Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

Művészei! díjasok 1986 VATHY ZSUZSA A PUSZTÄHO Salgótarjánt Pásztó irányá­ban elhagyva a 21 -es főútról jobbra leágazik egy út. A Karancshús épületcsoportjáig még követheti tekintetünk az irányt, de ott szem elől vész, és a hegyektől takarva fut to­vább párhuzamosan a főúttal, amelyre Tar határában visz- szatér. A hegyek között ka­nyargó mellékút a Kis-Zagyva folyását követi. Két oldalán, festőd szórtságban, hat apró község búvik meg a völgyek­ben. Maga a Kis-Zagyva völgye két irányban nyitott. Pásztó felé Sarasonháza, Salgótarján felé Nagykeresztúr a kapuja. Ez utóbbi sajátos helyet fog­lal el a völgyi falvak sorában. Az itt élő emberek személyi okmányainak lakóhelyrovatába a puszta megjelölést írták be. Nagykeresztúr ra érve a csend hangjai parancsolnak megálljt. Hallani a méhek zümmögését, a madarak csi­csergését. Festői a táj. A pusz­tai főúttól balra régi házsor. Előtte futballpálya, mellette épülő üzlet. Azon túl egész sor új lakóház. Ez lenne hát a puszta? Inkább kertvárosra emlékeztet. Müven ma a nóprádi pusz­ta-’ Hoayan élnek itt a embe­rek? Hárman vallanak erről. Ahogyan a lokálpatrióta látja — Ha az emberek azt a szót hallják, hogy puszta: ak­kor többnyire egy-két dülede- ző házat, pár idős embert, meg a ház körül ténfergő ál­latokat képzelik maguk elé. Nem mondom, negyvenöt-öt- ▼en éve, mikor azt az öt-hat nagycsaládost letelepítették itt, bogy az uraságnál cselédes- kedjenek, nem volt több két sor háznál. Ma ennek a pár családnak a leszármazottá it «evezzük mi — kicsit hival­kodva — őslakóknak. Mostanra az egykori har­minc-negyvenes lélekszám, kö­zel négyszázra nőtt. Jönnek ide a mai napig is lakni. Itt telepszenek le. Az új házsoron tíz új lakás közül hatnak nem idevalósi a tulajdonosa. S idén is több idegen építkezik itt. Szívesen látjuk a máshon­nan valót, hisz annak ideién bennünket is befogadott ez a kis völgy. Egymásra voltunk sok mindenben utalva, az el­zártság, a szegénység miatt. De most sem hiába nyit rá az ember a másikára. Biztos le­het a segítségben. Sokszor még kérni sem kell, mert az emberek itt nyitott szemmel járnak... Mit gondol, kitől kapnánk mi annyi törődést, segítséget, vágj’ éppen csak egy jó szót, mint itt az isme- rősöktől/Igaz, sok minden hi­ányzik innen. — járda, veze­tékes víz például —, de idő­vel meglesz az is. Most új üz­letet építünk. Sok-sok társa­dalmi munkával, sőt pénzzel is hozzájárulunk. Egy fiatal véleménye — Itt, ha ketten elkezdjük rúgni a labdát, biztos, hogy öt perc múlva meglesz a csa­patlétszám. További öt percen belül pedig már a fél falu szurkol nekünk. Ha nálunk.— abban , az egy szem helyiség­ben — rendezvény készül, mi csak az illendőség kedvéért küldünk meghívót. Pedig az a terem inkább hasonlít pusz­tához, mint a településünk. Pár széken, asztalon és egy kiszolgált televízión kívül más nincs is benne. Ha rendez­vény van a kellékeket össze­hordjuk otthonról. Innen egy terítő, onnan egy cserép vi­rág. Szeretnénk, ha legalább mozi lenne itt, vagy máshol a völgyben. De megértjük, hogy erre most nem telik. Vannak lehetőségeink a szó­rakozásra. csak élnünk kell vele. Tarján közel van, oda bejárunk moziba, vagy egyéb rendezvényekre. De máshová is eljutunk, mint például ta­valy a Balatonhoz. A fiata­lok egy-két szombaton és va • sámán dolgoztak a termelő­szövetkezetben, és így meg­volt rá az an vagi fedezet is. Ha jármű kell az utazáshoz, abban a helyi tsz is segít, és így jóval olcsóbh. Videózni szeretnénk. Az ugyan még senkinek nincs itt. de kölcsönzéssel megold­juk. Popén most készülünk, egvik társunk uevnnis hatna- --osan go'ile+ésnapiát ünn°oli. Összedobunk pár tízest felen­ként. és meeleoiük őt is. ma- gunkat is egv videoes+tel. Persze a mi iffénvüok is több lenne, mint a diszkó és a video. De az ptróar vöiwhen Tliri^ P«V peo-zo­forró. eiT’Wer. THn-n_ kÁnt fpl+ivnik valaki. de nagyon hamar odébbáll. Nálunk nem szokás siratni a nincset. Csináljuk, ahogy a magunk erejéből futja. Egy­más közt úgy mondjuk, mi „gazdasági társulat” formájá­ban művelődünk. Ez annyit rejt magában, hogy akiknek kocsijuk van, azok három­négy embert elvisznek maguk­kal. A költségeink közösek. Igv akár Budapesten is meg­nézhetünk egy-egy előadást. Aki „idetévedtw — Mi munkavállalás révén kerültünk Nagykeresztúrba. Férjem agrár szakember. Itt kapott állást. Akkor — idesto­va tíz éve — a szemeimet majdnem kisírtam, hogy oda, abba a világtól elzárt pusztá­ba menjek. Kirándulni igen, de lakni?! A téesz két lakást ajánlott, a völgv két végén. Mi az ittenit választottuk, el­sősorban Salgótarján közelsé­ge miatt. — Az itt töltött esztendők során többször is beköltözhet­tünk volna a városba, de ra­gaszkodtunk aZ itteni életfor­mához. A tágas lakáshoz, a kerthez, ahol minden megte­rem, ami a konyhára kell. Az udvarhoz, ahol állatokat is tarthatunk. A kiadásaink ez­zel is csökkennek. A mi gye­rekeink nem kérdezik, hogy miből lesz a kenvér, és tud­' ják, hogv a tojás nemcsak en­nivaló. Itt ragadtunk, és egy évtized múltán a sajátunkban élünk. Ügy érzem: rtf nemcsak laknak az emberek, de élnek is. Mindenki ismer minden­kit. Tudunk az egyik bána­táról, a másik öröméről. Az előbbit könnyebb elviselni, az utóbbi pedig több lesz azáltal, ha mások is osztoznak benne. A látogató összegzése Sem küüeínéban, sem az életformát, -módot tekint­ve nem puszta már Nagyke­resztúr. De egy valamit őriz­nek ók gyakorolnak is az itt élő emberek abból, amit még pusztai létükben megtanultak. Nevezetesen azt: ragaszkodnak egymáshoz, törődnek ember­társaikkal. Ez az aprófalu valószínű, hogy nem jut arra a sorsra, mint több társa szerte az or­szágban. Nem lesznek lakat­lanok itt a házak. Tuza Katalin Népszerűbbek a Kossuth-könyvek ' öt megye — Heves, Bor­sod. Szabolcs-Szatmár, Haj- dú-Bihar és Nógrád képvise­lőinek részvételével tájérte­kezletet tartott kedden az eresztvényi Salgó Hotelban a Kossuth Könyvkiadó. A ta­nácskozáson értékelték az elmúlt évben végzett mun­kát. A kiadó mind az öt me­gyében nagyon jó évet zárt. A tavalyi év fontos belpoli­tikai eseményeinek következ­tében nagy volt az érdeklő­dés a politikai kiadványok iránt. Nógrád megyében 3,9 milliós forgalmat bonyolítot­tak le, ami 21 százalékkal haladta meg az előző évit. A folyóirat-előfizetési tervet 7 százalékkal haladták túl. Leg­nagyobb példányszámot — 4500 darabot — az MSZMP XIII. kongresszusának rövi­dített jegyzőkönyvéből ad­tak el. Az idei feladatok kö­zött fontos helyet foglal el az SZKP-kongresszus anya­gának megjelentetése, a párt- oktatáshoz szükséges tan­könyvek biztosítása és a mun­kás-paraszt forradalmi kor­mány megalakulásának no­vemberi. 