Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
Mit főznek a tolmácsi „szakácsok"? Bizony, meglepődne az egykori nagybirtokos, ha ismét Tolmácsra vetődne. Valamikori szeszfőzdéje jócskán kinőtte önmagát; most hatalmas kémény pöfékel az Erdőkémia Erdőgazdasági Vegyi és Ipari Vállalat rétsági gyáregységének udvarán, s azért nem Tolmács szerepel a bélyegzőn, mivel időközben a nagyközséghez csatolták Keressük a párttitkárt, s kérésünkre egy nyitott, szürke ajtó felé mutatnak a kezek. — Ott találják a műhelyben! Pleva Istvánnak hívják. Alighogy elérjük az említett helyet, fiatal ember lép ki az épületből, munkásruhát visel. Mikor elmondom jövetelünk célját, keserűen jegyzi meg, hogy sajnos a tavaly még működő négy szocialista brigáddal szemben fnár csak kettő létezik. A szállítócsapatot azért nem tudja összehívni, mert járják az országot, viszont van itt egy másik, eredményes munkát folytató brigád, hívja is a vezetőjét. Dinkó Jánossal már a művezetői irodában találkozunk; vékony, de szikár fiatal villanyszerelő, kicsit félszegen kezdi a csoport bemutatását, de pár percen belül jó hangulatú eszmecsere alakul ki. — Kilenc ember tartozik hozzám, azaz a Május 1. karbantartó és építő komplex szocialista brigádba. Ezzel el is árultam tevékenységünk lényegét — magyarázza elöljáróban. — Talán furcsának tűnik, hogy egy termelőüzemben éppen a főtevékenységben nincs brigádja az üzemnek — veti közbe a pérttitkár, akitől megtudtuk, hogy ő is tagja a Dinkó János vezette teámnak szintén villanyszerelő. — Nos, az a helyzet, hogy a múlt esztendőben megváltozott itt a légkör. Ne értse félre, nem a vezetőink iránt érzett bizalmatlanság szülte, még csak nem is anyagi okai vannak. Az anya- vállalatunk komolyan fontolóra vette a gyáregység megszüntetését, s ez az egyik termékünk „elvesztésében” is látszott. Az itt dolgozók nem látták értelmét a brigádmozgalomnak és sokan kiléptek. Azóta változott a kép, s úgy tűnik, hogy egészséges fejlődés bontakozhat ki az üzem életében. A munkások kételyeit tehát sikerült eloszlatni, de a feladatok sora nem ért véget. A meglévő két brigádnak, mint oszlopos támasznak kell bizonyítani a hitevesztett tagság előtt, hogy fontos a brigádélet, s agitálniuk kell a bennük rejlő erő kiaknázására. — Kis kollektívánk 15 éve alakult — folytatja a bemutatást a „brigadéros”. — Van közöttünk asztalos, festő, kőműves és villanyszerelő. Eredményeinket többször is elismerték; legutóbb három esztendeje, mikor megkaptuk a Vállalat kiváló brigádja címet. — Elég szépen haladunk a társadalmi kezdeményezésekben, melynek legszebb példája az épülő szabadidő- park kialakítása — veszi át a szót Pleva István. — Készítettem vázlatos terveket is, melyben látható, hogy le$z itt röplabda- és tekepálya, asztalokat állítunk fel a pingpong szerelmeseinek és ha a sportolás, kikapcsolódás közben megéhezik valaki, a szalonnasütő helyeken hangulatos körülmények között csurgathatja meg a hagymás kenyeret. Két éve kezdte a brigád az ötlet megvalósítását és idén május elsején — „névnapunkon” — szeretnénk átadni a dolgozóknak és persze a községbelieknek. Említi még, hogy a kommunista műszakok béréből vásárolják majd a szükséges felszereléseket, tartozékokat. Társadalmi munkaakciók nyomán megszépültek az óvoda kerti játszóalkalmatosságai, bútorai. Munkahelyi feladataikról az idő közben érkezett Droz~ gyik János számol be, aki a szakszervezeti bizottság titkára. Ő már a hatodik „X”-et tapossa, de tele van munkaszeretettel és jól összefogja a keze alatt dolgozó tucatnyi építőst. — Sajnos, nem mindenki lépett be a brigádba. Hogy mit is csinálunk? Tataroztuk a magas épületeket, például azt a széntárolót, amit innen is láthat — mutatja a harminc méterre kiemelkedő ..bunkert”. — Tavaly felújítottuk a desztillációsüzem épületét és betonoztuk az udvar egyes részeit. — Szinte újjávarázsolták a „KF”-üzemrészt — állapítja meg a párttitkár — és ezt szó szerint kell érteni. Itt gyártjuk a különféle ragasztóanyagokat és a mezőgazdaság részére a csávázószereket. — Azt gondolom, hogy a biztonságérzet előbb-ütóbb kiváltja az emberekből a csapatszellemet és a többiek is csatlakoznak hozzánk — magyarázza az egyébként ácsszakmával rendelkező Droz- gyik János. S, ha már a megbízatásoknál tartunk, feltétlenül meg kell említeni, hogy a brigád- vezető látja el a tűzoltó-parancsnoki tisztet, a párttitkár egyben községi elöljáró. Sok szabad időt igénylő közéleti tevékenységük mellett, ha tehetik, közös kirándulásokat szerveznek, melyen fölösleges „idegen” szakácsot bevonni, hiszen beszélgetőpartnereink egytől egyig imádnak főzni. — Vasárnap meg az ulti! — üti fel a fejét irataiból Novák Ferenc, a tmk-műhely vezetője. A megmosolyogtató kijelentésre nem késik a válasz a címzettől, Dinkó Jánostól; — Kell egy kis kikapcsolódás, meg aztán olyankor beszélgethet az ember az ismerősökkel, barátokkal. Pleva István amellett, hogy a községi sportélet egyik mozgatórugója, kedveli a fotózást, a barkácsolást. A rendezvényeken ő főzi a legjobb bográcsost..» A szakszervezeti titkár most várja a hírt, hogy lányának mikor születik a második gyermeke. Ö egyébként a kert szerelmese. — Ezen megy a veszekedés az asz- szonnyal, mert minden időt kint töltök a fák között... A tavalyi nehéz gazdálkodást azt hiszem, mielőbb szeretnék elfelejteni itt, a Börzsöny tövében megbúvó kis üzemben. A közelgő tavasz egyben szimbólum is lehet életükben: az újjászületés, a gyarapodás kezdete. T. Németh László Vasárnapi munkanapok A társadalmi munkaidőalap Jobb kihasználása érdekében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke úgy rendelkezett, hogy az idén az ünnepek táján már megszokott munkanap-áthelyezéseken kívül, a torlódó munkaszüneti napok miatt két vasárnap — az április 6-a és a december 28-a — rendes hétköznapi munkanap legyen, amelyekért a dolgozóknak két szabadnap jár az év során. 1 Az ÁBMH-hez érkezett információk szerint a vállalatok jelentős része a rendelkezés célkitűzéseivel ellentétesen kívánja ezt a két vasárnapot kihasználni. A munka- időalap bővítése helyett, a vállalatok jó része ezekre a napokra kívánja minden dolgozójának kiadni a fent említett két szabadnapot, illetve ha mégis dolgoznak ezen a két vasárnapon, akkor máskor akarják leállítani a gyárat két napra. Más vállalatok pedig azt tervezik. hogv előre ledolgozzák ezt a két Vasárnapot. Ezek közül egyik módszer sem felel meg az elvárásoknak. Ezért az ÁBMH felhívja a vállalatok figyelmét arra. hogy a jogszabály szerint e munkával töltött két vasárnapért járó szabadnapokat a szabadságokhoz hasonlóan kell kiadni, tehát a vállalatoknál a munkából csak annyian lehetnek távol, hogy a bent lévő létszámmal még biztosítani tudják a zavartalan, folyamatos munkavégzést as év minden munkanapján. Jó évet kezdett a FOK-GYEM Az eltelt két hónap alatt zökkenőmentes anyagellátás jellemezte az FOK-GYEM szövetkezet salgótarjáni üzemegységét. Az előrelátó, jó szervezés következtében a programnak megfelelően állították elő fő terméküket, a vizuális tájékoztatóberendezések betűegységeit. Február végéig 9200 darab készült el. Az év folyamán e termék több mint 90 százaléka szovjet piacra kerül. Tavaly kezdték és idén folytatják az úgynevezett Wultron-betűegységek gyártását is, melyből jelentős tételt szállítanak az Egyesült Államokba. Ebben az esztendőben 5 főre nőtt a szervizcsapat. akik fél évet töltenek a Szovjetunióban, segítve a termékek beüzemelését, szerelését. ’Nein szabad szembeállítani Kitermelőkontra feldolgozóipar Beszélgetés dr. Sütheő Sándorral, az Ipari Minisztérium osztályvezetőjével Amióta csak ötéves tervet három fő célt jelöl meg; a fejlesztenünk kell mindazt, készít az ország, mindig a piacorientált iparfejlesztést, a amit az ipar infrastruktúrá- kérdések kérdésének számi- teljesítőképesség-jövedelme- jának nevezünk. Ezen belül tott. hogy milyen arányban zőség növelését, és az ipar is kiemelten kell foglalkozni részesüljön a fejlesztésekből technikai-technológiai meg- az elektronizációval, azaz az a kitermelő-, illetve a feldől- újítását. Mindháromnak fő- elektronika ipari alkalmazósá- gozóipar? Ha ugyanis az ként a feldolgozóiparban kell val, a robottechnika, a bioelőbbit elhanyagoljuk, akkor jelentkeznie ez azzal is járhat, hogy több energiahordozót, nyersanyagot kell behoznunk külföldről, mint amennyit itthon gazdaságosan kibányászhatunk és előállíthatunk. — Mit kell értenünk itt piacorientált iparfejlesztésen? Hiszen az ipar eddig is piacra termelt... technológiák elterjesztésével. — Eddig még nem esett szó arról, milyen beruházásokra kerül sor az energiablokk, illetve a kitermelőipar szférájában. Nem hallhatnánk erről néhány példát? Csakhogy mivel a bányanyitások, — Így igaz, csakhogy az iparvállalatok többsége mégköhókorszerűsítések L^ddte'^Imfe "nT ♦ “ Ismeretfhfogy a..paksi ieen tetemes összeseket 18 les mindaddlg> amlg nd' atomerőműnél befejezzük a emésztenek fel ha nem® vi- lu'nk jellemzően hiánygazdal- jelenlegi 4x440 megawattos kodás van. Például: jól ex- teljesítményű egység építését, portálható és itthon is kere- és megkezdjük a máséit cikk a hűtőgép. Nos ak- sodiik 4x440 megawattos kor fejlesszük a gyártást, az ütem beruházási munkálataúj gyártókapacitás megterem- ü. A hetedik ötéves tervben me§" is ez lesz az ország legnagyázunk az arányokra, ba túlzott hangsúlyt kapnak az ilyen beruházások, ez arra vezethet, hogy nem jut elegendő összeg gépek, iparcik- étfeT' a technológia kék gyártására, illetve ezen ’ 8 inaráeak megújítására Más újításával, intenzívebbé tété- gyobb építkezése. Növeljük a iparagak megújítására. más lévelj hogy a kelleténél kevemélyművelésű szénbányászat sebb árut ne kelljen kénysze- automatizáltságát, bővítjük a rűségből a hazai és az export- külfejtéses széntermelés volupiac között — hiányt teremtve ménét. Korszerű kitermelési — elosztani. Hiszen ez a tér- módszerekkel szinten tartjuk mék színvonalas és jól fizet. a hazai kőolaj- és földgázterA hűtőgép egyébként csak melést. S ezzel még nem beis szembetalálták magukat egyetlen példa a sok közül, széltem a vaskohászat reezzel a nagy dilemmával. Bár Számos, a hatékony termeié- konstrukciójának kibontakozáaz új ötéves tervet már elfő- si szférába sorolható termék- sáról, az alumíniumkohászat gadta az Országgyűlés, a lé- nek már ma jó piaca van, továbbfejlesztéséről, és hanyegi összefüggések ismertek, amit ki kell használnunk, az iparpolitika rejtelmeiben szavakkal; a népgazdaság szá' mára nélkülözhetetlen export cikkek termelésére, s persze a lakosság iparcikkszüksógle- teinek kielégítésére. A VII. ötéves terv készítői kevésbé járatos újságolvasók — De az sem megnyugtató. sonlókról, márpedig ezek is ebbe a tárgykörbe tartoznak. hogy még a korszerűnek mondható termékeket is nagyobb — A VII. ötéves terv dokumentumát tanulmányozva előtt még mindig sok a meg' válaszolatlan kérdés. Ezért ..., , ...... ----k erestük fel dr. Sütheő Sán- ráfordítással állítjuk elő, mint mégis olyan benyomásunk tudort, az Ipari Minisztérium sok helVutt ° flagon... főtanácsosát, ^ az iparpolitikai — Valóban. Ezért van szük- osztály vezetőjét. ség a teljesítőképesség, a jö- Mindenekelőtt hadd je- vedelmezőség növelésére; átevezzem mee- az an vas- és az a termek előállítása során energiatermelő blokk, és a fi?lléPö költségek csökkenté- feldolgozóipar szembeállítása serf>. az emberi munka es az azért nem helyes, mert egyik eszkozok hatékonyságának no- sült az ipar fejlesztést forráséin fejleszthető a másik ro- yelesere, a feldolgozottság! saibol, míg a feldolgozóipar vására, — kezdte dr Sütheő fok> azaz a szellemi értéktár- 46,2 százalékkal. Most a VII. Sándor __ Hiszen ezer szál- tálam emelesere. Amibe tér- óteves tervben, az utóbbi rel al kötődnek egymáshoz- kői- mésztesen beletartozik meg- szesedése várhatóan 51 szá- csönösen ellátják, kiszolgál- anny' mas elem is, mint pél- ják egymást, hatnak-visz- daal az anyagtakarekos tech- szahatnak egymásra. A gondot nologiak elterjesztesz a ja éppen az okozza, hogy mind- “ mad, mintha a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapna a feldolgozóipar. Jó a következtetésünk? — A VI. ötéves terv időszakában az anyag-energia blokk 53,8 százalékkal részekét területen fejleszteni kell. cionálisabb energiagazdálkodás és hasonlók. — Kérdés: lesz-e mindehhez elég korszerű gépünk, beren... , , ... dezésünk, gyártási technológinagyobbak — gyakorlatilag ánk? ’ Ugyanakkor az ipar fejlesztésre fordítható forrásai nem zalékra nő, az arányváltozás tehát nem jelentéktelen. Ezzel összhangban a két terület termelési értékbeni arányai is változnak: a feldolgozóiparnak abszolút összegben s arányaiban is többet — értékesebbet — kell termelnie. megegyezőek —, mint az előző tervciklusban. A népgaz— Harmadik fő célként emdaság — a jelenleg belátha- lítettem, de legalább olyan tők szerint — ennél nagyobb fontos, mint a másik kettő; az terhet nem képes vállalni, ipar technikai-technológiai Holott ebben az öt évben mi- megújítása. S lévén, hogy nőségi változást kellene meg- mindhárom cél egymással érnünk. Ha úgy tetszik: for- összefüggő folyamatokat takar, dulatot várunk mind a két csak a komplex fejlesztés hoz- szférában de főként a feldől- hatja meg azt a bizonyos for- gozóiparban.-r Melyek a várható változás legfontosabb jellemzői? — Az ipar erre az öt esztendőre érvényes stratégiája — Az arányeltolódás mégsem tűnik túl nagynak, kivált, ha a szükséges áttörésre gondolunk. — Kétségtelen, egy ötéves népgazdasági terven belül nem lehet megoldani mindazt, amit szeretnénk. A terv a ma reálisan fölmérhetőkre alapozhat. De foglalkozunk dulatot. Meg kell állítanunk vele, búként lehet dinamiku- az ipar folyamatos elfnaradá- sabb fejlesztést, jövedelme- sát a fejlett országokétól, sőt, zőbb termelést elérni, vagv- ahol lehet, meg kell kísérelni is felkészültünk arra, hogy az az elmaradás behozását. Eh- ipar beruházási forrásai nö- hez pedig fejlett technika, vekedhetnek. technológia kell. Általában T. P. Szécsényben kistermelők és barkácsolók boltját nyitotta meg a közelmúltban a helybeli áfész. A régi mezőgazdasági bolt helyett működő üzletben mintegy kétmillió-kétszázezer forint értékű árukészlet található- «- R — Kétmilliós nyereség újításból Növekszik az újítási kedv a salgótarjani öblösüveggyárban. Mint azt Simon Gyuláné újítási előadótól megtudtuk, az elmúlt évben 43 ötletüket vetették papírra az új iránt fogékony dolgozók. Az egyszemélyi elbírálók 22 ötletet találtak alkalmasnak a gyakorlati megvalósításra és ez az év során megtörtént. Az újítók közel 145 ezer forint újítási díjban részesültek. Az újítások csaknem 2 millió forint nyereséget eredményeztek a gyárnak. A legjelentősebb, 1,3 millió forint megtakarítást hozó ötlet gazdái Göröcs Lajos és Szomszéd István voltak. A tmk-üzem két dolgozója az ivóvízzel való ésszerűbb gazdálkodásra nyújtott be újítást. A másik, 660 ezer forint értékű ^hőenergia-megtakarítást jelentő ötletet Kádár János főenergetikus találta ki. Eszerint bővítették a H kemence hőátadó állomását. Más újítások a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére, a munkakörülmények javítására vonatkoztak. Az idén eddig 8 újítást nyújtottak be elfogadásra a gyárban. A mozgalom tervszerű irányítása érdekében elkészítették az újítási feladattervet, amely a legfontosabb megoldásra váró feladatokra hívja fel az újítók figyelmét. Központi helyet foglal el a teendők között az anyag- és energiatakarékosság, a hulladékok újbóli hasznosítása, a gyártási technológiák veszteségének csők. kentése. Az öblösüveggyárban 1986- ot újítási évnek tekintik. Azt az újítót, aki három elfogadott újításnak lesz a gazdája, 500 forint különjutalomban részesítik majd. A negyedik negyedévben ismét megrendezik az újítási hónapot NÓGRÁD — 1986, március 14., péntek
