Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

Flfmjegyzet A tiszteletbeli Delfin-kőnyy — nógrádi mondáikat A rabSólovaq aranyai Balogh Béni rege- és mondaföldolgozásai régóta közkedveltek a serdülő ifjú­ság körében. Így van ez Nógrád megyében is, ahová az író gyakorta ellátogat, hogy ifjú olvasóközönségével találkozzon. Ezek a találko­zók sokáig élményt jelente­nek a legifjabb nemzedékek érdeklődő, tagjainak, a be­szélgetések színesek, mint a %2ivárvány, órákon át lekötik « hallgatókat. Tervek sze­rint, az író az idei ünnepi könyvhéten is több nógrádi helységben találkozik olva­sóival. Balogh Béni harmadik mondakötete most jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában a népszerű Delfin-könyvek sorozatban. A rablólovag aranyai cím­mel. Érdemes emlékeztetni az ezt megelőző két könyvre is, hiszen a kötetek között szerves összefüggés van. Az Éleskővár kincse a hetvenes évek elején látott napvilágot, bükki mondákat és regéket tartalmazott. A történetek az Eger—Miskolc—Ózd három­szögben játszódtak, azaz Bor­sod és Heves megyékben. Az író szülőfölddé az észak- nyugati Bükk hegység és a mögöttes Bükkhát. fgy a könyv történeteit jóformán már kisgyermekként ismer­te falujából és környékéről, a hatvanas években hatá­rozta el megírásukat. A kö­tet sikere után sok meghí­vást kapott főként az északi megyékbe gyakrabban tért vissza e tájakra, utazgatott, kutatott, öregekkel beszélge­tett. Gyűjtögette a mondák és regék töredékeit, történeti hátterüket, a jó ízű csatta­nókat. mesés elemek sokasá­gát. Földrajzilag is bővült a bejárt kör, így többi között a Mátrával, a Hegyaljával, a Hemád tájaival, a Cserehát romantikus csöndes zugaival, a Duna mentével Tápió vidé­kével, vagyis Borsod, Heves, Zemplén, Abaúj és Pest me­gyék hajdani történelmi ese­ményeinek néphagyománnyá nemesült monda- és regevi­lágának gyűjtésével, illetve költői rekonstruálásával. Ilyen módon készült el a Szépen szálló sólyommad&r «rímű újabb könyv, amelynek szinte folytatása a mostani Deífin-kötet. A rablólovag aranyai ro­mantikus történetei térben és időben megközelítően azonos körben mozognak, gazdagod­va az Anjou-korral és több úgynevezett helyi mondával. A honfoglalástól az 1848-as szabadságharcig tart az ;,idő­utazás”, s bővül a népmon­dákkal, betyártörténetekkel. Balogh- Béni, az utóbbi években keresztül-kasul be­járta Nógrádot is gyűjtőútjai során. A megye ifjú olvasó- közönségének figyelmét kü­lön fölhívjuk arra, hogy A rablólovag aranyaiban most négy nógrádi mondával is találkozhatnak. Az egyik A debercsényi nagyharang. Ez a történet az 1544-es évben játszódik. Sze­repel benne többi között „Vi­tézlő Hubiár aga, Szanda vá­rának hős kapitánya”, Gyar­mat vára, s mindenekelőtt a megnyomorított helyi job­bágynép. A történet termé­szetesen —, sajnos — más­ként folyt le, a színes me­se azonban igazságot szol­gáltat. Az író egy mágyar- nándori író-olvasó találko­zón hallotta a történetet a debercsényi gyerekektől. Nem kevésbé romantikus mese A szandai szökevény sem, ugyancsak a török idők­ből. Hogy mi minden meg­történt vagy megtörténhetett volna a kéklő szelíd hegyek és völgyek között abban az időben. A csitári kutyika pe­dig egyenesen úgy kezdődik, mint a mese: „Sok száz, öreg esztendőkkel ezelőtt az Észak- Börzsöny vidékén, Drégely és Hont helységek környé­kén élt egy szegény juhász...” Valami csoda történt ekkori­ban a csitári források tájé­kán. Erről szól a mese. Régen volt. Ki. tudja, hogyan volt. Mindenesetre, a források mellett még áll egy kápolna, emlékeztetve a történetre, amit az író megírt. A könyv­ben szereplő negyedik nóg­rádi írás betyártörténetet dolgoz föl Sisa Pista komo­lyan játszott címmel. Ugye, ismerős a dal: Sisa Pista bő gatyája felakadt a csipkefára... Ezt a történetet pedig 1984- ben Tóth István mondta el az írónak, a magya-mándori nyugdíjaskhib elnöke. Az igaz, hogy a legendás nógrá­di betyár emléke a palóc vi­déken sokak emlékezetében él még ma is. Kedvesek, romantikusak, sokszor humorosak, máskor kicsit búsongók ezek a re­gék, mondák, történetek, me­sék. Az ember néha elámul, ilyen sok van belőlük? Vagy az író maga találja ki őket? Vannak amelyek történeti maggal rendelkeznek, má­sokat a színes népi képzelet, s az írói fantázia talált ki. Balogh Béni utal rá. a régi időkben még valóban él­tek. keletkeztek és terjedtek a népmondák. Ezekből mára csak töredékek maradtak, vagy még azok sem. Az író számára azonban sokszor elég volt egy szólás, mondás, egy helységnév, amely megindította képzele­tét. így ezek valójában nem népmondák már, „csak” szép történetek. Szerepük mégis van, s nem is kicsi. Alkal­masak lehetnek arra, hogy a gyönyörködtetésen túl, sző­kébb környezetére irányítsa a gyerekek figyelmét, föl­keltse az érdeklődést a szü­lőfalu, szülőváros múltja, történelme iránt. Egyetértünk Balogh Béni­vel, nemcsak ő gondolja úgy, fontos az a szerep, amit e történetek gyűjtésével, meg­írásával vállal. Miként írja: „Hazánkban a települések nagy része az elmúlt húsz év alatt szinte teljesen át­rendeződött. (Sokan más vi­dékekre költöztek, életfor­mát változtattak, városlakók lettek). Hamarosan a népha­gyomány utolsó morzsáit is elfújja a technika, az urba­nizáció, a városiasodás jóté- konv, ám e szempontból még­is fagyos szele. Ugyanakkor a történelmi és a földrajzi tényeket a mondák segítségével jobban meg ismerik az olvasó gye­rekek”. Szükség is van erre, hegy majd később, növeked­ve simább legyen az útjuk a mesékből a valóságba, amely persze távolról sem ilyen színes, ha nem is kevésbé iz­galmas. Balogh Béni, aki életét tanárként gyermekek között töltötte, pontosan tud­ja ezt. S, íróként igyekszik pótolni a hiányt, színt, ro­mantikát lopva a kis olvasók időnként bizony szürke éle­tébe. tófti e. — Nemzetiségi olvasótáborok konzul ■ -* -• -*t m latot. Közben híreket szeret­ne szerezni apjáról, akit po­litikai fogolyként börtönöz- tek be valahol Paraguay­ban. A másik szálon valójában egy klasszikus szerelmi há­romszögtörténetnek lehetünk tanúi. A féktelenül alkoholi­záló és menetrendszerűen tökrészeg brit tiszteletbeli konzul (Michael Caine nagy­szerű alakításában) ugyanis azt a prostituált lányt veszi feleségűi, akit már Plarr doktor is kiszemelt magának. Igaz, ő nem feleségnek. így hát titokban találkozgatnak. Kapcsolatuk rövidesen gyü­mölcsözőnek bizonyul, sőt a konzul az „ismerős” doktor­ra bízza gyermekét váró fe­leségét. A cselekmény harmadik szálán ismét a politika kerül előtérbe. Megfelelően Gra­ham Greene politizáló al­katának és közismert balol­dali felfogásának. Plarr ugyanis híreket remélve ap­járól, paraguayi menekült gerillákkal kerül kapcsolat­ba. A maroknyi csoport rá­veszi, hogy információk meg­szerzésével segítse őket az amerikai nagykövet elrablá­sában. A mélyen elkötelezett, ám láthatóan annál inkább amatőr szinten működő ge­rillacsapat az otthoni dikta­túra fogságában lévő társa­ik szabadságát remélik cse­rébe. Az események ettől kezdve gyorsan peregnek. A tiszteletbeli konzul kíséri a nagykövetet. A gerillák vég­zetesen melléfognak akció­juk során, aminek tragikus következményei elsodorják Plarr doktort is. A rendőr­főnök irányította kegyetlen golyózáporból pedig már csak egyetlen ember mene­kül meg. Aki lélekben meg­erősödve. erkölcsileg maga­san a többiek fölé emelked­ve folytathatja életét. A tiszteletbeli konzul ren­dezője. John Mackenzie jó érzékkel keresett filmtémát. Graham Greene mindig cse­lekményes, mozgalmas írá­sai nemcsak szórakoztatóak. de a gondolkodásra vágyó olvasóinak is élményt szerez­nek. Nem csoda hát. ha töbo művéből készült, már film, így például A. csendes ameri­kai, Havannai emberünk, Szerep játszók, Hatalom es di­csőség címűekből, sőt, ő ma­ga is írt forgatókönyveket. Mindent összevetve azonban A tiszteietbeli konzul fiimi változata csupán az eredeti trásmű képi felidézésének szintjén maradt. A nagy le­hetőség — a kiváló alap­anyagból való építkezés — ezúttal kihasználatlanul a középszerűség csendjébe hullott. Bodnár Mihály Az első negyedév után Többet akarnak a Filmjeink a világban Gazdag Gyula és Ember Judit „Határozat” című al­kotása képviseli a magyar filmművészetet, az új rende­zők nemzetközi fesztiválján. A New Yorkban április 18-ig tartó eseményen az alkotók is részt vesznek. Az isztambuli nemzetközi filmnapokon Gothár Péter „Megáll az idő”, Makk Ká­roly „Játszani kell”, Szurdi Miklós „Hatásvadászok” Szabó István „Redl ezredes”, Gábor Pál „Angi Vera”, Er- «Jőss Pál „Adj király kato­nát” és Gyöngyössy—Kabay wJót* lázadása” című pro­dukcióját vetítik. műsor » KOSSUTH RADIO: 8.20: világainak 8.50: Pergolesi: Livietta és Traeollo MS: Jő a dal. Az óvodások műsora SlS*: Lőtt ósorsol ás MAS: Április. Tóth Árpád versei (ism.) *0.10: Hétszínvirág 10.40: Schumann: Négy ének kettős karra M.OO: Iránytű 12.3#: KI nyer ma Ajkán? Csafcn«m 800 általános és középiskolás vehet részt az idén a Hazafias Népfront, a nemzetiségi szövetségek és az Állami Gorkij Könyvtár szer­vezésében nemzetiségi olvasó­táborokban. A táborvezető pe­dagógusok, könyvtárosok fel ■ készítő munkaértekezletét április 24—25-én Gárdonyban rendezik meg. Nemzetiségi olvasótáboro­kat több mint tíz éve Wta- nak Magyarországon. Az el­ső, mohácsi tábort minden évben több hasonló követte, 12.45: Tatsy Sándor: Bakonyt krónika 12.55: Zenés séták a természetben 13.4?: Filmzene 14.10: Népdalokkal a vásárban (ism.) 14.35: Petress Zuszsa és Baksay Árpád operett­felvételeiből 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket 16.05: Magadról mesélünk — ezúttal a koldus és királyfi segítségével 16.49: Kosztolányi Dezső versel 17.00: Mi közünk hozzá? 17.30: Idősebbek hullámhosszán 19.15: Magyarország ’86. Tordas—Gyúró 20.15: A zenéről 21.14: Fiatalok a seregben 21.40: Vavrinecz Béla féld.: Magyar képeskönyv 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Kívánságműsor 23.00: Régi híres előadóművészek lemezeiből 0.10: Himnusz 0.15: Ej fél után. I! s az idén nyáron már 16 ol­vasótáborban gyarapíthatják ismereteiket a diákok itt­hon, s határainkon tűi. Eb­ben az évben is lehetőség nyílik cseretáborozásra. így a Pest megyei gyerekek az NDK-ban tölthetnek két hetet, Szentendrén pedig 25 meinin- geni tanulót fogadnak. Az 5—5 szlovák, német, délszláv és egy román táborban első­sorban a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájával ismerkedhetnek a résztvevők. PETŐFI RADIO: 8.05: A denevér 8.50: Tiz perc küflpofttaka (ism.) ».05: Napközben. Zenés délelőtt 12.1»: Karé! Valdauf fúvó6zenekarának keringő- és polka­felvételeiből 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: Rádiószínház. Vonat a balszárnyon, avagy a figinesek röptűkben halnak 21.47: Töltsön egy órát kedvenceivel 22.47: Szimfonikus táaaofc 23.20: Most érkezett 0.15: Ejfél után... MISKOLCI STtTDlO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. Szer­kesztő: Szenes István (A tarta­lomból : Közlekedési magazin. Szerviz- és alkatrészellátás. Fia­talok a volánnál. — Az alkat­Graham Greene első nagy sikert elért regénye A csen­des amerikai közel harminc éve — két évvel megírása- után — 1957-ben jelent meg magyarul. Az a történet a franciák által megszállt Vi­etnamban játszódik,, ahol már az amerikaiak készülnek ti­tokban a város „stafétabot” átvételére. Greene egy másik regénye. A tiszteletbeli konzul pedig éppen tíz éve, 1976-ban ke­rült a hazai könyvesboltok­ba. Hősei mintha A csen­des amerika világából sétál­tak volna át a hetvenes évek Latin-Amerikájába. ponto­sabban Argentínába. Ter­mészetesen nem személy sze­rint, de magatartásukat, han­gulataikat tekintve — ami egyben a Greene-regények jellegezetességét nyújtja — mindenképpen azonos mó­don megformált figurákról van szó. Nem véletlen hát, hogy a regény nyomán ké­szült angol filmben is fel­felvillan ez a tipikusan, Gra­ham Gereene-i hangulat- világ. Ami egy kicsit melan­kolikus, egy kicsiit ironikus, és egy kicsit fáradt-tragi­kus. A film legalábbis igyek­szik olyan hűséggel átplán­tálni a vetítpvászonra eze­ket a hangulatokat is, mint magát a történetet. A színhely tehát Dél- Amerika, még közelebbről a Paraguayjal szomszédos Ar­gentína. Ezt azért fontos em­líteni, mert a katonai dikta­túra ellen harcoló paragu­ayi gerillaháború jelentős szerepet kap a filmben. A történet tulajdonképpen három szálon fut, amelyek végül egy pontban találkoz­nak. Ez a pont pedig tör­vényszerűen az eddigi konf­liktussorozatok tragikus vég­kifejlete, vagy másként fo­galmazva: a mű csúcspontja. De. hogyan is jutunk idáig? Először is van egy fiatal doktor főhősünk (Richard Gere) akinek anyja paragu­ayi, apja angol, ö maga ép­pen az argentínai Corrien- tesben folytat orvosi gyakor­A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád me­gyei szervezete tavaly olyan színvonalas munkát végzett, hogy annak alapján az esz­tendőt az eddigi legsikere­sebbnek tartják. A műit év eredményeit azonban az idén nehéz lesz növelni, annál is inkább, mert a költségvetési támoga­tás most a felét sem éri el a tavalyiénak. Ezért is igye­keztek az idei munkatervet úgy összeállítani, hogy a támogatás csökkenésének ne lássa kárát a tartalmi munka. A hagyományos ismeretter­jesztő formák mellett olya­nokat is meghirdettek, ame­lyekkel nagyobb bevételt biz­tosíthatnak. S ezekből az anyagi forrásokból finanszí­rozzák például a kisiskolások nyelvtanfolyamait, a nyugdí­jasoknak szóló előadásokat, vagy a cigánylakosság köré­ben végzett ismeretterjesztést. másság! vizsga az orvos szemé­vel — Hét végi programajánlat.) 18.00: Eszak-magyarországi króni­ka. 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: ■■ns 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé. Kémia 9.20: Osztályfőnöki óra 9.40: Fizikai kísérletek. L 9.50: Nyugdíjas-délelőtt Kb.: 10,25: Thália papnőjét Kb.: 11.15: Sólyom László: A botióo felesége Kb.: 12.25: Képújság 15.10: Iskolatévé 15.25: Üjjé, tavasz van! 15.50: Mesterségeit 16.25: Hírek 16.30: Posta fi ők 250. 16.45: Képújság 16.50: A győzelem stratégiája. XV/12. rész: Európa felsza­badítása 17.50: Reklám 17.55: Három nap tévéműsora 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15.: Esti mese De új formákkal, módsze­rekkel is kísérleteznek, alkal­mazkodva az újólag kialakult társadalmi és munkahelyi igényekhez. Ennek jegyében hirdették meg a környezet- védelmi és műszaki szakszol­gálatot, valamin t a számító - gépes ismereteket is nyújtó folyamatszervező tanfolya­mokat, melyeknek befejezté­vel a résztvevők felsőfokú ké­pesítést kapnak. A TIT eddigi gyakorlatára az értékközvetítés volt a jellemző, míg ez évtől már —, mint a fentiek is jelzik — az értékteremtés is törek­vése lett. Megyénkben ezen a tudomány ezerötszáz „köz­katonája” munkálkodik. Az ismeretterjesztő társulait megyei munkatársai nem elé­gedettek az első három hónap eredményeivel. Az előző évi­nél lényegesen több munka ugyanis nem tükröződik úgy a mennyiségi mutatókban, 19.30.: Híradó 20,00: Villanyfénynél 21.45: A hét műtárgya 21.55: Magyarok Bloomingtonba« 22.45: Híradó 3. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR: 18.35: Képújság 18.40: Tau bácsi. xxm. rész 19.10: Jazzest. Poriban.- Budapes­ten és menet közben 21.00: Híradó 2. 21.20: Utőszirrkroo 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Életünk krónikája* 20.30: Klondike aranyának jegyese 21.20: Jégkorong-vb: Csehszlovákia—USA mérkőzés, felvételről 23.00: Hírek 23.10: Egy óra Agatha Christie-vel. „A vörös fény” 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Halló, mama! Tv-játék (ism.) 21.10: A brazíliai Macumba. ntifilm TIT-ben mint várták, bár elérte, sőt egyes térségekben — Pásztó, Balassagyarmat. Szécsény — meg is haladta a tavalyi eredményt. A tevékenység minőségét és hatékonyságai kívánják javítaná. Bíznak abban, hogy az el­ső negyedév fáradozásai a következő hónapokban már magasabb mennyiségi muta­tókat eredményeznek. Hogy várakozásuk nem légvárakra épül, annak előszelét már most érzik: például az idei ifjúsági nyári egyetem iránt —, melynek témája, a jövő technikája és az ifjúság az érdeklődés minden eddigit felülmúl. A munkatársaikat kötelezi a tavaly végzett jó munka. S, ösztönzést adhat az is, hogy Horváth József, a TIT megvei titkára felszabadulásunk év­fordulója alkalmából Buda­pesten megkapta a KTSZ KB Ifjúságért Érdemérmét. 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 21.10: A két fivér. Tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: A sma­ragd románca (14). Színes, szink. ronizált USA-kalandfilm. MESE­MOZI: Kinek lesz melege? — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6-tól: Jöjj és lásd I—II. (16). Színes, szovjet film. ISKOLAMOZI: Hamupipőke. ­Pásztói Mátra: Nap, széna, eper (14). Színes, szinkronizált cseh­szlovák filmvígjáték. — Szécsé- nyl Rákóczi: Borsalino (16). Szí­nes. francia—olasz bűnügyi film­vígjáték. ISKOLAMOZI: A világ­gá ment királylány. — Rétság: Kék villám. Színes, látványos szinkronizált USA bűnügyi film. MESEMOZI: Szarvacska-ma­nócska. — Karancslapujtő: Fal­tom az éiszakában (16). Szf-es szinkronizált amerikai bűn""” film. — Ersekvadkert: Folvón-'- ti tangó (14). Színes, szinkronizál' szovjet film. — Nagylóc: Fran­ces (16). Színes, szinkronizált an­gol film. £IÓGRÁD - 1966. április 1&, péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents