Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

■QSt? WtÄO PROtETÁRiAÍ eOfESÜUETCn NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEG YEI'tj)Zá.TTSÁGA ÉS A MEGYEI' TANÁCS tAP XLII. ÉVF.. 98. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. ÁPRILIS 26., SZOMBAT Köszöntjük a megyei KlSZ-küidöttgyűlést! Folyamatos megújulás Húszezer ifjúkommunista képviseletében mintegy két és fél száz küldött kezdi meg tanácskozását ma Salgótarjánban. Nem szűk körű fórum a megyei KISZ-küldöttgyűlés, nyu­godtan állíthatjuk: közügy. És ezt a párt-, állami, társa­dalmi szervek, a közvélemény érdeklődésén túl jelzi az a tény is, hogy a kétnapos tanácskozáson elhangzottak, az itt meghatározandó teendők befolyásolják mindennapi boldo­gulásunkat. Mert, ha reális lesz ez a számvetés az elmúlt öt eszten­dőről, s megvalósítható feladatokat tűznek ki az elkövet­kező évekre, akkor egy kicsit könnyebb lesz az életünk, gyorsabban megoldódnak gondjaink, s nem szaporodnak oly gyors ütemben nehézségeink. Félreértés ne essék: nem a fórum iránti kötelező udvariasság mondatja ezt velünk, egyszerűen a realitások számbavétele: az ifjabb nemzedék nélkül és ellene nem lehet szocialista társadalmat építeni! A dolog, persze nem ennyire egyszerű. Hiszen, jóllehet az elmondottakkal csaknem mindenki egyetért, ám az adott közösségben, a konkrét helyzetekben már korántsem érvé­nyesül mindig zökkenőmentesen ez az elv. De lényegesen nagyobb az eshetőség az eredményességre, ha az ifjúsági mozgalom a fiatalok érdekeit bátran, harcosan tudja kép­viselni, partnere tud lenni a társszervezeteknek, vonzóvá tudja tenni a szövetséget, teret nyújt az alkotóképességnek, a hasznos cselekvésnek. Hogy ez mennyire sikerült az eltelt öt évben? A küldött- gyűlés demokratikus rendje hivatott ezt eldönteni. Elé­gedettséget tükröz a küldöttek elé kerülő beszámoló, ami­kor így fogalmaz: bizottságaink, alapszervezeteink a bonyo­lultabb, feszültségekkel terhelt időszakokban is helytálltak, eszmei-politikai nevelő munkánk tartalmasabb, formákban, eszközökben gazdagabb lett, a gazdasági építőmunkánkban érvényesült a felelősségvállalás, az önállóság. Ugyanakkor, önkritikusan említi több terület elemzése során, hogy nem sikerült lépést tartani a fejlődéssel. Pél­dául, a dolgozó fiatalok véleménye szerint, a munka mi­nőségi és mennyiségi követelményei elmaradnak a teljesí­tőképességtől; csökkentek a fiatalok vezetővé válásának esélyei; a KISZ-szervezetek a lehetségesnél kevesebbet tet­tek a lakáshoz jutás elősegítésére; a szocializmusról és a kapitalizmusról kialakított képük olykor nem mentes a szél­sőségektől; s a helykeresés időszakát élik a lakóterületi if­júsági klubok... Határozottan következik a megállapítások­ból, amit a korábban kiadott kongresszusi vitaanyagok is megfogalmaztak: frissítésre, megújulásra van szükség. Fölvetik többen; miért akar megint megújulni az ifjúsági mozgalom? Az idősebbek egy mellékmondattal is kibővítik ezt a kérdést: amióta megalakult a KISZ, folyton azt hall­juk megújulás, frissítés, átalakulás... Hát, szükség van erre? Feltétlenül! Fejlődés nincs változás nélkül. Mindig is meg­határozó momentum volt, hogy a mozgalom miként tudta hozzáigazítani szervezeti formáját, programját az adott kor realitásaihoz, a tagság és a környezet igényeihez. Ma kü­lönösen fontos az ifjúság r.eveleseben való helyes munka- megosztás kialakítása, a rétege«: differenciáltabb figyelem- bevétele, a hangsúlyok és rangsorok helyes megállapítása, Otz érdekképviselet erősítése. Mindez nem lehet belterjes ügy. Az ifjúság nevelése tár­sadalmi feladat, s a családtól, némi túlzással a nyugdíjfo­lyósító intézetig kinek-kinek megvan a teendője. Felelős­ségteljes az a hozzáállás, amellyel a KISZ-esek töreksze­nek sajátos feladataik meghatározására. Politikusabb, vonzóbb, népszerűbb, öntevékenyebb mozgalmat akarnak, amely tág teret nyújt az önmegvalósításnak, a fiatalok kez­deményezéseinek. Balassagyarmat bemutatkozott Budapesten Olvasóink előtt ismert az a hagyományos baráti, elv­társi kapcsolat, amely össze­fűzi a budapesti III. kerületet és Nógrád megyét. Az együtt­működés keletében már ed­dig is számos fontos kultu­rális rendezvényre került sor a fővárosban. Most a találkozások sora egy újabbal gazdagodott: pénteken az Érdért Vállalat kultúrtermében rendezték meg a Balassagyarmat be­mutatkozik Budapesten című összetett művelődési progra­mot a Hazafias Népfront III. Kerületi Bizottságának és a Nógrád megyei baráti kör­nek a szervezésében. A ren­dezvény helybeli és nógrádi résztvevői megtekinthették a balassagyarmati festőművé­szek, szobrászok és grafiku­sok — többek között Réti Zoltán, Farkas András és Szederkényi Attila — váloga­tott műveiből készült kiállí­tást. A műveket Antal Jó­zsef, a Balassagyarmati Vá­rosi Tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályá­nak helyettes vezetője mél­tatta és ajánlotta a közön­ség figyelmébe. Költő va­gyok címmel Csikasz István,' balassagyarmati előadómű­vész mutatta be József Atti­la műsorát. Gitáron Végh Gyula működött közre. Si­kert arattak a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola kiváló ké­pességű művésztanárai — az általuk adott hanigverser.nyeí. Termékbemutatóval jelent­kezett a Magyar Kábel Mű­vek balassagyarmati gyára, az Ipoly Bútorgyár, a fém­ipari vállalat, a KŐPORC- gváregység és a Budapesti Finomkötöttárugyár balassa­gyarmati gyára. A helyszínen bútorokat lehetett vásárolni és előj egyeztetni s ugyanígy hozzá lehetett jutni a kötött­árukhoz. Balassagyarmat múltjáról, jelenéről és fejlődésének le­hetőségeiről Fábián Jánosné tanácselnök-helyettes adott tájékoztatást. Végül Reiter László bemutatta Városunk, Balassagyarmat című érde­kes di&porámafilmjét. Kiváló vállalat a Nógrádi Szénbányák Jelentős kitüntetések brigádoknak, dolgozóknak r.; Bal felső kép: Zsuffa Miklós és id. Szabó István az ünnepség szünetében. Jobb felső kép: Kovács László, Brutyó János és Kapolyi László. Alsó kép: az ünnepség részt­vevői. — fotó: kulcsár — A Nógrádi Szénbányák éle­tében kimagasló eseményre került sor tegnap Salgótarján­ban a Bányász Művelődési Házban. Az elmúlt évi tel­jesítmény alapján elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntető cí­met. Az ünnepségen megjelent Brutyó János, az MSZMP KB tagja, a KEB nyugalmazott elnöke, Nógrád megye ország- gyűlési képviselője, aki ezt megelőzően ellátogatott a sal­gótarjáni síküveggyárba és tá­jékozódott az ötszörös kiváló gyár munkájáról. Ezután ta­lálkozott a megye és Salgó­tarján párt- és állami vezető­ivel. Rajta kívül megjelent Karolyi László ipari minisz­ter, Kovács László, a KB tag­ja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Géczi János, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Nógrád megye és Salgótarján párt-, és állami vezetői, a gazdasá­gi egységek irányítói. Mákos Nándornak, a Nógrá­di Szénbányák pártbizottság), titkárának megnyitó szavai után Kapolyi László emelke­dett szólásra. Mint mondotta: kettős jelentősége van az ün­nepségnek, hiszen a múlt évi kimagasló teljesítménye alap­ján a vállalat elnyerte s Ki­váló címet és idén ünnepli fennállásának 125. évforduló­ját a nógrádi szénmedence. Áttekintette azt a nagy ará­nyú fejlődést, amelynek során a nagyüzem 1977-től, az előző Kiváló cím elnyerésétől idáig megtett. Napjainkban ez az eredmény biztos szénvagyon- ra támaszkodhat — hangsú­lyozta az ipari miniszter, majd szólt a kányási rekonstrukci­óról. Méltatta azt a rendkívüli teljesítményt, amellyel a vi­lágviszonylatban is egyedül­álló nehéz geológiai körül­mények között kell nap mint nap helytállniuk a bányá­szoknak. Munkájuk nagy- szerűségét támasztja alá a nemzetközi munkaverse­nyekben és az iparági szin­ten elért sikersorozat. Kö­szönhető ez a korszerű be­rendezéseknek és a bányász­tradíciókat folytató fiatal bányamunkásoknak. Kiemelte, hogy a tudományos eredmé­nyeket és a magas fokú ta­pasztalatokat igénybe véve megalapozott a siker, és olyan bányászkollekiívákat hozott példaként, mint a kányási Váíyi László; a szintén ká­nyási László Sándor, Molnár Zoltán ménkesi, Kiss Antal szorospataki elővájásí bri­gádjai valamint Lakatos Fe­renc és Nagy Pál máté front­fejtés! csapatai. Megemlítette a Dre.cler Ká­roly vezette kányási Ifjúság ’85. brigádot is, akiknek tel­jesítménye minden bizonnyal megjelenik majd a legjobbak között. Bármilyen jó és szép műszaki megoldásokat alkalmaznak, az egész bányai technológia megújításra szo­rul. Jó stratégiaként könyvelte el a peremi külfejtés időbe­ni beindítását, ezután pedig a kiemelt szociálpolitikai tervről beszélt, amelyet a Nógrádi Szénbányák foko­zatosan hajt végre. Végezetül köszönetét mondott a társa­dalmi szervek odaadásáért, amellyel hozzájárultak e ki­magasló eredmény eléréséhez. A Kiválló vállalat elisme­rést és a 125. évforduló tisz­teletére adományozott okle­velet Zsuffa Miklós vezér- igazgató, a KEB tagja vette át. Beszédében megtisztel­tetésnek vette a magas ki­tüntetést és- utalt rá, hogy az eiső negyedév teljesítménye — eltérően az országos át­lagtól —, bizonyította, hogy e cím méltó helyre került. Az ünnepség további részé­ben kitüntetések átadására ke­rült sor. A bánya történeté­ben először ért el szocialista brigád Népköztársaság Ki­váló Brigádja címet, melyet a Dózsa György nevét viselő kányási „frontosok” nevében Lakatos Ferenc brigádveze­tő vett át. Emellett elisme­résben részesítettek több dol­gozót ós Kollektívát. Az ün­nepség kultúrműsorral ért vé­get. A megyei pártbizottság kibővített ülése Kulcsszavak ezek. Csak akkor érezhetik Igazán maguké­nak a mozgalmat a fiatalok, Ka ötleteiknek, alkotóképessé­geiknek fórumot ad a szervezeti forma, nem pedig „fönt­ről”, utasítással döntik el, hol, kinek, mit kell tennie. A demokratizmus jó előiskolája lehet az alapszervezeti élet, ám a kedvezőtlen jelenségek visszavethetik, közömbössé te­hetik, akár egy életre is a fiatalokat. Nagy horderejű kér­dés hát, hogy végül is mi kerül a „zászlóra”, mit tartalmaz majd a program? Két napon át tanácskoznak a tapasztalatokról és a teen­dőkről, előbb plenáris, majd szekcióüléseken, utána pedig májusiban a XI. kongresszus összegzi az országos tapaszta­latokat. Jelszóként fogalmazták meg: folyamatosság és meg­újulás. Legyen ez a megújulás folyamatos1 Olyan, amely tettekben is megnyilvánul. Olyan, amely fiatalos lendületet ad a reformfolyamatoknak. Olyan, amely nem csupán az if­júság, hanem a társadalom rászorul tabb rétegeinek helyze­tén is jobbít. És amely méltó az ifjúság történelmi szerepé­hez, ígéretes jövőjéhez. Ehhez kívánunk jó tanácskozásit1 T. L. Az Elnöki Tanács ülése Megteremteni a feltételeket, rangsorolni a műszaki-technikai fejlesztés feladatait 'A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál elnök tájékoz­tatta a testületet Ibrahim Ba- damosi Babangida vezérőr­nagynak, a Nigériai Szövet­ségi Köztársaság elnökének meghívására április 20. és 24. között Nigériában tett hivata­los baráti látogatásáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács határozatot hozott a termelőmunka területén kifej­tett kimagasló és példamutató tevékenységért, valamint a szocialista brigádmozgalomban elért kiemelkedő eredmények elismeréseként adományozás­ra kerülő kitüntetésekről. A testület ezután bírákat mentett fel és választott meg, s más időszerű kérdésekről tárgyalt. (MTI) Tegnap, Salgótarjánban, kibővített ülést tartott a me­gyei pártbizottság. A testü­let tagjain kívül részt vettek a megye állami, tömegszerve­zeti és társadalmi szerveze­teinek vezetői, néhány jelen­tősebb termelőszövetkezet el­nöke, műszaki főágazat-ága- zat vezetők és a több párt- alapszervezet titkára. A meg­jelenteket —, köztük Kovács Imrét, az MSZMP Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes veze­tőjét és Nacsádi Árpádot, a MÉM főosztályvezetőjét — Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra köszöntötte. Ezután meleg szavakkal méltatta a nemrég elhunyt Alics János, a megyei párt- bizottság tagjának, a kom­munista mozgalom harcos egyéniségének gazdag, ered­ményes életútját. A megem­lékezést jegyzőkönyvben is megörökítették, majd a je­lenlévők egyperces néma fel­állással adóztak emlékének. A testület az előterjesztett napirendeket elfogadta. Ez­után Devcsics Miklós, a me­gyei tanács elnöke fűzött szó­beli kiegészítőt a Mezőgaz" dasági nagyüzemek műszaki­technikai ellátottságának helyzete és fejlesztésének fő irányai című előzetesen írás­ban kiküldött anyaghoz. A megye mezőgazdaságá­ban az elmúlt tíz esztendőben dinamikusan nőtt a terme­lés, javult az eredményesség. Az árbevétel — folyó áron 3,5-szörösére növekedett, ezen belül a VI. ötéves terv­ben megduplázódott. A ter­melési szerkezet 1975. és ’85. között jelentősen átalakult, a termelésbővülés döntően a kiegészítő tevékenységben valósult meg. Ezzel egy időben jelentősen fejlődött a műszaki-technikai ellátottság. Az elismerésre méltó előrelépés mellett fe­szültségek is létrejöttek, me­lyek legerőteljesebben 1985- ben jelentkeztek. Az előadó, az ágazatok differenciált mű­szaki-technikai fejlődésének és ellentmondásosságának ér­zékeltetése, az általánosan jellemző tendenciák megis­mertetése után a műszaki fejlesztés területén bekövet­kezett eszközellátottsággal foglalkozott. Figyelembe véve a lehető­ségek megteremtését, az esz- közellátottsagot, valamint az amortizálódottsági fokot, a gazdaságokat három csoport­ba sorolta. Az elsőbe tartoz­nak azok, ahol nagy értékű műszaki, technológiai fej­lesztéseket hajtottak végre, ahol hosszabb távra tervezik jövőjüket és korszerűbb szem­lélettel gazdálkodnak. Ide­sorolhatjuk a Mátraaljai Ál­lami Gazdaságot, a szécsényi, a nógrádi, a drégelypalánki, a karancslapujtői, bátony- terenyei, diósjenői, rétsági termelőszövetkezeteket. A másodikba azok az üze­mek, ahol jelentősen rom­lott a helyzet, az elhasználó­dás meghaladja a megyei át­lagot. Ezek az üzemek na­gyon csekély fejlesztési alap­pal rendelkeznek, közülük többen egyes években nyere­ségükből nem tudtak fejlesz­tési alapot képezni. Ezek köJ zé tartozik az alsótoldi, bu- jáki, ecsegi, szandai, őrhalmí, varsányi, karancssági, né- zsai, szurdokpüspöki, cser- hátsuránvi termelőszövetke­zet. S, vannak olyan gazda­ságok, amelyek a tetemes nyereség ellenére sem fordí­tanak kellő figyelmet az esz- közeliátottság javítására. A harmadik csoportba tartoz­nak azok a csoportok, ame­lyek műszaki felkészültsége átlagosnak mondható. Az összes beruházás, fej­lesztés, csaknem 50 százalé­kát gépek beszerzésére for­dították, a megyei támoga­tások mintegy kétharmada a műszaki színvonal emelését szolgálta. Több üzem jól kap­csolódott a világbanki prog­ramokhoz, exportbővitő hi­telt vett fel. Jelentős volt a termelési adóból történő fej- leszési támogatás megpályá­zása, és igénybevétele, meg­kezdődött a lízing — bérbe-' vétel — formában történő gépbeszerzés. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents