldött a KISZ KB mellett működő szakmunkás- és középiskolástanácsban. — A javaslatról nem tudtam előre, s szüleim is meglepődtek, hogy így „befutottam” — mondja nevetve. — A megyéből ketten vagyunk küldöttek, s én nagyon komolyan veszem a megbízatást. Bár az igaz, hogy amit Budapesten csinálunk, megbeszélünk, azt sajnos, nem tudom tökéletesen „lehozni” ide Balassagyarmatra. Épnek többnyire az az oka. hogy nem olyan népszerű ma a középiskolákban a KISZ, befolyása bizonyos mértékben csökkent. Ahogyan hallgatom, úgy érzem. kevés fiatalember van a mai középiskolákban, aki ilyen komoly kérdésekről hasonlóan gondolkodik, beszél. — Erre, azt hiszem, a legjobb példa: ha szervezünk egy diszkót, azon biztosan mindenki ott lesz, ám ha egy politikai fórumra hívjuk a diákokat, nem biztos a megjelenés, sőt... Ennek ellenére tervezünk beszélgetéseket, vitákat, de meg kell találni a legmegfelelőbb formát. Tanulmányi eredménye is összefügg a komolysággal. Sok társától eltérően — tisztelet a kivételnek — nemcsak időtöltésnek, időhúzásnak tekinti az ipari iskolát. — A szakmunkásképző után mindenképpen szeretném elvégezni a gimnáziumot. Ügy érzem, egy jó szakembernek is szüksége van arra az alap- műveltségre. amit az érettségi ad. A technikum is foglalkoztat, de ez még nem biztos. .. — S a mozgalmi terveid? — Az érettségi után is folytatom a KISZ-munkát, legalábbis szeretném, de első a tanulás lesz. (hlavay) Magyarország ’86 Salgótarján Lehetőségek és hiányérzetek A ' Jjá az esti fő- raQIO műsoridőben negyvenöt percet szán arra, hogy összefoglalják a világ és Magyarország aznapi dolgait. Közvetlenül a magazinműsor után —, tehát ugyancsak kedvező időpontban — Salgótarján egy egész órát kapott a rádiótól. Tekintélyes idő, nagyszerű leA megyeszékhely múltjának felidézésével, a többé- kevésbé közismert tények sorolásával megelégedő hallgatók jóleső érzéssel kapcsolhatták ki a készüléket, elvégre az egy óra számos információ közlésére adott lehetőséget, kellő részletességgel idézte a „mélyről jött város” nemegyszer gyötrel- mes útját. A legfőbb hiányérzet azonban éppen az, hogy nem jutott elegendő idő a jelenre. Arra a jelenre, amelynek valósághűbb bemutatásával még jobban ellenpontozható lett volna a részleteiben is taglalt múlt. Mindez nem azt jelenti, hogy le kellene szólni a műsort. Jó volt, hasznos volt, örüljünk a megismerés és megismertetés lehetőségének. A még ki nem használt felvillantásának is. Egy kü- lönműsor születhetne például arról, hogyan él és alakul egv család együtt a várossal, annak minden örömével és gondjával. Az „érted haragszom” indulatával, miként Kernerék. A most bemutatott műsor egészéről szólva azonban azt kell ieirni: a tartalom nem teljesen felelt meg a címtől — Magyarország '86 —, elvárhatónak, a történelemóra után kevéske lehetőség jutott a jelenre. Az aránytévesztés alighanem összefüggésben van az arányok másfajta elvetésével is. Az egy órát keretbe foglaló megnyilatkozások egyértelműen jelezték: az alkotók valamiféle értelmiségi létet, értelmiségi közérzetet kívánnak felmutatni, s ebben tükröztetik a várost. De a város értelmiségét —, s ezáltal az értelmiségnek a városról alkotott véleményét — reprezentálhatja-e néhány muzeológus és egy-két pedagógus? A nemleges választ maga a műsor is megadta. Már a legelső megnyilatkozók egyike is az „ipari determinánsáéról” beszélt, e potenciális szellemi erő képviselői azonban nem jutottak mikrofonhoz. Később a megyei tanács elnöke így fogalmazott — már aki rájött, hogy ő szólt, de erről megint csak alább —: „a szellemi élet a Technika Háza körül koncentrálódik”. Igen, mert a műsort indító humán értelmiségi is azt mondta: Salgótarján tipikusan ipari város. S, amikor ez a városunkról szóló adás is sugallja, hogy a műszaki értelmiség szerepének nőni kell, a műszaki értelmiségre nem gondol egyetlen műsorgazda sem. Holott éppen az értelmiség létéről, a városhoz fűződő kapcsolatáról, esetleges lendítőerejéről van szó. Kissé zavart némelyik megnyilatkozásban a meglévő, kézzel fogható valóság hiányolása is- A fákat és a hegyoldalt sajnáljuk a betontömböktől, amikor Salgótarján olyan kivételes helyzetben van, hogy percek alatt gyönyörűséges erdők árnyait élvezhetjük. Az építkezéssel megrabolt zöid és hegyoldal miatti siránkozás mellett ugyanakkor nem kapott kellő hangsúlyt a földrajzi kényszerűség. hacsak egyéb hiányérzetek kapcsán nem. Szerencsére egv.egv tárgyi lúgosabb pillanat, hang helyre tette a betonsírámo- kat. Talán Patakiné Kerner Edit mondta: „egyre magasabbra kapaszkodik a város, s ez azt bizonyítja, mi mindent tud felépíteni az ember”. Éppen erről, az építés embert szolgáló, sziik- ségletkielágítő szerepéről esett kevesebb szó. Apropó, szükséglet. Volt az egy órának egv blokkja, amely nemcsak nem illett az adásba, nélkülözte a valóságtartalmat is. (Holott a műsor címe éppen azt sugallta: dokumentumértékű, rádiós valóságirodalmat kínálnak.) Enyhén szólva is túlzás, hogy az adás több mint egvtizedét a szobabérlők házát illető sirámoknak szentelték az alkotók. Az aránytévesztés azonban csak az egyik baj. Ennél fontosabb. hogy az életet keserítő ellátásbeli gondok — fűtés, világítás — épnen a panaszok nvomán régen megszűntek. Nem kevés pénz árán. Régi hiányokat ma ként emlegetni — kellőképpen drámai hangon — nem valami etikus. Olyan ez, mintha valaki a főutca térdig érő" sarára panaszkodott volna —, ami ugyancsak igaz lehetett valamikor. Mellesleg általában és a szobabérlők háza kapcsán is lett volna mondandó a lakásépítéséről és lakáshoz jutásról —, kár az elszalasztott lehetőségért. Némi rosszmájúság mondatja velem: Látván vo- sabb egy műsorban efféle drámai betét, mint példa"! a lakáshoz jutás és -vásárlás tanácsa támogatási rendszerének részletezése. A negatív megközelítésre megint csak a műsorban elhangzottakkal válaszolhatunk: értelmiségi betegség és szörnyűséges csaoda itt-ott a fanyalgás, a iajgatás. Ez tigvben szerencsére az ellenkező végletre is példát kantunk: a város cselekvési lehetőséget ad. Adhat annak, akiben erre a szándék és akarat megvan. Véaezetül *]mektévt* a salgótariáni rádióműsor azonosságáról. Esztendők óta őrről a néző az ömlesztett stáblistákra, pedig ott legalább az arcok alapján azonosíthat. Vesztesége a Magyarország *86 Salgótarján című műsornak, hogy — akár néhány ismert és ismételt közlés rovására is — nem iu- tott hely, idő a meenyilat- kozók és vélemények azonosítására. Nem így a műsorkészítők esetében. Az ő listájuk pontos és félreérthetetlen: ki mihez adta a nevét. Kelemen Gábor Mm műsor KOSSUTH RADIO: 8.OK: Mű6orii9rr>ertcvté6 8.15: Mád kutouráiMs programok 8.20: Eco-mix 8.50: Kis magyar néprajz 8.5-5: Kairvezetök XXV/17. rész 10.05: Világi-rodailmi Deka-merőn 30.51: Gitármuzsika gyerekeknek 31.01: Bíró Sári zongorázik 11.43: Magyar fúvós zenekarok felvételeiből 12.45: Törvénykönyv 13.00: Évszázadok mesterművei 14.09: A magyar széppróza századai 14.25: Operaialágerek 15.00: Népzenei Hangos Üjeág 15.40: Májusi dalok 16.05: MR 10—14 Az úgy volit. . . — Salgótarjánban 17.00: Felesleges kilók — Riport 17.25: Magyar művészek operettf elv ételei bői 18.02: Kritikusok fóruma 18.15: Hol voLt, hol nem volit. .. 18.25: Mai könyv aj ániLaitunk 19.15: Rádiószínház Kamyóné vagyis a v én asszon vs zer el em 20.16: Találkozásom a népzenével 21.11: Gáspár Cassado górd ónk ázik 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Zenaida Pallly operaáriák>at énekel 22.52: Mégiscsak van k é pem y őbetegség ? 23.07: Arturo Toscanini h angverseny felvételiedből 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Filmzene 12.30: Lakatos Mihály népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Az a dal. az a perc 14.30: Vásárrá d ió 15.05: Körhinta Sediánszky János műsora 36.05: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 16.48: Diákfoci 17.08: A Modern Talking együttes slágereiből 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus! 19.05: Majlóth Júlia szer zem én yed-ből *9.20: A Hungária Szá-M-ő prímása Emlékezés id. Magyar! Imrére 20.05: Rockföldről érkezett 20.50: Mit olvashatunk a Béke és Szoci-a-Mzmusban? 21.05: Közkívánatra! 23.20: Waylon Jennings legsikeresebb felvételeiből II/l. rész 24.00: A cirku^/J>eax5egtt*ő 0.15: Ejfél titán MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek. Időjárás. 17.10: Hangoló. Beély Katalán összeáililitása. 17.15: Index. Gazdaiságpolrt-lrikai magazin. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő-műsorvezető: Nagy István. Munkafegyelem és teljesítmény. Kerekas-ztal- beszólgetés a stúdióban. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna (lsm.) 9.00: Iskolatévé 9 30: Angol nyelv 9.45: Fizikai kísérletek. III. 9.55: Delta 10.20: Magyar képek 11.00: Felkelők álruhában 12.10: Képújság 15.15: Iskolatévé. Oldjuk meg! 16.10: Hírek 16.15: A Közönségszolgálat tájékoztatója 16.20: Rajzfilmek kedvelőinek 16.30: Kiállítás Jugoszláv rövidfilm 16.40-: Egészségünkért! 16.50: Budafa 2-es naplója 17.35: Képújság 17.40: Gyorsítás 18.10: Reklám 18.20: Finom angol módra 18.50: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19 30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A BKV-ban kérték 21.35: A hét műtárgya 21.40: Betüreklám 21.45: Panoráma 22.45: Híradó 3 23.05: Himnusz 2. MCSOR: 17.50: Ifjú Oroszország 19.05: Képújság 19.10: Nasa obrazovka 19,30: Victor Pasmore 20.00: Kockázat 20.30: A Kuril!-szigetek 20.50: Híradó 2 21.00: V. nemzetközi karmesterverseny 22.40: KéDúiság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.20: Kitárt *bli»kok. Filmsorozat Kubik mérnök esete 3U4: Tevéíorusn 22.15: Ta-lá-likozás szovjer. művészekkel ,3.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-h íradó 20.20: önök estje. Ripor+músor 21.00: Valóban olyan rosszak vagyunk? 21.30: Időszerű események 21.56: Időjá>rás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra a,Latit 22.10: Márk, a körevén F elíraitoe j u g oszd áv fiám MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4. háromnegyed 6-tól: Az elvarázsolt dollár. Színes magyar bűnügyi filmvígjáték. 8-tól: Frances (16) Színes, szinkronizált angol film. ÜTTÖRÖ-oORO- ZAT: Vad ah o-l Európá ban. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Fal fú ró (18). Színe« magyar filnwígláték. ISKOLAMOZT: Beszélő köntös. — Pásztói Mátra: A tisrtéletbéli konzul (14). Színes a-n-g-o-i ka- landfidm. — Nasybátnnyi Petőfit Nap. széna, eper (14). Színen, szinkronizált csefierziovták: fik* vígjáték. 4 NÓGKÁD — 1986. május 2V, szerda
