Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-08 / 82. szám
Tanul a telepvezető is... ' Selejt csirke, esirketetem, mindenféle vágóhídi hulladék kavarog leggyakrabban a keverőben, de főtt tojást, ipari tepertőt és vitamint is adagolnak hozzá, és a leforrázott búzadarával együtt összeáll a nélkülözhetetlen táplálék. Egy nap alatt három-négy ládával fogy el ebből az eledelből. Valamikor a csirkehulladék hasznosítására született a gondolat, hogy a baromfitelep mellé rókafarmot is létesítsenek Kishartyánban. Mára igencsak kibővült már a telep. A csirkék mellett nemcsak rókák, hanem görények is vannak. Bábolnai Judit, a telep ve- fiatal, 23 éves. — Hol tanulta a mesterséget? — A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági főiskolai karán, Gyöngyösön, az állattenyésztési üzemszervezői szakon. Ott a szarvas- marha, a baromfi, a sertés, a juh és a ló volt a legfontosabb tantárgy. A prémes állatokról nemigen szólt sem a tankönyv, sem az előadás. Itt is baromfitelep-vezetőnek neveztek ki a múlt év elején, de most már itt vannak a prémes állatok, foglalkozni kell azokkal is. — Honnan szerez akkor mégis az ember ismereteket a prémes állatok nagyüzemi tenyésztéséhez? — Norvég és finn folyóiratok foglalkoznak például a görénytenyésztéssel, s az ezekből lefordított tanulmányok adják az ismereteket a görények tartásában, takarmányozásában, szaporításában. A rókák tenyésztésével pedig Du - navarsányban ismerkedtem meg. Mindemellet jó lenne, ha a MfeM szervezné tanfolyamot a prémes állatokról. Külön-külön, vékony drótú ketrecekben tétlenkednek a prámgörények. A fehér, mogyorószín és barnásfekete szőrű állatok nyugodtan nézelődnek, nyújtózkodnak ketreceikben. Május-júniusban, az ‘éllés idején nagyobb lesz itt a nyüzsgés. A fiatal telepvezető, Bábolnai Judit — Egy görénynek általában négy-tizenegy utódja születik. De volt már olyan tenyészállat is, amelyik 13 utódot hozott a világra, öt hét után választjuk el őket, s miután növekednek, kettő-három kerül egy ketrecbe. Aztán úgy decemberre lesznek nyúzásra érettek. Tavaly 470 görényt és 180 rókát adtunk el a telepről, az idén valamivel többet tervezünk. A görények közelében dróthálóval kerített farm a rókáké. Több mint 150 „Vük” nézelődik, lustálkodik elkülönítetten a saját ketrecében. — fin csak most tanulom a rókaismereteket — mondja Bábolnai Judit —, de Gregol József né és Gregol Csaba gondozó már szakavatottak, ők magyarázzák: — Három nagy fajtája van a rókának: a kék, az ezüst és a vörös. A kékróka fehér és szürke színű, az ezüstrókának feketés a prémje, ez a legértékesebb. A vörösróka pedig olyan mint a Vük. Ezek a legvadabbak. A legnyugodtabb fajta a kékróka. így a legalkalmasabbak tenyésztésre. A rókáknál is a januárfebruár a párzási időszak. Most 118 szukát és 49 hímet tartunk ketrecekben. Aztán azt is megtudom, hogy a vörös- és ezüstróka párzásából születik a platina. A fehér és a fekete görény utódjai pedig albínók lesznek. így hát nyugodtan vélhetem azt, hogy tankönyv híján is sok mindent tudnak már Kishartyánban a prémes állatokról. Az elmélet ugyanakkor még hiányzik, bár igaz, hogy — kedvünkért — a ketrecből kiemelt állatok, majdhogynem kezes bárányok a gondozók kezében. De egy- egy nyughatatlanabbnak ügyes kis vasfogó kerül a nyakára, ha egyik helyről a másikra kell áttenni. — Tapasztalat és idő kell a gondozónak kitanulni a pároztatás, az elletés, a leválasztás idejét, mód - jait — mondja Antal József, a görényfarm gondozója. — Először féltem tőlük, de utána gyorsan megszerettem ezeket a kis állatokat. Ma már jól tudjuk, hányszor kell etetni a vemheseket, hányszor a növendékeket. Szépek az állatok. Decemberben, amikor megjelentek a nyúzok, azok is nagyon dicsérték. Nem sokan foglalkoznak ma Magyarországon nagyüzemi görény- és rókatenyésztéssel. A kishartyáni termelő- szövetkezet bátor kísérlete mindenképpen dicséretre méltó. És hogy nagy-e vagy kicsi a kishartyániak telepe, azt nem könnyű így megítélni. — Az állatokat a prémjük miatt tenyésztjük. Változó a divat, és bizonytalan. Ezért úgy gondolom ez a telep optimális nagyságú — így véli a fiatal telepvezető. És minden ellenkező elképzelés ellenére: a telepen nincs bűz. Azt mondják az itt dolgozók. csak akkor bűzlik az állat, amikor veszélyt érez... Zsély András Uj seregszemlék előtt a Chemolimpex Magyar vegyi cikkek a nemzetközi vásárokon A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat az idén csaknem 40 nemzetközi kiállításon, vásáron és szakmai bemutatón kínálja világszerte a magyar vegyipar termékeit. A hagyományos nagy nemzetközi vásárok közül egyebek mellett Lipcsében, Plovdivban, Brnoban és Zágrábban, valamint a kelet* és nyugat-európai vegyipari vállalatok rangos pozsonyi találkozóján sorakoztatja majd fel a vegyipari vállalatok hagyományos cikkeit és újdonságait. A magyar vegyi termékek egyik legjelentősebb vásárlójánál, a Szovjetunióban újabban nemcsak a központi nagy vásárokon, hanem az egyes köztársaságokban megrendezett önálló kiállításokon is bemutatkoznak az iparág termékei. Az idén az egyik ilyen helyi rendezvény a vilniusi magyar kiállítás lesz, amelyen az érdeklődők szakmai előadásokon közelebbről is megismerkedhetnek majd az új magyar cikkekkel. A külkereskedelmi vállalat az idén első alkalommal több távol-keleti és délkeletázsiai nemzetközi kiállításon és szakvásáron is részt vesz. E térségek országai már eddig is számottevő vásárlói vol* tak a fnagyar vegyi cikkeknek. A külkereskedők reális lehetőséget látnak arra, hogy ezeken a vásárokon kapcsolataikat továhb szélesítsék. A forgalom fellendítésére a külkereskedelmi vállalat az idén két irodát is nyit, az egyiket Szingapúrban, a másikat pedig Indonéziában. A Chemolimpexnek immár három olyan hazai közös külkereskedelmi vállalata van, amelyeket termelővállalatokkal együttműködve alapított. Érdekeiket természetesen minden egyes kiállításon és vásáron képviselik, ezen kívül több olyan szakmai rendezvényen is részt vesznek, amelyen csak a közös vállalat áruinak keresnek gazdát, így például a Chemo—Caola által exportált komietikai és háztartási cikkeket Düsseldorfban, Utrechtben és Bolognában, a Grabochem tevékenységi köréhez tartozó műbőröket pedig Frankfurtban és Offenbachban mutatják be üzleti partnereiknek. A Chemolimpex külkereskedői az idén főként a magyar festékipari alapanyagok, intermedierek, növényvédő szerek, ioncserélő gyanták és műanyag alapanyagok, fél. kész és késztermékek vevőinek körét kívánják bővíteni, így, a nagy seregszemlék mellett a korábbiaknál több .szakmai jellegű kiállításon és vásáron mutatják be a vállalatok kínálatát. Ezeket a rendezvényeket arra is felhasználják, hogy tájékozódjanak, s informálják a termelőket azokról a magasabb feldolgozottságé, az olajár változására kevésbé érzékeny árukról, amelyek előállítását, exportját jó kilátásokkal érdemes fokozniuk. Salgótarján — Lvov— Vilnius — Riga Ismét indul a barátságvonat Immár hagyomány, hogy Szovjetunióba. A napokban az útvonala.; Lvov—Vilnius— minden év október végén hozott döntés alapján e ha* Riga. Az elképzelések szerint Nógrád megye üzemeinek,, gyomány az idén sem szakad a különvonat utasai részt gyárainak, intézményeinek és meg, s megkezdődtek a szer- vesznek a vilniusi november szövetkezeteinek legjobb vezési előkészületek az 7*i ünnepségeken a 9—10 nadolgozói részvételével Béke IBUSZ-nál. A vonat mintegy posra tervezett program so- és barátság különvonat indul három és fél száz fővel indul, rán. A törvénytiszteletre nevelés társadalmi feladat Írta: dr. Csonka Tibor, Nógrád megye főügyésze Nógrád megyében a * közrend és közbiztonság továbbra is alapvetően szilárd, érvényesül a törvényesség, ugyanakkor találkozunk negatív jelenségekkel is. A kriminalitás 1985-ben kedvezőbben alakult a megyében az országosnál: az 1984- es' esztendőhöz képest csaknem 5 százalékkal csökkent a bűnözés. Ez a pozitív irányú változás azzal az eredménnyel járt, hogy a 10 ezer lakosra jutó bűnelkövetést illetően az 1984. évi 12. helyről a 15-re kerültünk. 1985- ben mindössze 4 megyében alakult kedvezőbben a bűnözés, mint nálunk. A csökkenés felett érzett örömünk azonban nem lehet teljes akkor, ha a bűnözés struktúráját is szemügyre vesszük, és még kevésbé akkor. ha a bűnelkövetői oldalt is vizsgáljuk. Az elmúlt évben ugyanis több kedvezőtlen jelenséget, így mindenekelőtt a bűnözés „keménve- dését”, kellett észlelnünk. Erre utal, hogy az összes bűn- cselekményen belül az előző évi 26 százalékról 29,6 százalékra nőtt a bűntettek, ugyanakkor 74 százalékról 70 százalékra csökkent a vétségek aránya. Aggasztó jelenség az is, hogy a vagyon elleni bűncselekmények egyébként is növekvő részarányán belül emelkedett a betöréses lopások gyakorisága is, mind a társadalmi tulajdon, mind a személyek javai sérelmére. Ezek a bűncselekmények egyre nagyobb károkozással járnak. Ebben az is szerepet játszik, hogy az utóbbi években a lakosság egy része jelentős mennyiségű és értékű vagyontárgyak — autó, hétvégi ház, ékszerek stb —, birtokába jutott. Mindez szinte csábította a betörőket a könnyen mozdítható, nehezen azonosítható, gyorsan értékesíthető holmik — elsősorban az ékszerek —, vagy a sok lakásban felelőtlenül, könnyelműen otthagyott készpénz eltulajdonítására. A vagyon elleni bűncselekmények kapcsán meg kell említeni azt is, hogy a társadalmi tulajdonban bűn- cselekménnyel okozott kár 1985- ben az előző évi 7 és fél millióról, csaknem 14 millió forintra emelkedett. E károkozás egy része gondatlanságra vezethető vissza, ami nagy nyomatékkai hívja fel a figyelmet a társadalmi tulajdon fokozottabb megóvására. A vagyon elleni, de az egyéb bűncselekmények motivációinak vizsgálata Is kedvezőtlen irányú változásról tanúskodik. Észlelhető ugyanis, hogy az egyre anyagiasabb szemlélet egyfajta gátlástalanságot szül, s ezt gyakran erősíti a közvélemény is. Így például a társadalmi tulajdon megkárosítása —, de még inkább a devizajogszabályok kijátszása —, majdnem bocsánatos bűnnek „számít”, ami ösztönzően hat a bűn- elkövetésre. A bűnözés „keményedésé- re” bizonyíték az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények növekvő tendenciája. Különösen aggasztó az emberölés. illetve az emberölési kísérlet korábbiaknál gyakoribb elkövetése. Annak ellenére, hogy e cselekmények elkövetői kivétel nélkül kéz- re kerülnek és szigorú büntetőjogi felelősségre vonásban részesülnek. Az említett cselekmények motiváló tényezői között dominál a családi konfliktusheiyzet, ami nemegyszer vezetett a házastárs megöléséhez. Főként az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények elkövetésére jeUemző az alkohol közrehatása, mely 1935- ben az előző évhez képest, gyakrabban társult a bűnelkövetéshez. Az elmúlt évben minden negyedik elkövetőnél volt kimutathtó az alkoholista életmód, az alkoholfogyasztás motiváló, vagy legalábbis közreható szerepe. Ebben az összefüggésben kell szólni a közlekedési bűncselekmények növekvő számáról. Jelentősen emelkedett a közúti baleset gondatlan okozása —, ami nemegyszer halálos áldozatokat is követelt — és továbbra is magas azoknak a száma, akik alkoholtól befolyásolt állapotban ültek a volán mögé. A közlekedési morál javítása, illetve a közvélemény szemléletmódiának a megváltoztatása tehát továbbra is sürgető feladat. Mindezek után felvetődhet az a kérdés, hogy a több területen észlelhető növekedés ellenére, miért beszélhetünk mégis az 1985. évi összbűnö- zés csökkenéséről? Ennek az a magyarázata, hogy a közrend elleni bűncselekménykategóriában több mint 50 százalékos volt a bűnözés visszaesése. Ez nem csupán kompenzálta a többi kategóriában jelentkező növekedést, hanem együtt járt az össz- bűnözésnek az előzőekben már említett mértékű csökkenésével is. A bűncselekmények számának csökkenése azonban nem eredményezte egyúttal az elkövetők számának a visszaesését. Éppen ellenkezőleg: amíg a bűncselekmények száma 5 százalékkal csökkent, addig az elkövetőké több mint 6 százalékkal nőtt. Éz a tény a rendőrség eredményes felderítő munkája mellett jelzi még, hogy gyakoribb volt a csoportos bűnelkövetés, amiként tanúi lehettünk az ismételt bűnelkövetők, a visszaesők gyarapodó számának és az összes bűnelkövetőhöz viszonyított növekvő részarányának is. Valamelyest szintén emelkedett a fiatalkorú bűnelkövetők száma. összegezésként elmondható, hogy bár a megye bűnözésének 1985. évi alakulása nem követte az országos viszonylatban észlelhető negatív tendenciát, elégedettségre továbbra sem lehet okunk. A pozitív statisztikai adatok, a megye törvényességi helyzetének, közrendjének és közbiztonságának alapvetően kedvező alakulása sem fedheti el ugyanis azokat a kedvezőtlen jelenségeket és tendenciákat. amelyek az elmúlt évben fellelhetők voltak a megye kriminalitását ban. Ezek visszaszorítását és felszámolását továbbra is alapvető feladataink között tartjuk számon, számítva természetesen más állami és társadalmi szervek, valamint a megye lakosságának a közreműködésére is. A bűnözés megelőzése érdekében az eddiginél szélesebb körű társadalmi összefogásra van szükség. Szervezeti kereteit várhatóan a közeljövőben megjelenő magas szintű jogszabály lesz hivatott megteremteni. A törvényesség helyzetét elemezve, nem mellőzhető annak értékelése, milyen ma az állampolgári fegyelem. Számos konkrét eset tapasztalata mutatja, hogy ezen a téren sincs ok az elégedettségre. Anélkül, hogy a statisztikai mutatók sokaságával ezt alátámasztanám, nyugodtan kijelenthetem, hogy a fegyelem nem egyenletesen és főként nem a kivánatos mértékben erősödött. Egyes élet- viszonypkban szaporodtak a nemkívánatos jelenségek: nem javult az építési fegyelem. gyakoribbak a szabály- sértések, de a munkafegyelem számottevő javulásával sem büszkélkedhetünk. Az utóbbi kapcsán hadd emeljem ki: egyre többször találkozunk olyan esetekkel, amikor a dolgozók munkahelyi vezetőjükkel szemben a szocialista együttélés szabályait durván megsértve, tettlegesen lépnek fel. Továbbra is gyakori a munkahelyi italozás, az ittas, munkavégzés, a munka- védelmi szabályok durva megsértése, ami számos baleset forrása. Bár az utóbbi időben — a kongresszusi határozat szellemében, és a gazdasági szabályozás diktálta helyzetben — szigorodott a munkáltatók fellépése a fegyelmezetlen- kedőkkel, a lógósokkal szemben, mégis sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a tévesen értelmezett humanitás, vagy a még előforduló hányaveti, nemtörődöm szemlélet fékezi a megfelelő súlyú felelősségre vonást. Ez pedig a legjobb táptalaja a munkamorál romlásának. Sajnos, van olyan tapasztalatunk, ha szűk körben is, hogy néha a munkaügyi vitákat elbíráló szervek hagyják figyelmen kívül e fontos jogpolitikai követelményeket, indokolatlanul mérséklik a gyakran egyébként is enyhe fegyelmi büntetést. A tények arra utalnak, hogy az elkövetkezendő időszakban az ország és a megye előtt álló gazdasági, társadalom- politikai feladatok végrehajtásában számos tennivalója lesz az ügyészi szerveknek. A jelenlegi —, némely vonatkozásban nem kielégítő — helyzet parancsolóan megköveteli, hogy sajátos eszközeinket latba vetve ösztönözzük az áliami és társadalmi szerveket a törvényességért viselt felelősség fokozására és közreműködjünk a törvénv- tiszteletre való nevelésben. S, ez az ügyészi munkánál sokkal átfogóbb, össztársadalmi feladat. Meleg kövek — északi ég Tallózás a Szputnyik áprilisi számában A műszaki-tudományos forradalom révén újabb és újabb eredményeket érnek el a szovjet népgazdaságban, s eközben egyre nagyobb. jelentőségűvé válik a természetvédelem, az ország ökológiai egyensúlyának megóvása. Szovjet írók, tudósok, politikusok egyre gyakrabban emelik fel szavukat a természet védelmében. A folyóirat áprilisi száma Marietta Sagi- nyan írónő tollából Meleg kövek — északi ég címmel a dél-uráli ilmenyi nemzeti parkot ismerteti. „Midőn elkészült az atombomba, Albert Einstein azt mondta, hogy ha az emberiség életben akar maradni, és szeretne tovább fejlődni, akkor új gondolkodásmódra van szüksége. Pontosan erre az újfajta gondolkodásmódra szólít föl a Szovjetunió a nukleáris korban, s javasolja, hogy -a népek küzdj ék le az egymással szemben táplált bizalmatlanságukat. ..” E gondolat a vezérfonala a Mindnyájunk közös ügye című cikknek, amelyet A szerkesztő noteszából című rubrika alatt közöl a folyóirat. Az SZKP közelmúltban lezajlott XXVII. kongresszusáról még sokan és sokáig fognak beszélni, gondolatokat cserélni mind a Szovjetunióban, mind az ország határain túl. A folyóirat közli Borisz Krotkov A cél változatlan: a kommunizmus című írását. A Szputnyik új számában olvashatjuk Leonyid Leszkov- nak, a fizikai és matematikai tudományok doktorának Ipar- telepítés a világűrben a következő évezredben című dolgozatát. E tudományos jövőbelátás abban tér el az izgalmakban bővelkedő sci-fiktől és más tudományos fantasztikumoktól, hogy nemcsak a fantáziára épít, hanem szigorúan a tudományok révén várható eredményekre. 5 NÓGRÁD — 1986. április 8* kedd
