Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

«LAG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKI NÓGRÁD 'AZ M.SjZM.P ttÓGRÁD M SG.YtfE'.l a IfZ 0 T T.SÁGA É 3,: A- M E GYE I T AN.Á.fc S. U A P ,1A • XLII ÉVF., 80 SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. ÁPRILIS 12.. SZOMBAT flz MSZMP Központi Bizottságánál! 1986. május elsejei jelszavai 1. Világ: proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen a marxizmus—leninizmus! 3. Éljen május elseje! 4. Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunista és a munkáspártok szolidaritása! 5. Éljen . a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! / 6. Éljen a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága! 7. Békét, biztonságot a világnak! 8. Éljen a szocializmus és a béke! 9. Támogatjuk a szovjet leszerelési javaslatokat! 10. Atomfegyvermentes világot az ezredfordulóra! 11. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek harcát! 12. Előre az 1986. évi népgazdasági terv sikeres végre­hajtásáért! 13. Hatékony, fegyelmezett munkával m gyorsabb hala­dásért! 14. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! 15. Fiatalok! Nagyobb tudással, jobb munkával a szocia­lista Magyarországért! 16. Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehaj­tásáért ! 17. Éljen pártunk és népünk egysége! 18. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 19. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Nép- köztársaság! Ma öt helyszínen tartanak küldöttgyűlést Megújulás eISft az ifjúsági mozgalom Gagarin-emféklciáHífás r Ötéves számvetését végzi az Ifjúsági mozgalom. A már he­tek óta tartó eseménysorozat fontos állomása lesz ma me­gyénkben: négy .város és egy városi jogú nagyközség ifjú­kommunistái vitatják meg ta­pasztalataikat, határozzák meg a továbblépés feladatait. Sal­gótarjánban, Balassagyar­maton, Pásztón, Szécsénybea és Rétságon reggeltől kora es­tig tanácskoznak a Küldött- gyűlés résztvevői azzal a szándékkal, hogy megújítsák, fölfrissítsék a mozgalom vér­keringését. A mai plénumok elé kerü­lő dokumentumok mind­egyike megfogalmazza: az if­júság nevelése társadalmi ügy, nem csupán a KISZ felada­ta. A balassagyarmatiak elő­zetes beszámolója nem hall­gatja el a kritikát, amikor kimondja, hogy „nem javult számottevően a párt-, a KISZ-, az állami és társadal­mi szervek tevékenysége, együttműködése és munka- megosztása az, ifjúság köré­ben”. Érzik e felelősséget a társszervek, ezt jelzi, hogy már a beszámoló taggyűlése- i ken, s egyéb fórumokon is a korábbi éveknél nagyobb ak­tivitással vettek részt, job­ban hallatták hangjukat, vé­leményükkel, javaslataikkal hatékonyabban befolyásolták a helyi programok kialakítá­sát. A KISZ-küldött gyűlések azonban elsősorban az ifjú­sági mozgalom helyzetét és feladatait vázolják föl. ök maguk, sajátos eszkö­zeikkel akarnak többet tenni, hogy színvona­lasabb legyen munkájuk. Javítani kívánnak az esz- mei-poitikai nevelésen, tar­talmasabbnak kell lennie a politikai képzésnek, haté­konyabbnak a gazdasági épí­tőmunkának, míg a közmű­velődésben, a szabadidő-el­töltésben és a sportban a minőségi jegyeket szeretnék erősíteni. Mindennek egyik feltétele, hogy a szervezeti j élet politikusabb jelleget ölt­sön, szélesedjen a demokra­tizmus. A másik feltétel, tű­nik ki a beszámolókból, hogy rátermett, elkötelezett KISZ- vezetők irányítsák a munkát Ennek jegyében zajlottak le a választások, illetve zajla­nak le ma, hiszen valameny- nyi helyszínen új testülete­ket hoznak létre. Az eddigi előkészületek, a korábban megtartott események azt sejtetik: felelősségteljes, tar­talmas változások előtt áll a megyei ifjúsági mozgalom. A költészet ünnepe Szép hagyományunk, hogy József Attila születésének nap­ján, április 11-én minden esz­tendőben megünnepeljük a lí­rát, a magyar költészetet. A megyei ünnepséget pénte­ken Salgótarjánban tartották meg, a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár, a József Atti­la Városi-Megyei Művelődési Központ és a Palócföld-szer- kesztőség közös szervezésében. Az ünneplők először megkoszo­rúzták Kő Pál szobrászművész­nek a művelődési központban elhelyezett József Attila-dombor- müvét, illetve a Tanácsköztár­saság téren Varga Imre szob­rászművész Radnóti Miklóst áb­rázoló alkotását. ünnepi beszédet dr. Praz- novszky Mihály, a Palócföld főszerkesztője mondott. Beszé­dében, a költészet jelenkori fel­adatáról szólva, József Attila és Fábry Zoltán gondolatait idéz­te, akik ma is érvényes választ adtak erre a kérdésre. A köl­tészet célja ma sem lehet más, mint önvizsgálatra, gondolkodás­ra késztetni az embert, erősíte­ni, fejleszteni érzelmeit, humá­nus értékeit. Napjainkban azon­ban — az olvasási statisztikák tanúsága szerint — sajnálatosan visszaesett a versekkel szemben ■»egriYÜvanuló olvasási kedv, s a költők ilyen körülmények kö­zött keresik méltó helyüket a társadalom építésében. A koszorúzás« ünnepség után a művelődési központ klubjában irodalmi műsort adtak. Házi­gazda Laczkó Pál író, a Palóc- föld szerkesztője volt. A költő- vendégek: Petrőczi Éva, Tóth László és Zalán Tibor Radnóti- emlélcérmes. A verseket Kemer Edit és Csikasz István tolmá­csolta. A pásztói ktsgaiér'iában pén­teken Benyó Judit költői estjét rendezték meg. A fiatal költő második verseskönyve, a Szere­lem-madár a közelmúltban je­lent meg. Verseit - dr. Csűrös Miklós irodalomtörténész segít­ségével - Nemes Melinda mu­tatta be. * Péntekem — a költészet rag­ján — szerte az országban ún- j rwjjséc-eken, iroctesirwi tjéé utána-1 kon, estetem emlékeztek a ma- í gyár lka ncgyjaira. Lillafüreden, a Palota Szőlíá szomszédságában lévő sete ­rtyon megkoszorúzták József At­tila emléktábláját. A fővárosban több író-olvasó találkozót rendeztek a magyar líra ünnepe alkalmából. A Mag. vető Könyvkiadó a Szép versek 1985 kötetét - amelyet a ha­gyományokhoz híven ezúttal is féláron kínált e napon — a Szent István körút 26. szám alatti Magvető-könyvesboltban mutatta be az olvasóknak. (Költészetnapi összeállításunk a 9. oldalon) „Figyelem, figyelem! Itt a moszkvai rádió adása. A TASZSZ jelenti. 1961. április 12. Ember a világűrben. Ju- rij Gagarin, a világ első em­berszállító űrhajójának uta­sa.” ☆ Negyedszázada annak, hogy a fenti hír bejárta a világot. Negyedszázada annak, hogy új korszak — az űrhajózás nyitánya — kezdődött az em­beriség történetében. Azóta több évtized telt el. Fejlődött a tudomány, a technika, ám az emberiség méltóképpen hajt fejet az egykori esemé­nyek, az úttörők előtt. Tegnap, országszerte. így a megyeszékhelyen emlékeztek az űrhajózás napjára, Gaga­rin első űrrepülésére. A meg­nyitóünnepség az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán kéz. '■födött, ahe! Alekszej Vikio- r-i-iHcs Grigoriev moszkvai kandidátus tartott előadást a megjelenteknek A szovjet űr­kutatás címmel. Emlékezett az első nagy próbatételre, Gagarin repülésére, aki száz percig tartózkodott az űrben. Azóta már azt is elmondhat­juk, hogy az újat kereső, ku­tató ember elérte a Holdat. Jelenleg két szovjet űrállo­másról érkeznek a jelentések; a Szoljut—7-ről és a Mir ne­vet viselőről. Ma már a táv­közlés, a meteorológia elkép- zehetetlen az űrállomások nélkül, mint ahogyan a tu­dományos sikerek záloga a nemzetközi együttműködés. Az előadó szólt az űrkutatás békés célú felhasználásáról, az űrfegyverkezési program veszélyeiről. Tegnap a délelőtti órákban az űrhajózás napja alkalmá­ból Salgótarjánba érkezett Apró Antal, az MSZMP KB tagja, az Országgyűlés nyu­galmazott elnöke, az MSZBT országos elnöke. A megyei pártbizottságon Géczi János, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság eiső titkára fogadta és tájékoztatást adott a megye politikai, gazdasági, társaidalmi életének alakulá­sáról. Ezt követően Apró An. tál a BRG salgótarjáni gyárá­ba látogatott, ahol Klug Nán­dor igazgató és Vincze József pártbizottság: tX aár kíséreté­ben üzemlátogatáson vett részt. A városnézés során megtekintette a salgótarjáni vásárcsarnokot is. Ugyancsak a jubileumi ün­nepségre érkezett városunkba Ny. I. Zabelkin, az APN bu­dapesti irodájának vezetője, a Fáklya moszkvai főszer­kesztője. Délelőtt a NÓGRÁD című napilap veztőivel be­szélgetett az újságírók te­vékenységéről, a lapszerkesz­tésről, majd a kohászati üze­mek Komarov brigádjával találkozott. Az emlék ünnepség délután a Kohász Művelődési Köz­pontban folytatódott, ahol dr. Csongrády Béla, az MSZMP megyei bizottságának osz­tályvezetője köszöntötte az emlékkiállítás megnyitóün­nepségén • résztvevőket. A vendégek sorában helyet fog­lalt Apró Antal, Ny. I. Zabel­kin, Alekszej Viktorovics Gru gorjev, L. Beljakov, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­za referense, Nagy Istvánná, az MSZBT Országos Elnök­sége munkatársa és Géc2i Já­nos. A rendezőket — a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége, a megyei és a városi pártbizottság, az MSZET-tagcsoportok városi munkaközössége — és a részt­vevőket Ivan Bagyul, a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarorszá­gi képviselője üdvözölte, majd beszédében elmondotta; nagy öröm a szovjet népnek, hogy Magyarországon is megün- neplik az űrrepülés évfordu­lóját, emlékeznek Gagarin- ra. Milyen ember volt? — tet­te fel a kérdést. Szimpatikus« vidám, merész pilóta, a bé­ke küldötte. Miért ő volt a kiválasztott húsz közül a leg­első? — Mert pszichológiai­lag, lélektanilag ő tudott a legjobban alkalmazkodni az új körülményekhez. Ez az al­kalmazkodás példamutató napi életünkben, ^ változó gazdasági és politikai körül­mények között is. Hangsú­lyozta: a békéért harcoló né­pek körében nehéz megérte­ni azt, hogy a világűr a két (Folytatás a 2. oldalon.) Mai szántunkból: Oroszi Károly köszöntése (3. oldal) Bemutatjuk az új postát (5. oldal) Zenélő doboztól a sztereóig (7. oldal) Réti Zoltán kiállítása (8. oldal) Parancsnoki tanácskozás a munkásőrségben A munkásőrség vezető pa­rancsnoki állománya pénte­ken Budapesten tanácsko­zott. Borbély Sándor, a mun­kásőrség országos parancsno­ka elemezte az 1986. évi mun­ka indításának tapasztalatait, értékelve az új ötéves harcki­képzési program végrehajtá­sának megkezdését. Szólt ar­ról, hogy a munkásőrök mi­ként vesznek részt a gazdasági építőmunkában, s hogyan se­gítik a fegyveres erőkkel és testületekkel együttműködve a közrend és az állampolgári fegyelem megszilárdítását. Az országos parancsnok a napirenden lévő feladatok végrehajtása érdekében köve­telményként határozta meg, hogy a munkásőrök fegyelme­zetten végezzék termelőmun­kájukat, teljesítsék megbíza­tásaikat, vegyenek részt az ifjúság nevelésében, és ma­radéktalanul tegyenek eleget a szolgálati és kiképzési kö­vetelményeknek. Borbély Sándor bejelentette, hogy a munkásőrpárancsnókok III. országos tanácskozását májusban rendezik meg. ' 4 ».

Next

/
Thumbnails
Contents