Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 81. szám
Bará’oV kozott fl Zárja szovhoz vendégeként A Mátraaljai Állami Gaz das ág 1982-ben létesített baráti kapcsolatot a szovjet- uniobeii, kemerovói testvérmegyénk Zárja nevű szov- hozával, amely a megyeszékhely tőszomszédságában, Promis'enniben található. A hatalmas áMamd gazdaságot — amelynek vezetője Vasról. Ivanovics Silov, aki egyúttal a2 egész megye sertéstenyésztésének a főnöke is — 3 984-ben, Nagy Miklós, közgazdasági igazgatóhelyettes vezetésével egy háromtagú pásztói delegáció kereste fel. — Az időjárást is fi gyedembe véve, no meg azt, hogy Szibéria egészen másként éi a magyar emberei: felfogásában, nem számítottunk. ilyen kulturált mezőgazdasági tevékenységre. Szeptember második felében jártunk ott, amikor aratták ■a zabot. Nagyon jó termést hozott: hektáromként 20—30 mázsát. Ez hazai viszonylatban is jó eredménynek számít. Ósz eleje lévén, bármerre jártunk, burgonyával megrakott autókaravánokkal találkoztunk. — Siettek a betakarítással, mert. itt nagyon korán beköszönt a tél. Egyébként az állami gazdaság sertéstenyésztéssel foglalkozik. Tartástechnológiája hasonló a miénkhez. A taikarmánybechnodógiája azonban lényegesen eltér a miénktől. Elsősorban abraktakarmányt és mező- gazdasági hulladékot etetnek tel az állatokkal. Náluk még akkor nem volt követelmény — mint nálunk — a súlyhatár betartása. Ügy láttuk; gépi eszközállományuk megfelel a követelményeknek. — Találkozotl-e az önöknél járt Ismerősökkel? — A gazdaságot járva, örömmel üdvözöltük azokat a fizikai dolgozókat, akik korábban nádunk jártak. Érdeklődtek, miként élünk. Milyen változások történtek az elmúlt években. Menny it keresnek a dolgozók.. Hogyan oldjuk meg az anyagi ösztönzési. Az akkor még tervutasításos alapon dolgozó gazdaság vezetői nem dönthettek el, hogy miire vállalkoznak. Alapvető feladatul kapták az élelmiszer-aiiáíás biztosítását. Hogy ez mennyire fontos kérdés volt, bizonyítja az is, hagy a mezőgazdaság napi tennivalóival, operatívan, a megyei partbizottság akkori első titkára (Gorskov elvtársi személyesen foglalkozott. Ö bennünket is nagyon szívélyesen fogadóst. A szakemberekkel beszélteire megtudtuk, hogy nem használnak műtrágyát. Más módön oldják meg a tápanvag-visszapótlást. Az állattenyésztésben sem követelmény a fehérjefelhaszná'lás. — Egyéb élményeiről is mondjon néhány szót! — Nagyon érdekesnek találtuk, hogy az állami gazdaság központja olyan, mint nálunk, egy tanyaközpont. A gazdaság közelében található a közép- és az általános iskola. A gyerekek részére Micsurin-kér tét hoztak létre. Benne dolgoznak, kísérleteznek egy államilag elismert, idős tudós irányításával Sokszor kerültünk nehéz helyzetbe, mert kezdetben nem tudtuk, miként viszonozzuk azt a szívélyességet, kedvességet, figyelmességet, amely- lyel eíhadmoztak bennünket. — Júniusban, aratás előtt utazok majd kemerovói barátainkhoz — kapcsolódik a beszélgetésbe Lendvai Géza — termelési igazgatóhelyettes. — Mint szakembert, a szibériai körülmények között folyó mezőgazdasági termelés érdekel. Nem tudom, mennyire kíváncsiak a mi gyakorlatunkra, módszereinkre. De ami érdekli őket. arra szívesen és részletesen válaszolok majd. Sokat hallottam a baráti vendéglátásról. éppen ezért nagy érdeklődéssel várom a találkozást. A nálunk eddig járt mező- gazdasági szakemberek közül néhánnyal már eddig is sikerült jó kapcsolatot kialakítanom. V. K. A nyárra készülnek I.udány halászi ban a SIKK Különlegességi Női Ruházati szövetkezet varrodájában már a nyár divatújdonságait szabják-varrjak. Ebben az évben rendelésük nagy részét mz NSZK-ba szállították. Képünkön: szalagrendszerben dolgoznak a helybeli varrónők. Jelenleg öt színben, mintegy ötszáz darabból álló nőikosz- tüm-rendelést is teljesítenek, amelyet a Skála-Coop fog forgalmazni: Puszta Károlyné meós. Tácsik Tiborné szalagközi munkáját ellenőrzi. (Rigó Tibor felvételei) Neve: XAX Az NSZK-beli Hoechst konszern a Pharmatirade Külkereskedelmi Vállalattól megvásárolta egy magyar takar- mányadalék-találmány felhasználási jogát. Ezt az adalékot az általa előállított ba- romfitáspszerbe keverve, hozza majd forgalomba. Az NSZK-beM cég a későbbiekben sem tervezi az adalékanyag helyi gyártásának megszervezését, azt továbbra is Magyarországról fogja beszerezni. A Pharrmatrade az első szállítmányt már útnak indította; jövőre több millió márkás megrendelésre számít. A Hoechst konszern áftal megvásárolt, a XAX jelű ta- kanmányadalékdt a Material Kisszövetkezet fejlesztette ki. 1^1 őst akkor azok számára, 11 aikiik először látnak bányamentő kocsit belülről, átvesszük, mi hol található — kezdi oktató magyarázatát Bodor József a tiribesi mentőállomás műszerésze. A piros színű járművön rajta kívül négyen foglalnak helyet. Szemmel láthatóan komolyan veszik az oktató szavait. Előző megjegyzését venetjük élcelődésnek is, hiszen a jelenlévők alapos felkészítésen estek át, mielőtt az állományba felvették volna őket. Újoncként csak. a ménkesi Bakos Robert hallgatja a tananyag tömör summázatát. Inkább felelevenítés ez, mintsem szakmai fejtágító, de hát szükséges, hogy a kéthavonta összehívott készenléti csoport még véletlenül se hibázhasson, ha ne adj’ isten bevetésre kerül sor Előkerülnek a praktikusan összehajtogatott és elhelyezett kellékek: gázálarcok, életmentő dobozok és még ki tudja hány, nélkülözhetetlen apróság. Végül az a nagyobbacska láda. — Vedd csak le Pistukám. az újraélesztő készüléket — fejezi be az eligazítást Bodor József. — Mikor kinyitjuk látunk benne egy oxigéngáz zal töltött palackot, melyhez szükség esetén több is csatla kozta tható. A gégecső egyik végét erre a pontra kötjük be. A másikat a sérült szájába helyezzük. Erre akkor kerül sor. ha. az újraélesztés már sikerült és felveszi az egyenletes légzési ütemet. — Ebédhez! —. szól be hangosan Kecskés Ambrus. a mentőállomás főműszerésze. A bejárattól balra van az étkezde. Az előtérben pedig az ügyeletes figyeli a hívásokat. Teljesítménynövelés MEGYÉNK ÜZEMEIBEN is eléggé nehezen indul be az előnyös változásokkal biztató, dinamikus fejlődést, kikényszerítő, termelést, gazdálkodást felgyorsító, teljesítményt növelő folyamat. Bár erre már az előző évben is nagy szükség lett volna, a népgazdaság fizetési egyensúlyának javítása, valamint a fejlesztési lehetőségek tágítása céljából. A teljesítménynövelés és élénkülés igénye sokszor és sokféle formában hangzott el különböző fórumokon, de a hallgatólagos egyetértést nem mindenütt követték a bizonyító tettek. Az ember azt hihetne, hogy a tavalyi gyengébb eredmény serkentőleg hat majd a kezdeményezőkedvre, s az egyetértésen kívül komolyan, jó irányban megváltozik a helyzet, és valóban nőnek a teljesítmények. Sajnos, Nógrádban az év első két hónapjában, az üzemek döntő többségében az előbbiek ellenkezője következett be. A több helyütt a szerényen tervezett termelési és árbevételi növekedés időarányos részét sem teljesítették. A Salgótarjáni ötvözetgvár 85,3. a salgótarjáni síküveggyár 95,4, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár 86,9, a salgótarjáni bányagépgyár 87,7, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára 89. a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár 98, a Salgótarjáni Ruhagyár pedig csupán 77,3 százalékos tervteljesítést vallhat magáénak. Egyébként a tavalyi adósságot sem lehet elfelejteni. Pótlása alól senki sem kaphat felmentést Az idén nem volt kemény a tél. A kormány sokat tett a jogosan kifogásolt importgondok enyhítésére: 1984-hez képest 1985- ben 16 százalékkal növelte az importot s ezzel is hozzájárult a teljesítmények növeléséhez, a lendületesebb, termelékenyebb, hatékonyabb munka feltételeinek megteremtéséhez. A közgazdasági szabályozókban bekövetkezett szigorítások mellett valamelyest bővült a kedvezmények köre, s a korábbi években igen nagyon szűkre szabott beruházási lehetőségek is kedvezőbbre fordultak kicsit, reálisabbá vált a hitelfelvétel követelményrendszere. Szélesebb lehetőséget kapott a külföldi tőke bevonása. Az exportfejlesztést szolgáló pályázati rendszer bevezetése is tágította az érdeklődést, bár e tekintetben korántsem egységesen ítélik meg a kapott „előnyöket”. Az előbbiek ellenére sem következett be a kívánatos és múlhatatlanul szükséges és előnyös változás. Sok helyütt a termelési, gazdálkodási terveket viszonylag alacsony színvonalon állapították még. Kimaradt belőlük a húzó-, a feszítőerő, amelyre az élénkülés érdekében múlhatatlanul szükség van. Kevés az olyan vállalatunk, ahol ütemesen, tervszerűen termeltek. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat termelési értékierve az első két hónapban 109,4 százalék. A Rom- hányi Építési Kerámiagyár kollektívája 100,9 százalékkal zárta az első két hónapok Ugyanebben az időben a Núgrád Megyei Állami Építőipari Vállalat 38 millióval termelt többet mint egy évvel ezelőtt. Kifogások, magyarázatok most is vannak} többségük nem újkeletű, sok éve visszaköszön. Van közöttük olyan, amit valóban el kell fogadni. A kohászoknál az alapanyaghiányra hivatkoznak. A ruhagyártóknál kiegészítették a kellékanyagok késői érkezésével. Másutt pedig a tökésimport elmaradása vetette vissza a termelés folyamatosságát, teremtett újabb lehetőséget a termékek minőségének csökkentésére. Ezzel szemben a bérek a végzett munkánál nagyobb mértékben áramlanak ki. A piacon vásárlóerőként jelentkeznek. Ugyanakkor nincs mögöttük teljesítménytöbblet, termelékeny, hatékony munka. Veszélyeztetik a tervbe vett 5,5 százalékos fogyasztói árnövekedés betartását. .Ügy néz ki: az év eleji .termelési, gazdái-* kodási lemaradás rossz értelemben vett polgárjogot nyert. Ugyanakkor különösebben nem sokakat nyugtalanít, idegesít, mert nem érint komolyan egzisztenciákat. A teljesítmény nélkül kiáramló bérért sem vonnak komolyan felelősségre senkit sem. Késnek a teljesítményeket növelő, korszerűbb munka- szervezést megkövetelő intézkedések. Ha netán megszülettek, akkor a benne foglaltak teljesítését sem kérik számon. A teljesítmény fokozása, a többlettermelés elősegítése érdekében olyanról beszélni mint a megalapozott normakarbantartás, szinte sehol sem lehet. Nem beszélve az igen alacsony színvonalú partnerkapcsolatokról, a szállítási fegyelem semmibe vevéséről, a minden magánügyet munkaidőben történő elintézésről. Ez utóbbit — bér írás nincs róla —, akik megszokták szerzett és elidegeníthetetlen joguknak tartják. Ügy látszik a szigorúnak kikiáltott közgazdasági szabályozók sem kényszerítették ki a már nagyon körmünkre égett teljesítménynövelés felgyorsítását, és ami ezzel együtt jár: az élénkülést elősegítő, megtestesítő hatékonyabb munkát. Az idő sürget. Látva, a helyzet tarthatatlanságát; a kormány nemrég megtiltotta a veszteséges, tervüket nem teljesítő termelő, gazdálkodó egységeknek, hogy a tervezett bérfejlesztést végrehajtsák. Valószínű más, a lendületet élénkítő, azt segítő, ösztönző és kényszerítő intézkedések is napvilágra kerülnek majd. Ezek feltehetően arra irányulnak, hogy a munka nélkül szerzett nyereséghez vezető mellékösvényeket elzárják a kivárok, a kényelmesek és az ígérgetők elől. AZ ELVONÁSSAL és a kényszerítéssel egyidejűleg azonban nagyobb lehetőséget, igen sokféle és változatos alternatívát kellene biztosítani azok számára, akik valóban akarják a műszaki, technikai, technológiai megújulást, s ily módon kívánnak elkerülni a mai követelményekhez nem méltó alacsony színvonalról. Segíteni kell őket abban, hogy több korszerűbb terméket, alacsonyabb fajlagos költséggel és jobb minőségben adjanak a népgazdaságnak. Mert a teljesítménynövekedés az élénkülés feltétele, ugyanakkor velejárója is. V. K. Mai széncsatáink A fekete krónikák hőse Kicsit hátrább öltöző és fürdő: mindez nem XXI. századi stílusban, de az összhatás lakájos „második otthon” benyomását kelti a látogatóban. Ebéd előtt van még egy kis idő, hogy leüljünk beszélgetni Viktor Istvánnal, a szolgálatban lévők rangidősével. A békésen klattyogó műszerek és a ragyogóan tiszta mentőkocsi még csak nem is sejtetik. miféle rettenetes küzdelmek tárgyai. Jótékony eszközei, bányászéletek megmentéi Tudja egy kicsit még bennem van a legutóbbi, mecseki szerencsétlenség képe — kezdi a nyugdíjtól öt évre lévő. mégis fiatalos kinézésű Viktor István. — El sem tudom mondani, mit éreztem akkoriban. Nem voltam szolgálatban. de úgy éreztem, hogy mennem kéne Túl sokáig tartott az egész. Minden híradás után megkérdeztem mit „vacakolnak” annyit, de hát tisztában voltam azzal is. hogy az ottaniak is jól képzett. tapasztalt mentősök nem fognak hibázni — örültem, mikor eev-egy élő bánvászt kihoztak és elszorult a szívem, mikor olyanra bukkantak, akin már nem lehetett segíteni — hajtja le a fejét és szomorúan csóválni kezdi, mintha csak tegnap tör. tént volna mindez. — Tudja van olyan helyzet, mikor már látjuk a társunkat, mégsem lehet azonnal „kirángatni” a törmelék alól, mert esetleg többet ártanánk vele. Százszoros biztonsággal végezzük a mentést, nehogy újabb balesetet okozzunk, a meglévő mellett. Az előírás, az előírás. Bonyolult és rendkívül felelősségteljes műveletről van szó. nem lehet fejjel rohanni a falnak. Az erdőt sem úgy irtja az ember, hogy kivág néhány fát a közepében, hanem elkezdi valahol a szélén, egyenletesen halad befelé. Viktor István 15 éve vállalta ezt a nehéz mesterséget. Az eltelt idő alatt főként bánya- tüzekhez riasztották, de sajnos szomorúbb események tanúja is volt már. Legutóbb éppen két éve Kányáson, mikor az országon végigvonuló szerencsétlenségek elérték a nógrádi medencét. Erre így emlékezik* — Az omlás a fejtésben történt, így a légvágaton át eljutottunk a frontig. A ka- oaró mellett nyitottunk úi vágatot, olyan ,,egyemberest”, hogy fölösleges munkát ne végezzünk. Nehezen haladtunk előre, csatárláncban adtuk kifelé a földet. Ketten maradtak lent, ezt tudtuk. De megtudni, hogy hol lehetnek, az* a véletlen döntötte el. A szomorú történetet megírták a lapok. Bemutatta a televízió. A hatása mégsem múlt el nyomtalanul, de az életnek menni kell tovább. — Szép szakma a miénk, de csak annak, aki bátorságot érez magában. Szereti a hivatását, és szeret embereken segíteni. Volt egy eset, mikor én is lent rekedtem egy omlás miatt. Szerencsém volt, mert a szélére kerültem és hamar kiszabadítottam magam. Egyszer csak jajgatást hallok a földkupac alól. Gyorsan ásni kezdtem, így találtam rá csapattársamra, az öreg Pista bácsira. Másik nevére most nem emlékszem. A mentősök érkeztéig nyugtatgattam, nehogy eluralkodjon rajta a pánik. a félelem. Viktor István munkahelyén, a szorospataki bányaüzemben is a legnehezebb feladatokat látja el. Csapatával szereli a készülő frontfejtés gépeit. Mentik a használható anyagokat és a művelés végeztével ők szállítják át másik munkahelyre a több mázsás egységeket. Kétszer részesült a Kiváló dolgozó elismerésben. A szabad idő néha csak puszta fogalom számára. Nem a pihenés, szórakozás kellemes perceit jelenti. Négy gyereket nevelt fel. akik közül kettő már családot alapított. T Németh László NÓGRÁD - 1986. óprilis 7., hétfő t,
