Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

Fizetés­képtelen vállalatok Az elmúlt esztendőben hosszú idő után először ja­vult a vaficiutok és szövet­kezetek fizetési helyzete. Természetesen csak árnya- lauiyi változásról van szó, kevesebb cég állt tartósan sorija, vagyis kevesebben tar­toztak rendszeresen nagy összeggel szállítóiknak. A kiváitó okokat már régen föltárták a szakemberek, né­hány nagyobb — évek óta tartós fizetési gondokkal küszködő — cjgre koncentrá­lódni ez a fizetési zavar. Hiszen, ha ók nem fizetnek a szállítóknak, akkor azok sem egyenlíthetik ki szám­láikat, így végül - a dominó- elvi:"'* megfelelően - az ec:-_.z gazdaságra kihat ez az úgynevezett likviditási za­var. A jelenséggel foglalkozó szakértők évek óta hang­súlyozzák, hogy nem pénz­ügyi anomáliáról van szó elsősorban, hanem a gaz­dagodás tartós zavairól. Ar­ról, hogy néhány vállalat hosszabb távon sem képes alkalmazkodni a megváltó, zott követelményekhez, áru­ját nehezen értékesíti, be­ruházásai, befektetései csak lassan térülnek meg, így nagy késéssel tud egyálta­lán fizetni. Egyébként ezt bizonyítja, hogy az elmaradt fizetések jelentős részét azért regiszt­rálták a statisztikák, mert az adós vállalatok számláján nem volt fedezet, magyarán nem volt egyáltalán pénzük. De előfordultak olyan ese­tek is, amikor ugyan lett volna miből időben fizetni, ám a vállalat tudatosan kés­leltette az utalást, így nyer­ve időt egyéb tartozásai ki. egyenlítésére. A tavalyi javulást sajnos, sok szakértő véleménye sze­rint nem lehet tartós fo­lyamat kezdeteként értékelni. A szabályozás érdekes módon az első esztendőben a ked­vező oldalát mutatta, a vál­lalatok a vártnál több nye­reségre tesznek majd szert, legalábbis a féléves statisz­tikákból erre lehet következ­tetni. Másrészt egyes ágaza­tok a korábbinál több hitelt kaptak, ami javította jó né­hány cég fizetési helyzetét. Az 1985-ös esztendő nagy lehetősége, a váltó, illetve a kereskedelmi hitel nem vál­totta be egyelőre a hozzá fűzött reményeket. Igaz, ke­vesen ismerik ezen értékpapír előnyeit, és használati szabá­lyait, így érthetően ritkán élnek vele. De nemcsak egy cég aka­ratán múlik, kibocsát-e vál­tót, vagy sem, kérdés, hogy partnere elfogadja-e, hi­szen, ha egy nagy, mono­polhelyzetben lévő vállalat ül az asztal másik oldalán, a felételeket is ott diktálják. A fizetési késedelmek, il­letve mulasztások fő oka te­hát abban keresendő, Hogy az alacsony hatékonysággal, vagy veszteséggel termelő cégeket nem dobja ki magá­ból automatikusan a gaz­daság, hanem éveken ke­resztül működhetnek, további zavart keltve a pénzügyi szférábon is. Ráadásul nem mentes a honi gazdálkodás a húsz. harminc évvel ezelőtti be­tegségektől sem: a beruhá­zások olykor késve készülnek ef, vagy nem: a várt nyere­séget hozzák. A kínált por­tékát nem vásárolják meg, vagy csak alacsony árért Ez mind rontja a vállalatok fizetési helyzetét. Ráadásul a kényszerű hitelezők nem mindig merik kérni bírói úton a pénzüket, mert úgy vélik, hogy megromlana a partnerükkel a jó viszony, s ennek ők innák meg a levét Visszatérve alapkérdésünk­re: a fizetési nehézségek or­voslását csak a gazdálkodás megjavításával lehet elérni. S, persze, a pénzügyi esz­közök hatását sem lehet le­becsülni. Hiszen az aktív üzleti hitelezés rostáján nem szabad, hogy átjussanak olyan vállalatok, amelyek gazdálkodása nem éri el a követelményeket: magyarán nem szabad hitellel prolon­gálni a veszteséges tevékeny­séget. I. M. . I 4LÁG PROLETÁRJAI EGVESÜUETOT NŐGRÁD AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 99. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ Megtartották a KISZ megyei küldöttgyűlését Tudatosabb politikai munkával, új módszerekkel A KISZ megyei szervei, szervezetei az elmúlt öt évben hivatásukat alapvetően betöltötték, teljesítették. Ugyanak­kor további jeladat, hegy a gyorsan változó feltételek kö­zött tudatosabb legyen a politikai munka, új módszerek alakuljanak ki, rugalmasabbá váljon a szervezeti élet. így fogalmazott az a határozati javaslat, amelyet másfél napos tanácskozás után fogadott el Salgótarjánban a KISZ me­gyei küldöttgyűlése. A hétvégén lezajlott eseményen 147 küldött képviselte a 20 ezer fős megyei ifjúságmozgalmi tá­bort, s meghívták a tanácskozásra a megye, a városok, a nagyközségek párt-, állami és társadalmi szerveinek képvi­selőit. Jelen volt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, Juscsák György, az MSZMP KB tagja, Devcsics Miklós Nógrád Megye Tanácsának el­nöke, országgyűlési képviselő, Gampel István, az MSZMP KB munkatársa, Szivi József, a KISZ KB intézőbizottsá­gának instruktora, a KB osztályvezetője. A küldöttgyűlés formális feladatainak lebonyolítása után Juhász András, a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága el­ső titkárának szóbeli kiegé­szítőjét hallgatták meg a je­lenlévők, maid a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság leite meg jelentését. A ko­rábban kiadott dokumentu­mokhoz, illetve a küldöttgyű­lésen elhangzottakhoz huszon­egyen fűztek véleményt, ki­egészítést, javaslatot a plená­ris üléseken, tizenegyen írás­ban nyújtották be hozzászólá­sukat, sokan pedig az öt ré­tegtanácskozáson nyilvánítot­tak véleményt. A küldöttgyű­lés záróeseményéként válasz­tásokra került sor. A KISZ Nógrád Megyei Bi­zottságának beszámolója rög­zíti, hogy a megyénk kedve­ző politikai iégköre, a bonyo­lultabb körülmények között is eredményesen végzett mun­ka tapasztalatai, valamint a tartalmi és formai megújulást szolgáló törekvések továbbra is biztosítják a párt ifjúsági szervezeteként való helytállás feltételeit Az ifjúság jelen­tős részét tömörítő KISZ a megye közéletében elismert szervezet, a végbement vál­tozások illetve a politikai munka fogyatékosságai miatt azonban belső ellentmondá­sok, zavarok is adódtak. A fejlődési lehetőségek telje­sebb kihasználása, az erőfor­rások mozgósítása szükséges. A KISZ politikusabb, mar­kánsabb, a rétegek az életkor szerint jobban differenciált arculatának kialakítása indo­kolt. Nyolc fejezetre bontja a beszámoló az ifjúságpolitikai helyzetképet. Bevezetőül hang­súlyozza, hogy a megye gaz­dasági, társadalmi, politikai eredményei hozzájárultak a lakosság, a fiatalok élet- és munkakörülményeinek fejlő­déséhez, ugyanakkor a gazda­sági növekedés nagyobb igé­nyeket támasztott a fiatalok felkészültségével szemben, s ezzel nem mindig sikerült lé­pést tartani. A lakáshoz jutás­ról szólva, megemlíti a do­kumentum; hogy jóllehet: je­lentősen nőtt a támogatás, ám még számos éiléntmondás me­rül fel, amelyek megoldásá­ban a KISZ-nek az eddiginél többet kell vállalnia. Foglal­kozik a beszámoló az első munkába állás, a pályakezdés tapasztalataival, hangsúlyoz­va, hogy egyre tudatosabb, tervszerűbb ez a folyamat. Az eszmei, politikai neve­lőmunkában a szocialista épí­tés, a két világrendszer har­ca, a békevágy, a hazat'iság és a nemzetköziség kapott ki­emelt szerepet. „Esetenként kiéleződik a tanult szocializ­muskép és az átélt tapaszta­latok közötti ellentmondás, fellelhető a két társadalmi rendszer egyoldalú összeha­sonlítása. .. javításra szorul a szocialista , építés eredmé­nyekkel, gondokkal számotte­vő, az adott időszak döntései­nek felelősségét is bemutató helyzetkép tudatosítása, elfo­gadtatása” — tartalmazza a beszámoló, hozzátéve, hogy nőtt az ifjúsági fórumok nép­szerűsége, amelyeken gyakran részt vesznek a helyi párt- és állami vezetők is. Sokszínűbb lett a termelé­si feladatok megvalósításába való bekapcsolódás. Juhász András szóbeli kiegészítőjében elmondotta, hogy a KISZ- szervezetek e tevékenységüket a helyi sajátosságoknak meg­felelően alakították ki: aján­lásokat dolgoztak ki a kol­lektív és egyéni versenyfor­mákra, az exportfeladatok tel­jesítésére, túlmunkákat vál­laltak, takarékoskodtak az anyaggal és az energiával. Eredmények ott születtek, ahol az érdekeltségi rendszer, a teendők és a munkaforma egysége létrejött. Lényeges kérdésként vető­dött fel a tanulmányi mun­kát segítő tevékenység. Kri­tikusan fogalmazott a beszá­moló: a KISZ-szervezetek ál­tal kialakított értékelési, pon­tozási rendszerek, s az ezzel járó adminisztráció elveszí­tette ösztönző hatását. A meglévő feszültségek megol­dását a tanulmányi munkát meghatározó egyéni képessé­gek és az érdeklődés figye­lembevételével lehet elérni. Lakóterületen a KISZ-tagság egyötöde végez mozgalmi munkát, amely iránt megnőtt a helyi igény, egyre inkább bekapcsolódnak a település- fejlesztési feladatokba, a köz­életbe. Áttekintette a megyei KISZ- bizottság beszámolója a mű­velődési tevékenységet, a testnevelés, a sport és a hon­védelem mozgalmi szerepét, s foglalkozott a szervezeti élet kérdéseivel is. Végezetül ha­tározati javaslatban összegez­te a teendőket, hangsúlyozva, hogy növelni kívánják a mun­ka szervezettségét, fontosnak tartva az életkor szerinti, dif­ferenciált tevékenység fej­lesztését, s azt, hogy soraikba elkötelezett, cselekvő fiatalo­kat tömörítsenek. (Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból: Megyei kollégiumi napok Pasztán Hatodik alkalommal rendezték meg a megyei kollé­gisták tavaszi seregszemléjét szombaton. Az esemény­ről a 4. oldalon tudósítunk. Nem vállalták a szombati nyitvaiartást A közelmúltban összegezték Rétságon a társadalmi munkaidőalap védelme érdekében tett intézkedések ha­tását. A tapasztalatokról szóló írásunk az 5. oldilon. Á tárgyalóteremből Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság gépko­csivezetője ittasan ült a volán mögé. A munkásokat szállító mikrobusszal személygépkocsinak ütközött. Bí­rósági tudósításunk a 8. oldalon. Nógrádi készülődés május t-re Meqem'ékezések, szórakoztató programok Megyénk gyáraiban, intéz­ményeiben, iskoláiban ezek­ben a napokban már javá­ban tartanak az előkészüle­tek május 1-e méltó megün­neplésére. A városokban, nagyközségekben operatív bizottságok alakultak, ame­lyek a munkásosztály nagy seregszemléjének program­ját szervezik. Dolgoznak a dekoratőrök, hogy külsősé­geiben is méltó keretet ad­janak az ünnepnek. A megyeszékhelyen ápri­lis 29—30-án röpgyűléseket tartanak a gyárak dolgozói, Salgótarján lakóit térzene köszönti, majd 10 órakor kezdetét veszi a felvonulás. Az ünnepi beszédet Ágner Gyula, az SZMT vezető tit­kára tartja. A felvonulást követően 12 órától, „Mienk a tér” címmel játékos vetélke­dő lesz a Tanácsköztársaság téren, ahol tánc, ének, zene szórakoztatja a közönséget. Délután a gyerekek talál­hatnak kedvükre való szó­rakozást Vidám május cím­mel. A nap programját este 7 órakor szabadtéri diszkó zárja. Balassagyarmaton ugyan­csak zenés ébresztő köszönti a város lakóit május 1-én. A nyírjesi program Mészáros Lajosnak, a fémipari válla­lat igazgatójának köszöntő­jével veszi kezdetét. A szí­nes műsorban lesz családi sportvetélkedő, operettgála, zene-móka gyerekeknek és nótaest. Ezzel párhuzamosan a városban szintén mindenki megtalálhatja a kedvéreva- lót. Három órakor kezdődik a sportcsarnokban a B osz­tályos magyar táncbajnok­ság, a sporttelepen a Május 1. Kupa kispályás labdarúgó­torna eseményei zajlanak. Pásztón 10 órakor lesz á felvonulás a Szabadság úton. Ünnepi beszédet mond Vin- cze János, az SZMT titkára, Ezután az egybegyűltek a Kastéiykertbe vonulnak, ahol amatőr művészeti együtte­sek szórakoztatják a közön­séget. Délután 1 órakor kez­dődik az immáron hagyomá­nyos autós ügyességi ver­seny. Szécsény és vonzáskörze­tének lakói a Skála Áru­ház előtt gyülekeznek, a vi­dám majális a Kossuth-li- getben lesz. Az üzemeli, in­tézmények képviselőit a kitüntetett kollektívákat Ke­lemen Béla, a szakmaközi bizottság titkára köszönti. A ligetben kulturális és sportprogramok zajlanak, egyebek között bemutatkoz­nak fővárosi művészek, va­lamint a helyi pop-rock együttesek. A május 1-i kiemelt ren­dezvényt Rétság vonzáskör­zetében Tolmácson tartják. Egy órakor a kastélykert­ben Czellahó László, \ az ÉPSZÖV igazgatója köszön­ti az egybegyűlteket, itt is fellépnek budapesti művé­szek, lesz sportvetélkedő, felnőtt- és gyermekprogram. A hagyományos egész napos majálist a kistérényef népkertben rendezi meg a bá- tonyterenyei tanács és a párt helyi vezetése. Az ünnepi köszöntőt Bozó Sándor, a bátonyterenyei szakszerve­zetek szakmaközi bizottsá­gának titkára tartja. A sza­badtéri színpadon — jó idő esetén — lesz nóta, táncdal és bemutatkoznak a vonzás- körzet amatör művészeti együttesei. Kommunista műszakok Termelés, környezetrendezés, szállítás Kommunista műszakot szer­veztek szombaton a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat salgó­tarjáni raktárházánál. Az élelmiszer- és a veg«i tele­pen dolgozók közül 140-en szorgoskodtak a szabadna­pon. A raktárak, a telep kör­nyezetét rendezték, hulladé­kot gyűjtöttek, parkosítot­tak. Az ünnepi ellátás zavar­talansága érdekében előszál­lítást is végeztek. Munkájuk ellenértékét szociális célok­ra használják majd fel. Szintén munkával töltötte a szombatot a Salgótarjáni Városgazdálkodási Üzem 80 dolgozója, akik a környezetet csinosították, munkadíjukat pedig az üzem lakásépítési alapjának gyarapítására ajánlották fel; A Nógrádi Szénbányák két mélyművelésű üzeme és a külfejtés dolgozói is kom­munista műszakot tartottak. Kányáson 297, Ménkesen 179 tonna szenet küldtek az osz- tályozóra, míg a külfejtési üzem 1444 tonna szenet ter­melt. A bányáktól tovább­szállított több mint két és fél ezer tonna szénnel jelen­tősen csökkentették a készle­tet is. A BRG salgótarjáni gyá­rában ugyancsak dolgoztak szombaton. A 600 fizikai munkás és műszaki munká­jának értéke meghaladta a 4 millió forintot. A kommu­nista műszak — amelynek ellenértékét a vállalat jóléti alapjára fizetik be — hozzá­járult a készáru-kibocsátás növeléséhez. Folyamatosan termeltek vasárnap is az Észak-magyar­országi és Tisza-menti Ve­gyiművek gépei. A mezőgaz­daság időszerű növényvé­delmi munkáihoz előállított vegyszereket még vasárnap útnak is indították. Dolgoz­tak a Csepeli Vasmű ke­mencéi és csőgyártósorai, s a kőolajkutató vállalat em­berei is, kint voltak a ti­szántúli 45 kutatási helyen. Ugyanebben az időben tar­tottak munkásgyűlést a Ta­tabányai Szénbányáknál, ahol értékelték a megköze­lítőleg 6 ezer szocialista bri­gádtag munkáját, amit az új lelőhelyek beindításáért végeztek. Szó esett az ápri­lisban bevezetett négy mű­szakos munkarendről i&

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents