Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

1986 90 ^őrcJTf fÄfw»? megtamr^ak kereskedni Hogyan fejlődik az élelmiszeripar? A hazai élelmiszer-fo­gyasztás az elmúlt öt esz­tendőben a tervnek megfe­lelően, egyes termékekből azt meghaladó mértékben alakult. AZ égy tőre jutó hús- és tej­termékfogyasztás több mint tíz százalékkal emelkedett. Nam csökkent viszont a táp­lálkozás-élettani szempontból kedvezőtlen cereáliák — liszt­es zsírtartalmú ételek — és a különböző zsiradékok fo- g's.;ztása. Ugyancsak ked­vezőtlen. hogy zöldségekből kevesebbet ettek az emberek, mint ahogy az kívánatos volna. A hetedik ötéves tervben az élelmiszer-ipari ágazat szerkezetének módosítása a legfontosabb cél. A hagyo­mányos, jói bevált, keresett és külfölden is eladható ter­mékekből szeretnének többet előállítani az ágazatban dol­gozó szakemberek. A húsok és húskészítmények fogyasz­tásában a mostani öt évben 6—7, baromfiból több mint 10 százalékos növekedéssel számol a terv. Az egészségesebb táplálkozásért Burgonyából, lisztes óm­ból a fogyasztás csökkentése a cél, zöldségekből és állati zsírokból szintentartás, míg gyümölcsökből és növényi zsírokból növekedés várható. A VII. ötéves tervidőszak első éveiben a külső piacokon jelentős mértékű javulásra nem lehet számítani. A nem rubelelszámolású export­piacokon továbbra is az erős kínálati pozíció a jellemző. Spanyolország és Portugália belépésével az EGK tagor­szágaiban az eladási lehető­ségek tovább szűkülnek. Az élelmiszer-világkereskede­lem általános helyzetének némi javulása csak a terv­időszak második felében vár­ható. Élelmiszer-kivitelünkben a szocialista export súlya to­vább nő, így — ezen a terü­leten — számottevő export- növelés prognosztizálható. A szocialista piacokon a keres­let növekedése egyben a mi­nőségi követelmények erő­södésével, egyenletesebb szál­lítási igénnyel párosul. Ez — különösen a termékek gyártásánál, csomagolásánál — kíván az eddiginél na­gyobb gondosságot. A terme­lés szerkezetének módosí­tása révén összesen, mintegy 20 százalékos exportnöveke­dést vár az új népgazdasági terv 1990-re az élelmiszer- ipartól. A gabonaiparban a felvá­sárlás, a tárolás, a lisztmi­nőség javítása a legfontosabb feladat; gyorsítani kel] a malmok átfogó rekonstruk­cióját, és javítani az .öm-, lesztett liszt tárolásának, szállításának feltételeit. A keveréktakarmányok gyártá­sánál az elért szint megtar­tása a cél. A borászatban — a fel­dolgozókapacitások megőr­zése mellett — folytatni kell a tárolótér bővítését, a mi­nőségjavítást szolgáló be­rendezések beszerzését. Elen­gedhetetlen a háttéripar és a csomagol óainyag-ellátás mennyiségi és minőségi szintjének emelése, a ver­senyképességet javító pa­lackozó gépsorok beszerzése, a meglévő üzemek rekonst­rukciója. A borászatban az elkövetkezendő öt esztendő­ben az export és a belföldi fogyasztás szín tetttartásával, illetve minimális növelésé­vel számolnak. Ez a feladat — az ágazatot ért súlyos természeti csapás miatt — csak következetes szakmai munkával, a központi ellen­őrzés fokozásával valósítható meg. Újjászülető gyárak A sörtermelésben, mintegy 10 százalékos bővülés vár­ható, így a jelenlegi 90 li­teres személyenkénti fo­gyasztás, mintegy 10 literrel nő majd. A termelés zavar­talansága igényli a Pécsi Sörgyár rekonstrukcióját és a malátagyártó kapacitás bő­vítését. A szesziparban a ha­zai gyártást kubai és szov­jet import egészíti ki, ami fedezetet nyújt a belföldi igények kielégítésére, a ter­vezet tőkésexport teljesíté­sére. Az ászári keményítő­gyár rekonstrukciójának foly­tatásán kívül indokolt a sü­tőélesztő-gyártás technoló­giai fejlesztése is. A minő­ségi italválaszték bővül, az égetett szeszes italok gyár­tásánál viszont csökkenéssel számol a terv 1990-ig. Az ásvány- és üdítőital­gyártásban további növeke­dés várható. A palackos üdítőkből 10 literrel nő asz egy főre jutó fogyasztás, s ezzel elérjük a 68 liter kö­rüli szintet. Az egészségügyi szempontoknak megfelelően a szénsavas vizek