Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

fllAG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKI XLI!. ÉVF., SO. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK Mcigyür küldöttség érkezett az NSZiP XI. kongresszusára Ácséi Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB Társadalomtudományi Intézete főigazgatójának 've­zetésével szerdán pártkül- tíöttség utazott Berlinbe, hogy részt vegyen a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusán. A küldöttség tagjai Bürgert Róbert, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombi­nát vezérigazgatója és Roska István berlini magyar nagykövet, aki az NDK fő­városában csatlakozik a dele­gációhoz. Az elutazásnál a Ferihegyi repülőtéren jelen veit Georg Folk, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője. Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével szerdán Berlinbe érkezeit a magyar pártk üld öttsé g, amely részt vesz a Német Szocialista Egységpárt ma nyíló XI. kongresszus án. Az MSZMP küldöttségét a scbönefeldi repülőtéren Erich Mückenberger, az NSZEP Politikai KB Politikai Bi­zottságának tagja fogadta. Megnyílt a tavaszi marketing- börze Salgótarjáni sikerek az „Alkotó ifjúság" pályázaton Gyapjúszüret — így is mondh alnánk, így is nevezhetnénk ezt a sajátos betakarítást, amely ilyenkor, tavasz idején külön kedves színfoltot jelent mindenütt, ahol még gyakorolják ezt a felelősségteljes, ritka mesterséget. (Riportunk a 3. oldalon olvas­ható.) Magyar—bolgár kulturális napok Nógrádban A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság rendezé­sében szerdán a Metró Klub­ban megnyílt a tavaszi mar- ketingibörze. Ezúttal mintegy 70 ezer­féle terméket kínálnak, köz­tük számos olyan — egyéb­ként keresett — cikket, me­lyeket azért ajánlanak fel el­adásra a vállalatok hogy csökkentsék elfekvő készletei­ket. A börze kínálata igen változatos: egyebek között személy- és tehergépkocsi- alkatrészeket, híradástechni­kai cikkeket, csapágyakat vaákohászáti termékeket, szí­nesfémeket, különféle epítő- és faanyagokat, köztük szu- »rioB hiánycikket találhatnak ez érdeklődök. A börzén > többféle ipari kapacitást is j kínálnak, s rendkívül váltó-1 zatos az eladásra ajánlott gó- ■ pék sora. Ez utóbbiakról óra- | rímek nyújtanak tájékozta-j tást. Agrctachnikai iíGST­egyiiinnüködés A kukoricahibridek fajtá­hoz alkalmazott agrotechni­kájának kidolgozására kez­dődnek kísérletek az idén a KGST kukoricanemesítési együttműködésében részt ve­vő országok kutatóintézetei­ben. A kutatások célja az, hogy a közösen előállított fajtákból megfelelő agrotech­nika alkalmazásával a lehe­tő legmagasabb termésátla­gokat hozzák itt, s egyidejű­leg megtalálják a módját a termesztési költségek csők - kentésének, a jövedelmezőség javításának. A kísérletek adatait, a KGST kukoricán e- mesítési koordinációs köz­pontjában, az MTA Marton - vásári Mezőgazdasági Kutató­iintézetében dolgozzák fel. A kukoricanemesítési együtt­működésben részt vevő or­szágok — Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — fél évtizede kötöttek megál­lapodást közös nemesítésű fajták, valamint azok vető­magjainak az előállítására, ökológiai kísérletek folytatá­séra. Huszonegy kutatóinté - zetben évente 160—162 hib­ridet próbáltak ki az egyes országok talaj- és éghajlati viszonyai között. Az együtt­működésnek már jelentíré eredményei vannak: 14 kö­zös nemesítésű hibridet ál­lítottak elő, s azok nagy ré­sze jól bevált. Az NDK-ban például már a vetésterület hatvan százalékán magyár— NDK közös nemesítésű kuko­ricákat termesztenek. Az elkö­vetkező fél évtizedben úiabb 10—12 közös nemesítésű hib­rid pin-stutá^át tervezik az egviTttro”ködösben részt vevő országok szakemberei. Az Üvegipari Műveknél a közelmúltban értékelték az „Alkotó ifjúság” pályázat vál­lalati színtű eredményeit. A gyárak az elmúlt évben el- Készítert pályamunkák kö­zül 7b-ót küldtek be a buda­pesti központba. A bírálóbi­zottság 7 szellemi és 10 gya­korlati pályamunkát része­sített elismerésben. A külön­böző elismerésekkel több mint 34 ezer forintot fizettek a legjobb pályaművek készí­tőinek. A szellemi kategóriában Gyári László, a salgótarjáni síküveggyár szakén: Dere ér­demelte ki az első helyezést. Pályamunkájának címe: . Automatikus pohárkehely- hitelesitő gépsor tervezése”. Bozo Mária személyében ugyancsak síküveggyári ke­rült a második helyre Har­madik helyezett Séimcsák István, a salgótarjáni öblös- üveggyár dolgozója. Dicsé­retben két síküveggyár: • ré­szesült: Várvölgyi Attiláné és Varga Zsuzsanna. A kollektív kategóriában is síküveggyári trió diadal­maskodott. A nyertesek: Bujtás József, Müllér Attila és Szekeres Sándor. A pálya­munka címe: „Üvegolvasztó- kemence-boltozatok tervezé­se Commodore 64 személyi számítógéppel”. A második helyre úgyszintén síküveggyá­ri hármast tartottak érde­mesnek a • bizottság tagjai, név szerint: Alvégi Lászlót, Bahos Róbertét és dr. Dobos Gábort. A tárgy kategóriában csak, a salgótarjáni öblösüveggyár­ból érkeztek be pályázatok. Egyéniben I. és II. helyezést kapott Sírná Alajos és Fekete Henrikné. Harmadik lett Kot- roczó Péter és Nádrai Attila. Dicséretben részesült Pfört­ner K árolyné. A. kollektiv pályázók közül I. és Ili. helyezést ért el Szikszói Pál, Zagyi Fal és Tárcsáiig Katalin. A Ií. he­lyezési Horváth Ferenc, Ko­vács I-ifoly és Berki Zoltán érdemelte, ki. Dicséretben ré­szesült a Béke és a Fi ág vádi Sándor Szocialista Brigád, s ugyanilyen elismerést kapott Batta Géza, Budvesszel Gyula és Rácz Béla. Az Ágrober nemzetközi elismerése Az Editorial Office által alapított iszlám kereskedelmi nagydíjat a Trade Leaders Clubbal egyetértésben ebben az évben az Agrober válla­lat nyerte el. A díjat minden azon eu­rópai cégeknek ítélik meg, melyek kiemelkedő teljesít­ményt nyújtottak a közel­keleti, illetve afrikai orszá­gok élelmiszeriparának fej­lesztése érdekében. Az Agrober, a térségben kifejtett külkereskedelmi te­vékenységéért nyerte a meg­tisztelő díjat, melyet április 17-én ünnepélyes keretek kö­zött vesz át Matus András, az Agrober műszaki igazga­tója Granadában. Magyar—bolgár kulturális napok kezdődtek szerdán Nógrád megyében. Menko Jonkov, a történettudományok kandidátusa, a Bolgár Kom­munista Párt KB Párttörté­neti Intézetének munkatársa, Lengyel Károlynak, a buda­pesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ politikai főmunfcatáTsának társaságá­ban Balassagyarmatra láto­gatott. A vendégeket Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára fogadta. Készt vett a találkozón Szima György, az MSZMP Balassagyarmati Városi Bi­zottságának munkatársa, dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsé­bet ' országgyűlési képviselő, Fábián Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese, Szakai Jenő, a városi népfrontbi­zottság titkára. Menko Jonkov tájékozta­tást adott a bolgár testvér­párt nemrég lezajlott kong­resszusának jelentőségéről, a határozataiban is körvonala­zott új feladatokról. A ven­dégek ezután oktatási és közművelődési intézménye­ket kerestek fel. A barátsá­gi napok alkalmából a Mik­száth Kálmán Művelődési Központban kiállítás nyilt meg Bulgária műemlékeiről. A program ma és pénteken Magyarnándorban és Bátonyterenvén folytató­dik, ahol a bolgár vendégek a mezőgazdasági, illetve ipari település gazdasági. társa­dalmi és kulturális viszonyai­val ismerkednek. A Varsói Szerziáss tagállamainak nyiiatkazata A Varsói Szerződés tagállamai szolidaritásuk­ról biztosítják Líbia né­pét az imperialista agresz- szió elhárítására irányu­ló erőfeszítésedben. (Közlemény a 2. oldalon) Csökkent a kisgazdaságok jövedelmezősége Törlesztik az adósságot Kazáron Tartozással zárta első ne­gyedévét a Váci Kötöttáru- gyár kazári gyáregysége, pe­dig Kazáron ilyesmi nagyon ritkán fordul elő. A három. hónap alatt összesen 14 millió forint értékű tőkés­exportterméket varrtak meg a kazáriak, s ez a tervezett­hez képest 60, az elmúlt évi­hez képest 70 százalékos tel­jesítménynek felel meg. Mindenekelőtt a szokatla­nul gyakori kis tételek vetet­ték vissza a varrodai teljesít­ményt. A korábban általános kiadós rendelések helyett most ezer-, hármezer dara­bos tételeket készítettek el a gépeken, kevesebb idő ju­tott a műveletek begyakor­lására, a sebesség fokozásá­ra. Üj termékek is készültek ez idő alatt: ilyen többek között az Adidas cég által rendelt teniszjogging, me­lyen jelenleg is dolgoznak. A termék rendkívül munkaigé­nyes, sok a varrni-, és illesz- tenivaló egy-egy darabon, igaz, nagyon szép is. Nehezebbé váltak a piaci viszonyok is — s ez erősen érezhető Kazáron. A vevők gyakrabban kérik a kollek­ció bemutatását, rövidebb szállítási határidőkhöz ra­gaszkodnak, ismét emelték a minőségi követelményeket, s a külföldi partnerek pia­ci gondjait sejteti a sok ap­ró tétel rendelése is. A partner piaci nehézsé­gei persze nem vigasztalják a kazári kollektívát, itt most az adósság pótlása az első­rendű feladat. A teljesítmé­nyek mielőbbi felfuttatásá­ra több intézkedést hoztak Kazáron. Csökkentik a biz­tonsági tartalék részarányát, ezzel is kímélve a varrodai kapacitást. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szabott anyagot laponként átválo­gatva szűrjék ki a kifogás alá eső szabványokat. A biz­tonsági tartalék tervezett, 5 százalékos csökkentése egyébként 10 százalékos varrodai kapacitás megnye­rését ígéri. A szalagmunka gondosabb megszervezésé­től is teljesítményfokozó­dást várnak Kazáron. Egy tételt egy szalagra szervez­nek, ezzel növekszik a mun­ka áttekinthetősége, felgyor­sul a tempó. A teljesítmények már áp­rilisban is biztatóbbak az el­ső negyedévhez mérten. Ügy számítanak Kazáron, hogy legkésőbb május végére egye­nesbe jönnek, pótolják a le­maradást. Áprilisban min­den szombaton, sőt, még két vasárnapon is kemény mun­ka folyik a kazári varrodá­ban. ________ A mezőgazdasági termelés eredményeiről, gondjairól és fejlesztésének lehetőségeiről tájékoztatták szerdán az új­ságírókat a MÉM-ben. B rúzs Gyula, a miniszté­rium szövetkezeti főosztá­lyának helyettes vezetője el­mondotta, hogy a kisterme­lők tavaly a mezőgazdasági termelés több mint egyhar- madat adták. Tevékenysé­gükben azonban 1984-hez képest 4 százalékos vissza­esés következett be. A csök­kenés okai közé sorolta az elmúlt évek aszályát, a szőlő- és a gyümölcs­ültetvényeket ért fagy­károkat, továbbá azt, hogy romlott a kisterme­lők és a munkájukat szervező nagyüzemek, illetve áfészek anyagi érdekeltsége. Csökkent a kisgazdaságok jö­vedelmezősége is, amit bi­zonyít, hogy 1981. és »1985. között az általuk vásárolt ipari eredetű termékek ára átlagosan 32 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a mezőgazdasági termékeké csak 22 százalékkal nőtt. A termelést kedvezőtlenül befolyásolta a területek csök­kenése is: öt év alatt a kis­termelést szolgáló szántó és a kert 10 százalékkal, a gyü­mölcsös 27 százalékkal lett kisebb. Az 1985-ös visszaesés el­lenére a mezőgazdasági kis­termelés a hatodik ötéves terv időszakában a nagyüze­mekével megegyezően mint­egy 12 százalékkal növeke­dett, és értéke az 1981. évi változatlan áron számolva meghaladta a 82 milliárd fo­rintot. A nagyüzemek szak­emberei közül mintegy há­romezren segítik a kisterme­lés szervezését, a takar­mányellátást, az állategész­ségügy javítását stb. A ter­melőszövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint az áfészek évente mintegy két­milliárd forintos szolgálta­tással — általában nyereség nélkül, vagy csak minimá­lis haszonnal segítik a ház- táji és egyéb kisgazdaságo­kat. Az összeg több mint egyhavmadát a termények és az állatok szállítására köl­tik. A MÉM-ben azt terve­zik, hogy a jövőben a kis­termelők olyan anyagi érde­keltségét kell megteremteni, amely lehetővé teszi, hogy nyereségükből a szolgáltatást végző gazdaságok is na­gyobb mértékben részesed­jenek. A következő években to­vább növekszik a munka- megosztás. A nagyüzemek és a kistermelők között —• hangsúlyozta az előadó, a zöldségfélék és az étkezési burgonya kétharmadát, a zöld- és a fűszerpaprika 85 százalékát, az uborkának pél­dául 95 százalékát eddig is a kisüzemek termelték meg, sőt, néhány exportcikk tel­jes egészében kis gazdasá­gokból való. E termények előállításában továbbra -.s nagymértékben számolnak a kistermelők munkájára. A nagyüzemeket és aa áfészeket viszont abban akar*, ják érdekeltté tenni, hogy a sok kézimunkát igény­lő zöldség- és gyümölcs­félék termeltetését a je­lenleginél is nagyobb te­rületen a kisüzemekben szervezzék meg. A MÉM különféle intézke­désekkel azt is szorgalmaz­za, hogy a visszaesés után a kisüzemi sertéslétszám új­ra elérje az 1980. évit, a vá- gónyúi termelése magasabb szintre emelkedjék, a szarvasmarha-ágazatban pe­dig az állomány csökkené­sének megállítása most a legfontosabb feladat. Az első intézkedéseket már megtették: a húsipari válla­latok által finanszírozott, kedvezményes kocavásár­lási akció jó eredményre ve­zetett. 1985. november 1. és 1986. március 31. között csaknem hatvanezerrel gya­rapították a kisüzemekben az anyaállatok mámát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents