Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

Lehet ráül1? építeni Megyénkben • a Nógrád’ Szénbányáknál működik a legnagyobb KISZ-szervezet. A most 1200 fiatalt tö­mörítő ifjúsági mozgalom­nak évtizedekre vissza- nvúló hagvománvai van­nak. A múlt eredménv°i ma is szinvonalas munká­ra ösztönzik, sőt kötelezik a KTSZ eseket. A Vörös vándorzászlóval nvolcszor kitüntetett vállalati KISZ- bizottság két évvel ezelőtt városi jogú KlSZ-bizott- sánsá lépett elő. Azóta is jutott azonban e magas kitüntetésekből a szénbányákhoz: 1984-ben, a bátonyterenvei gép- üzem, tavaly pedig a ká- nvási üzem munkáját is­merték el vele. Az össze­sen hét szervezeti egység­be tömörülő 32 alap­szervezet persze nem egy­formán jól dolgozik. Az utóbbi időben a legered­ményesebbeknek a külfej­tési. a géoüzemi, és a ká- nyási KISZ-szervezeieket tartják. — Jó anyagi alapokkal rendelkezünk a szervezeti élethez — állapítja meg Simon Tünde, a KlSZ-bi- zottság gazdasági munka­társa. — Sok lehetőség van a társadalmi munkára, ezt. igyekszünk kihasználni, hogy a munkánk után já­ró összeg bizonyos szá­zalékát mozgalmi célokra fordíthassuk. Egvre gyakoribb, hogy a KTSZ-esek olyan feladatot vállalnak, amely a minden­napi termelést elősegíti. Ilyen volt például, hogy a szénszállító gumiszalagok mellett feltakarítottak. Tu­lajdonképpen hasonló mun­kákat végeznek a géemkák, van is vetélkedés ezek meg­szerzéséért az ifjúsági és szocialista brigádok, vala­mint a géemkák között. A KISZ-vezetők ügyességén, kezdeményezőkészségén múlik, hogy ők kapják meg a feladatokat, és így pénz­hez juttassák a szervezetet. — Mire fordítja anyagi eszközeit a KISZ? — Sok rendezvényünk Tan — kezdi Kovács Fe­renc, aki szeptember óta titkára a KlSZ-bizottság- nak. — Legkiemelkedőbbek minden évben tavasszal a forradalmi ifjúsági na­pokhoz kötődőek, ősszel pedig a bányásznapon kez­dődő bányász ifjúsági na­pokhoz. Több olyan ren­dezvényünk, mozgalmunk van. ami a termelést segí­ti. Jó színvonalúak a szak­mai-politikai vetélkedők. Tavaly a Ki minek meste­re? versenyt a vállalat­nál tíz szakmában rendez­tük meg, a vájárok orszá­gos szinten is szép sikert arattak. Rendszeres a FMKT-mozealom, az Alkotó Ifjúság pályázatra éven­te 35—40 pályamű érkezik be. — Gvafcran emlegetik, hogy a KISZ az utóbbi idő­ben túlságosan rendezvény- centrikus lett. Áll-e ez a vállalatnál? — Véleményem szerint, nagyon fontosak a rendez­vények — mondja Szundi Laios. a KISZ bizottság po­litikai munkatársa. — Először a szabadidős-prog­ramokra lehet legkönnyeb­ben megnverni a fiatalo­kat. aztán fokozatosan ke'i a politikai tartalmat bele- yiimi a rendezvényekbe. 2n úgy látom, ez a módszer tói bevált nálunk. A nagy rendezvény­sorozatok szervezéséből jócskán kiveszik a részü­ket az alapszervezetek. A megmozdulásokat mindig, más-más üzemegységnél rendezik, természetesen az ottani KISZ tagok szerve­zésében. A KISZ-vezetőknek te­kintélye van mind a gaz­dasági vezetés, mind a vállalatnál működő tömeg- szervezetek előtt. Képvise­lői mindig részt vesznek a hetente sorra kerülő veze­tői üléseken, ahol friss in­formációkat kapnak, és el­mondhatják véleményüket. Ott vannak a szakszervezet, a vállalati versenybizottság, a lakáselosztási bizottság, az MSZBT-tagcsoport, a művelődési bizottság veze­tői között. — Hogyan élnek a KISZ- esek a Sokféle fórum adta lehetőségekkel? — Nemcsak megfigyelő­ként vannak jelen a külön­böző testületekben — mond­ja Jákóhalmi Ferenc, a pártbizottság politikai mun­katársa. — Szinte minden területen szavazati joggal rendelkeznek. A lakáselosz­tásnál például az ország­szerte érvényben lévő vé­leményezési joggal szem­ben az utolsó ifjúsági par­lament óta egyetértési ;oga van a KISZ-nek. A testü­letekben sokszor folyik vi­ta alternatív javaslatokról. Ezekben az esetekben ki­állnak az ifjúság érdekei mellett. Előfordulnak ér­dekütközések a korosab­bakkal. A vállalatnál dolgozó idő­sebb pártvezetők között vannak, akik úgy tartják, többet is tehetne a KISZ. A maguk ifjúságára visz- szagondolva úgy érzik, hiányzik a mai fiatalokból az elkötelezettség, az ál­dozatkészség. — Azt hiszem, nem er­ről van szó — véli Szundi Lajos. — Megváltozott a KISZ arculata, annyi bizo­nyos. Mások a körülmé­nyek, a követelmények ma, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. Mostanában inkább a gaz­dasági tevékenység erősí­tése került előtérbe. Nehe­zebb a fiatalok életkezdé­se, lakáshoz jutása. Az anyagiak előteremtése sza­bad idejük egy részét is igénybe veszi, kevesebb idő marad mozgalmi munká­ra. A Nógrádi Szénbányák­nál, mint szerte a megyé­ben. ezekben a napokban zajlanak a KlSZ-alapszer- vezetek értékelő taggyű­lései. A kányási bánya­üzem egyik pártalapszer- vezeti titkára, Tóth István, aki részt vett a szállításban dolgozó KISZ-esek értéke­lő összejövetelén, így ösz- szegzi tapasztalatait. — A taggyűlés meggyő­zött arról, hogy ezekre a fiatalokra lehet építeni. Jót és többet akarnak, van­nak elképzeléseik a jövő­ről. A munkahelyet nem­csak pénzkereseti forrás­nak tekintik szükségét ér­zik annak, hogy ott köz­életet éljenek. Az időseb­bek sokszor bírálják őket, pedig én azt hiszem, hogy többet ér a jó szó, a biza­lom. Amit ők megérdemel­nek. Kovács Erika Névadójukra. Kun Bélára emlékezlek Kun Béla születésének 100. évfordulója tiszteletére ün­nepséget rendezett a pásztói Kun Béla Általános Iskola vezetése. A Lovász József Művelődési Központ zsúfolásig megtelt. A párt-, állami és tömeg­szervezeti vezetők és a tanu­lók előtt Papp László igaz­gató méltatta az iskola név­adójának életútját, s példa­ként állította a kisdobosok és az úttörők elé. A díszünnepség második részében, a művészeti mű­sorban felléptek az iskolai versmondóverseny győztesei, az iskola énekkara, tánckara, furulyaszakköre és az ének tagozatos osztályok tanulói. Meghívottként a Mikszáth Szakállas feladat A NÓGRAD f évi 1$ számában elsőként ■? posta VII. ötéves tervének "ejiesz- tési célkitűzéseire»1 /.óló tá­jékoztatót néztem, anuliná- nyoztam át. Elsőnek. mert a közel háromezer fős Mát­ra verebén községben a pos­tának 1924. augusztus Il­lői valamint a postaügynök­ség, majd postahivatallá szer­vezése óta nincs saját ott- verseny ezüstérmese, a Dó- hona. mindig bérleményekben, zsa György Általános Iskola szűkös körülmények között kamaraegyüttese és Balázs működött és működik ma is. Ferenc, a zeneiskola tanára. Az ünnepség után koszorú­zás volt a városi rendőrkapi­tányság és a Kun Béla Álta­lános Iskola emléktáblánál, majd kiállítás nvűt a tanulók rajzaiból, füzeteiből, technikai órán készült munkáiból és hohhigvűiteményeiből. Délután a kosárlabda-vil- lárritovna pln+f a tanulók tor­nászainak bemutatója nagy síként aratott. Szülők vendégek és neve­lők baráti találkozóiával ért vénet a centenáriumi ünnep­ség. Kálmán Gimnázium énekkara és a Mikszáth-prózamondó­Tóth Tibor Pásztó, Kun Béla Ált. Isk. Ént ber ség bői is jeles Válaszol az illetékes 4 MÁV közli Az nnot 1986-os esztendő jubileu- jelen-t számomra, o pá­A NÓGRÁD január 30-i megbetegedést okoz. Ez az számában megjelent fény- állapot tette szükségessé a képpel illusztrált kritikai figyelemfelkeltő tábla elhe- lyakezdés és egyúttal a város- észrevételre válaszolva az lyezését a kúton. Kicserélése hoz tartozásom szempontjából alábbi tájékoztatást kívá- iránt intézkedtem a követke- ís. Éppen ezért nem tudom el- nőm adni — írja a MÁV ző szöveggel: „A víz magos hallgatni a múlt héten történte- Miskolci Épület és Hídlenn- nitráttartalma miatt csecsemők két. Hivatalos ügyeim intézendő, tartó Főnöksége. részére nem iható”, eljutottam a Volán Vállalat szb- — Az Egészségügyi Minisz- A mezőgazdaság kemizáiása titkárához. Gondolataim szövő- tórium rendelkezése alapján következtében az első vízadó qetve, szorongva, (ahogy általa- a MÁV Közegészségügyi Fe- réteg nagyfokú szennyeződése bon belépünk hivatalos helyre) lügyelőség dolgozói áltál vett következett be. A víz Keze- léptem be. vízminta kémiai és bak’eo- lését nem tudjuk megoldani. Az előtérben a titkárnő hely- rológiai vizsgálatra került. Az lyel kínált, várakozásra szóií— 1984. április 24-én es az 1.185. tott fel. Szorongásom hamarosan február 4-én keltezett vizs- oldódoit, sőt fokozatosan a gálát is nagymérvű nitrát­megdöbbenés pozitív irányába szennyezést _ mutatott ki. tolódott el a sugárzó ember- Az állomás vízellátása a ségtől. Évekkel ezelőtt mote- vízház mögött lévő ásott; kút- konkrétan megjelöljem, mali katonára voltam a jelzett ra van telepítve, amelyet ko- Az utazóközönség megértő titkárnak, így a hivatalos té- rábban üzemi víz céljára is türelmét kérem a beruházás ma mellett a múltra is emlé- igénybe vettünk, keztümk. örömmel mutatta je- A nitrátszennyezés 3 hó­les oklevelekbe summázott ered- napnál fiatalabb csecsemőknél menyeit. Büszkén gratuláltam még fürdetés esetén is sikereihez. Akkor azóta is, elgondol­kodtam - ilyen is lehet egy hi­vatalos léqkör? A titkár egész mentalitásából, a titkárnő ma­gatartásából, az egész léqikörből Nagy tisztesség érte a ce- és haza is hozott bennünket, kiérződött: ez nemcsak a volt re(jj nepdalkórust, amely már Bepillantást nyertünk a rá- tonámak szói. Itt ez a szokás. 15 esztendeje működik. Meg- diósok munkájába is. Köszón- Éppen ezért szeretném, ha oki hívást kaptunk a Magyar jük Nagy Zoltán ének-zene levelei közé még egy elismerés Rádió 22-es stúdiójába, a ma- tanárunknak, aki kórusunkat kerülne a fenti címmel. gyarnándoriakkal együtt, Al­Nekem pedig nem marod más földi Borus Ivántól. Február így 1987-ben a városi vízhá­lózatra tervezzük a rácsatla. kozás megvalósítását. Beru­házási hitel hiányában ma még nincs lehetőségem arra, hogy a befejezési határidőt megvalósításáig. Lengyel László sk. ÉHF vezetője Miskolc, Tiszai pu. Tisztelt szerkesztőség ! hátra, mint azon töprengeni 22-én már meg is történt a "uwv, imiri Utvri ^ 1 ■ »■, , . hogy Ka ilyen gvokorisáqqa'1 felvétel, ami nagyon jól ^ke- lesz részem emberséaes bánás- rült. Volt mar nekünk más- módban, valón részesülök-e még kor is rádiófelvételünk, de az nunket énekelni. vezeti és a sok szép népdalt megtanítja velünk saját gyűj­téséből. Köszönet Alföldi Bo­rus Istvánnak és Csapé Ká- rolynak, hogy meghívtak ben­hosonlókbom?. .. Balázs Zoltánná Salgótarján egészen más volt. Ez most abban is külön­bözött a korábbitól, hogy a rádió autóbusza jött értünk Tisztelettel: a kórus nevében: Tóth Zoltánné alapító tag I Elveszett szerszám a MIL-lapon H. Sándor sz-.i olvasónk sok közé" sorolható például sokat felvezetni is csak az levelében azt írja, hogy ami- az előleg és azoknak a tér- elmondott szabályok szerint kor munkaviszonyát volt vál- mészetbeni juttatásoknak a lehet. Tehát: egyes dolgok lalatánál megszüntette, akkor térítési díja, amelyeknek ki- esetében minden további nél­kül van erre lehetőség, míg más esetekben csak a mun­káltatói határozat alapján vagy a bírósági végrehajtás során vezethetők fel köve­telések a munkaviszony meg­szűnése esetén a dolgozó MIL-lapjára tartozásként ve- szolgáltatása vagy igénybe- zettók fel annak a szerszám- vétele kötelező, nak az árát, amellyel leszá- A dolgozót a munkaviszo­moláskor nem tudott elszá- nyával összefüggésben oko- moini. Ügy véli, hogy a vál- zott kár megtérítésére azon- lalatnak ez az eljárása nem ban csak határozattal lehet jogos, mivel ő jelezte eltá- kötelezni, és a kártérítést a vozása előtt egy héttel, hogy jogerős határozat alapján MIL-lapjára. nem tud majd a 680 forint vonhatja le a munkáltató a értékű szerszámmal elszámol- dolgozó munkabéréből. A Olvasónk kérdésére tehát ni, azt ugyanis csoportveze- kártérítésen kívüli egyéb tar- elmondhatjuk. hogy fizetési tőjének utasítására adta át tozások megfizetésére pedig felszólítás nélkül az elveszett másnak. Kérdése: jogos-e a fizetési felszólítással lehet szerszám miatti vállalati kö- vállalat eljárása, feljegyez- kötelezni. vetélés nem jegvezhető fel heti-e a tartozást a MIL-lap- A legújabb bírósági gya- jogszerűen a MIL-lapra. hi- ra? korlat szerint az elveszett szén azon a dolgozó tartozá­A Munka Törvénykönyvé- szerszám., valamint a munka- saként csak a már érvénvesí- nek rendelkezései szerint a ruha és a védőruha nem te- tett, de még ki nem egyen- dolgozót megillető díjazásból kiüthető olyan természetbeni lített követelést lehet feltün- levonásnak a végrehajtás sza- juttatásnak, amelynek ellen- tetni. bályai szerint van helye. E értékét fizetési felszólítás nél­szabálvok kimondják, hogy kül lehe<ve levonni a dől- i)t. 7* \ egyes tartozások minden to- go-ó munkabéréből. vábbi nélkül levonhatók a Mindezek azt is jelentik, j munkabérből. Ilyen tartozá- bogy a MIL-lapra a tartozá- I Az 1948. február 21-én kö­tött szerződés alapján a posta most az egészságház egy részében látja el fai- adatát. De, milyen körül­mények között? Egy kis előtér telefonnal, amelyből egy csomagtartó és a hivatal- helyiség nyílik. A szerződés­kötéskor egy vezető és két kézbesítő látta el a felada­tokat. Most két ügyintéző és hat kézbesítő dolgozik ugyanott. Elképzelhető, mi­lyen körülmények között. Amíg kezdetben ez a bér­lemény megfelelőnek lát­szott, addig ma, amikor a forgalom több mint három­szorosára növekedett, nem­csak az alkalmazottaknak kényelmetlen, hanem a szol­gáltatásokat igénybevevők­nek is. Reggel a kézbesítők egy­másra várva, alig férnek a hivatali szobában, ami dél­után az elszámoláskor új­ból megismétlődik, addig az ügyfelek a pöttömnyi elő­szobában tolongva, vagy az utcán ácsorogva várják a sorra kerülést, nem is szól­va telefonálási és nyomtat­ványok kitöltési lehetősé­gekről. Ugyanakkor, lakás­hiány miatt évtizedeken át bejáró védőnő látta el a csecsemőgondozást. A fenti indokokkal a köz­ség többször kérte a Buda- pest-Vidéki Postaigazgató­ságot a tarthatatlan álla­pot megszüntetésére. Nem mondom azt, hogy a meg­oldás érdekében nem tör­tént semmi, de megoldó« nem született. A VI. ötéves terv elő­készítésekor helyszíni bejá­rást tartottak, s alkalmas telket kerestek az építke­zéshez, amelyen én ie részt vettem, mint akkori meg­bízott tanácselnök. A szem­revételező szakemberek a tanácsház melletti teket ta­lálták a legalkalmasabbnak. Nem biztattak az igaz, de megígérték, hogy a tartalé­kok listáján községünket az első helyre sorolják be. 1982-ben már úgy látszotta hogy sorra kerülünk, s les« postánk. De ebbe beleszólt az alábányászás miatt egesa településünkre életbe lép­tetett építési tilalom. A VII. ötéves terv hely# településfejlesztési progra­múméban szerepel az egy­mástól távolabb lévő egész­ségügyi intézmények össze­vonása. Itt a nagy lehető­sége a postának, hogy ká­belfektetések nélkül, keve­sebb kiadással, egy minő­dén igényt kielégítő posta- hivatalhoz jusson az egész­ségház megvételével. A ta­nács ebben az ügyben még 1985 novemberében meg­kereste az igazgatóság be­ruházási osztályát, de erre a mai napig nem adtak vá­laszt. Szeretném hinni, hoay eb­ben az esetben a hallgatás nem elutasítást. hanem egyetértést jelent. Reme1- m továbbá, hogv köz«* belefér a tájékoztató - n mondatába, hogv „a kis­települések elavult közvon'- jait lépcsőzetesen újíf"r'k meg”. De méginkább a1'- a a megállapításban, m ” „a tárgyaláson szóba k»- * még a postahivatalok konstrukciója” is Ká < és várjuk a mielőbbi m ‘i- oldást. VerebéTvl András tanácstag Összeállította: Tóth I«i»án NÓGRÁD - 1986. március 6., csütörtök /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents