Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

swra ÚRIASSZONY vidéken Lakótelepi szobákban az ábrándok könnyen születnek. S, van köztük olyan, amely gyakorta vissza-visszatér. Mi lesz aztán a sorsa? A legtöbb hamvába hull. Csak az iga­zán erős kitartás, szenvedély és akarat mellett nem mulat haszontalanul az ábránd. A férfi negyvenen túl nem­egyszer mondta el az asszo­nyának: Űriasszovyt csinálok belőled! A háztömb nyolca­dik emeletén, ötvenöt négy­zetméteres lakásban komiku­sán pattantak vissza a sza­vak a falakról. S, még ko- mikusabb helyzeteket hozott az idő néhány év múlva. Mert a férfi nem hagyta magát. Eladta a fővárosi lakást, és Nógrádot választotta, a me­gye dimbes-dombos táján egy kis faluban kezdték az új életet. Az új élet faluban szo­katlan módon, albérletben kezdődött. Nem, teltek tétlenül a napok, a közeli telken meg­indult, az építkezés. Nyárra már ideiglenes kis énítményt barkácsoltak össze. Tavasszal az asszony kislibákat vett, a sárgászöld kis állatkák ked­vesen totyogtak a jó időben a !fiivön. Megépült a földszint, s benne a sütőkemence, a kis péküzem. A pénz azonban hamar elfogyott. De feladni már nem lehetett, dolgozni kellett. Sütötték a kenyeret. Az úriasszony hajnalban kelt, késő este feküdt, avagy még így sem. mert kellett a se­gítség az éjjeli sütéshez. Társ volt a kitartásban. Egyszer csak. két év múlva, csípős őszi esten, amikor hó­na alatt egy libával, azt éppen tömni vitte, eszébe ju­tott, milyen úriasszony lett ő. Libákat töm. Pedig azelőtt azt sem tudta, hogyan kell. Naphosszat dolgozik, annál is többet, mint régebben. Meg­mosolyogta hát saját úri­asszonyságát, de szemrehá­nyást nem tett. A falu először kissé kaján kíváncsisággal nézte a vál­lalkozást. Aztán, amikór az új kemencéből az első kenye­reket megették. ízlett. 1 A fa­lubeli tapasztalt embereket azonban nem téveszti meg könnyen az első .íz, az első lelkes erőm. a hamar elisme­rés. Lesz ez még máshogy is — vélekedtek. Minden csoda három napig tart. Ha, majd az emberek rászoknak erre a kenyérre, lehet majd akarva- akaratlanul rontani a minő­séget. Vagy ha meggazdag­szik a pék, nem törődik az­zal, milyen a kenyér. Nem így lett. A kenyér minősége nem romlott. És ha mégis megesik, hogy néhány kenyér kevésbé sült meg. mint máskor, restellkedve mondják a pékségben: Most nem tudok jó kenyeret adni, ezek nem sikerültek, a szé­pek pedig már elfogytak. S, nemegyszer erre azt vála­szolják a vásárló falubeliek: Nem baj az. nem baj. Jó lesz ez is, aranyoskám. A közösség befogadta őket, ízlik a kenyerük is. A föld­szinti sütőkemence fölé lakó­ház emelkedik, s őszre fel lehet már adni az albérletet. A sütöde azonban nem zár be, a szakmájának élő pék­mester megtalálta álmát: vi­déken házat épített és kenye­ret süt az embereknek. Dol­gozik. együtt a feleségével. Akiből, ahogyan ígérte neki: mégis csak úriasszony lett. Mert otthon érzi magát ezen a vidéken. — jssély — FILMlEGYZEr Szenvedély végszóra Mezőgazdasági könyvhónap: Szélesebb választék, nagyobb forgalom Az elmúlt hetekben a könvvterjesrtés figyelmének középpontjában a mezőgaz­dasági irodalom állt.. A váro­sokban, nagyközségekben, de a kisebb településeken is an­kétok, vitaestek, kiállítások jelezték a mezőgazdasági könyhónapot. Ilyenkor a vá­laszték szélesítése mellett nem elhanyagolható szempont a forgalom. Az idei akció miiyen ered­ményeket hozott Nógrád me­gyében ? A salgótarjáni Nógrádi Sándor Könyvesbolt forgal­ma mezőgazdasági jellegű művekből közel 200 ezer fo­rint volt. A kihelyezett árusí­tóhelyek, a bizományosok en­nél többet, csaknem 250 ezer forintot árusítottak. A me­gyeszékhelyen a kiskerti mun­kákkal, növényekkel kapcso­latos könyvek, tanulmányok voltak a legkeresettebbek, s ezekből megfelelő mennyiség­gel várták a vevőket. A Ka- rancslapujtón megrendezett kiállításon és vásáron mintegy 15 ezer forint értékben talál­tak gazdára az agrárirodalom munkái, S hogy a könyves­bolt összesített forgalma 100 ezer forinttal meghaladhatta a tavalyit, ennek magyarázatát a nagyobb választékban lát­ják. A balassagyarmati köny­vesbolt, hasonló eredménnyel tudhatja maga mögött a feb­ruári mezőgazdasági könyv­hónapot. Pénztárkönyvükben majdnem 200 ezer forint ta­núskodik a sikerről, s ez hoz­závetőlegesen szintén 100 ezer forinttal haladja meg az előző évi vásár bevételét. A „palóc fővárosban” a bogyós gyümölcsökkel foglalkozó mű­vet keresték a legtöbben, s emellett itt is a kiskerti mun­kákat leírók fogytak el a leg­gyorsabban. Értékelésük sze­rint a választék mennyiségi­leg és minőségileg is nagyobb volt az eddiginél. Szécsényben körülbelül 50 ezer forint értékű könyv ta­lált gazdára. Főleg a kister­melőkhöz szólóak voltak igen népszerűek. A könyvhónap Varsányban rendezett von­záskörzeti megnyitóján — melyet a kistermelők boltjá­nak megnyitásával kötöttek össze — igen sok könyvet vá­sároltak az érdeklődők. A Műveit Nép Könyvter jesztó Vállalat pár hónapja nyitotta meg Pásztón 351. szá­mú boltját, így itt ez volt az első ilyen akció. Forgalmuk valamivel az említettek alatt marad, de így is közel 40 ezer forint. Tapasztalhattunk az idei mezőgazdasági könyvhónap' alatt is — az eredmények mellett — általánosítható hí-! bákat. Sokan keresték pél­dául a szőlőtermesztéssel kap- | csolatos műveket, amelyekbőli azonban csak korlátozott; mennyiség állt rendelkezésre, • illetve nem a keresett művel j tudtak szolgálni az üzletek. S ! igen nagy érdeklődés mutat- ! kozott a Kertészet című szak- j könyv iránt, ami azonban ■ még nem állt ott a polcokon. I Összességében azonban si- > kérésén zárult megyénkben az idei mezőgazdasági könyvhó­nap. Ez pedig egyértelműen a választéki, a mennyiségi bő­vülés következménye. A salgótarjáni November 7. Filmszínház értesíti kedves látogatóit, hogy a j március 17-től 30-ig mű­soron levő ELFLDTA A SZÉL című Filmre március 13-tól reggel 9 és este 9 óra kö­zött folyamatosan biztosít jegyelővételt. Az előadások naponta de. 10, du. 1/2 4 és este 8 óra­kor kezdődnek. Közhelyként hangzik ma már, hogy az emberek nem szenvedni járnak a moziba. Ez a veszély ezúttal a leg­csekélyebb mértékben sem fe­nyegeti azokat, akik a Szen­vedély végszóra című filmvíg­játékra váltónak jegyet. Mi­chel Lang rendező neve ma már garancia a könnyed szó­rakoztatásra. Receptje viszony­lag egyszerűen kielemezhető, de azt el kell ismernünk, hogy mesterien készíti műveit. Ta­lán még emlékezünk előző si­kerfilmjére, a Széplány aján­dékba címűre. Azt és ezt a mostanit figyelembe véve ki­derül az eljárás lényege. Vágy egy szokatlan, kissé groteszk, de szellemes ötletet, ami adott esetben lehet példá­ul az, hogy egy tisztes család­apát munkahelyi kollegái egy extra kategóriájú örömlánnyal lepik meg. Lehet azonban az is — mint a Szenvedély vég­szóra című filmben —, hogy egy ötvenen túli férfi és egy gyönyörű, fiatal nő őszinte szerelemre gyullad egymás iránt. Valljuk be, már ez sem mindennapi, de a film még tovább komplikálja a dolgot. A nő férjes asszony, sőt ter­hes. A szerelem azonban nem Ismer semmilyen határokat. Tiszta szerencse, hogy a film rendezője igen. Még a jó ízlés határain belül maradva, és a történetben rejlő szupergics- cses szituációk zátonvait elke­rülve navigálja be filmjét a jópofa filmvígjáték kikötőjé­be. Michel Lang másik nagy erénye, hogy sohasem tagad­ja: csak szórakoztatni akar és semmi mást Tudja ő jól, a nézőt nem szabad becsapni. Ügy van vele, mint a jó vicc­mesélő. Nem akarja minden­áron elhitetni, hogy vegyük komolyan, mert tréfája a va­lóságban is megtörtént. Ő csak kitalált egy jó sztorit, és meg akar nevettetni bennünket. Mert azt is jól tudja, hogy az embereit szórakozni akar­nak a moziban. Szenvedni módjukban .áll bárhol és a nap bármely órájában. Ko­runk nem kedvez sem a túlzó­an rózsaszínű álmoknak, sem a hősi pátosznak. Kiábrándí­tóan cinikusak vagyunk, és problémáink kétségbeejtően hétköznapiak. A mozi kikap­csol. feloldja kényszerű raci­onalitásunkat. Vágyunk egy kis romantikára, annak elle­nére, hogy magunk azt nem gyakorolhatjuk. Michel Lang kihasználja eb­béli éhségünket és létrehozza a legklasszikusabb filmvígjá­téki szituációt. Egy szerelmi háromszöget, amiben gondosan ki vannak osztva a szerepek. Elsősorban egy mediterrán temperamentummal áldott, kedves, ötvenes éveit taposó férfi. Tulajdonképpen egy már megállapodott, felnőtt fiúval, biztos egzisztenciával, kedélyes szenvedélyekkel rendelkező jó­indulatú úriember a főhős. Van egy kínai vendéglője is, és még nem hanyagolja el a nő' nemet sem. Ebbe az életbe szól bele a rádión, majd telefonon és vé­gül személyesen is egy izeató- an csinos fiatal nő. Akinek valóban szeretetne, eoerí+sófre, gvámolításra van szüksége to­vábbá védelemre és irányítás­ra, eevszó^al egy olyan érett, taoasztalt férfira, mint főhő­sünk. Nem pusztán azért, mert énoen gyereket vár fér­jétől, aki viszont rá ~em he­derít. hanem egyáltalán... A jelenlegi féri ugyanis az os­toba férfi meeszeméi vési tőié, aki nem csupán vak, de tel­jesen hülye is. mert agyára megv az archeológia, és más érdekes már nem is létezik számára. Következésképpen a nőt — s főként az ilyen szé­Múzeumolt — 1985-ben A látogatók számának nö­vekedési; mellett bővült és gazdagodott múzeumaink közművelődési tevékenysége is — egyebek között ez derül ki a hazai múzeumok elmúlt évi munkájáról készült sta­tisztikai összefoglalóból. Eszerint tavaly mintegy 9 százalékkal nőtt a bemutatott művészi alkotások és tárgyi emlékek élményszerű feldol­gozását és megértését segítő tárlatvezetések, 34 százalék­kal az ismeretterjesztő elő­adások hallgatóinak, és 50 százalékkal a múzeumi ren­dezvényeknek és résztvevőik­nek a száma. A közművelődési tevékeny­ség mellett jelentős tudomá­nyos munkát folytattak ta­valy a múzeumokban, hiszen s hazai intézményekben őr­zött tárgyak száma meghalad­ja a 10 milliót, s a kisegítő gyűjtemények még 11 millió doivumentumot őriznek: e széles körű kutató, feldolgozó tevékenységet mintegy 4300- an végzik. A múzeumok kiállításait tavaly több mint 19 millió 360 ezren tekintették meg, 160 ezerrel többen mint 1984-ben. Bár ez a szám múzeumon­ként, megyénként és az egyes időszakokban változó — ta­valy például elsősorban a Szépművészeti Múzeum újra megnyílt részlegéi vonzottak sok iácogaiot — a múzeumlá­togatók száma mintegy tíz éve e-melkedő tendenciát mutat. Az első helyen immár hagyomá­nyosan a szentendrei Kovács Margit-kerámiagyűjtemény áll, ezt követi a Magyar Nem­zeti Múzeum, a Dobó István Vármúzeum, a Magyar Nem- ' zeti Galéria és a Szépművé­szeti Múzeum. 1985-ben a látogatók 77,9 százaléka a vidéki múzeumo­kat — legtöbben Pest, Heves és Veszprém megye gyűjte­ményeit — kereste fel. Érde­kesség, hogy a Veszprém me­gyei múzeumok tavaly több mint 110 ezerre növelték lá­togatóik számát, nagyrészt egy új intézménynek, a veszpré­mi Római Katolikus Egyház­megyéi Gyűjteménynek kö­pet — nem érdemli meg. Két­ség nem fér hozzá, hogy a verést viszont megérdemli, amikor otthagyja nejét és ép­pen megszületett kislányát a kórházban. Azzal az idétlen indokkal, hogy egy százötven- ezer éves csontváz kiásásá­nak irányítása várja. Tulajdonképpen főhősünk hirtelen felindultságában csak azt a balegyenest „viszi be” a férj álcsúcsára, ami nekünk, nézőknek az öklében bizsereg. A két kivert fog már csupán a ráadás. Pedig arról, hogy a férjnek ilven idiótaszereo j’ tott, gyanítom, elsősorban a forgatókönyvíró tehet. Min­denesetre rendes dolog a ren­dezőtől. hogy egy kis sikerél­ményt kínál a „kapuzárás” fe­lé ballagó férfiak népes csa­patának — még, ha csak a film világában felcsillantva ic , a sohasem szabad — feladrr optimizmusát. Így aztán az elkerülhetetlen boldog véget konstatálva egyenes derékkal, sokat sejtetően mosolyogva vo­nulnak a kijárat felé. A nők pedig március 8-án ámulva és bámulva tapasztal­hatták, ahogyan gáláns úri­ember módjára átnyújtották virágcsokraikat és szigorúan behajtották az érte járó po­tyapuszikat. Mert az ember, amíg él, szeret és remél. Bodnár Mihály szönbetően. Jelentősen« gyara­podott a Baranya megyei mú­zeumok közönsége is; itt első­sorban három új létesítmény — az Amerigo Tot Múzeum, az Endre Nemes Múzeum és a várostörténeti és munkás­mozgalmi múzeum — kiállí­tásai voltak népszerűek. Tavaly 36 új múzeum nyi­totta meg kapuit, ebből 26 már az év nagy részében fo­gadhatta a közönséget. Eze­ket az új gyűjteményeket csaknem 360 ezren keresték fel: közülük legtöbben a már említett pécsi Amerigo Tot Múzeumot, a veszprémi egy­házmegyei gyűjteményt, to­vábbá a szombathelyi kép­tárat és a budapesti repülés- történeti és űrhajózási kiállí­tást. műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó 9.44: Gyermekversek zenével m.9S: Diákfélóra MJ»: Karvezetó. XXVtfft. rész *L39: Kis kamaráimban gyertya* gyújtók. XV/9. rész R.39: Ki nyer ma? R.45: Szólistaparádé 13.09: „Felgyújtani az igével a szíveket. . .** II. rész. 14.10: Magyarán szóivá 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dasesszmelódiák 15.00: Arcképek a német irodalomból 15.10: Rádiós hangmérnökök portréja. VII/3. rész 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: „Nemcsak bot és vászon” 17.30: Ádám Jenő: Csak tátokbsm — Magyar népdalfel­dolgozások 17.45: A Szabó család 19.15: Kilátó 20.00: Kedves lem-ezelm 20.4«: Világirodalmi Dekamercxn 21.30: A földgömb túlsó oldala. II. rész 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Milos Sadlo gordonkázik 22.45: Rögeszméim 22.55: Évszázadok mesterművei 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.08: SMigermúsaetum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Zeneiskolásoknak, zeneiskolások muzsikálnak 12.30: Népi zenekarok muzsikádnak 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Betűten-ger 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17 30: Kamaszpanasz 18.30: Graimofanadbum 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Cserebogár, sárga cserebogár. . . XII/8. rész. 30.23: Az Állami Népi Együttes műsorából 21.09: A Rádió Dalszínháza. János 9ritéz Közben: 22.05: Versösszeállítá® 22.11: A daljáték közvetítésének folytatása 23.49: Spirituálék 0.19: Éjfél után... MISKOLCI STÜDKV: T7u00: Műsorismertetés. hír''’ időjárás. 17.05: Kulturális ka­leidoszkóp. Szerkesztő: Pong­rácz Judit. (A tartalomból: Be­mutatjuk Lavotta Gézát, a sá­rospataki galéria vezetőjét. — A műgyűjtő — A bátonytere- nyei 209. Sz. . Ipari Szakmunkás- képző Iskola múzeumában.) 13.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—-16.30: Lap- és mű- soreSózetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.59: Tévétoma 9.00: iskolatévé 9.25: Magyar nyelv 9f45: Magyar irodalom 10.00: Hernádi Gyula: Az elnök* asszony. Tévéfüm két rész­ben 12.10: Képújság 14.55: Iskolatévé 15.10: A három kívánság 15.45: Élő múzeum 16.10: Hírek 16.15: Tévéegyetem. Az ókori Róma. vmfl. 17.10: Vasút Szibériában 17.40: Nemcsak nőknek! 17.56: Három nap tévéműsor* 16.00: Diagnózis 16.20: Képújság 18.25: Reklám 18.30: Agrárvilág 18.90: Mind Stúdió 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradő 20.00: A pármai kolostor. Olasz—NSZK tévéfikn­sorozat. VI/2. rész 21.00: Stúdió ’86 22.00: Felkínálom 22.90: Tv-híradó 3. 23.00: Himnusz 2. MŰSOR: 17.35: Képújság 17.40: Tv-Basic-tanfolyam. XVI/10. rész 18.10: Sakk-matt 18.30: Körzeti adások 19.35: J. S. Bach: V. D-dűr brandenburgi verseny 20.05: Dzsungelutazás Brazíliá­ban. NSZK-rövidfilm 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám 21.20: Tiltott nyomozás. Angol bűnügyi tévéfilm 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA» 19.30: Tv-híradó 20.00: Életünk krónikája. 24. rész (ism.) 20.30: Téged senki sem pótolhat. Szovjet film 21.35: Az emberek és tetteik. Dokumentumfilm 22 15: Éjszakai hangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű eseménye*? r 21.96: Időjárás-jelent és 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Miért nem kérték meg Evanst? 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: itt élned, halnod kell! Színes film. Háromnegyed 6-tól: Jöjj és lásd: I—II. (16). Színes szovjet film. — Kohász: Jorgensen, a zsaru (14). Színes. szinkronizált dán krimi. — Tarján vendéglő: Ti­tokban, Hongkongban. Szinkro­nizált francia filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél - tói: Magyarország felszabadítá­sa. Fél 4, háromnegyed 6 és 8- tol: Ágyúgolyó fúrtam. Színes, szinkronizált amerikai filmvígíá- ték. — Pásztói Mátra: A Sár­kány közbelép, színes USA— hongkongi kairatekalandfijm. — Nagybátonyi Bányász: Szerelem első vérig (14). Színes magya- film. — Nagybátonyi Petőfi: " már nagy kisfiú vagy (14). v nes, szinkronizált amerikai ? vígjáték. — Rétság: Break. nes, zenés, látványos USA-fí — Kisterenyei Petőfi: Atve-». ()«). Színes, színik roniaáilt ame­rikai krimi. — Jobbágyi: ISKO- l-AMKXZXe Part Manci írteeráje. NÓGRÁD — 1986. WU kedd v

Next

/
Thumbnails
Contents