fogyasz­tásán belül az ásványvíz­termelés jelentős emelése a cél: 1990-re, mintegy 4 literes fogyasztás elérése látszik re­álisnak. A dohányipar a lakossági fogyasztás csekély növekedé­sével számol. Ennek kielégí­téséhez korszerűbb, jobb* ter­mőképességű, betegségeknek ellenálló fajtákra van szük­ség. A mintegy 2000 hektáros területnövekedés elsősorban a kisgazdaságokban valósítha­tó meg. A húsipari feldolgozást a vágómarha- és vágósertés-ter­melés fejlesztésével szoros összhangban határozta meg a terv. Ennek megfelelően most nem indokolt új húskombi­nátot építeni, ugyanakkor növekszik a világbanki hite­lekkel is támogatott rekonst­rukciók jelentősége. Az ex­portpiacokon má r csak a jó minőségű, magas féktől go- zottságú termékekké) lehet sikert elérni. Jobb minőség De megnőttek a minőségi követelmények a belföldi el­látásban is, ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani az olcsóbb húsipari termékek iránt is. A legmagasabb fel­dolgozottságé — stratégiai jelentőségű — húsipari •tei'-’ mékekből számottevő növe­kedést irányozott ető a terv. Ám, mindez csak akkor ér­hető el, ha további megmun­káló- és csomagológépeket sikerül megvásárolni, és ter­melésbe állítani. De szük­ség van a felvásárlás és a minősítés rendszer további javítására is. A tejipari fejlesztések kö­zéppontjában a minőség emelése, az eltarthatóság nö­velése, és a költségek csök­kentése áll. A kedveit Party vajkrémből az eddigi 2500 tormával szemben 1986-ban már 6000 tonnát gyártanak. Féltartós tejből évi 75 millió liter kerül majd a boltokba. Fontos változást jelent a tejipari fagylaltgyártás meg­indulása is: különféle ízek­ben tölcsér es és poharas ter­mékeket hoznak forgalomba. A tejipar a jövőben is törek­szik arra, hogy alacsony zsír- tartalmú, olcsó tejet, tejfölt, sajtokat készítsen. Elkezdik a diabetikus áruk termelését, és szélesebb körű lesz a melléktermékek fearvó, írói humáncélú hasznosítása. Cs. J. Zichy újfaluban Takarmány­kiegészítő-gyár Festőcsarnok épül a Ganzban Mintegy harmincmillió fo- négyzetméteres kabin, mely- ián t értékű beruházás fejező- ben automata továbbítja a dife be idén a Ganz-MÁVAG festendő szerkezeti elemeket, acélszerkezeti ágazat máira- A minőséget megfelelő kié­Kevesebb Mint valami nagyvállalat kísérleti műhelye, vegyi bo­szorkánykonyhája, olyan a Centrum Áruház Vállalaton belül a salgótarjáni áruház. A bevezetés előtt álló új meg­oldásokat, módszereket rendre itt próbálják ki, s a tarjáni- ak tapasztalatai alapján dön­tenek felőle. Csak emlékeztetőül: a 60-as évűkben a megyében is első­nek az áruházban tértek át az önkiszolgáló értékesítésre. Itt dolgozták ki a leltározás zárva tartás nélküli módját, a forgalmi jutalék pontozásos módszer szerint való felosztá­sát, majd a vállalaton belül elsőüeiit a salgótarjáni Cent­rum tért át a jövedelefnéroe- keltségi rendsze; re. Utóbbiba éppen hátont esz- t.?iidővel ezelőtt fogtak bele. így előnyeit is az élen halad­va arathatták le. Igaz, a kez­det összes nehézségeivel fi­zettek meg érte. A három esz­tendő alatt szerzett tapasz­talatokról beszélgetünk most Nagy Istvánnal, a salgótarjáni Centrum Áruház igazgatójá­val. — A megyében is és a* ország áruházai közül is első­ként vezették be a jövedelem­érdekeltségi rendszeri. Elő­nyös vagy hátrányos volt az úttörő szerep.? — A módszer alkalmazását az apró részletekig mi dol­goztuk ki. Tanulni nem volt még kit«, s ez nyilván nem könnyítette meg a dolgunkat. De az is tény, megérte fára­dozni vele: már az első, nem is teljes esztendő fényesen igazolta reményeinket Több- letérd ekeitségkérrt 67« ezer forintra tettünk szert, mely a bevont dolgozók alapbéré­inek több mint 41 százaléka jvott. Bérfejlesztési lehetősé­günk ezzel megduplázódott, s éppen ez volt az a lehetőség, mely a rendszerben megfo­gott bennünket; központ» bérrendezés híján legalább a Boltberendezések exportra Élelmiszer- és iparetkküz- letek berendezésére egyaránt; alkalmas modulrendszerű áll­ványokat készít a Keripar 4. számú celklömölki gyára. Az állványrendszer megnyerte a hazai vásárlók tetszését, s az idén már jelentős exportmeg­rendeléseket is kaptak. Leg­fontosabb külföldi partnerük az NDK, amely az új, fa és fém kombinációjával készült termékből 40 millió forint értékben rendelt az idei első fél évre. Ebben az évben hoz­Elkészültek az üzemi épü­letek, s megkezdték a techno­lógiai szereléseket az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát és ez Agrokomplex Zichyújfalu- bam épülő komplettpremix- gyárában, ahol évi százezer tonna takarmánykiegészítő — különféle mikro- és makró- elemeket tartalmazó keverék — gyártására rendezkednek be. Az üzem várhatóan az év végére készül el, fél évvel a tervezett határidő után. Egyes építési, szerelési munkálato­kat ugyanis nem végeztek el idejében, s emiatt szerződést bontottak a korábbi fővállal­kozóval. Feladatát az újabb késedelem megakadályozására az Agárdi Mezőgazdasági Kombimét vette át, a beruhá­zást tervező Uvatervet pedig fokozott helyszíni művezetés­sel és koordinálásával bízták meg. A munkák gyorsítására nagy szükség van. mert az ugyanott működő régebbi, évente 55 ezer tonna premixet előállító üzem már három műszakban dolgozik, s így is csak nagy erőfeszítéssel tudja kielégíte­ni az Agrokomplex partner- gazdaságainak igényeit. A mostaninál csaknem kétszere­sen nagyobb teljesítményű új üzem átadásával lehetőség lesz n termékszerkezet bővítésére terenyei gyárában A készü- mával érik el és a különleges lő festőcsarnok Veefontosabh zárt egység mun­festőcsarnok legtootosabb kavédelmi szempontból is része az Ikarus és a soproni gyökeres változást hoz a gyár­AFIT által kifejlesztett 120 ban. zák forgalomba az iparcikk­üzletek berendezésére kialakí­tott új pultrendszerüket, amely iránt a Szovjetunióból ta­pasztalható élénk érdeklődés. Közel egy hónapja nyílt meg Balassagyarmaton a sütőipari árak boltja. A választékban 8—ltt-íéle kenyér és 15—16 sütemény szerepel. — őp ~ előnyért is érdemes nagyobb teljesítmény után adhassunk magasabo kere­setet a dolgozóknak. — A jövedelemérdekeltségi rendszer azonban csak felkí­nálja a lehetőséget. Ingyen senkinek nem pottyantja az ölébe. — Így igaz. A kereskedői szemléletnek is változnia kel­lett ahhoz, hogy az új mód­szer előnyeit élvezni tudjuk. Ez persze számokban kevés­sé fejezhető ki, hiszen arról van szó, hogy az osztályveze­tők jobban odafigyelnek a beszerzésre, a készletek gyors forgatására, a nagykereskede­lemtől kapható kedvezmé­nyekre, s ezek kereskedelmi akciók útján való továbbítá­sára a vásárlók számára, a költségekkel való takarékos­kodásra, és sorolhatnám még tovább. Eladókból igazi ke­reskedővé léptek elő, méghoz­zá rövid időn belül! S legyen a szabályozás a továbbiakban akármilyen, ezt a folyamatot már aligha lehel visszafordí­tani! — Múltak az évek, változ­tak a szabályozók. Segítették vagy inkább hátráltatták ezek a módszer kibontakozá­sát? — A módszer bevezetésének második esztendejében kí­sérleti bérgazdálkodásra kap­tunk lehetőséget. Nem cse­kély viták borzolták fel a házbeliek kedélyeit; hogyan fér meg egymás mellett a két kísérlet? Úgy határoz­tunk, hogy a jövedelemérde­keltséget, mint közvetlen haj­tóerőt megtartjuk, hiszen a dolgozó is úgy jár jobban, ha mindkét forma él. A jut­tatás forrása mindkét oldalon ugyanaz. A kísérlet különben is csak egy évre szól. Jól dön­töttünk. Abban az évben 14,3 százalékos bérfejlesztést hajt­hattunk végre. A jövedelemér­dekeltségi ágon pedig 760 ezer forintot fizettünk vissza a dolgozóknak. A két kísérlek tehát kitűnően megfért egy­más mellett. — És ismét eltelt egy esz­tendő... — Az elmúlt évre érvényes szabályozók szűkítették a for­rásoldalról megragadható le­hetőségeket. Csökkentek az elő­nyök a tervalku miatt is: noha alapelv volt, hogy a bázis­szemlélet nem játszhat szere­pet, a tervezési metodika nem tudta ezt érvényesíteni. Bő­vült a jövedelemérdekeltség­ben dolgozók köre is az or­szágban. A kezdet tartalékai fogyatkoznak. A tavalyi több- letérdekeltságünk 470 ezer forint volt. Kevesebb, mint az előző években. A két fél, azaz a dolgozók és a vezetők közös megállapodása alapján kény­telenek voltunk csökkentem a visszafizetés rátáját is. — Nem okozott ez csalódást a dolgozókban? — Tapasztaltunk ilyet. A2 ő érvük az, hogy a szigorú követelmény, a nagy felelős­ség megmaradt, keresetük vi­szont az előzőekhez képest apadt, s ez igaz is. De az is tény, hogy a jövedelemérde­keltségi rendszer kezdetben sem ígért állandóan emelke­dő többletjövedelmeket! Úgy véljük, még a mai viszonyok közt is jól járunk vele, s amíg bármi kevés előnyt ki tudunk csiholni belőle, addig csinál­juk. A vásárló számára ma is bőségesebb áruválasztékban, több árengedményes értéke­sítési akcióban kamatozik, számunkra még most is több­letnyereséget hoz. Megtanulj tunk a korábbiaktól jobban kereskedni, s ha a jövedelem- érdekeltségi rendszer előnyeit tekintve vissza kellett is lép­nünk, a vezetők és beosztott dolgozók közti kölcsönös háza­lom nem ingott meg. Márpe­dig ez az egyik legfontosabb tartópilléré a módszernek. Szénül Mafia, Karaites tűzhely, „Von-Tol" csille (Jj nógrádi termékek a BNV-a A tovaíyi BNV óta számos új termékeit fejlesztettek ki megyénk ipari üzemeiben. Nem látványos a változás, de az apró ötletek, finomítások sok esetben többet érnek, mint egy piaci bizonytalansá­got magában hordozó. aj konstrukció kifejlesztése. A vásárlók igényeihez iga­zodik kiállítandó portékáival a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Hagyományos gyárt­mányaik mellett — mint példáiul a DEXION-, vagy Rapistan-elemek, húzott, hen­gerelt acélok, kovácsolt áruk —, újdonságnak számít a coll méretekben készített csősorozat, melyet eddig nem gyártottak a salgótarjá­niak. Könnyen kezelhető a tárazott saegcsomag, de a szögbelövő szerkezetek ter­jedésével ezen a területen is előbbre léptek és kununké 1- ták a tekercséit változatot. Várhatóan nagy érdeklődésre tart majd számat. És még egy az új donságok közül: horganyzott és bevonat, nél­küli huzaljaikat ezentúl a lakosság száméra is hozzá­férhető kiszerelésben szál­lítják a boltokba. Bemutatá­sával a kereskedelmi vállala­tok figyelmét sízeretnék fel­kelteni. A Magyar Kábel Művek Ba­lassagyarmati Gyára január elsejétől gyárt módosított szerkezetű. 1 kilovoltos ká­beleket. Nagyszámú nyugati megrendelésük miatt igazod­tak a svédek AKKJ. a nor­végok PFSP és a nyugatné­metek VDE szabványaihoz, melyeket komplett sorozat­ban állítanak ki a nemzetkö­zi vásáron. Fejlesztés ered­ménye az ENTAL fantázia­MÓGSAD - 1986. nevei viselő anyag- és euer giatakanékos szabadvezeték, melyet elsősorban hazai fel­használ óknak szállítanak. Külső megjelenésükben egyformák, de hőteljesítmé­nyük különböző a Calor-Oil olajikályihákniatk, melyet a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár kiállítási terü­letén vehetnek ssemiigyre ae odalátogatók. Valószínűleg felkelti majd a szakemberek érdeklődését a svájci HÓVAL licence alapján gyártott hul- ladékhő-hasznosítású kazán, melynek hazai összeszerelésé­ről befejeződtek a tárgyalá­sok. S aki szeretné megte­kinteni. hogyan készül a Ka- rancs tűzhelycsalád, munka­fázisonként megtalálja a Dunai Vasmű standján. Ez a gyár jelentős helyet fog­lal el az SVT alapanyag­éi látásában, elsősorban jó minőségű acéllemezeivel. Két új termékkel jelentke­zik a Nógrádi Szénbányák kisterenyei vállalkozási üzeme. Alapos tervezőmun­ka előzte meg a „Nógrád 150” típusú kaparó {vaspá­lyás szállítóberendezés) ki­fejlesztését, amelynek egyik példányát bemutatják a ran­gos kiállításon, a másik pe­dig „nyúzópróbára” kerül a kányási bányaüzembe. Szin­tén új termék a „Von-Tol” elnevezésű csiilletovábbító szerkezet, ami a beépített: hidraulikus hengerek révén lényegesen könnyíti a nagy • terhű szállítóeszközök moz­gatását. Mindkét berende­zés célja, hogy a szállítási rendszer korszerűsítésében kiváltsák a külföldi — sok­szor több cég berendezéseiből összeállított — együttest. juí ZOn kedd 2

Next

/
Thumbnails
Contents