Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám
Egy vizsgálódás kapcsán Nyugdíj előtt — nyugdíj után Szívesen keresik fel a nógrádsipeki lakosok a helybeli vegyesboltot, ahol hatszázötven- ezer forint értékű árukészletből válogathatnak. Naponta mintegy kétszázan keresik fel a -kis község egyetlen üzletét, ahol az élelmiszerektől a ruhaneműkig, sokféle áru között válogathatnak. —RT— Szex és ifjúság Tiltsunk vagy neveljünk? Az elmúlt év végén a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság az ifjúságnak az önálló életkezdésre történő felkészüléséről es felkészítéséről tartott tanácskozásán megkérdezték a meghívott fiatalokat: mi a véleményünk az elhangzottakról? Többszöri felszólításra is csupán néhány mondat volt a válasz: másként akarnak élni, mint a szüleik és arról panaszkodtak. hogy nincs akihez bizalommal fordulhatnának égető gondjaikkal. Az iskolák nem biztosítanak ehhez megfelelő lehetőséget és iskolán kívül sem különb a helyzet. Az újságok „Orvos válaszol” rovataitól legalább feleletet lehet remélni, de ez sem lehet végleges és kielégítő megoldás. Az újságíró-szövetségben az Ifjúsági sajtó és a nemiség témaköréről tartott ankéton is különösen szenvedélyessé vált a vita, amikor „Orvos válaszol” rovatok kerülitek szóba. A problémával kapcsolatban néhány kérdést tettünk tel dr. Veres Pál orvos-újságírónak, aki több miint két évtizeddel ezelőtt elsőként kezdett válaszolni az ifjúság diszkrét kérdéseire. — Az újságok olvasói gyakran kételkednek abban, hogy az orvosi válaszok valóságos levelekre adnak feleletet. Lehetséges, hogy csupán a hecc kedvéért íródtak? Vagy netán a válaszoló találja ki azokat? — Természetesen az újságokhoz is érkeznek beugrató levelek, de a nekem küldött több mint húszezer levél túlnyomó többsége névvel, címmel és nemritkán felbélyegzett válaszborítékkal érkezett. Ez eleve kizárja, hogy félrevezetés lenne, ezért nincs szükségem arra. hogy a fantáziámat erőltessem. A jeligékkel kezdődő üzeneteimben is többnyire névvel jelentkezőkhöz szólok, mert többen is érdeklődnek hasonló problémáról, és azoknak is felelek, akik fel sem merik tenni kérdéseiket. — Gyakran találkozik levelezőivel? — Ha azokat is közéjük veszem, akik csút olvasnak, de nem írnak, akkor igennel válaszolhatok. Művelődési házak, iskolák gyakran hívnak meg egy-egy előadás, vagy rendhagyó osztályfőnöki óra megtartására. Sajnos elég jellemző, hogy a pedagógusok nem hallgatnak meg, arra hivatkoznak, nem akarják a fiatalokat zavarni! De például Szombathelyen az Entzhruder Dezső Egészségügyi Szakközépiskola igazgatónője nemcsak részt vett a növendékeinek tartott felvilágosító előadáson, hanem elrendelte, hogy a következő tanévben minden tanuló és oktató kötelezően hallgasson meg. Megfelelő befogadású terem nem lévén három előadáson váltott műszakban adtam elő a mondanivalóimat. — Mit szólnak a konzervatív eriiiók, hogy gyermekeiket az iskolai tananyagon túlmenően világosítják fel? — NemcsaK a szülőkkel, olykor a pedagógusokkal is haircoln» kell emiatt. Többnyire olyanokkal, akik hallomásból ismernek és r«r. a tényekre alapítják elutasító vélenlényüket. Cegléden a pedagógusok egy része megtiltotta növendékeinek, hogy a művelődési házban meghirdetett előadásomon részt vegyenek. Szerencsére nem ez a jellemző hozzáállás. A Zala megyei Páka községben az ál-, talános iskolások felső tagozatosainak osztályfőnöki órán tartott előadásom — pedagógusok és a szülői munkaközösség vezetői is meghallgatták — hosszú ideig beszédtéma volt a kisközségben. A következő évben a szülőknek jzamoítjm be arról, hogy mit és miért mondtam a gyermekeiknek. Valamennyi szülő, de gyermektelen házaspárok is megjelentek a zsúfolásig megtelt művelődési házban és osztatlan sikere volt az elméleti és gyakorlati tájékoztatásnak. — Mi a véleménye arról, hogy az oly sok vitát kiváltó „Orvos válaszol” rovatok olykor egymásnak ellentmondóan felelnek ugyanarra a kérdésre? — Ennek a jogos bírálatnak több oka van. Mindenekelőtt az, hogy a válaszolók — akad köztük sportorvos, szülész-nőgyógyász, genetíKus üzemorvos, gyermekpszichológus, pszichiáter — a maguk szakmai látószögéből ítélik meg a kérdéseket: Egységes, elfogadott álláspont nincs és nem is lehet mindaddig, amíg egyetemeinken, főiskoláinkon a kívánalomnak megfelelő mértékben nem oktatják a családi életnek ezt a rendkívül fontos területéi. A szexet hol lebecsülik, hol túlértékelik, csak az bizonyos, hogy az oktatásban nincs a helyén. A rossz nemi kapcsolat tönkreteszi a házasságot, a jó szexuális eg.yüttlét önmagában még nem menti meg. A megalapozott családi élethez az eredményes nemi nevelés is hozzátartozik, de ez messzemenően nem azonos a nemi szabadossággal, hanem annak éppen az ellenkezője. Meg kell vitatni, hogy mit mondjunk a gyermekeinknek, mert csak a tiltással nem jutunk előre. És ameddig nincs elérhető. szervezett, megbecsült intézménye a diszkrét kérdések megválaszolásának, addig az „Orvos válaszol” rovatok nem szűnnek meg az érdeklődés hiányában. . , S. P. A munkahelyi nyugdíj-előkészítésről, a nyugdíjaséletre való felkészítés és a nyugdíjban levőkkel történő törődés tapasztalatairól készít az egész országra kiterjedő reprezentatív felmérést a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Ennek részeként megyénkben az SZMT nyugdí jasbizottsága tizennnyolc üzemben, nagyvállalatnál vizsgálódott a fenti kérdéskörökben, s annak megállapításait a közelmúltban megtartott ülésén tárgyalta meg. Általános helyzetkép Nógrád megyében a nyugdíjasok száma meghaladja az ötvenezer főt. A megye hátrányos termelői feltételei, — amelyek a szénbányászat, kohászat. üveggyártás korai szakaszában alakultak ki —, ma is meghatározóak. Ez nagymértékben károsítja az emberek egészségét, aktivitásának időtartamát. Emiatt az évente nyugdíjba vonuló 3000 —3200 főből 800—850 nem a korhatár betöltésekor, hanem előbb kerül nyugállományba. A leírtak arra késztetik a szakszervezeti alapszervezeteket, hogy rendszerbe foglalják, folyamatossá tegyék a nyugdíjügyi munkát. A vizsgálat szerint á legnagyobb alapszervezeteknél (vasasok, bányászok, építők) önálló nyugdíjasbizottságok tevékenykednek. s a már nyugalmazottak ügyeivel foglalkoznak igen eredményesen. Felkészítés a nyugdijasévekre Nézzünk néhány számadatot a 18 vállalattól. A dolgozók létszáma több mint húszezer fő, ebből nyugdíjas 4500 ember. Tavaly 577-en mentek nyugdíjba, az idén várhatóan 370 dolgozó éri el a nyugdíjkorhatárt. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok nagy figyelmet fordítanak a nyugdíjaskorhoz köze'edők bérének alakítására. Évenként 7—15 százalékos bérfejlesztésben részesítik őket. Jelentős előrelépés történt abban, hogy a dolgozó szolgálati idejét, összegyűjtésének lehetőségeit feltárják, sőt. közreműködnek az összeszedésé- ben. A munkáltatók többsége egy évvel a korhatár betöltése előtt megkeresi a megyei társadalombiztosítási igazgatóságot. A kiadott határozat alapján tervezik meg a nyugdíjazás napját. Igen kis százalékban. de előfordul, hogy nem igazodnak a kerek évhez: 10—15 nap híján ledolgozott évre a nyugdíjas elveszít 1—3 százalékot. A szak- szervezeti bizottságok többsége személyre szóló tájékoztatást ad minden nyugdíj előtt levőnek. Nem problémamentes a rokkantsági nyugdíjba kerülők helyzetének rendezése. Megbetegedéskor mind a dolgozó, mind a munkáltató szándéka a munkaviszony megőrzése, a mielőbbi gyógyulás. Ez az esetek egy részében nem következhet be. A hosszan tartó betegség Vége a nyugdíj. Ebből ered. hogy késik a szolgálati idő elismertetése. az adatszolgáltatás, nem mindig alakulnak ki a tisztességes el- köszönés feltételei. Lazu'ó kapcsolatok Több helyütt igyekeznek megtartani a jó szellemi és fizikai képességben levő munkatársakat a korhatár betöltése után is. A dolgozók azonban döntően a nyugdíj melletti munkavállalást választják, sőt, jelentős részüket nem lehet semmilyen formában visszatartani. A felmért üzemekben csupán 61 ember dolgozik tovább a nyugdíl megállapítása nélkül. A nyugdíj mellett 792 főt fog- lajkoztatnak. A munkáltatók és a nyugdíjasok kapcsolatáról elmondható, hogy gyorsan elhalványul a kötődés mindkét részről. Rendszeresebb viszonyról a nyugdíjat követő 1—2 évben lehet szólni. Ami megmarad : évenkénti egyszeri látogatás szűkebb körben a nyugdíjas-találkozók A későbbiekben a munkahelyek nem ismerik az idősek helyzetét. Követésre méltó a pásztói Mátraaliai Állami Gazdaság kezdeményezése, ahol egy szociális gondozó rendszeresen látogatja a gazdaság egykori dolgozóit. Valamennyi vizsgáit területen pozitívan értékelték a nyugdíjasok segélyezését. Akik munkaviszonyukat megtartják, kellően részt vesznek a mozgalomban, az üzem sorsának formálásában. A nyugdíjban levők többsége azonban semmit sern tud -é- gi munkahelyéről. 60—70 százalékuk elveszíti szakszervezeti tagságát, mert nem érdeklődnek irántuk, esetleg nagy a lakóhely és a munkahely közötti távolság. j Nyugdíjasok fóruma Az SZMT nyugdíjas bizottsága a felmérés tanulságait levonva javaslatot tett a vállalatoknak, a szakszervezeti. és nyugdíjasbizottságoknak, a hiányosságok megszüntetésére. A jövőben javítani kell a foglalkoztatás feltételeit, szélesebb körű ismereteket kell szerezni a nyugdíj előtt állók helyzetéről, szilárdabb szervezeti lehetőséget kell teremteni a közéletiségükre. Ez akkor oldható meg. ha rendszeresen igénylik az egykori dolgozók véleményét, jobban népszerűsítik az érdekükben tett intézkedéseket. Az évente megrendezett. nyugdíjas- találkozók mellett hasznos lenne megyei szinten évente egyszer rendszeresf‘eni a nyugdíjasok megyei tár'mát. — k. m. — , A Bláthy brigád kezdeményezése A BRG ralgótarjáni gyárában működő Btóthy Ottó Szocialista Brigád egészségügyi akciót kezdeményezett a műszerezettség, az eszközellátás javítására. A brigád a megye valamennyi muiikakoílektívájához küldött felhívásában megfogalmazta, hogy a népgazdaság VII. ötéves tervének kiemeM feladata az egészségügyi fejlesztés, a betegségek korai felismerése, megelőzése. Az egészségügy! program az eszközellátás jelentős mértékű fejlesztését szorgalmazza, s ehhez kapcsolódva tette meg felhívását a Bláthy Ottó Szocialista Brigád, kérve a közösségeket. hogy egy műszakjuk bevételét ajánlják fel e célra, a megye egészségügyi műszerezettségének javítására. A felajánlott összegeket a TVógrád Megyei Tanács fejlesztési számlájára (750—450018—0017) lehet befizetni. A felhíváshoz első szóra csatlakozott a gyáregység tíz brigádja, amelyek már teljesítették is vállalásukat, ugyanakkor újabbak jelezték szándékukat. ____________ T öbbet ér a gallium Növekszik a világpiaci kereslet a gallium iránt, amelyet Ajkán a timföldgyártás melléktermékeként állítanak elő. A bauxitból kivont ritka fémet, amely kiváló félvezető, a mikroelektronikai eszközök gyríásánál használják. A prognózisok szerint a következő években megsokszorozódik a galljum kereslete, és fokozódnak az export lehetőségei. Ára is ugrásszerűen emelkedett a világpiacon: 1985-ben még 360 dollárt adtak kilójáért, az idén pedig 437 dollárt. Az ajkai jűnráöldgyárban, ahol jelenleg a világtermelés 6—8 százalékát állítják eló, az idén kapacitásbővítéssel készülnek fel a lehetőségek kihasználására. Eddig évi 2850 kilogramm gallium előállítására voltak képesek, ebben az évben 3300 kg-ot terveznek. Formatervezési nívédii 1386 A Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja (Design Center) április 11. és június 13. között kiállításon mutatja be az 1986-os formatervezési nívódíjjal kitüntetett alkotók munkáit. Képünk előterében az ER 371 háromcsatornás elektro- kardiográf, az egyik díjazott munka. Tervezői: Simon Károly ipari formatervező, Pásztor Iván és Jójárt István villamosmérnök. JBeta; aimer Lajos Pályázati támogatás Hogy tartalmasabb munka legyen... összesen 320 ezer forint támogatást ítélt oda nemrégiben a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága lakóterületi alap- szervezeteknek, ifjúsági kluboknak, egy korábban meghirdetett pályázat kapcsán. E kiírás célja az volt, hogy emelkedjen a lakóterületi ifjúsági munka színvonala, javuljon a létesítmények állapota. a szervezeti, mozgalmi élet több tárgyi feltétele. Tizenkét pályamunka érkezett be a megyei KlSZ-bi- zottságra, s 21 ifjúsági és KISZ-kilub, valamint egyéb létesítmények fenntartásához, felújításához, működéséhez kértek támogatást — közel 900 ezer forintos nagyságrendiben. A testület a helyszíneken végzett felmérések alapján eokoldaflú mérlegelés utón döntött. Kiknek jutott a 320 ezerből? A terényi Ságvári Endre KISZ-alapszervezet a helyi klub felújításához és felszereléséhez kért támogatást, a jól működő alapszervezet vállalta, hogy húszezer forint értékű társadalmi munkát is végez a klub rendbehozatalához, valamint a tanács ugyanilyen mértékű összeget bocsát rendelkezésükre. A megyei KlSZ-bizott- ság a terényieknek 30 ezer forint támogatást nyújtott. Ilyen mértékű összeghez jutottak a nógrédmegyeri KJSZ-esek is. ők ezt technikai eszközök vásárlására használják fel A háton yterenyei városi jogú nagyközségi KlSZ-bi- zottsáig négy Miub felújításához kért támogatóst. Az odaítélés alapján a szuhai fiatalok tízezer, a m átírás! mási és a lucfalvai klubtagok pedig 15—15 ezer forint megyei tá* mogatást vehetnek %enybe. Karaincslapujtőn felújításhoz, berendezés vásárlásához kértek anyagi segítséget a KISZ-esek. A 30 fős gárdát tömörítő, színvonalasan tevékenykedő KlSZ-alap- szervezet 35 ezer forintos tá* mogatást vehet át. Karancs- ság közigazgatási területén három lakóterületi alapszer- veziet működik, valamennyien önálló klubhelyiségekkel rendelkeznek, ám ezek fölszereltsége meglehetősen hiányos — ezért javasolt a megyei testület a karancssá* gi, a ságújfalui és a szalma- t ercsi alapszervezeteknek összesen 40 ezer forint támogatást. Cserháthailápon a KISZ- alapszervezet és a művelődé* si kör együtt tevékenykedik, jóllehet, a klubhelyiség állaga ugyancsak leromlott, s ez zavarja az egvébként tartalmas munka sikerességét. A közművelődési kör. a megvei KlSZ-bizottság kezdeményezésére jött létre, s nemcsak a fiatalok, hanem az egész község közművelődését szervezik. irányítják. E munka további javítására 40 ezer forintot biztosított a rnegvei testület. Ugyancsak ilyen mértékű támogatást kapott a ma gyám án dóri községi KISZ-alapszervezet. amely a klub tatarozásához mintegv 80 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott lel. Tizenöt-tizenöt ezer forint támogatást kaptak még a rétsági városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság irányítása alá tartozó tér esket és nóg- rádsápi KlSZ-alaoszerveze* tek, klubjuk fehrotásához, technikai felszereltségük ía- vításáihoz. MÖGBADj- 1986» április 21. aoeadq
