Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

IT ÄD RÉTSÁGON Hátont éviized haliakban Kicsi a kocsi, de cxpatiálhaíő! Valahogyan az első percben megereztem, milyen emberrel fogok találkozni. S nem is csalatkoztam. Magas, vékony testalkatú, ügyes mozgású, élénk-friss tekintetű 67 éves korában is Misik István. Akit Rétságon majdnem minden­ki Pista bácsinak szólít. És ha a nagyközségben szóba jön a település kereskedelmé­nek múltja, jelene, avagy akárcsak jövője is, bizonyára sokuknak eszébe jut Pista bácsi. Az eltelt három évtizedben az ő ügyes szervezőkészsé­gével, lelkiismeretes munká­jával gyorsabban nyílt itt a bútorbolt, a cipőbolt s a ru­házati bolt, mint ahogy azt a hivatalos „majd lesz az is” hosszabb türelmi idővel ígérte volna. — Harmincöt évvel ezelőtt lettem a vegyesbolt vezetője Rétságon, majd 1957-ben, amikor a ruházati bolt új épü­letbe került, annak vezetésé­vel bíztak meg — meséli. — Akkoriban honosítottuk meg a bútorárusítást Rétságon. Ügy történt, hogy seziomt kel­lett vásárolnunk a tanácsnak, s miután azért elutaztunk, már nem egy sezlonnal tér­tünk vissza, hanem öt-tíz da­rabbal, ugyanis kiderült, hogy­annak árusítására is van jo­gunk a községben. Így hát jó másfél évig a ruhabolt rak­tárából bútorokat is árusítot­tunk, utána pedig ónálló bú­torbolt alakult. Idén a huszad ük nemzetisé­gi találkozóit rendezik meg fiánkon. A kétnaipos rendez­vény első estéjén, augusztus t-án a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese lép fel a vi- ■iszánpadon. A második nap viszont idén is a különböző amatőr népi együtteseké ame­lyek között nemcsak hazai, (kenem szlovák csoportokat is •ai álunk. — Az idei műsorok nagy nesze rendnagyó lesz. H iáiba ■ jubileum kötelez — mond­ta Óvári János, a rétsági ta­nács művelődési, egészseg­tigyi és sportosztálvanak ve­hetője. Mar a szervezésinél, •mit november végén kezd­tünk meg, szakítottunk a ha­gyományokkal, A programter­vezet elkészítésébe ugyanis bevontuk községünk társa­dalmi vezetőségét is. A tagok mégiscsak jobban érzékelik —, mert sok ember közt meg­fordulnak —. mire is van szüksége a közönségnek. Vé­leményem szerint ne a nép­művelő találja ki íróasztala mellett, hogv milyen progra­mok legyenek egy-egy ren­dezvényen, hanem mérje fel « különböző helyi csoportok­nál. — A víziszínpadi rendez­vények ingyenesek, akkor hogyan tudnak kifizetni mond­juk egy fővárosi énekest,? — Az aszfalton felnőtt nó­táikat nem szeretem és a helyieknél sem örvendenek túl nagy népszerűségnek. Azt kedvelem, ha egy ' együttes A hetvenes években így tör­tént ez a cipővel is. Először a Misik István által vezetett ruházati boltban vehették meg lábbelijüket a rétságiak, az­tán önálló vezetést kapott ez is. — A kisboltoknak mindig keresni kellett az utat ahhoz, hogy az igényeket kielégítő árukat szerezzen be. És ehhez olyan emberek is keuettek, akikkel jói együtt lehetett dolgozni. Nyugodtan mehettem el Salgótarjánba vagy akár Békéscsabára is árut beszerez­ni, tudtam, hogy távollétem­ben nem lesz fennakadás a bolt­nem merít másból, „csak tisz­ta forrásból”. Az ilyen tánco­sokra, zenészeikre viszont van anyagi fedezetünk. Hadd ne mondjam el, miből, hosszú is lenne, meg aztán Rodolfó sem árulja el, hogyan csi­nálja olykor zavarba ejtő bű­vészmutatványait. — Minden évben hagyo­mány, hogy a víziszinpad köré kirakóvásárt szerveznek... — Az idén is így lesz. de természetesen csak a népi iparművészeket engedjük sátrat bontani. Szeretnénk, ha a nemzetiségi találkozó valóban az volna, amit a név takar. Összejönnének mind­azok, akik még ápolják a ré­gi hagyományokat. Jó volna, ha ez nemcsak abból állna, hogy fellépnek az emberek, aztán be a buszba és irány haza. hanem közös progra­mokon is részt vennének. Mi­re gondolok? A gyerekek kö­rében rendkívül népszerűek a játszóházak, bütvköldék. Miért ne lehetne mindezt egy kicsit felnőttesíteni ? Bizto­san sokan örülnének annak, ha egy-egy elfelejtett mes­terségből rendeznének egy tanulással egybekötött be­mutatót. Ma már nagyon ke­vesen tudnak kosarat fonni, mézeskalácsot sütni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan szíves-örömest meg­tanulnák újra. Természete­sen ez nem kerülne pénzbe, mert a.banki nemzetiségi ta- lá'knzó. nm'g a világ világ, ingyenes lesz! ban, nem kellett félni példá­ul a leltárhiánytól... Az utóbbi években Misik István irányítása alatt 10—12 ember dolgozott együtt a ru­haüzletben. S nyugdíjba vo­nulásakor, 1980. márciusá­ban, három évtizedes boltve­zetői tevékenység után olyan kollektívát hagyott ott, akik közül sokan már 15—20 éve voltak az áfész-üzlet dolgozói. A vezetői munkakörbe került utód is 1960 óta volt már a bolt dolgozója. Nyugdíjasként is hol talál­hatnám meg őt máshol ezen a májusi hétfőin, mint a Bör­zsöny étterem mögötti butik­soron az egyik divatruhaüz- letben. Négyórás alkalma­zottként dolgozik itt. Több vevő is ismerősen kö­szön. Érdeklődöm, honnan az ismeretség. — Gyakran jöttünk ide vá­sárolni, többször mint Balas­sagyarmatra. Pista bácsit rég­óta ismerjük. Mi a titka? Misik Ist­ván szerényen fogalmaz. Aki harminc évet „lehúz” a ke­reskedelemben egy helyen, azt ismerik a környéken. Dré- gelypalánkon. Patakon, Dej- táron csakúgy, mint Rétsá­gon. — Mindig igyekeztünk az árut beszerezni— Jutott idő a kereskedelem mellett a közéletre is. 1960- tól választják őt lakóhelyén folyamatosan tanácstagnak. Ma is tagja a városi jogú na gyközség tanácsi testületé­nek. fagylaltszünei Védenék a mundért a rétsági afész cukraszüze- meben, áe úgy vélik, nem­igen ■ aitnak' erre modot ne­kikmostanában, hiszen Ár­tatlannak ítélik magukat fagy lailigyb en. — Múltkor is valaki idevágta az üzem ajtajú­hoz a fagylaltját, amit a presszóban vett — mesélik a cukrászok. — Pedig azt a fagylaltot nem mi csi­náljuk. Tény, a nagyoroszi fagy- laltmérgezéses eset óta nem főznek fagylaltot a rétsági cukrászüzemben. Pedig —, mint mondják — a főzött fagylaltnak nincs párja. — Mi itt a fagylaltfő­zést külön helyiségben rrtseg tudnánk oldani, s mindenféle technikai fel­szerelés is megvan hozzá — mondja Kovács János, a eukrászüzem vezetöhe- lyettese. — A mellettünk levő presszósok is nagyon kérik, hogy csináljunk ne­kik fagylaltot. De hát nem lehet... Várják pedig Rom- háyyban is tőlünk, mert a porból készült fagylalt ott sem fogy, gyakran kell ki­önteni. Az egészségügyi hatósá­gok azért nem engedélye­zik a nyáron különösen keresett fagylalt készíté­sét a rétsági cukrászoknak, mert zsúfolt az üzem, s emellett a száThtást sem tudnák megoldani a phű­től éne” megszakítása nél­kül más községekbe. — Sok követelmény ram valóban a fagylaltkészítés­re. de szerintem ennek is eleoor tudnánk tenni. Sza­baddá tehetnénk erre az emrik helyiséget, és a négy tokra lehűtött fagylalt a lenkisebb romlás nélkül futhatna el. tiz perc alatt akár Romhányba is. Nem is beszélne a néhány lé­pésre lenő rrresszóról — ..neszt fel ismét a kardot” Krmáes János. kertről nem- lehetnek fe­lelőtlenek. hiszen 14 éne drdneerük mór a rukrásr- ü-emhen, s Üt ngtt mór ekkor is. amikor főztek Itt fenni altot. No. meg hát ne-dnrőrurs termék ft a Fantázianeve: Star Super Dasty.. Többek véleménye sze­rint kitűnő az ülése, remekül gurul, összecsukható és ha jáitékbabát teszünk bele, „anyás” mozdulattal tologatja a csöppség. Igen, gyerekkocsi­ról van szó, melyet olasz al­katrészekből állít össze a Fémbútor Ipari Szövetkezet rétsági üzeme. Egyik legjelen­tősebb vevőjük Csehszlovákia, de jut belőle bőven a hazai piacra is. — Évente 40 ezer darabot készítünk e praktikus és nél­külözhetetlen termékből — magyarázza Kovács Gergely, az üzemegység vezetője. — Természetesen ezzel nem me­rült ki a nálunk gyártott áruk sora, hiszen — mint azt a szövetkezet neve is mutat­ja —, elsősorban a kempin­gezés során használatos szé­keket, asztalokat állítunk elő. S hogy milyen sikerrel? összes portékájuk 27 százalé­ka kerül tőkésországtoa, 17 százaléka pediig rubeles pi­acra. Jövedelmező őztetpoiá­titkára, Both József nem kis büszkeséggel meséli, hogy községük legújabb neveze­tessége, a Börzsöny Áruház időre történt részleges át­adása az ő műn' éjukat is di­cséri, hiszen védnökséget vál­laltak az építkezés fölött. A terveknek megfelelően egy éve elkészült az iparcikkek és a ruházati termékek árusításá­ra szolgáló egység és ha vá­ratlan akadály nem jön köz­be, nyár derekára új élelmi- szerrészleggel egészül ki a tet­szetős bevásárlóközpont. A község és környékének lakói régen várták már, hogy megvalósuljon ez az álmuk, s a helyi áfész, valamint a rét­sági és a megyei tanács segít­ségével végül is siker koro­názta az akciót. Az üzlet igaz­gatója, Mészáros János el­mondja. hogy a teljes költség eléri az 53 millió forintot, s 2200 négyzetméteres területen A rétsági tanács művelődé­si, egészségügyi és sportosz­tálya megszervezte az alko­holisták rendszeres rehabi­litálását az Asztalos János Művelődési Központban. Az alkoho Imentes klub elsősor­ban olyan egykori alkoholis­tákkal foglalkozik, akik már „megjárták a hadak útját”, voltak elvonókúrán is. A klub vezetői arra töre­kednek. hogy — a hivatalos hatósági munka mellett — bi­zalomra épülő, személyes kap­csolatot építsenek ki a tá­tikájuk elismeréseként ápri­lis végén a szövetkezet átve­hette az OKJSZ vándorzász- laját. Minőségi munkájuk ki­elégíti a kényes angol. kana­dai és svéd vásárlók igénye­it is. Nincs megállás a fej­lesztésben sem, hiszen a kül­föld állandóan az újat vár­ja, enéilkül tehát nincs hosz- szú távú üzletpolitika. — Egyrészt a jelenlegi bú­torainkat igazítjuk az elvárá­sokhoz — folytatja Kovács Gergely. — Tavaly például a termékeink felét festettük, a korábban alkalmazott ndfcike- leaés helyett Másrészt tár­gyalásokat folytatunk neves nyugrti cégekkel, új, »:■- ed- áláiué» korszerűbb iúőalíkal- ma-cesdgote gyártására. A már említett gyeis&kocs*! ts vég­rehajtottunk néhány módosí­tást, mellyel nőtt a komfort­ja­A dolgozóik zöme női be­tanított munkás, ami sajátos gondot jelent a szövetkezetnek. Éppen ezért úgy igazították fogadják az üres szatyorral érkezőket. Az áruválaszték bőséges, melyet a nagykeres­kedelmi forrásból származó áruféleségek mellett kiegé­szítettek kistermelői porté­kákkal is és nem zárkóznak el az üzemektől közvetlenül történő beszerzés elől sem. — A nyitástól számítva 80 millió forintot forgalmaztunk — mondja az igazgató —, ami nem lebecsülendő egy „össze- szokóban” levő gárda esetén. Most még csak 27-en vagyunk, de ha kész lesz a 600 négy­zetméteres élelmiszerrészleg, kiegészül a csapat 50 főre. A jövőről szólva elmondja, hogy tervezik a szolgáltatások körének bővítését, s várhatóan 130 millióra növekszik majd a következő év forgalma. S hogy mit keresnek a vásárlók, erről érdeklődtünk Szvetlik Zsuzsa eladótól. — Itt a műszaki osztályon nagy keletje van a mixergé­gokkal. (Ez természetesen nemcsak a tanácsi előadók feladata, hanem minden jó­érzésű embere, aki segíteni akar társain.) A művelődési központ és a klubvezetők céljaik elérése érdekében olyan szeszmen­tes programokat szerveznek, amelyekre örömmel jönnek el a volt alkoholisták és az iszá­kosok. Igyekeznek felhívni a figyelmüket arra. hogy nem­csak sör, bor és pálinka mel­lett lehet jól szórakozni, mu­latni. mumfcaádejükiet, hogy ne kell­jen tűi koráin óvodába vinni a gyereket. Figyelnek arra is, kinek nincs meg a nyolc ál­talánosa és háromévenként beiskolázzák őlket. A szociá­lis törődés jele a tavaly át­adott étterem. A gyártócsarnokban ügyéé kezek néhány pillanat alatt készítik ed aiz egyszerű, de esztétikus bútorokat. A baba­kocsit oiasz cé&gépékikel sze­relik. Pecefe Bamaibásné a csomagolás előtti fázisban lábtartót illeszt a helyére, öt esztendeje dolgozik itt, bér ebbőd hármat gyesen tol tobt — Egy éve jöttem vissza — mondja, miközben gyakor­lott mozdulattal folytatja a műveleteit — A kicsinek ugyanilyen kocsit vásárol­tunk, ami szinte természetes volt. A legnagyobb élményt számára mégis aiz jelentette, mikor beletette a babáját és ő tologatta fel-alá a lakás­ban.... ____ T. N. I* ] Á ruház KlSZ-vcdnokscggcl Bőséges választékot találnak a vásárlók az új áruház műszaki osztályán. A rétsági KTSZ-bizottság Eßi/ kor fi/of sei Sikeresen működik az alkoholmentes klub peknek, amelyből most már csak egyfajtát ajánlhatok. Mindenféle háztartási be­rendezéssel szolgálunk, bár hiányoznak az olcsó kategó­riájú színes tévék, hűtőszek­rények. Kerékpárból nincs nagy választék. Hangtechni­kai készülékünk viszont több­fajta is van, melynek elsősor­ban a fiatalok örülnek. Mit is jelent valójában az új áruház? Ismerve Rétság meglevő adottságait, sokkal kulturáltabb körülmények között vásárolhatnak az em­berek. Sőt, javítja a környező települések ellátását is, de az idegenforgalom számára sem közömbös a változás. Gresina István tanácselnök így fogal­mazta: „Történelmi pillanat lesz községünk életében az áruház elkészülte!” Azt hi­szem a lakói is így gondol- ják_. i (—th) A személyes kapcsolatok, igaz barátságok kialakításá­val sok olyan embert lehet visszavezetni a józan életbe, akiknek valamilyen oknál fogva kicsúszott a talaj lábuk alól. Az alkoholmentes klub rö­vid fennállása alatt látvá­nyos eredmények nem szü­lettek ugyan, de reméljük^ hogy tevékenysége révén lé­nyegesen csökken majd Rét­ságon az alkoholbetegek erő­mű. Városi jo<f szervezéssel Keuwetköfi főútvonal mellett fekszik, és idegenforgalmi szem­pontból — legyünk jobban lokálpatrióták — a Dunakanyar gyöngy­szemének is tekinthető Rétság. Hivatalos elnevezésében városi jogú nagyközség. Mit is jelent a két éve kapott városi jog vz* r* Tolmácsot, Ban­kot -is magában foglaló 4300 lelket ' Számláló’ 'téi:cr*'r,‘éf,Áé'kí'' Amellett, hogy jövőt sejtető ígéret lehet, sím elsősorban állam- igazgatási döntési jogköröket - jeieTTt;~másúá^Tü:’x: ~Az itt élő, az idelátogató ezentúl mit tapasztalhat? Az uiőbbi öt év nem kis­mértékű fejlesztéseit, az alakuló településközpontot, s azt to, hogy — akár városainkban — a parkolóban fizetni kell a várakozó gép­kocsik után. A városiasodás jellegét erősítheti a településié ilesz- tési hozzájárulással öt évre meghirdetett cél is: a szennyvíztisz­tító telep kiépítése Rétságon. Mert a tősgyökeres rétságiak — t-ohnáesiak, bánkiak —- meg­szavazták az évi SOő forintot errs z célra, De mi a helyzet az 574 üdülőtulajdonossal. Ok nemet mondtak,-'sőt a tehoval kapcsolat­ban csupán egy harm aduk nyilvánított véleményt. — Nem adtuk fel az üdülő tulajdonosok „beszervezését” — tájé­koztat Gresina István tanácselnök. — Üjbói megnéztük, mi a leg­szűkebb érdekük, s így a tulajdonosok felénél az utak karban­tartására, a másik felénél útépítésre tűztük ki a tehot. A karban­tartásra évi 30« forint, az útépítésre läöO forint lenne a hozzájá­rulás mértéke. Most több időnk van a szervezésre, s ez eredmé­nyesnek is látszik. Például az útépítésben érintett 243 üdülőtulaj­donos közül 127-en szavaztak már, s 103-an igent mondtak a hoz- «ájarulasra. Csak liszla forrásból

Next

/
Thumbnails
Contents