Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

Bvas szinten mintegy százötven fő kölcsönöz különféle szépirodalmi és műszaki köny­veket a szécsényi Elzett zár gyártó vállalat könyvtárából. A több mint ezernégyszáz kö­tet könyvet — amelyet rend szeresen cserélnek — az SZM T letéti könyvtárként üze­melteti. — RT— KAMERAKÖZELBEN Á híd túl messze van A második világháború pe­dig még túl közel. Másfél évtizeddel ezelőtt, néhány napot a hollandiai Arnhem- ben töltöttem. A Rajna part­ján sétálgattunk, amikor egy kis csoportból kivált egy nő, odajött hozzánk, és angolul megkérdezte: tudjuk-e, hol van a katonai temető? Meg­magyaráztuk, hogy magunk is idegenek vagyunk, sajnál­koztunk, hogy nem tudtunk a segítségükre lenni. Aztán ebédnél vendéglátóinktól megkérdeztük, mit jelentett ez az érdeklődés. Akkor be­széltek nekünk az arnhemi csatáról, amelyben sok angol katona is életét vesztette, itt nyugszanak a katonai te­metőben. Ez az emlék idéződéit fel bennem most, hogy a tele­vízió sugározza a A híd túl messze van című angol film­drámát. (Cornelius Ryan könyve, amelynek alapján ké­szült, kapható könyvesbolt­jainkban.) A Oscar-díjas rendező, Richard Attenborough pará­dés színészgárdát hívott meg a tragikus történelmi ese­mények megidézéséhez. Vi­lágsztárok vonulnak fel: egyikük sem szorul bemuta­tásra. szerepeiből, rendezé­seikből a magyar közönség is jói ismeri valamennyiüket. Ha mégsem olyan jól, hát segítünk emlékezetükbe idéz­ni őket néhány adattal. Kezdjük Dirk bogaráé. dal. Ö volt a Halál Velencé­ben von Aschenbachja, Tho­mas Marni regényének Lu- chno Visconti rendezte film­változatában. James Bond megelevenítő- jeként kapta szárnyára a világhír nvugaton Sean Conneryt. Hamarosan sza­badulni igyekezett ettől a fi­gurától, és eljutott addig, hogy vezető szerepet vállalt A jégsziget foglyai című szovjet-olasz produkcióban, Amundsent alakította. Leg­utóbb a tévében a Gyilkos­ság az Orient expresszen, egyik szerepében láthattuk. Ryan O’Neal bűbájos kis­lányával, az azóta felnőtt színész Tatummal játszott a Papírholdban, amelyben apát és leányát alakították. A világhírt korábban szerezte meg —, mint a Love Story (1970.) férfi főszereplője. Gene Hackman azon ke­vés filmszínész közé tarto­zik, aki meglehetősen későn futott be. Már tíz éve filme­zett, amikor A francia kap­csolat főszerepével kiugrott, Gscar-dijat kapott érte. Olyan filmekben láthattuk, mint A matíái'ijesztő, A dominóelv, A farmer felesége. Michael Caine egyformán számít angol és amerikai szí­nésznek, felváltva áll a ka­merák elé mindkét ország­ban, mint az egyik legfog­lalkoztatottabb filmszínész. A nő hétszer, Az utolsó völgy, Romantikus angol nő, Kali­forniai lakosztály —néhány filmjének címe. * VIII. Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma Milko Balev, a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára áttekinti az ország belső helyzetét. A töb­bi között rámutat: ma a párt «erőfeszítései a népgazdaság tervezésében és irányításában végrehajtandó változtatá­sokra irányulnak. Latin-Amerikában még so­hasem volt ennyire feszült a társadalmi-gazdasági helyzet, sohasem nőtt ilyen gyorsan a különbség a nyugati ipari or­szágok és a befolyásuk alatt levő latin-amerikai államok fejlettségi szintje között. Ri- goberto Padilla Rush, Hondu­ras Kommunista Pártjának főtitkára országa példájával érzékelteti: az imperializmus kihasználja, hogy ezeknek az államoknak egyenlőtlen a helyzetük a tőkés világgazda­ságban. A burzsoázia apologétái azt bizonygatják, hogy korunkban „az osztályharc ideje lejárt”, a munkások és a tőkések „tár­sadalmi partnerek” lettek, el­érkezett „a munka és a tőke együttműködésének” korsza­ka. Ib Nörlund, a Dán Kom­munista Párt végrehajtó bi­zottságának és titkárságának tagja a tőkésországok hely­zetét elemezve kimutatja, hogy a munka és a tőke érdekei változatlanul összeegyeztet­hetetlenek. Az 1986-os esztendőt, ame­lyet az ENSZ nemzetközi bé­keévnek nyilvánított, milliók aktivitásának fokozódása, a politikai befolyásának növe­kedése jellemzi minden kon­tinensen. Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke ösz- szegzi a békéért vívott nem­zetközi harc múltbéli tanulsá­gait, tapasztalatait, és megje­löli a mostani lehetőségeket. Roald Sfcaggyejev akadémi­kus a nukleáris háború ve­szélye ellen küzdő szovjet tudósok bizottságának elnök- helyettese áttekinti azokat a nemzetközi lépéseket, amelye­ket a Szovjetunió tett a nem­zetközi békeév nyitányaként a béke megszilárdítása, a nuk­leáris katasztrófa elhárítása, a nemzetközi helyzet gyökeres javítása érdekében. VIII. kongresszusára készül a Német Kommunista Párt. Kurt Fritsch, a párt elnöksé­gének és titkárságának tagja az előkészületekről tájékoztat. Janisz Dragaszakisz a kül­földi tőke görögországi be­hatolásának módszereit vizs­gálja. Rámutat: Görögország­ban fokozódik a külföldi fi­nánctőke befolyása nemcsak a gazdasági életben, hanem po­litikai téren is. Hajdan a nógrádi palóc te­lepüléseken nagyszámú lábas­jószágot tartottak. Minden falunak volt kijáró gulyája, tehéncsordája, de különösen a birka és a sertés száma rú­gott nagyra, amiből több nyá­jat, illetve kondát bíztak az évente felfogadott pásztorok gondjára. Ez a speciális foglalkozás évszázadok óta apáról fiúra öröklődött, és a pásztorok tár­sadalma hagyományosan el­különült a falubeliekétől. A múlt század közepén Reguly Antal a Karancs-vidéki palóc falvakban járva érdekes ada­tokat gyűjtött ennek a vidék­nek jellegzetes pásztorairól. Az alábbi szemelvényeket gyűjtési naplójában feljegy­zett adatai alapján állitottaim össze. A pásztorok, de különösen a juhász és a kondás, sokban különböznek a földmívelő néptől. Hetykébbek, kevélyebb és férfiasabb tartásúak, de egyszersmind durvábbak, va­dabbak és korlátoltabb eszűek, a babonának még inkább alá­vetettek. Az állat és az em­ber gyógyítása igen divatos náluk, és aki annak hírében áll, hogy - ehhez ért, azt egy­más között tudós embernek tartják. Ezért a vénasszonyok mellett a juhászok is a nép orvosai. Orvosi szerük különféle füvekből, gyökerekből áll, amiket különféle h el veken és különböző időszakokban, pl. holdtöltekor szakasztanak. A Egykori pás juhok elválasztása, herélése, a kosokkal való összeeresztése, a bárányfark elvágása mind bizonyos időhöz van kötve. A herélés pl. csak nagypénte­ken történik. A pásztorok némileg külön kasztot képeznek; nemzedéke­ken keresztül az a család min­dig pásztor marad. Maguk kö­zött házasodnak. Viseletre nézve zsírosabbak, hajukat jobban kenik, hosszú fonott, ha a nap rásüt, zsírtól csöpö­gő hajfürtöket, copfot és ba­juszt viselnek. Ennek követ­keztében ruhájuk, kalapjuk, szűrük zsírosabb, mint más­nak: ez utóbbi cifrább és hetykébb vágású. Rézgom­bokkal kivarrott lajbit (mel­lényt) és nyakravalót horda­nak, a szűr tartószíján két rézkarikát viselnek, csuhájuk (szűrük) rövidebb és cifráb­ban kivarrott. Gatyájuk is rö­videbb, mint a falusiaké. Me­zítláb a világért sem járná­nak. A juhász mind babonás, so­hasem hajt ki, míg a kapu előtt a földre keresztet nem rajzolt botjával, melyen az­tán a nyáj keresztülhalad; és sohasem indul el anélkül, hogy kalapot billentve ne monda­ná: — Na, uram Jézus, segélj meg! A kondás rezes, fényes bal­tát hord, melynek vetésében igen ügyes, gyakran vetélked­nek. hogv melyikük tudja na- gvobb távolságra úgy fültö- vön találni a malacot, hogy az többet el ne nyikkantsa ma­z t o r ok gát. Ezen ügyesség megszer­zésére faágakat vesznek cél­ba, és azon gyakorolják ma­gukat. A juhász hosszú hárí­tott, görcsös botot hord ma­gával. A palócok között a rablás® és lopást, melynek tárgya kü­lönösen a disznó, csak a kon­dás és a juhász űzi, hogy a kondásfogalom szinte egy a zsivánnyal. Etekintetben va­lóságos szervezet és testületi szellem létezik közöttük. Az elhajtott: állatot sógortól ko­mához juttatják, stációról stá­cióra, ami ritkán jön nap­fényre, a titkot teljesen meg­őrzik maguk között. A lopás életüknek közérdek kű tárgya, ami lopás történ ik^ azonnal legtávolabb is tudat­ják egymással. Amit a pász­tortól elloptak, azt az ügyes pásztor ismét mástól lopva, veszteségét kipótolja. Híres tolvajok is vannak közöttük, akikről azt tartják, hogy bi­zonyos titkaik vannak, ami által zaj nélkül kicsalják a disznót az ólból. • Az egvik pásztor a másikra nem vall, és kéoes ártatlanul a társáért egy-két évig bör­tönben ülni, természetesen olyféle becsű lett felfogásból, hogy az is hasonló esetben ugyanígy cselekednék. A kon­dásnak a becsületét a lopás és börtönülés meg nem ront­ja, mindenki úgy fogja fel, mintha az meg sem történt volna. Selmeczi Kovács Attila Nevelési értekezletek az iskolákban Könyvtár­tudományi emlékülés A szocialista magyar könyv­tárügy két kiemelkedő kép­viselője, Sallai István és Sebestyén Géza emlékére ülést rendeztek szerdán az Országos Széchényi könyv­tárban, az előbbi születésé­nek 75. és az utóbbi halálá­nak 10. évfordulója alkalmá­ból. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete által rendezett emlékülésen —, amelyet Bil- lédi Ferencné, az egyesület elnöke nyitott meg — elő­adások méltatták a felszaba­dulás utáni magyar könyv­tárügy két meghatározó egyé­niségének életútját és mun­kásságát, és azt a szerte­ágazó tevékenységet, ame­lyet Sallai István, a hazai közművelődési-könyvtá­ri hálózat kialakításában, illetve Sebestyén Géza, a nemzeti könyvtár veze­tésében és irányításában, a modern magyar könyvtártan és könyvtárszervezés meg­teremtéséért folytatott. A fel- szabadulás után Sallai Ist­ván vezetésével alakult meg a Népkönyvtári Központ, amely létrehozta az egész országot átfogó közkönyvtá­ri hálózatot. Sebestyén Géza csaknem két évtizeden át töltötte be az OSZK helyet­tes főigazgatójának tisztsé­gét, továbbá ő volt a Könyv­tártudományi és Módszerta­ni Központ első vezetője. Április a nevelési értekez­letek jegyében telik as ország valamennyi nevelési-oktatási intézményében., így Nógrád megye óvodáiban, általános és középfokú oktatási intéz­ményeiben is megvitatják a tantestületek, hogy munkájuk egy-egy területén hol tarta­nak, milyen eredményeket ér­tek el, miben kell további erőfeszítéseket tenni. Néhány évvel ezelőtt még a Művelődési Minisztérium szabályozta, hogy a nevelő­oktató munka mely szeletét szükséges egységesen nagyító alá vonni a tantestületeknek. Az intézményi önállóság növe­kedésével, a tantestületi de­mokrácia kiteljesedésével azonban már ebben a kérdés­ben is érvényesül a helyi tan­testületek, az igazgatók és a tanárok felelőssége, hiszen va­lóban ők a legilletékesebbek annak eldöntésére, intézmé­nyükben mi a legaktuálisabb nevelési kérdés. Iskolánként — többek kö­zött az eltérő hagyományok, a működési feltételek külön­bözősége miatt — más minő­sül fontosnak és időszerűnek, mégis akadnak általánosság­ban jellemző és visszatérő gondok. A megye nevelési-ok­tatási intézményei közül több tantestület a világ egyik glo­bális problémáját, a környe­zetvédelmet tűzte napirendre. A pedagógusok annak lehető­ségeit kutatják, hogyan nevel­hetők a gyerekek, fiatalok környezetük megóvására, a természet védelmére^ hogyan alakítható ki a korszerű is­meretek révén megfelelő szemlélet a környező élővilág­ról, a természetről és tárgyi kultúráról. Számos helyen a növendé­kek viselkedését, magatartás- kultúráját beszélték meg a nevelők. Elemezték a gyere­kek fegyelmezetlenségének, gyakori tiszteletlen magatar­tásának okait, a változtatás lehetséges módszereit. Ugyan­csak több intézményben tar­tották fontosnak a tanulók egységes és következetes ér­tékelésének, osztályozásának megbeszélését, hisz’ a követke­zetes értékrendnek különle­ges pedagógiai jelentősége van a felnövekvő nemzedék formálása szempontjából. Másutt a munkaközösségek szerepét, helyzetét tárgyalták meg, mivel az azonos szak­tárgyakat tanító pedagógu­sok műhelyeinek jó működése a színvonalas oktatás záloga. A felsorolt, legtöbbször sze­replő témák mellett (termé­szetesen) sok egyéb is „terí­tékre került” a megyei intéz­ményekben a tavaszi nevelési értekezletek alkalmából. Viszonylag új elem a ne­velési értekezleteken, hogy több intézményben a szülői munkaközösség és a diákön­kormányzat képviselőit is meghívják a tanácskozásra, abból a megfontolásból, hogy a kitűzött nevelési célok csak összefogással, a szülői ház tá­mogatásával és a diákok aka­ratával valósíthatók meg. műsor KOSSUTH RADIO: *.2«: Síránkozók 8.3t: Schiff Andrá« zongoráik »a?: Muzsika gordonkára es népi zenekarra 0.29: Világablak 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus 10.50: Dzsesszmelódiák 11.34: A tulajdonságok nélküli ember. XXIV/2. rész. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Német utakon. A berlini revű. 13.00: Gioconda — Részletek Ponchielli operájából. 13.40: Üj városaink: Tiszák écs ke. 14.00: A magyar széppróza századai 14.25: Zenei tükör 15.00: Világirodalmi könyr- szemle 15.30: Philip Jones rézfúvós­együttesének felvételeiből. Ifi.05: Révkalauz 17.00: Zöldségfrontáttörée?!' 17.37: Népdalfeldolgozások 19.15: Rádiószínház: Kegyenc. Teleki László színműve. 2i.33: Egressy Béni dalaiból 21.40: Pályázati rendszer a tu­dományos kutatásban. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Josef Greindl operaáriá­kat énekel. 22.57: ..Rögeszméim”. 23.07: Arturo Toscanini vezényel. 0.10: Himnusz 0.15: Fjfél után. .. PFTOFT RADIO: 8.05: Tárogatómuzsika 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Háromkirályok ajándéka 12.25: Ütikalauz üdülőknek 12.30: Mezők, falvak éneke 13.00: Nosztalgiahullám 14.00: Mi történt? 15.05: Tudományos könyvespo*« 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv ifi.00: Találkozás a stúdióban 17.0«: Art Tatum dzseaszegyüt- tese játszik 17.30: Kézfogások 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Popt^riaznya dalaiból 21.01: Major Tamásra emlékezünk. 22.20: Magnóról magnóra. 23.20: Nóták. 0.11: Ej fél után. .. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországj ké­peslap. Szerkesztő: Csonka László. (A tartalomból: Egy el­ajándékozott képtár története. — György-napi népszokások. — Sipeká aiker. — Tollóeeaéd. Né­meth Mtkűó« Attila jegyzete.) ifi.00 : Eszak-magyarországd kró­nika. 18.25—1-8.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ« 8.55: Tv-toma 9.00: Iskola-tv: Osztályfőnöki óra 9.30: Orosz nyelv 9.50: Fizikai kísérletek IT. 10.00: Rachmaninov fisz-mo111 zon­goraverseny 10.30: Utószinkron. — Szovjet film "11.55: Iskola-tv: Osztályfőnöki óra 12.20: Képújság 12.55: Jégkorong-világbajnokság. — Döntő 15.25: Iskola-tv: Szórakaténus* 15.40: Primavera Ifi.00: Nem gyerekjáték! ifi.20: Hírek 18.25: „Szív küldi szívnek, szíve­sen. . .” 17.10: Dél-Amerika. — Vasutak 9 haladásért 17.50: Képújsóa 17.55: Reklám 18 00: Szent György. — Néprajzi műhely 18 05: Pulzus 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Szeszélyes évszakok 21.20: Hírháttér 22.15: A tv galériája 22.45: Híradó 3. 22.55: Himnusz 2. MŰSORT 15.30: Kuckó 16.20: Telesport 18.50: Képújság 18.55: Sok szerencsét. TV73. rész 19.30: J. s. Bach: Kilenc korál­előjáték 20 00: ,.£n a szerencse lánya va­gyok" 20.40: Scott Japlin ragtime-ja 21.00: Híradó 2. 21.20: Sok szerencsét, rv/4. rész 22.20: Tv-basíctanfolyam 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: Nyugtalan téli idény 21.05: Jégkorong VB: összeállítás felvételről 22.35: Hírek 22.45: Shirley Bassey dalkoncertje 2. MŰSOR: 19 30: Tv-híradó 20.00: Májusi filmszemle 20.40: Zenei est 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Phaedra MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A smaragd románca (14). Színes, szinkronizált USA-kalandfilm. — József Attila: 6-tól: Dühöngő ifjúság. Angol film. —■ TIT: Végiső kiáltás (14). Színes len^ gyei film. — Balassagyarmati Madách: Nincs kettő, négy nél­kül. Színes, szinkirondzált olasz filmvígjáték. ISKOLAMOZI: Az önvédelem nagymestere. — Pásztói Mátra: Falfúró (10). Színes magyar film vígjáték. MR- SEMOZI: Hamupipőke királvfi, — Szécsényi Rákóczi: A vörös grófnő T—TT. Színe« magyar tör­ténelmi film. — Rétság: Ismeri a szánd! mandif? Színes magvar film. — Kisterenvei Petőfi: Hi­deglelős (14). Színes lengyel flTm. — Nasrvlóc: A tender zamp+a (14). Színes olasz filmviViát^k. —* Jobbágyi: Hajókkal a bástvák ellen. Színes szovjet történelmi ka-liandfiilim. NÓGRÁD - 1986. április 24., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents