Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

/ Gorbacsov válasza Megválaszolták Fodor György beír úti levele: Az emberi élet fenntartása a legfontosabb Az emberiség fennmaradá­sával kapcsolatos kérdésekről fejtette ki véleményét Mihail Gorbacsov abban az üzene­tében, amelyet M. Marois professzorhoz, a nemzetközi Élet Intézet alapítójához és vezetőjéhez intézet. A külön­böző országok tudósainak erő­feszítéseit a földi élet meg­őrzése érdekében összef ó intézet vezetője a közelmúlt­ban levelet írt az SZKP K3 főtitkárának és Reagan ame­rikai elnöknek. Ebben rámu­tatott arra, hogy a múlt év novemberében Genfben elkez­dett szovjet—amerikai pár­beszéd történelmi jelentősé­gűvé válhat, ha a két or­szág vezetői hitet tesznek az élet megőrzése mellett. Most közzétett válaszában Mihail Gorbacsov felhívja a figyelmet arra, hogy a civili­záció történetében első ízben magának az emberi életnek a fenntartása vált a legfonto­sabb feladattá. A fegyverkezési hajsza máris olyan határ közelébe sodorta az emberiséget, ame­lyen túl már kérdésessé vá­lik, hogy egyáltalán meg le­het-e állítani a fegyverke­zést. E határon átlépve, a földi élet már csak egy haj­szálon függ. A túléléshez arra van szükség, hogy újszerűén, a megszokottól eltérően éljünk és cselekedjünk. Ez elsősor­ban a különböző államok együttélésére érvényes — hangsúlyozza levelében Mihail Gorbacsov. — Az államok közötti kapcsolatokat egymás érdekeinek, s elsősorban a biztonsági érdekeknek a köl­csönös tiszteletben tartására kell építeni. Minden állam­ra kiterjedő, egyetemes biz­tonsági rendszerre van szük­ség, amely átfogja a nem­zetközi kapcsolatok vala­mennyi területét. (MTI) Megnyílt az Indiai KP A Bihar szövetségi állam­beli Patnában széf dán meg­kezdődött az Indiai Kommu­nista Párt XIII. kongresszusa. A tanácskozásra az 1300 kül­döttön kívül negyven Kom­munista és munkáspárt ven­dégküldöttsége érkezett. kongresszusa Két fő dokumentum kerül a küldöttek elé: a beszámoló az ország és a világ helyze­téről, illetve a párt tevékeny­ségéről a legutóbbi, 1982-ben tartott kongresszus óta, illet­ve a politikai határozat ter­vezete. Ma rajtol a Szojuz—T—-15 Bajkonúrból ma, kö­zép-európai idő szerint, 13.33-kor, föld körüli pályá­ra bocsátják a Szojuz—T— 15 űrhajót, fedélzetén Leo- nyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov veterán űrhajósok­kal — jelentették be szer­dán Moszkvában. A legénység a felkészítés titán március 3-án érkezett IBajkonurba. Elvégezte az trtolsó próbákat az űrhajón, orvosi kivizsgálásuk meg­történt. Az indítási előkészü­letek befejeződtek, a rakéta az indítóálilásfoan várakozik. Baj kenuiban szerdán a szolgálatvezetők jelentették az űrkutatási állami bizott­ságnak, hogy az űrhajó in­dulásra kész. Kizim és Szo­lovjov személyében kijelöl­ték az űrhajó legénységét. A két űrhajós korábban már 237 napos utazást tett a Szaljut—7 űrállomás fe­délzetén. A Szovjetunióban február 20-án bocsátották fel a „Mir” új típusú űrállo­mást, amelyen még eddig nem járt űrhajós. A hatok felhívására r Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere szerdán Argentína moszkvai nagykövetének átadta Mi­hail Gorbacsov válaszát a „hatok” állam- és kormány­főinek felhívására. A hat ország — Argentína, Görögország, India, Mexikó, Tanzánia és Svédország — a közelmúltban Ronald Reagan amerikai elnökhöz és Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához intézett felhívá­sában sürgette az atomfegy­ver-kísérletek betiltását. Az amerikai kormányzat el­utasította a „hatoknak” azt a felhívását, amely a nukle­áris kísérletek moratóriumát szorgalmazza és közölte, hogy tovább folytatja katonai cé­lú atomkísérleteit. A wa­shingtoni külügyminisztérium képviselője a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítójának kérdésére kijelentette, hogy az Egyesült Államok elvi állás­pontja a robbantásokkal kap­csolatban változatlan: az atomfegyverek továbbra is az „elrettentés” politikájának köz­ponti elemét képezik, ehhez pedig elengedhetetlenek az atomkísérletek. Washington másik érve az, hogy a moratórium beveze­tése esetén hatékony ellenőr­zést kellene megvalósítani, márpedig ilyen — az Egyesült Államok szerint — nem le­hetséges. A TASZSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió már töbször is leszögezte: kész megfelelő el­lenőrzési intézkedéseket ösz- szehangolni. A Le Monde Mitterrand lemondásáról László Balázs, az MTI tu. dósí tója jelenti: Az általában jól értesült Le Monde kedden először pendítette meg a választási kampány alatt Francois Mit­terrand elnök lemondásának eshetőségét. Az elnök köz­vetlen környezetéből szárma­zó értesülésekre hivatkozva arról irt, hogy ha a jobbol­dal nagyarányú győzelmet aratna a vasárnapi nemzet- gyűlési választásokon, az el­nök hajlanék a gyors lemon­dásra. A kampány utolsó napjai­ban a szocialista párti veze­tők hangsúlyozták, hogy a jobboldali parlamenti több­ség a hátralévő két elnöki évre nagy bizonytalanságot jelentene az országnak. Laurent Fabius miniszterel­nök a „zűrzavar” szóval jel­lemezte a várható helyzetet Rámutatnak arra is, hogy ha a jobboldal erős többségbe kerül, Mitterrand nemigen nevezhet ki kompromisszu­mos személyt kormányfőnek, csak olyant, aki éles politi­kai ellenfele lenne és mara­déktalanul végre akarná haj­tani a jobboldal programját. Emlékeztetnek arra is, hogy Mitterrand utolsó televíziós szereplésekor megemlítette, inkább lemondana hivatalá­ról, mint a hivatalával járó jogkörről. Lionel Jospin, a szocialista párt első titkára a minap arról beszélt a rá­dióban, hogy Mitterrand nem fogadhatja el az államosított vállalatok magánkézbe adá­sát, a munkásbeleszólást ki­mondó törvények eltörlését és olyan külpolitikai irány­vonalat, amellyel nem ért egyet. Párizsi megfigyelők egye­lőre találgatják, vajon csak próbaléggömbről van szó, avagy valódi politikai fordu­lat előszeléről. Palme utódját Carlsson az új svéd miniszterelnök Ingvar Carlssont választot­ták meg Svédország új mi­niszterelnökévé. A Svéd Szo­ciáldemokrata Munkáspárt 51 éves elnöke a február 28- án meggyilkolt Olof Palmét követi a kormányfői székben. A svéd törvényhozásban, a Riksdagban megtartott szava­záson 159 szociáldemokrata és 19 kommunista képviselő ad­ta voksát Carlssonra. A há­rom ellenzéki párt 171 kép­viselője tartózkodott a sza­vazástól. Carlsson korábban minisz­terelnök-helyettes és környe­zetvédelmi miniszter volt. Az új kormányfőnek 48 órán belül kell előterjeszteni ka­binetjének névsorát, amely a várakozások szerint azonos lesz a Palme-kormány össze­tételével. ☆ Ingvar Carlsson, a Svéd Szociáldemokrata Munkás, párt elnöke, Svédország új miniszterelnöke 1934. novem- bér 9-én a délnyugot-svédor. sr.ági Borúsban született sze­gény munkáscsaládban, ősz. tandíjasként Lund egyetemén szerzett diplomát 1958-ban társadalomtudományokból. Politikai pályafutását az egyetemi szociáldemokrata szervezet élén kezdte. Ügyes vitaszónokként felkeltette Tage Erlander kormányfő figyelmét, aki szárnyai alá vette akárcsak Olof Palmét. A miniszterelnöki hivatal munkatársaként kezdődött Palme és Carlsson barátsága. Carlsson két év múlva az Egyesült Államokba utazott, ahol közgazdasági tanulmá­nyokat folytatott. Hazatérése után 1961&>en megválasztot­ták a szociáldemokrata ifjú­sági szövetség elnökének. 1965- ben —, 31 évesen — a Riks­dag legfiatalabb képviselője lett. 1969-ben a kormány legfiatalabb tagjaként Olof Palmétől átvette a közokta­tási tárcát. 1973—76. között lakásügyi miniszter volt, és már akkor Palme utódjának számított. 1976—82. között, amikor pártja ellenzékben volt, a többi között a Svéd­ország jövőjével foglalkozó munkabizottság elnökeként tevékenykedett. 1982-től a mi­niszterelnök-helyettesi tiszt­séget töltötte be, múlt év szeptemberében pedig átvette az ország első környezetvé­delmi minisztériumának irá­nyítását is. A február 28-án meggyil­kolt Olof Palme helyébe lé­pett Ingvar Carlsson jellem­zésénél órási belpolitikai ta­pasztalatát, közmondásos ud­variasságát, kiváló vita­készségét és sajátos, öniróniát sem nélkülöző humorát eme­lik ki. (MTI) Franciaország Tiltakozás a túszválság kapcsán Iráni hadijelentés László Balázs, az MTI tu­dósitója jelenti: Három nappal az Iszlám Szent Háború emberrablói ál­tal adott határidő lejárta és a hazai választások előtt a francia közvéleményre nyo­masztóan nehezedik a túsz­válság terhe. A kormány minden reménye dr. Rezah Raad bejrúti tárgyalásaira látszik összpontosulni, s egyelőre megpróbálják kikap­csolni a témát a választási kampányból. Mitterrand elnök a nyilvá­nosság előtt a túszügyben mindeddig semmit nem mon­dott. Lionel Jospin, a szo­cialista párt első titkára vi­szont igen. s feltehetőleg Mitterrand sugalmazásával. Egy rádiós beszélgetésben óva intette a politikusokat attól, hogy „belemenjenek egy ha­mis játékba”, azaz a felelő­söket „a megtámadott demok­rácia, a megtámadott kor­mány oldalán keressék”. Szerinte rossz politika sokat beszélni erről a kérdésről, sőt egyenest veszélyes most egy héten át folyton ezen rágódni a nyilvánosság előtt. André Lajoinie, a nemzet- gyűlés kommunista csoportjá­nak elnöke lényegében egyet­értett vele, amikor azt mond­ta, hogy egy miniszter le­mondásával senkinek nem lehet visszaadni az életét. Párizsban és számos vidé­ki központban délután néma szolidaritási tüntetések lesz­nek a parlament, illetve a prefektúrák előtt az elrabolt újságírók és diplomaták tá­mogatása jegyében. A rádió ás a tv délben egyperces csend­del emlékezett meg Michel Seuratról. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség szerint aiz iráni légierő gépei a Bászra—Fáó út men­tén elhelyezkedő iraki csa­patokat támadták és lelőt­tek egy iraki helikoptert. Iráni harci repülőgépek megsemmisítettek egy iraki parancsnoki harcálláspontot is Fáó körzetében. A tá­madásban iráni közlés sze­rint, több iraki tiszt elesett. A front északi részén a tü­zérség az iraki állásokat lőt­te, az iráni csapatok fjedig blokád alá vették Csuvartu városát közölte az ÍRNA. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1986. március 13.. csütörtök | ÜZENETEK „A civilizáció történetében első ízben magának az embe­ri életnek a fenntartása vált a legfontosabb feladattá. A fegyverkezési hajsza máris olyan határ közelébe sodorta az emberiséget, amelyen túl már kérdésessé válik, hogy egyál­talán meg lehet-e állítani.” E súlyos figyelmezetetést tartal­mazó mondatok az SZKP főtitkárának levelében szerepel­nek, amelyet Mihail Gorbacsov egy tudósokat tömörítő nem­zetközi intézet francia vezetőjéhez intézett. A Moszkvában most nyilvánosságra hozott üzenet ismét' rámutat a kölcsö­nös biztonság elengedhetetlen voltára, s az államok közti kapcsolatok új alapra helyezésének szükségességére. A moszkvai felelet látnivalóan gyökeresen eltér attól a reagálástól, amely a Szovjetunió legutóbbi fegyverzetkorlá­tozási indítványait az érintett nyugati országok részéről fo­gadta. Nagy-Britannia (amelynek Gorbacsov emlékezetes ja­nuári javaslata alapján nukleáris eszközeinek befagyasztá­sát kellene vállalni) éppen a napokban utasította vissza a szovjet kezdeményezést. A joggal kiábrándítónak nevezhe­tő londoni válasz szerint Anglia nem mond le az atomfegy­Hogyan túlélni anarchiát? — delkezik azzal a „hatodik érzékkel”. „Légy óvatos, ne keltsd fel a figyelmet és ne bízz sen­kiben. Ne vegyél fel »-szoká­sokat-“, változtasd az útvo­nalaidat és különösen vi­gyázz az ellenkező nemmel való kapcsolataidra” — ez a véleménye egy külföldinek, akinek hosszú éveken át „si­került” túlélnie Nyugat-Bej- rútot. Tanácsai a Dzsemajel libanoni elnökhöz közel álló Le Reveil című kelet-bejrúti napilapban olvashatók ugyan, s a lap természetesen elfo­gult, ám saját tapasztalata­im szerint nem jár messze az igazságtól. A Nyugat- Be ji-útbam élő külföldiben igen hamar ki­fejlődik a „hatodik érzék”. Magam is rájöttem, hogy a kocsi visszapillantó tökre az egyik legfontosabb eszköz: a külföldit rendszerint követik, mielőtt lecsapnak rá — nem mindig gyilkos szándékkal, legfeljebb kirabolni akarják. „Kétféle külföldi célpont lé­tezik: a kiszemelt, vagy az esetleges” — mondja egy diplomata. A külföldinek szóló jó taná­csok szerint nem szabad mindig ugyanazokon az út­vonalakon közlekednie, ne étkezzen ugyanazon a helven és jobban teszi, ha bevásá­rolni is mindig máshová jár. Érv „igazi” nyugat-bejrúti külföldi tudja a lövések hangjából, hogy éppen ki használja fegyvereit — azaz merre kell menekülnie. A televíziós stábok ártntlajnnak tűnő zsákokban viszik érté­kes felszereléseiket — így ki­sebb a valószínűsége, hogy a sokat érő kamerákat, hang­rögzítőket. fényképezőgépe­ket „elkobozzák”. Ear két éve Nyugat-Bej­rútban élő újságíró elmon­dotta, hogy eddig összesen öt ízben „állították falhoz” fegyverek fenyegetése alatt. „Túléltem — és már nem veszem túlzottan komolyan” — mondja. A nyugat-bejrútji életformához bizonyos élet- szemlélet kell: óvatosnak kell lenni — de nagyon fél­ni nem szabad, különben semmit sem ér el az ember. A külföldiek zöme — mar gam is — okmányainak csak a fénymásolatát viszi magá­val — az eredetiek pótlása ugyanis idegőrlő, időt fel­emésztő vállalkozás. Ha kész­pénzről van szó — maximum 200 fontot érdemes magánál tartani, ez körülbelül 10 dol­lár. A tudósító szakadt far­merban jár, autója lehetőleg koszos és horpadt. Egy taxi­sofőr szerint az új autót fél, nap alatt elrabolják. A nyu­gat-bejrúti szépasszony — ha lemegy vásárolni — leg­ócskább farmerjét és puló­verét veszi magára és csek­kel fizet. A csekkfüzettel rendelke­ző bejrúti üzletembernek a bankjával hallgatólagos meg­állapodása van: a fegyvere­sek ugyan kényszeríthetik, hogv akár 100 ezer fontról szóló csekket is kitöltsön — a bank viszont maximum 5 ezer fontig fizet, hacsak a számlatulajdonos nem nvi- latkozáik személyesen más­ként. A követségek mások: hat­szoros záraik, rácsok — be­jutni alig lehet. A diploma­ták akkor „járnak ki” — ha erre feltétlenül szükség van. Mégis, kevés külföldi tá­vozik nosztalgia nélkül Bej- rútból: napfény van. jókat lehet enni, az élet tele van izgalommal — legfeljebb az ember a szokásosnál gyak­rabban néz a háta mögé) mondja egyikük, aki kény­telen immár távosond. Az a bizonyos f/hatodik érzék1 képes a külföldi a nyugat-bejrúti Csak ha ren- bizonyos Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdán a Parla­mentben Szűrös Mátyás el­nökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter Já­nos, az Országgyűlés alelnö- ke is. A testületet Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár időszerű külpolitikai kérdésekről, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusá­nak külpolitikai programjá­ról tájékoztatta. A külügyi bizottság ezt követően meg­hallgatta Bányász Rezső ál­lamtitkárnak, a Marasztertaé nács Tájékoztatási Hivatala elnökének időszerű tájékoz­tatáspolitikái kérdésekről szó­ló beszámolóját. A két napirendi pont vi­tájában felszólalt Réger An­tal, Kállai Gyula, Péter Já­nos, Szakács József, (vala­mennyien az országos lista képviselői). Apró Antal (Csongród megye), Fekete János (Békés megye), vala­mint Barabás János, az MSZMP KB agrtációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetője. (MTI) Hárommilliárd a pótlás Legalább hárommilliárd dollárba kerülne a felrobbant Challenger űrrepülőgép pót­lása s a programot teljesen át kell alakítani — állapítot­ták meg az amerikai orszá­gos' űrhajózási és űrkutatási hivatal, a NASA vezetői az amerikai kongresszus egyik illetékes bizottsága előtt. A NASA képviselői azt is közöl­ték, hogy megkezdték a szí lárd hajtóanyagú rakéták tel­jes átalakítását. Űjabb rajtot csak akkor hajtanak végre, ha az eddiginél biztonságosabb rakéta elkészül, s azt megfe­lelően ki is próbálják. Meg­történhet, hogy emiatt két­éves szünetet kell tartani az űrrepülőgép-program végre­hajtásában. A hivatal egyelőre nem kért pénzt újabb űrre­pülőgép elkészítésére, csupán a várható kiadásokat jelezte költségvetési igényei előter­jesztésekor. verek korszerűsítéséről. Igaz, nem volt sokkal konstruktí­vabb a Washingtonban kidolgozott „ellenjavaslat” sem, amely Gorbacsovnak a nukleáris fegyverek fokozatos fel­számolását előirányzó tervére (többhetes halogatás után) megszületett. A Fehér Ház ugyanis a moszkvai indítványok közül mindössze egyet, az európai közép-hatótávolságú ra­kéták kérdését „emelte ki” ráadásul annyi előfeltétellel és kikötéssel bővítve, hogy az a szovjet vezetést kényszerítette kemény bírálatra. Sokan e kritikákat úgy értelmezték, hogy — az előrehaladás, a megállapodás reményének hiányában — esetleg veszélybe kerül az idei évre előirányzott újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó, s a két nagyhatalom vi­szonya könnyen visszaeshet a Genf előtti hullámvölgybe. Gorbacsov tegnapi üzenete cáfolja e végletes borúlátást, jelzi, hogy a felelősségteljes magatartás, az egyetemes, köl­csönös biztonsági rendszer kialakítását célul kitűző moszk­vai irányvonal változatlan. Ugyanakkor tény, hogy a szov­jet fővárosban azt is sűrűn hangsúlyozzák: egy újabb Rea­gan—Gorbacsov találkozón immár konkrét eredményeket, mindenekelőtt a leszerelés és bizalomnövelés terén megkö­tendő szerződéseket kellene felmutatni. Remélhetőleg erre az „üzenetre” pozitívabb válasz érkezik. Szegő Gábor 4

Next

/
Thumbnails
Contents