30 évfordulójára megjelenő kiadványok ter­jesztése. — Mennyire határozza meg írásaidat az, hogy hol élsz és dolgozol? — Nagyon is meghatároz­ta és meghatározza, de messzebbről kezdeném. Vidéken, Pápán éltem, kis­városban és hárman voltunk testvérek, öt éven belül szü­lettünk, de mindegyikünk más-más történelmi korsza­kot élt meg. A nővéremet a középiskolába nem akarták felvenni, engem az egyetem­re, de az öcsém már nép­köztársasági ösztöndíjjal vég­zett. S, talán ezért is történt, hogy mint másod-harmad éves egyetemista úgy érez­tem, nekem nem a vegyész­mérnökség lesz a hivatásom, csupán azért választottam, hogy kikerüljek egy kisvá­rosból, ahol az ötvenes évek elején, a hatvanas évek kö­zepén rossz funkcionáriusok céltáblái lehettünk. De, be kellett fejeznem az egyete­met, miközben naplószerűen írtam magamnak. Aztán érez­tem, hogy nem találom a he­lyem. olyan környezetbe ke­rültem (Százhalombattára művezetőnek), egy olyan gyárba, ahol soha életemben nem jártam. A prózaírónak óriási élményanyagra van szüksége, sorsokat, élethely­zeteket kell megismernie, és ezt rögtön, amikor komo­lyabban kezdtem az írással foglalkozni, megkaptam ott az üzemben. Tehát a környeze­tem azonnal meghatározta, hogy mit és hogyan kell ír­nom. — Miben Utód a férfi és női iró közti különbséget, ha egyáltalán lehet beszélni va­lamiféle különbözőségről? De, a női érzékenység, karakter más az életben is, és ez nyilván egy írónőnél is meg­mutatkozik valamilyen for­mában. — Én ezt nem tudom pon­tosan megmondani, csak azt, Lenin ifjú távírásza Az idén április 9—11-én Leninvárosban rendezik meg a Lenin ifjú távírásza orszá­gos versenyt, valamint a fel­nőttek rádiótávírász-verse- nyét. A Magyar Honvédelmi Szövetség országos és Borsod megvei vezetősége által ren­dezett versenyen az úttörők kategóriájában egyéni ver­senyen 37 fiú és 25 leány, va_ lamint harminc csapat, az if­júsági kategóriában 45 fiú és leány, illetve húsz csapat, a felnőttek kategóriájában pe­dig negyvenegy egyéni ver­senyző és 19 csapat méri ösz- sze tudását A verseny eredményeit áp­rilis 11-én. pénteken, a Der- kovits Gyula Művelődési Ház színháztermében hirdetik ki. 17.50. Fotó: Bérei 18.15: Tévébörze 18.25: Kiborulni tilos 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv_hír,adó 20.00: Kék fény 21.15: Az ezerkettedik éjszaka 22.35: A hét műtárgya 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Himnusz * 2. MŰSOR: H.35: Iüú Oroszország IX/2. rész: Férfiasodé» 18.30: Képújság 18.35: Nas ekran 18.55: Magyarország—Spanyol- ország lab da rúgó-után­pótlás — EB-elődöntő mérkőzés 20.45: Rossini: Teli Vilmos. — . nyitány NSZK-film. 21.00: Tv.híradó 2. 21.20: Savária Kupa nemzetközi női röplabdatorna. 22.30: Szanálás, szanálás? 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 19.30: Tv-hfradó 20.00: Életünk krónikája. Dokumentumsorozat. 36 rész. 20.30: A jövő útmutatója. 21.05: A tanácsadó, Angol filmsorozat. 2. rész 22.00: Fesztivál! emlékek 22.50: Hírek hogy ha valaki elé odatesz­nek egy szépirodalmi munkát és csak kicsit is értő, biztos meg tudja állapítani, hogy nő vagy férfi irta. Ez valószínű a mélyenfekvő titkok közé tartozik, pontosabban, hogy az érzékenységek melyik tarto­mánya a nőké és melyik a férfiaké. — Hogyan• próbálod össze­egyeztetni a háztartást, a gyermeknevelést, és egyéb te­vékenységedet azzal, hogy közben író is legyél? — A család nélkül számom­ra nem létezik élet, és hogy mennyire így van. tulajdon­képpen akkor derült ki szá­momra, amikor már a gye­rekeim megszülettek. Én olyan voltam a gyerekek nél­kül, mint egy vitorlás, ame­lyiknek nincs svertje ... — Fenékuszonya, nehezé­ke ... — Igen, nehezéke, és csak jön a szél, ami hol erre vi­szi, hol arra a hajót. Nekem kellett a sok kötöttség, kö­telezettség. az a nehezék, amit a család jelent és mind­járt más, milyen volt az éle­tem, nem gondolhattam arra, hogy azt csinálok, amit aka­rok. Bár ez olykor nagyon sok munkát jelent, de ezt csupán össze kell hangolni az írással, egyszerű technikai kérdés. — Az 1969-es lillafüredi fi­atal írók találkozóján, mint kezdő novellisták többen vol­tunk, de semmiféle csoport­hoz, szellemi közösséghez nem tudtam akkor kapcsolódni. Te mit tapasztaltál a magad írói útján? Van-e valami kötő­désed pályatársaidhoz? •— Nekem személy szerint nagy szomorúságom, hogy a hetvenes évek elején nem lé­!. MŰSOR: 19.39: Tv.níradó 29.00: Fiatalok tévéklubja 21.56: Időjárás-jelentés 22.90: Ez történt 24 őrá alatt 22.10: Doktor Teyran Francia filmsorozat 2. rész (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ágyúgolyó futam. Színes, szink­teztek azok az irodalmi táp: saságok, körök, ahol fiatal írók rendszeresen, értelmes beszélgetés közben találkoz­hattak volna. Ma már vala­milyen formában ezt pótol­ták, de akkor semmiféle szer­vezett formája nem volt a mi íróságunknak. Csak a ma­gunk által választott szűk baráti körökben létezhettünk. Én a házasságom révén egy nálam idősebb korosztállyal tartom a kapcsolatot. Szako- nyival, Csurkával. Gyurko- viccsal —, jó néhány éve őie az én írói köröm. — Óhatatlanul meg keß kérdeznem, miután Lázár Ervin író felesége vagy. mi­lyen az, ha két író él együtt? Szóba kerül közietek az, mit és hogyan írtok? — Persze Mindenkinek kell, hogy legyen egy olyan író barátja, akinek legelőször megmutatja a kéziratát. Ne­kem nagy könnyebbség, hogy ez éppen a saját férjem, aki hajlandó egy összefirkált kéz­iratot elolvasni. Persze ez le­het. hogy nem a legelfogul­tabb kritika lesz, de az em­ber ilyenkor arra kíváncsi, hogy egváltalán irodalom-e az, amit csinált. — Mi a írói ars poeticád? — Sokat beszélnek mosta hagyományos irodalomról, az avant.garde-ról, meg a neo- avantgarde-ról. Jót kell írni és kész. Ne sikkadjon el, hogy az ember bizonyos esztétikai és erkölcsi elvárásoknak, kö­vetelményeknek tesz eleget. — Milyen munkán dolgod zol? — Most fejeztem be egy kisregényt, amely egy tíz-ti- zenkét éves leánygyermekről szól, aki egy nyári vakáció­ban éli meg családjának szű- kebb-tágabb életét 1951-ben. Gy. I* , ronizált amerikai filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A tiszteletbeli konzul (14). Színes angol kalandfilm. — Pásztói Mátra: A smaragd románca (14). Színes, szinkronizált USA-ka- landfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Balekok. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Nagybá­tonyi Bányász: Vaskos tréfa (14). Színes, szinkronizált óla** filmvígjáték. — m «a——murin műsor KOSSUTH RADIO: *.2t: Eco-mix i.50: Kis magyar néprajz «.55: Donizetti: Betly. — Egyfel- vonásos vígopera 9.50: Gyermekeknek M.65: Szemelvények a 25 éves Üj írás című folyóiratból 10.40: Mi ez a gyönyörű? M.58: Kari Böhm vezényli a Bécsi fiiharmonikus zenekart 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv »3.00: Romantikus kamarazene 14.10: A magyar széppróza századai »4.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hangos tJJság melléklete 18.05: MR 10—14 17.00: Vizsgálatok nyomában 17.25: Rádiós hangmérnökök port­réja. VII/4. rész »0.15: Füstös kéöek ».35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét Közben: 20.15: Kommunistának lenni Ame­rikában 20.35: A hangverseny-közvetít és folytatása 21.45: Részletek a Carmina Bu- ranaból 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Erdei Ferenc levelezéséből. — 1938. 23.05: A dzsessz világa 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Filmzene 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: A Magyar Rádió népi zene­kara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Sokféle! 15.05: Zeneiskolásoknak 15.25: Balettzene 16.03: Rockföldről érkezett 16.48: Diákfoci 17.08: Az I. Emelet együttes fel­vételeiből 17.27: Körkaoc^olás bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről 18.20: Az élő népdal 18 30: Ritmus! 19.05: Világsztárok sokszemközt. Vt/6. (befejező) rész 19.20: Közvetítés Magyarország— SnRn^morczág utánrjó+lás EB-elődöntő mérkőzésről 20.35: schock Ottó táncdalaiból 20.50: Enyésző tenyészet 21.05: Nemzedékek 22.00: Böngészde a zienei antik­váriumban 23.20: Népdalok 23.50: A Fehér ló”. — Részletek Benatzky—Stolz operettjéből 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIŐ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. 17.15: In­dex. Gazdaságpolitikai maga­zin. Felelős szerkesztő: Paulo­vits Ágoston. Szerkesztő: Nagy István. (A tartalomból: A hol­nap szakmunkásai között. — Üzemanyag-takarékosság és -ér­dekeltség a salgótarjáni Volán­nál. — Információk. — Primőr­termelés.) — Sport. 16.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétoma (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 1. TElefantázia 2. Csillagocska 3. Elefantázia 4. A dió 5. Cimbora-matiné 10.30: Delta. 10.55: Történetek a kiskertekről 11 55: Képújság 16.10: Hírek 16.15: Az Olympia-félsziget élővilága 16.40: A marii kastély 16.50: Az Országos Egészségneve­lési Intézet tájékoztatója. 17.05: A nyelv világa ,17.45: Képújság NÓGRÁD — 1986. április 9., szerda w Uj típusú iskola-számítógép A középfokú oktatási in­tézményekben használt szá­mítógépek közül mintegy há­romezret a Híradástechnikai Szövetkezet készített. A mo­dern oktatási eszköz iránt változatlanul nagy az érdek­lődés, ezt igyekszik kielégí­teni a szövetkezeit, amely új típusú, nagv teljesítménvű is­kola-számítógépet fejlesztett ki. A magasabb műszaki szín­vonalú, nagyobb tudású gép szín« képernvövel, és beépí­tett, finom írószerkezettel ké. szül. A korábbi gépek prog­ramja is felhasználható az új berendezéseken, s így több gép összekapcsolásával. akár egész rendszer kialakítására is lehetőség nyílik. További előnye: úgynevezett perifé­riái — a nyomtatók, a hát: tértárolók stb. — viszonylag drága közvetitőegység köz- beiktatása nélkül kapcsolha­tók az alapgéphez. Ráadásul egy-egy feladat megoldása a korábbinál kevesebb időt vesz igénybe. Az iskola-számító­gépek billentyűzete különö­sen nagy igénybevételnek van kitéve, ezért fontos, hogy a berendezés ne romoljon el egykönnyen. A korábbi típu­sok ennek a célnak jól meg­feleltek. így a továbbfejlesz­tett változat billentyűzete azonos a régivel. Az iskola-számítógépek leg­újabb típusából a szövetke­zet még az idén több százat gyárt, de ha igény lesz rá, jövőre akár több ezer darabot készít. 10.55: Történetek a kiskertek röL NDK-tévéfilmsorozat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents