Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

riAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF„ 97. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. ÁPRILIS 25., PÉNTEK fl munkásság helyzetének javításán fáradoznak Páiibizoftsági ülés Bátonyterenyén r Ä munkásság helyzetének, élet- és munkakörülményei­nek vizsgálatára a pártszervek az elmúlt években különö­sen nagy figyelmet fordítottak. Az MSZMP Nógrád Megyei Eizottsága a múlt év októberében tárgyalta a munkásság helyzetét, megjelölve a körükben végzett politikai munka legfontosabb feladatait, a pártszervek, az alapszervezetek tennivalóit. Tízesztendős munka tapasztalatait összegezte Bátonyerenyén a városi jogú tegnap megtartott ülésén. A nagyközségben és von­záskörzetében, mintegy nyolc­ezer munkás él. Mindennapi munkájuk, közéleti tevékeny­ségük meghatározó jelentősé­gű az üzemek, a települések fejlődése szempontjából. Amint Bodor József, a nagyközségi pártbizottság titkára hangsúlyozta: az elő­terjesztést széles körű mun­ka. helyszíni vizsgálódás, sok­oldalú véleménycsere előzte meg, elsősorban a legjelen­tősebb üzemekben, így a FŰTÖBER-ben, a Ganz-MÁ- VAG gyáregységében, a Delia Harisnyagyárban és a Páva Ruhagyárban. Korábban, a végrehajtó bizottság ülésén rendkívül élénk, kritikus és önkritikus vita során javas­latok születtek a munkások ■körében végzett politikai ne­velő munka módszereinek kor­szerűsítésére, hatékonysá­guk javítására. Az üzemekben folyó ter­melőtevékenység, akárcsak a technika, a technológia, az elmúlt években fejlődött,sok tekintetben bonyolultabb lett. A termékek minősége na­gyobb követelményeknek kell, hogy megfeleljen itthon is, de még inkább így igaz ez az ország határain túl. Márpe­dig ez aligha képzelhető el hozzáértő szakmunkásgárda nőikül. Bátonyterenyén ar­ról esett szó — Répás László, Bozó Sándor és Gyenes Lászlóné beszéltek erről töb­bek között —, hogy évről nagyközségi pártbizottság is, évre nő a szakmunkások ará­nya. Az újonnan munkába ál­lók többsége már szakmun­kás-bizonyítvánnyal rendel­kezik, amikor az üzembe ke­rül. Ugyanakkor az is kiderült néhány területen nő a segéd- és betanított munkásdk, illet­ve azok száma is, akik nem végezték el a szükséges idő­ben az általános iskolát. Mindez azért érdemel fi­gyelmet, mert a munkások közül minden második a fi­atal korosztályhoz tartozik. E gondok oldásában az üze­meknek, az oktatási intéz­ményeknek egyformán jelen­tős erőfeszítéseket szüksé­ges vállalniok. Általános tapasztalat —, s ezt a harisnyagyár eredmé­nyeivel bizonyította Orosz Jánosné —, hogy a munká­sok és munkásnők döntő többsége felelősséggel, be­csülettel végzi a munkáját a nehezebb körülmények elle­nére is. Az üzemekben meg­haladja a százat a szocialis­ta brigádok száma, és e kol­lektívákban kilencszázan vál­lalkoztak a termelési célkitű­zések teljesítésére, túltelje­sítésére, társadalmi munká­ra a közösség érdekében. S. éppen emiatt követelnek határozottabb fellépést, konkrét intézkedéseket a fe­gyelem, a rend megszegőivel szemben. Jól látják, s ennek hangot adnak, szélesebb kör­ben is, hogy a mostaninál tervszerűbb, fegyelmezet­tebb, hatékonyabb munkára van szükség a sikeresebb gazdálkodáshoz, a jövedelem növeléséhez. Sok helyen szó­vá tették azt is az előkészü­letek során, hogy a teljesít­ményt és a béreket szorosab­ban kössék egymáshoz. Ez a gyári kollektíva és a munká­sok érdeke is. Az előterjesztésben és a vitában jelentős helyet ka­pott a munkásosztály ideoló­giai, politikai arculatának, közéleti tevékenységének ala­kulása. Sok szó esett szerve­zettségükről, arányukról a pártban, politizálókészsé- gükről, közéleti tevé­kenységükről és vezetővé ne­velésükről. Tőzsér Gábor, Králik Ferenc és Szatmári Zoltán mondták el vélemé­nyüket ezzel kapcsolatban. Az alapvetően pozitív ta­pasztalatok mellett, hiszen a munkások többsége jól él azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a párt, a társadal­mi, a munkahelyi demokrá­cia kiteljesedése biztosít szá­mukra. Ám, a testület ülésén nem kevés gond is felszínre ke­rült. Az többek között, hogy a munkások 40 százaléka —, s ez több mint a megyei át­lag — a környező települé­sekről jár munkahelyére. 1 A pártbizottság állást fog­lalt a munkásság helyzeté­nek, a köztük végzett politi­kai munka javításának to­vábbi teendőiről. Ajánlotta a pártbizottságoknak, a párt- a lapszervezeteknek, hogy sa­ját területükön vizsgálják meg mit tehetnek a munkás­ság helyzetének javításáért. A pártbizottság ezt követő­en egyéb témákat tárgyalt, és hozott döntést. Az időjárás okozta késedelmeket jó) szervezett munkával igyekeznek pótolni a varsa- nyi termelőszövetkezetben is. Már földben van a burgonya, ezekben a napokban a nap­raforgó vetésével, annak talaj-előkészítésével és növényvédelmével foglalják le ma­gukat. A nappali műszakok után éjszakánként sem pihennek az erő- és munkagépek. Szombaton és vasárnap is a földeken végzik teendőiket a közös gazdaság dolgozói. Képünkön: naplementekor is dolgoznak a vegyszerezők, Laczkó Béla és Pálmány Ist­ván traktorosok a Varsány és Rimóc közötti területeken. — kulcsár — I Kádár János fogadta Viktor Csebrikovot A tartalomból: fl Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése (2. oldal) Lcssnczí Pál hazaérkezett ffigériáhéi (2. oldal) Rendeződik a bányászat sorsa (3. oldal) Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bi­zottság székházában fogadta a hivatalos baráti látogatá­son hazánkban tartózkodó Viktor Csebrikovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Állam­megbeszélést folytattak a két ország közötti kapcsolatok fej­lesztésének, az MSZMP és az SZKP tevékenységének és együttműködésének időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Hor­váth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Kamara János belügvrm'nisz- ter. (MTI) biztonsági Bizottságának elnö­két. Szívélyes, elvtársi légkörű A kormány tárgyasa A levegő tisztasága — területrendezés A balassagyarmati népi ellenőrök tárgyaitok Milyen a fejlesztési kedv? Három vállalatnál tekin­tették át a műszaki fejlesz­tés helyzetképét a balassa­gyarmati népi ellenőrök, akik arra voltak kíváncsiak, hogy a mai gyakorlat mennyiben szolgálja a termelés növeke­dését, a szabályozók és a belső érdekeltségi rendszer miként járul hozzá a haté­konyság növeléséhez, a ká­belgyárban, a fémipari vál­lalatnál és a szécsényi EL- ZETT-nél. Az elmúlt öt év tapasztalatait összegezték csütörtöki ülésükön Balas­sagyarmat Népi Ellenőrzési Bizottságának tagjai. A Farkas Dániel és Újhe­lyi Zoltán által vezetett vizs­gálat megállapította, hogy a gazdasági egységek fejlesztési kedve elmarad attól, amelyre a népgazdaságnak szüksége lenne. Mindhárom helyszí­nen azt tapasztalták, hogy nem vizsgálják a sikertelen fejlesztések okait, sok még a kihasználatlan erőforrás. Hi­ányosak az érdekeltségi rend­szerek, a közgazdászok és a műszakiak munkakapcsolata számos ízben kimerül az adatszolgáltatásban. Kérdőíveket kaptak a fej­lesztésben dolgozók, s mint szóvá tették: munkaidejüknek körülbelül a felét töltik vég­zettségüknek megfelelő tevé­kenységgel. A fejlesztés ered­ményességének növelését három tényezőben látják: növelni a közreműködők .ér­dekeltségét, jobbítani a dön­tések megalapozottságát és javítani a munkaszervezés színvonalát. Megtette javaslatát a tes­tület is. Az irányító szervek­től a szabályozó rendszer bi­zonyos elemeinek a megvál­toztatását, illetve a műszaki értelmiség — teljesítményé­vel arányos — anyagi és er­kölcsi megbecsülésének eme­lését sürgette. A vizsgált egy­ségeknek kezdeményezte, hogy tekintsék át a külső in­tézeteknek adott megbízási szerződéseket, alakítsák ki a saját műszaki-közgazdasági fejlesztőgárdát, nyissanak nagyobb teret az újításoknak, szorgalmazzák vállalati pá­lyázatok kiírását, minőségi körök létrehozását. Ugyancsak a tegnapi ta­nácskozáson számolt be Csor­dás Pál, a Balassagyarmati Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke a korábban tárgyalt zöldség-gyümölcs termelés, felvásárlás és ellátás helyze­téről, valamint, a leltározás­ról, a lakossági fogyasztási szolgáltatásokról, s a társa­dalmi tulajdon védelméről hozott intézkedések meg­valósításáról, továbbá, a bi­zottsághoz érkezett bejelenté­sek, panaszok kivizsgálás ár ÓL Szocialista brigádok kitüntetése A Szakma kiváló brigádja kitüntetések átadására került sor csütörtökön Salgótarján­ban. Két kollektíva részesült a kiemelkedő elismerésben. A Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat salgótarjáni Kővirág presszójának Kővirág Szo­cialista Brigádja több év óta végez kiemelkedő szakmai munkát. A 9 tagú kollektíva igényes és bőséges választé­kot tart az üzletben. Az új kezdeméneyezések iránt fo­gékony, friss. Gyakran bővítik a kínála­tot új termékekkel. A vendég előtt készítik el például a fagylaltserleget és a Carletto kávét. Gondjuk van az ész­szerű takarékosságra, a bri­gádtagok közül külön költ­ségfelelősöket neveztek ki. A Kővirág brigád kezdemé­nyezésére indult útjára a vállalatnál az Add a neved a munkádhoz akció. Ök voltak az úttörők a lépcsőzetes mun­kakezdés bevezetésében is. A Kővirág Szocialista Bri­gád eddig két ízben kapta meg a Vállalat kiváló brigád­ja címet. A lányokból, asszo­nyokból álló kollektíva el­múlt esztendei munkájának elismeréseként tegnap a Szakma kiváló brigádja ága­zati kitüntetést vette át. Az elismerést a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ megbízásából dr. Benics László, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője nyújtotta át Gáspár István­ná brigádvezstőnek. Az Állami Biztosító törté­netében először a salgótar­jáni fiók Egyetértés Szocialis­ta Brigádja munkáját ismer­ték el a Szakma kiváló bri­gádja kitüntetéssel. Négy bri­gád közül esett a Pénzügy­minisztérium és a KPVDSZ választása a salgótarjáni kol­lektívára, amelyben kiemel­kedő munkájuk jutalmazása mellett nem kis szerepe volt annak, hogy az ő felhívásuk­ra bontakozott ki az utóbbi két évben a felszabadulás negyvenedik évfordulójára és a párt XIII. kongresszusa tiszteletére a biztosító kere­tében dolgozó szocialista bri­gádok munkaversenye. Csütörtökön a Karancs Szálló mozaiktermében ren­dezett ünnepségen Héjjá Kon- rádné, a Pénzügyminisztérium csoportvezetője és Takács Lászlóné, a KPVDSZ pénz­intézeti titkárságának veze­tője nyújtotta át a Szakma kiváló brigádja ágazati ki­tüntetést Szép Antalné bri­gádvezetőnek és a brigád tagjainak. Az ünnepségen a felszabadulási és kongresz- szusi munkaversenyben elért eredményekért az Állami Biztosító . Nógrád megyei ki- rendeltsége és az Egyetértés Szocialista brigád oklevelet, Szép Antalné brigádvezetó pe­dig a mozgalomban hosszú ideje végzett kiemelkedő munkájáért vezérigazgatói di­cséretet kapott. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén rendeletét hozott a levegő tisztaságának védelmé­ről. A jogi szabályozás célja, hogy az egészségvédelem és á környezetvédelem érdekében meghatározza a káros lég- szennyezés megelőzésére, csök­kentésére, illetőleg megszün­tetésére vonatkozó előírásokat. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a területrende­zési tervellátás helyzetéről Nógrád megyében a VI. öt­éves terv végeztével csaknem 3500 lakás üzemeltetéséről, karbantartásáról és felújítá­sáról gondoskodtak a lakás- fenntartást végző lakásszö­vetkezetek. A tervidőszakban megközelítően 40 százalékkal bővült a hozzájuk tartozó otthonok száma, az emelke­dés döntően a tanácsi érté­kesítése és az OTP-társashá- zak lakáisszövetkezethez való csatlakozásából adódott. Három esztendeje megala­kult Salgótarjánban az Egye­sült Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet, 1828 lakás szer­vezett házkezelésiről, kar­bantartásáról és felújításáról gondoskodva. Karbantartó- részlege az eihnúltt év végére évi 8,7 millió forint értékű szolgáltatási teljesítmérvt nyújtott, szemben az ilyen jellegű munkák 1980. évi 4,8 millió forintos értékével. A lakásszövetkezetek tűt­szóló jelentést. A Miniszter- tanács iiTcgáJiapította, hogy a rendelkezésre álló tervek le­hetővé teszik a településfej­lesztési és az ófríiíésügyi dön­tések megalapozását . A Minisztertanács rendeletet hozott az iskolai szövetkeze­tekről és a szövetkezeti cso­portokról. Az új gazdálkodá­si formák a tanulók önálló­ságra, közösségi életre, mun­kára való nevelését szolgál­ják. (MTI) (Kommentárunk a 2. oldalon) vényes működése, gazdálko­dása évről évre javul, beje-, értve a gazdálkodással kap­csolatos ügyviteli, számvite­li munkát is. Az emelkedő közüzemi dí­jaik ellensúlyozására a szö­vetkezetek fokozzák bérleti díjbevételüket: bérbe adják a nem lakás céljára szolgáló közös helyiségeket, jelentő­sen lassítva ezáltal a tagság teherviselési kötelezettségé­nek növekedését. A VI. ötéves tervidőszak­ban a szövetkezeti lakásépí­tésben többszintes lakások megépítésére nem nyílt le­hetőség, a tevékenység a kor­szerű csoportos családiházas- konstrukció felé tolódott eh Ehhez a telekellátás, a terü­let-előkészítés csak a tervidő­szak második felében gyor­sult fel, akkorra viszont szá­mottevően romlottak a szö­vetkezeti lakásépítés telté lá­tó. cstóyei. f Lakásszövetkezetek öt esztendeje

Next

/
Thumbnails
Contents