Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám

Nyugdíjasoknak A szervezet csodákra képes! Az ember szervezete cso­dákra képes. Az alkalmazko­dás csodáira. Nemcsak arra a csodára, hogy ugyanaz az em­ber nem is hosszú idő után képes az addig megszokott trópusi erdő után a sarkvi­déken élni, hanem alkalmaz­kodik a legkülönfélébb pszic­hikus helyzetekhez, például az űrutazás megkívánta elszige­teltséghez, adott esetben a teljes magányhoz. Számtalan emberi közös­séghez alkalmazkodunk; tár­sunktól, családunktól, bará­tainktól kezdve, egészen a legnagyobb közösségig, a tár­sadalomig. Mindez természe­tesnek tűnik. Természetesen képesek vagyunk alkalmaz­kodni, hiszen különben nem élnénk. Alkalmazkodás Mégis, hogy az alkalmazko­dás milyen csodálatosan bo­nyolult teljesítménye a szer­vezetnek, azt az úgynevezett pszichoszomatikus megbete­gedések jelzik a leginkább, és ezekben az esetekben me­rül fel az a kérdés is, hogy megmaradni vagy meghalni. Ugyanis bizonyos okok miatt a szervezet nem alkalmazko­dik tovább a mindig válto­zásban lévő környezet inge-, reihez, aminek természetes következménye a betegség. Azonban ebben az esetben az organizmus nem egy vírushoz ▼agy egyéb ártalmas külső behatáshoz nem tudott alkal­mazkodni, hanem a környe­zet valamilyen úgynevezett pszichikus tényezőjéhez, pél­dául a férj hűtlenségéhez, vagy az elviselhetetlen főnök­höz. vagy a magányhoz. Ezek a tényezők szinte kimeríthe­tetlen mennyiségben itt „ólál­kodnak” körülöttünk, és mind- nyáj ah ilyen-olyan mennyi­ségben és minőségben része­sülünk belőlük. A pszichoszomatikus meg­betegedés esetébe, nem a személy, hanem maga a szer­vezet adja fel a küzdelmet és „megoldást javasol” a sze­mélynek: légy beteg, majd akkor törődnek veled, meg­nyugtatnak, ápolnak. Addig is pihensz, nem vagy kitéve környezet káros hatásainak. Itt a kórházban biztonságban vagy. „Kénye/met/enebb” úton Mindezzel azt akartuk mondani, hogy az ember, a gondolkodó ember, annak el­lenére, hogy tudja problémá­it, átéli, megéli azokat, azt azonban mégsem tudja, hogy testi panaszait ezek a lelki problémái okozzák. Csupán érzi, hogy rendetlenül ver a szíve, néha mellkasi szorulást érez. vagy a gyomra rendet­lenkedik, egyszer egyáltalán nincs étvágya, másszor, ép­pen ellenkezőleg, nagyon so­kat enne. A gyomra azonban akkor is, ekkor is fáj. Ter­mészetesen orvoshoz fordul­nak, gyógyszert szednek, kór­házi ápolásra szorulnak. Két fontos tudnivaló van ezzel kapcsolatban: Az elein­te lelki okokra visszavezethe­tő és megfelelő pszichoterá­piával , megszüntethető be­tegségből egy bizonyos idő múlva tényleges betegség ala­kul ki. vagyis igazi gyomor­betegség lehet az úgynevezett „gyomoridegből”. Tehát kor­ra való tekintet nélkül, szem­be kell néznünk azzal, hogy a „kényelmetlenebb” utat, a lelki okok megszüntetésének erőfeszítését kell választa­nunk a „kényelmes” betegség helyett, a saját egészségünk érdekében. A másik tudnivaló: Nem tudunk pontos adatot monda­ni, de a jelenlegi beteglét­számnak a húsz-huszonöt szá­zaléka fekszik úgynevezett pszichoszomatikus betegség­gel a belosztályokon. Ami saj­nálatosan azt jelenti, hogy a ténylegesen beteg ember adott esetben kiszorul a kór­házból, vagy késve kapja meg a szükségei kezelést. Egy régebbi felmérés sze­rint (feltehetően ez az arány azóta csak növekedett) a hat­van éven felüli betegek ne­mek szerinti százaléka a bel­osztályokon a következő volt: férfiak negyven százalék,, nők hatvan százalék. Tehát az összes betegből ilyen száza­lékban idős emberek feküd­tek a belosztályokon. Ez na­gyon magas szám, valószínű­leg ennek bizonyos hányada pszichoszomatikus panasszal feküdt a kórházban, bár erre nem volt adat. A nők magasabb aránya nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a magányos nő tehetet­lenebb a jelenlegi társadalmi feltételek között, mint a fér­fi. Ezzel szemben egy másik felmérés szerint a hatvan év feletti házasságkötések száma az összes házasságkötések tíz százalékát sem érte el. Esély — a túlélésre Néha azonban ennyi esély sincs a túléléshez, hanem ön- gyilkosságot tervez a magá­nyos, idős ember, és esetleg végre is hajtja. Ebben az esetben az a fogalom, hogy túlélni, megmaradni, szinte már szóba sem jön az öngyil. kosságot elkövető ember szá­mára. Mint ismeretes, Ma­gyarország meglehetősen élen jár az elkövetett öngyilkos­ságok tekintetében. Jó lenne találni egy min­denható gyógyszert az élet bajaival szemben, ami rá­adásul nem vonja ki az élet­ből az embert, tehát nem ká­bít, nem altat, nem biztosít pótélvezetet, stb. Szeretném elmondani ezzel kapcsolatban, hogy a „megmaradás” az érintett féltől igen nagy erő­feszítést igényel. Akarnia kell az életet. Meg kell találnia a megfelelő segítséget. Segíte­nie kell az orvosnak, tanács­adónak, stb., hiszen neki tud­nia kell, hogy az alkamazott mód megfelelt-e a kérőnek. Ez utóbbi talán a legfonto­sabb folyamata a megmara­dásnak. Mi szükséges még? Sokat tudunk az előítéle­tekről, mégsem eleget. Nem tudjuk például, hogy mennyi­re befolyásolja életünket egy megrögzött előítélet, hogy a legegyszerűbbről beszéljünk, nem eszem Mirelit készít­ményt, fagyasztott húst, tá- pos csirkét, stb. És említsük meg a iegsúlyosabbakat is: nem barátkozom a szomszéd- asszonyommal mert nincs fér­je, nem engedem a fiamat az. zal az osztálytársával barát­kozni, mert azt hallottam, az édesanyja „jóféle”. Sorolhat­nám vég nélkül. Előítéletek Az előítéletek akadályoz­zák az embert az élet leg­fontosabb tevékenységében, amint már említettük, az al­kalmazkodásban. Aki eleve elzárja magát az élet nagyon sok eseményétől — nem me­gyek egyedül moziba, nem szeretem a színházat, olyan messze nem megyek szóra­kozni —, az az ember ment­hetetlenül magára marad, és magányában még megoldást sem talál, mert előbb-utóbb beszélgetni sem tud senki­vel. Furcsa módon, az előíté­letek szaporodnak. Az egyetlen és hatékony vé­dekezés ez ellen, a nyitottság. Az életben minden esemény érdekes, és minden minket érintő esemény közül szá­munkra valami fontosat, meg kell tanulni olvasni belő'ük. D. V. E. Kézilabda NB II, Keleti csoport Súlyos vereség a nyitányon Debreceni Medicor —St. Építők 24—14 (12 — 6) Debrecen. 150 néző, v.: Farkas, Nagy. Építők: Kiss — Szabó (6), Tóth I. (2), Drevenka (1), Tóth J. (1), Nagy (—), Kisbálázs (l).Cs.: Vas, Urban (2), Kátai (1), Pádár (—). Edző: Nagy Ist­ván. Az eredmény alakulása: 11. p.: 1—1, 15. p.: 5—1. 36. p.: 12—9. 45. p.: 18—10, 55. p.: 20—11. A bajnokság nyitó találko­zóján a vendég salgótarjáni együttes lényegében véve csak az első negyedórában játszott elfogadhatóan. Ezt követően az Építők játékosai hibát hibára halmoztak. Számtalan helyzetet kihasz­nálatlanul hagytak. A ven­dégek átlövői valósággal cső" döt mondtak. Tóth Istvánra — aki néhány nappal koráb­ban MNK-mérkőaésen 11 gólt lőtt a Balassagyarmat­nak — alig lehetett ráismer­ni. Társai — Urbán, Vas és Tóth J. — sem remekeltek... A csapatból egyedül Kiss kapus nyújtott elfogadható teljesítményt. Pontosabban: kiválóan védett, ezáltal ke­rülte el az Építők a még sú­lyosabb vereséget. A mérkő­zésen nagyon hiányzott a Bertók—Nágel jobbszárny. Remélhetően a hét végén sor­ra kerülő hazai találkozóra a tarjánáak összeszedik ma­gukat. — t. i. — BECSÜLETES HELYTÁLLÁS Nádudvar—Bgy. Kábel SE 25—21 (12—8) Nádudvar. 200 néző, v.: Szabó, Szalai. Kábel SE: Berdó — Fábri (1), Bodor (3), Kovács J. (4). Leszák (1), Bélák (1). Kovács P. (—). Cs.: Kovács S. (7). Bán (4), Horváth, Baranyi, Kovács T. (kapus). Edző: Lombos Ist­ván. Az eredmény alakulása: 10. p.: 6—3. 19. p.: 8—7, 26. p.: 12—8, 38. p.: 15—13, 52. p.: 20—18. 58 p.: 23—20. Nagy iramban indult a küzdelem, a hazaiak elsősor­ban átlövéseikre építették támadásaikat, míg a vendé­gek nyitott védekezésük mel- ■ lett az indításokat erőltették. A meglehetősen hideg időben elég kevés gól esett az első félidőben, ami a jól védő kapusoknak is köszönhető. Szélsői révén (Kovács és Bán) jól tartotta magát a Kábel, középről viszont nem ment a gólszerzés. Az igen magas hazai vé­dőfal átlövése szinte az egész mérkőzés folyamán nem si­került. Óriási küzdelemben a második félidőben ismét sikerült a felzárkózás az egyenlítéshez azonban egy­szer sem volt erő. A gyar­matiak ekkor is elsősorban Indításból és szélről voltak eredményesek. A védekezés végig megfelelt, az átütőerőt a támadójátékban tovább kell fokozni. Megérdemelt hazai győzelem. Jók: Kovács S., Berdő, Bán. ill. Jakab, Nagy, Sáli- ga. Kiállítások: 2. Hl. 2 perc A Nádudvar legjobb dobói: Jakab 9, Pogár és Nagv 4—4. I. i. I A«7*aTT»en;s7 WB II Vendéggyőzelem a csoport- rangadón Ceglédi VSE II- Nagybátony 14:11 Bátonyterenye. 50 néző. v.i Bérezés. Csíki, Deák. Győz­tek: Iván (4), Szappanos és Orosz (3—3). Bándi és Nagy (2—2). illetve Salamon (4), Kövendi I. (3). Várszegi és Baráth (2—2) Edző: Kövendi József, illetve Péter Aladár. A Gárdos-csoport ranga­dójára mindkét együttes re­mekül felkészült. Énnek elle­nére a hazai Bányász-gárda —, némi meglepetésre — si­mán vereséget szenvedett a tizenévesekből álló vendég­csapattól. Igaz, a ceglédiek el­ső osztályú együttes tartalékai. A találkozó hazai szempont­ból nagyszerűen indult, hi­szen Salamonék az első „kör­ben” 3:2-es vezetést szerez­tek. Ezt követően 8:8-ig a csapatok együtt „mentek”. Ekkor Baráth 2:1 arányban kikapott Ivántól. A két ping­pongozó csatájában a ven­dégfiú nagy küzdelemben nyert. Jellemző, hogy a har­madik szettben Baráth 29:27- re maradt alul. A többi asz­talnál is a ceglédiek voltak a jobbak, s előnyhöz jutottak. Végeredményben meg is tar­tották, és nyertek. A hazai csapatból Salamon és Kövendi János játéka emelkedett ki. •ír Sakk Továbbra is a 3. helyen Egér SE — Nógrád Volán 7,5 —6,5 Mindig nagy küzdelem és szoros eredmény jellemzi a Salgótarján—Eger sakktalál­kozókat. A két megyeszék­hely csapata az OB II. Keleti csoportjában a 4. fordulóban Salgótarjánban találkozott, s ezúttal a he\*Sj$(ía)»k sikerű visszavágni ■ tavaiv hason' arányban elszenvedett vere­ségért. Remekül indult a találkozó, s erről elsősorban a tarján i együttes éltáblásaí gondoskod­tak. Tóth László, az első táb­lán bemattolta (!) Mészáros mestert és nyert Szabó is a közismerten szívós dr. Gara ellen. Az 1—7. tábla 4 pontot szállított, ám a többiek, közül 3 döntetlen mejlett mindösz- sze Patainak, sikerült nyer­nie. A rendes látékidőben fi—fi- ra végződött a találkozó, két játszma értékelésre ke­rült. Amint az várható volt, a volánosok 0,5 pontot szerez­tek, s ezzel ha minimális aránkban is, de elvesztették a találkozót. Több váratlan eredmény született, s ennek .zönhető... hogy ,a vereség éjjenére tartja dobogós helyét a Nógrád' Volán'. ' .' Részletes eredmények: 1. Tóth L.—Mészáros 1—0, 2. Szabó—dr. Gara 1—0,, 3. Klepej—Kiss döntetlen, 4. Po­ny i—Jagicza 0—1, 5. Gallai— Grescsák 1—0, 6. Gál—Koncz döntetlen, 7. Kánja—Forgó 0—X. 8. Egyed—Sándor dön­tetlen, 9. Kassai—Szűcs 0—1, 10. Lengyel—András 0—1, 11. Kaiser—dr. Horváth ’0—1, 12. Patai—Rocskó 1—0, 13. Nagv M.—Vadászi döntetlen, 14. Szepessy—Gara P. döntet­len­A 4. forduló eredményei: MÉM—Miskolc 8—6, Gyön­gyös—Kecskemét 7—7, Ma­kó—Debrecen 5—9, Vasút­építő—Kőbánya 7—7, Cse­pel—BHG 6—8, Hajdúszo­boszló—Sajószentpéter 7—7. A bajnokság: állása: 1. Debreceni USE 4 4 — 39 2. Vasútépítő 4 2 1 1 34,5 3. Nógrád Volán 4 1 1 2 31 4. Csepeli Tanács 4 2 1 l 28 5. Eger SE 4 3 - 1 29 6. MÉM 4 2 1 1 29 7. Hajdúszoboszló 4-4-28 8. Makó 4 1 1 2 28 9. Kőbányai Lombik 4 2 1 1 27 10. Kecskemét 4 2 1 1 27 11. BHG 4 1 1 2 26 12. Gyöngyös 4 1 1 2 23,5 13. Miskolci Medicor 4 - - 4 23,5 14. Sajószentpéter 4 - - 4 17,5 A Nógrád Volán csap«f?i az 5. fordu'.Voon, ánrilis 20- án Budaoesten a BHG csa­patával mérkőzik. (sz. 1.) Kosárlabda N8 II. Félsiker idegenben FÉRFIAK. SKSE—KISKUNFÉLEGY­HÁZI LENIN 98—70 (41—38) Kiskunfélegyháza, vezette: Turnár, Jónás. SKSE: Ju­hász (23), Laczkó (23), Szar bó (8), Balogh (17), Pál (15). Csere: Gulyás (7), Menich (5), Tamás. Edző; Laczkó Sándor. Az eredmény alakulása: 5. p.: 8—6; 10. p.: 21—12; 15. p.: 31—29; 25. p.: 55—44; 35. p.: 85—57. Hazai kosárral indult a mérkőzés, de a folytatásban már a vendégek játszottak eredményesebben. Jó véde­kezéssel és gyors komtiratá- madásokkal növelték pont­jaik számát. A félidő máso­dik felében a félegyháziak elsősorban távolt dobásokkal szerezték kosaraikat, de a vezetést nem tudták átven­ni. A pihenő a tarján laknak használt jobban. A Kohász fegyelmezett védekezéssel megakadályozta a hazaiak pontszerzési kísérleteit. (12 perc alatt csak 10 pontot dobtak, míg a vendégek 34- et!) A találkozó végére kis­sé kiengedett a nógrádi csa­pat. de előnyét ígv is maga­biztosan megtartotta. Jók: Balogh, Laczkó, Juhász. NŐK. KISKUNFÉLEGYHÁZI VASAS—SKSE 58—51 (25—22) Kiskunfélegyháza, vezette: Turnár, Jónás. SKSE: An­gyal (17), Szántó (6), Hóvári (11), Lukács (10), Horváth (4), Cs.: Szert (2), Babjak (1), Karakasev, Takács. Edző: Szarvas József. Az eredmény' alakulása: 5. p.: 6—6; 10. p.: 16—14; 15. p.: 20—20; 25. p.: 31—33; 33. p.: 46—33 (!); 35. p.: 48—37. Két fiatal átlagéletkorú csapat mérkőzött egymással. A tarjáni lányok sorozatban követtek el elemi hibákat, de ígv is lépést tartottak a hazaiakkal. Felváltva estek a kosarak, s a félidő végére csak minimális előnyt sze­reztek a félegvháziak. Fordulás után a Kohász kezdett jobban, Angyal so­rozatban dobott kosaraival a vezetést is átvették. A jó kezdés után visszaestek a vendégek., A hazaiak 13 pon­tos előnvre tettek szert. Ez­után hiába próbálkoztak a hátrány ledolgozásával, a vereséget nem siVertilt elke­rülniük, Az SKSE-ből senki sem dicsérhető. — omaszta — Második a magyar kardcsapat Varsóban Döntőt vívott a magyar kaidcsapat a varsói Wolo- dyjowski Kardja elnevezésű nemzetközi versenyen. A ne­gyeddöntőben a magyarok 9—5-re verték az NDK-t (Szabó 3, Bujdosó és Né- bald Gy. 2—2, Gedővári és Csongrádi 1—1 győzelmet szerzett), majd a döntőbeju­tásért Lengyelország A csa­pata ellen 8—8. volt az ered­mény, s még a találatarány (63—63) is egyezett. Nébald Gy. és Olech „szétvívását” a magyar világbajnok nyerte, így bejuttatta csapatát a döntőbe. Lengyelország ellen az egyéni győztesek: Gedő­vári, Nébald Gy:, Bujdosó. Csongrádi 2—2. A döntőben a Szovjetunió legénysége ellen már csak öt nyertes csőriére futotta. Az eredmény: Szovjetunió— Magyarország 9—5. Pogoszov (3). Mindergaszov. Korjas- kin. Burcev (2—2). illetve Gedővári (2). Nébald Gy., Bujdosó. Csongrádi (1—1). A Nagybátonyi Bányása legközelebb május 10-én fo­gadja a BVSC Il-t. — tóth — Iskolai sport Kollégiumi versenyek A két évenkénti megyei kollégiumi napok sportver­senyeinek döntőit április 26-án rendezi meg a megyei művelődési osztály Pásztón. A küzdelmek, asztalitenisz, sakk, női kézilabda és fiú kispályás labdarúgásban folynak a tanév közben. A kilenc kollégium 5 fiú és 4 leánycsapata versenyez a bajnoki címekért. A pásztói fittel Pál Kol­légium készül a döntők le­bonyolítására és a feltételek optimális biztosítására. Az elődöntőkből leány kézilab­dában a pásztói Tittel Pál ée a balassagyarmati Geisler Eta Kollégium leányai kri rültek ki győztesen, ök ját­szás a döntőt. F;ú labda­rúgásban a Salgótarjáni 211.' sz ISZI és a baiaísng>wr:'">- ti Madách KodégiurP fial nyújtották a legjobb* teljesít­ményt. A csapatok sno-gal“ rpíis edzésekkel készülnek a oentő mérkőzési re. A rendezvény zárásaként nemenként az összes kollé­gium 8-as csapata részt- vesz a váltó- és sorverse­nyeken. A legjobb csapatok értékes ajándékokat kap-, nak. T. A. t Tízpróba Szécsényben A téli túrával és a „tófű-' tással” kezdődött a városi sportfelügyelőség által kez­deményezett „Szécsényi tíz­próba” elnevezésű tömeg- sportakció, melynek alap­vető célja a város és von­záskörzetében lakó emberek sportolási lehetőségeinek bő­vítése. A próba teljesítésé* hez a 13 központi rendezvény közül tízet kell teljesítenie a résztvevőknek. A programban különböző túrák, futóversenyek, szán­kótúrák szerepelnek, ki­egészülve a Palóc OSN-akc'* óival. A következő év január­jáig tartó sorozat egyik légé színesebb és legnehezebb próbájának a „Szécsény kö­rül járunk körül” nyá*.-' tú­ra ígérkezik, w*eiynek távja 18 kilpméter. NÓGRÁD - 1986. április 15., k«dd

Next

/
Thumbnails
Contents