Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

\ A díszléifervező: Varga Mátyás Emlékezetes év volt az 1985-ös Varga Mátyás életé­ben. Több okból is. A legszemé­lyesebb ezek közül; hogy de­cember'1-én ünnepelhette 75. születésnapját. Aztán 1985- ben múlt 55 esztendeje, hogy elindult sikeres díszlettervezői pályáján. Éppen tavaly, augusztus 1-én ötven eszten­deje lett díszlettervezője az ország első színházának, a Nemzeti Színháznak, s bizo­nyára találhatnánk további jubileumokat is. De Varga Mátyás ezeket se ért rá ünnepelni. Állandó munkában, állandó tevékeny­ségben él. Szegedi és buda­pesti otthona, szegedi .és fvUdapesti színházak közt tel­nek napjai. Munkanaplójá­ba egy-egy napra öt-hat féle feladatot jegyez. Díszletei között ezekben a napokban is játszanak a Nemzeti Színházban, a Vár­színházban. a, Szegedi Nem­zeti Színházban, a debreceni Csokonai Színházban. Most 's tervez. A Vidám Színpadon a Napsugárfiúk, Szegeden a Tündér a padlá­son című gyermekszínmű díszleteit. Tavasszal új fel­adat várja a televízióban: Móricz Zsigmond Űri muri­jának díszlettervezése. Miért ez az évtizedek óta tartó siker? Milyenek is Var­ga Mátyás díszletei? Legrövidebben úgy fogal­mazhatnánk: önálló alkotá­sok, amelyek mégis egyidejű­ott a felirat, díszlettervező: Varga Mátyás. (A Harag nap­ja, Rokonok, Liliomfi, 9-es j kórterem, Gábor diák,-Buda Gy. Szabó Béia emlékezete Néhány hónappal élte csak dagabb rajzolatú, mélyebb túl nyolcvanadik születés- értelmű képekké odahaza. ..Foglalkozásom — írja kfJ nai útinaplójában — nagy­mértékben hozzájárult atW hoz, hogy mindenféle egysze­rű népekhez megtaláljam az utat. Nem betűt, hanem ké^ pékét írok, s így az embe­rek nem zárkóznak el,, ha­pesti tavasz, Dollárpapa, Ba- ... _ _ , , karuhában, Fekete «szem éj-■ napjat\ Gy- Szabó Bela,^ a szakája, Vasvirág, Pacsirta j romania> magyar kepzomű­vészét sok országban ismert, j és tisztelt kiválósága. 1905. Sikeres, jól kereső művész '} augusztus 5-én született Gyu- volt a Hunniánál és a Ma- lafehérvárott — innen a csa- gvar Filmintézetnél. Mégis ládnevét kiegészítő Gy. —, Mihályfi Béla és Vaszy Vik- j és 1985 novemberének leg­tor egy szavára elszerződött a j utolsó napján kényszerült nem érdeklődve szemlélik;' — akár egy tenyérnyi papí­ron is — egy-egy mikrokoz­mosz teremtését.” Portréinak sora tanúsítja, hogy valóban milyen remek kapcsolatteremtő volt. SziiW te szólnia sem. kellett, a ka­rakteres orcák gazdái már­is modelljeivé szegődtek, és békésen, sőt büszkén tűrtek, hogy „mintát vegyen” róluk a mester. Nemcsak a hétköznapok va­lósága ihlette meg, hanem szítve vázolja fel díszleteit. A rendező —, aki Varga Mátyással dolgozik — szö­vegkönyvébe ragaszthatja leg szolgálják a művet, a pontos vázlatait, a darab ér­rendezőt, a színészt, a játé- tételezését segítendő, kot. Varga Mátyás portréja lembe véve, .jegyzeteket ké- darabhoz simulva harmoniku­letterve fűződik nevéhez. Húsz nagyopera, nagypróza, sok vígjáték és operett. „Ott ta­nultam meg igazán a mes­terséget” — vélekedik Varga Mátyás. Varga Mátyás rajzol, fest, akvarellezik. metszeteket ké­szít, saját műhelyében kerá­miát formál, éget. Táj- és fi­gurális képek, vázák, tálak, kaspók töltik meg lakását. Lágy tónusú akvarellek, ka­rakteres portrék, önarckép­metszete 1936-ból, színész ba­rátok arcképei, a színház igé­zetében fogant plakettek (100 éves Az ember tragédiája, Madách, Verdi), élénk fali­képek (Titánia. Dózsa), kerá­miaszobrok (János vitéz). A festő, a díszlettervező, a szobrász Varga Mátyás kiállí­tását Szegeden és Budapesten, a Várszínházban láthatta a nagyközönség. Az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti osz­.. -. ... .... ,, tálya megvásárolta 760 dísz­téveszthetetlenül speciálisak, lettervét rajzát vargamatyasiak. kolozsvári színházhoz, hogy! búcsút venni az élettől egy önállóan dolgozhasson. 1941. j hosszan tartó, fájdalmaktól és 44. között 100 darab dísz- terhes betegség után. Noha tanulmányainak né­hány évétől eltekintve nem Magyarországon élt, mégis jól ismerheti a hazai közön­ség. És nem csupán a Kiál­lításokra járók, hanem azok is. akik a rajzokkal illuszt- ; rált köteteket, albumokat I szívesen forgatják. Varga Nándor Lajos egykori tanít­ványa ugyanis a nyomdai úton sokszorosított ábrázó- számos irodalmi művet is il-' lások — főképpen is a metszetek, a grafikák fa­lusztrált. Egyebek között Dan­te remekét, a Divina Cora­nagymesterévé nőtte ki ma- médiát, is átültette a famet­gát. Nyilván azért is, mert eredetileg mérnöknek ké­szetek nyelvére. (E lapjainak egy gazdag válogatását 1965­szült, elsajátította a nagyobb ben Budapesten láthattuk.) sak, mégis egyszerűek, össze­Munkái felismerhetők realizmusukról, határozott, kemény szerkesztésükről. S, bár mindig híven követik a színpadi mű stílusát, díszle­tei, mint képzőművészeti al- kotások, egyediek, kifejezik padképet alkot, műszakilag is alkotójuk művészi hitvallá- meg kell fogalmaznia a Az alaprajz rendkívül fon­tos: utána születik a kép. Mindezt dramaturgialiag is fel kell építenie a díszlet- tervezőnek. De nemcsak képet, szín­óta sikeres a nálván Igy t5bb ezer sztoPad- ota sikeres a Pályán, ké vázlata, részletrajza, .mr-ŰTAtO O l\Iűim7Ö.T1 ~ • 111 • temperáik, akvarellek, tusraj- zok, maradtak birtokában 1930 díszlettervezője a Nemzeti Színháznak, hosszú évtizedek óta terv«* a S“**^*“? Színháztörténeti dokumentu- Színháznak a Szegedi Sza- értékes tSrténelmi badteri Játékoknak, a film- színházi szcenikai ada­gvamak, a televíziónak. Ke- ., szí tett színpadképet operá- ' hoz, operetthez, daljátékhoz, Hogy a sok ezer mű, munkás- prozaá művekhez — tragédi- Ságénak dokumentumai együtt áfchoz, vígjátékokhoz, mese- maradjanak Varga Mátyás játékokhoz, klasszikusokhoz, gzeket képzőművészeti mun­sát. Hatásos, dekoratív hát- díszleteket. Varga Mátyásról mai szerzőkhöz. kaival együtt Szeged városá­terei. színpadi építményei a úgy tartja a szakma, amit ő pályája Szegeden Indult. ajándékozta, valóságosság hatását keltik, elképzel — azt meg is lehet Friss diplomásként szerződ- _ Szeretném, ha műveim Inkább vaskosak, mint lebe- valósítani. óié en a. , , , tette a Szegedi Nemzeti Szín- nem szóródnának széjjel. Ha gők, inkább karakteresek, só szögig felépíti a díszletei. házhoz volt főiskolai tanára, mint dokumentumot tanulmá- mint egymásba olvadók. Tér- Mesterségbeli tudását eus- az akkor kinevezett igazgató, ny0zhatná az utánam jövő mészetesen él a szcenika merik. A ‘diszletfestök, Kurthy György. Hetenként, színházi nemzedék. Képet kap­trükkjeivel, a vetített képek- letépi tők szeretnek vele dói- tíznaposként tartott bemuia- hatnának arról, hogy mitfej- kel, az összerakható, szét- gozni. Sokat követek majd- tót az operát, operettet, pró- lődöbt fél évszázad alatt á bontható elemek alkalmazó- nem a tökélyt, de csupa meg- is játszó színház, s Varga színház, a sával. Díszletei nem jelzés- valósítható ötlete van — ve- Mátyás egy évben, mindjárt szerűek a darab értelmezé- lékednek róla. induláskor, negyven darab sét segítő reális eszközei a ^ ^ művet meg kell ***** élni — mondja —, hogy aztán az anyagi, a stílusbeli, a kel- Négy évig, 1936-tól 39-ig. ^ ___ _______________________ l ék, a bútor, a színpadi kő- megszűnéséig egymás után ké- ne'hivatva terjeszteni. (Ä fes­te ttségek mellett realitássá Szítette a Szegedi Szabadtéri tést. az installációt, a beren- váljon a díszlet”. Játékok díszleteit. S, amikor dezés költségeit is a művész sorozatok előállásához szük­séges technikát. Kolozsvári »műtermében Önmagát szintén szívesen ábrázolta. 1930-tól kezdve, amikor még pályakezdő fi­százszámra sorakoztak ti- atalemberként pasztallkré­tokzatos szerszámai, nyom- tával rögzítette arcvonása­tatókészségei, amelyekkel it, újból és újból nekigyűr­hosszú évtizedeken át sza­porította többségükben fe­kete-fehér s csak ritkábban színes — pasztellkrétával föl- sikccelt — látomásait. Nagy utazásokat tett — Kínát. Mexikót is bejárta — majd a vándorlásai so­rán szerzett és néhány vo­nallal megörökített benyo- káiból. másait érlelgette aztán gaz. között ennek a feladatnak, és hol szénrajz, hol fametszet; hol meg olajkép formájában láttatta viszont magát. Hatalmas, de egységes élet­művet hagyott hátra. A na­pokban Budapesten, a Hol- lósy Galériában nyílt emlék- kiállítás Gy. Szabó Béla mun­A. Lj megjelenítésnek. Híven követi a szerzői, rendezői utasítást. Mái; az el­ső próbára felkészülten, ha­tározott elképzelésekkel ér­kezik. A szöveg teljes isme­Oíyan kiállítóházai léte­sít, amelyben életműve, a sok- ezer díszlet- és részletrajz, dokumentumgyűjteményével együtt a színházi kultúrát len­, két évtizedes szünet után az állia) öncélú ..................... ■ J S zínpadképei nem öncélú úíra induló szabadtéri játékok rétében ,a kort, miliőt figye- kulisszák, nem hivalkodók, a vezető szcenikusának hívták, — Az anyagból időnként örömmel vállalta a nem köny- téma szerint változó kiállítá- nyű feladatot. Erkel-, Verdi- sokat terveznek (magyar, operák, nagyoperák, daljáté- orosz, és szovjet művek, ope- kok, prózai művek, nagymé- rák, Shakespeare- és MoKére- retű, látványos színpadképei- darabok, díszletei, film- és tv- nek tervezését. tervek.) A bejárat egyik ol­dalára csempére festem a Közben a film Is meghódí- színháztörténet jeles esemé- totta. A harmincas évek vé- nyeit, a másik oldalára kéré­sén olyan sikeres filmek — Sose kérdeztem... Nem kínos igyekezette! valami ke­akartam tudni... Megmonda- gyes hazugság után —, mivel- nád, mit csináltál vele? hogy nem állt módomban — Kivel, mit csináltam? gödröt ásni a körúti flaszterba, — Tóbiással. — Mikor? — tette az tétlent, de tudta, mire váncsi a felesége. — Amikor meghalt.. ér­kí­de még'a lépcsőházban sem... — Mit hülyéskedsz?! — Várd ki a végét! Tudod, az alsó fiókban ot van az a sok papíros... Elővettem Várt egy kicsit, nem tudta, egy Omniás-zacskót, előbb hogyan mondja. Amikor fel- abba, aztán egy nagy Arany fedezték, hogy téli álmából mokkásat Szóval, ahogy nem akar feléledni Tóbiás, Attilát: előbb ezüst-, aztán megpiszkálták a lábát, aztán aranykoporsóba, a fűkockába fúrt üreg szá- _ A- _ derűlt boldogság ját, majd o egy palc.kayal el- az a.sszony arcára _ el6bb kaparta Tóbiásról a rogoke . ez(ist. aztán aranykoporsóba. Szinte teljesen ki- volt szá- Igazán rendes volt töled. Nem radva a teste. js értem, miért nem mond­A felesége felzokogott, és tad el soha... szédülve kiment, a fürdőszo- — Nem akartam feleslege­idből. ö akkor óvatosan egy sen fájdítani a szíved, nyaláb újságba bugyolálta a — Kedves vagy... Igazán könnyű kis szarumaradványt, kedves... leóvakodott a lépcsőn, és va- Később aztán, ráncos kis lami kába szédületben bele- arcát a másikra emelve, át- sü Ily esz tette a csomagot a szelleműit mosoly kíséretében kukába. — Hova temetted ed? — sür­gette az asszony. Hirtelen ingerültség fogta fel. — Hova?! Hál a kukába! — A kukába? Tóbiást!? mondta: .___ [Jfsvp abból a---- ugye, zacskóból k imászhatott...? Szépen ki­ballagott a szigetre, mert hal­lotta, hogy ott van a család­ja, a többi Tóbiás... Jobb Csak úgy fogtad, és egyszerű- nekj így. Mi meg akkor me- f11 • — Az asszony szeme- betünk ki meglátogatni, ami­be mélységes banat es csaló- koj. éppen kedvünk tartja. Igaz? dotsás telepedett, ö hirtelen elrestelte magát. — Ugyan! Csak nem kép- — Igaz — motyogta a fér- zeled, hogv csak úev?! —. s fi, és magához szorította a közben belül rettenően égette másik súívtalan karját. De a szégyen, hogy bizonv: csak akkor-már a házukhoz értek, 't.gy. — Először is —kutatott otthon voltak. díszleteit tervezte, mint miatányérokra fekete rajzos Tóparti Mtomás, vagy a Föld- mázzál — mintha metszet indulás. A felszabadulás után volna — írók, költők portréit pedig már a legelső pitlana- rajzolom... toktól ott volt és a két első film, a Tanítónő és az Arany­óra díszletért készítette. A filmmel azóta Is szoros a kap­csolata. Több mint 70 filmet sorolhatnánk fel, amelyeken Az adomány április óta Szegeden vár. Jó volna minél előbb megmutatni. Kádár Márta SIMÁI Min ALT: SZÍVVERÉSEK Meg kéne már békítened a szivedet, a szívedet. Le kéne csöndesítened, amíg lehet, amíg lehet. Meg kéne már állítanod a vonatot, a vonatot. Kiszállhatsz..., majd a mozdonyok,., de vontatod, csak vontatod. Míg a szíved ver, vontatod, mert a szíveddel vontatod. — Le kéne csöndesítened, de nem tudod, de nem tudod. — < •* •/»>",? Pekingi részlet Kínai fametsző > ,f. A' n •• íf­Mexikói táj NÖCRAO — 1966, március 29., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents