Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

Cj lakások a Pécskő utcában A városi tanács leendő épülete Bár bizonyos jelek már utaltak rá, de akkor még senki sem gondolt arra, hogy a VI. ötéves tervben a Nóg- rád Megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál két ellenté­tes félidő zajlik le a terme­lésben és a gazdálkodásban. Az első két esztendőben olyan mély hullámvölgybe ke­rült a vállalat, amely szaná- ással ért véget. Ezután sz'- vós, következetes, céltuda­tos. a régi rosszat megtaga­dó, azt elvető, az új köve­telményekhez igazodó, új fel­fogással és gyakorlattal tevé­kenykedő kollektíva elindut a kibontakozás, a szavahihe­tőség. a hírnév visszaszerzé­sének. a jó csapatmunka igé­nyének és megvalósításának útján. Ez a folyamat azóta is tart. Nagyobb önállóság — Közvetlen kapcsolat a dolgozókkal Lendület és csapatmunka — A kritikus időszak kiala­kulásában több minden köz­rejátszott — indítja a beszél­getést Timmer Zoltán, a vál­lalat igazgatója. — Ezek kö­zött említhetem az első szá­mú vezetők cseréjét, a ter­mékszerkezet-váltással járó gondokat, a szabályozók ha­tását, amelyre nem volt elég­gé felkészülve a vállalat. Ugyanakkor tartós gondot je­lentett a jövedelmezőség hi­ánya, mely összefüggött a vállalkozáspolitikában je­lentkező kérdőjelekkel. A hélyzetfeimérés és -elemzés során rádöbbentünk, hogy sok mindent nem jól csiál- tuink, vagyis egészen más­ként kell dolgoznunk — utal a mélypontot kiváltó lénye­ges momentumokra, egyút­tal a keserves időszakra, a vállalat igazgatója, aki a leg­kritikusabb időszakban vál-y lalkozott beosztásának ellá­tására, akit nemrég a válla­lati tanács 5 évre megerősí­tett. A mélypontról való kilába­lást szolgáló intézkedési ter­vek következetes megvalósí­tása valamennyi területen hozzájárult egy előnyös és kívánatos szemléletváltozás­hoz is. A cselekvési , prog­ram magába foglalta a válla­latpolitika korszerű felfo­gását és gyakorlatát, a part­nerkapcsolatok javítását, az anyagi ösztönzést, a terme­lés-gazdálkodás valamennyi területét. Kényszerűségből megváltoztatták a célokat, amelyeket aztán már mara­déktalanul teljesítettek. 1984- től kezdve minden létesít­ményt határidőre átadtak, s ily módon 'lassan, de követke­zetesen visszaszerezték meg­bízóik bizalmát. — A változások ki kénysze­rítése mindenképpen ütkö­zésekkel járt. Voltak akik nem tudták megoldani az új követelményeket, mások pe­dig nem akarták azokat tu­domásul venni. Mindezektől tisztességgel megváltunk. Ugyanakkor több bizalmat adtunk a helyükbe kerülő fiataloknak. Nagyobb felada­tokkal bíztuk meg őket, bá­torítottuk új kezdeményezé­sekre, kockázatvállalásra, s kiemelten • foglalkoztunk anyagi megbecsülésükkel. Mire a tervciklus végére ér­tünk, addig a legnehezebb helyzetben, a legkritikusabb időszakban is együtt maradt kollektíva megvalósította sa­ját javát szolgáló elképzelé­seit. Az 1982. évi 53.6 millió veszteség után az 1985-re tervezett 15 millió nyereség helyett 22,3 milliót értünk el, saját erőből, egyetlen fil­lér támogatás, segítség nél­kül. 1982-höz képest 80 mil­lió forint eredményjavulást vallhatunk magunkénak — mondja jóleső érzéssel a hangjában Timmer Zoltán. — A versenytárgyalásos rendszer bevezetése terem­tette meg számunkra az iga­zi vállalkozás lehetőségét, mert korábban tervutasítá­sos, kljelöléses alapon és maximált áron vállalkoztunk — állítja Balázs István, a vállalkozási osztály vezetője — A vállalat vezetése az új módszer bevezetésének ele­jén, 1983-ban merészen be­levágott az új lehetőségek kiaknázásába. Három év alatt 2 milliárd forint értékű munkára tettünk árajánlatot, melyből 449 millió forint ér­tékű munkát el is nyertünk. Ez az eredmény jól vissza­tükrözi felkészültségünket es lehetőségeinket. Az elmúlt év bebizonyította azt is, hogy jól cselekedtünk, amikor nem akartunk minden áron megegyezni azokkal a beru­házókkal, akik azt akarták, hogy áron alul vállaljuk el a feladatokat. Jelenleg azon­nali * megbízások elvégzésére, nem tudunk vállalkozni, mert kapacitásunkat 1986— 87-re már lekötöttük. Az utána következő évekről szól­va bízunk az élénkülésben, amely számunkra is még kedvezőbb lehetőséget te­remt, s még nagyobb moz­gásteret garantál a manő­verezéshez. — Az új vezetés munkába állásakor elérkezettnek lát­tam az időt, hogy előhoza­kodjak azzal a javaslatom­mal, amelyet 1980-ban mint a pártalapszervezet titkára a jövedelmezőség növelése ér­dekében, a XII. pártkong­resszus építőipart érintő fel­adataira építve konkrétan kifejtettem — utal az új gondolatok akkori fogadásá­ra Hanga Gyula, a szakipar üzemvezetője, a vállalati ta­nács elnöke, akit a legkez- deményezőbb, legvállalko- zóbb és legeredményesebb vezetőnek tekintenek, aki ,a vezetővé váláshoz szükséges lépcsőfokokat sikerre! vé­gigjárta. — Elképzeléseim megvalósításához megkap­tam a bizalmat, a szükséges önállóságot, és ami számom­ra igen nagy dolog volt, elő­ször éreztem, hogy nem be­osztott, hanem vezető va­gyok. Az előbbi khez páro­sult egy olyan érdekeltségi rendszer, amely elismeri a több és jobb munkát, sőt or­szágosan is megállja a he­lyét. A mielőbbi kibontako­zás érdekében a vállalat ve­zetése . egyértelművé tette a nyereségcentrikus feladat- vállalást, annak teljesítését, a vállalat minden dolgozója számára. 1982-ben a szaná­lás évében, — amely mélyen megrázott bennünket — a szakipari üzem 52 milliós árbevétel mellett 7,2 millió forint üzemi nyereséget ért el. 19S5M>en pedig 68 műt­ős árbevételünkhöz 21 mil­liós /üzemi eredmény páro­sult. A szabadáras munkák aránya pedig 25 százalékkal nőtt. A teljes önállóság egy­úttal azt is jelentette, hogv sikerült plyan vezetőtársakat, találnom, akikkel együtt na­gyon jó csapatmunkát ala­kítottunk ki. — A pártbizottság, végre­hajtó bizottság a kibontako­zás érdekében a politikai fel­világosító, érvelő, meggyő­ző munkában, az emberi té­nyezőket helyezte előtérbe — folytatja az előbbi gondola­tot Hegedűs Imre, a pártbi­zottság titkára. — Először érdemben megismerkedtünk a gondokkal, a lehetőségek­kel, majd a testület kialakí­totta állásfoglalását. Ehhez igazodva felülvizsgáltuk a hatáskörünkbe tartozó ká­derek tevékenységét, mely­nek során arra kerestünk vá­laszt, hogy mennyiben fe­lelnek meg az új követelmé­nyeknek. A politikai nevelő-, felvilágosító munkában meg kellett birkóznunk a helyen­ként fellépő kishitűséggel is, amely két esetben pártalap- szervezeteket is eléH. Az élet bebizonyította, hogy a vita­tott esetben a központnak volt igaza. A demokratizmus kibontakozását szolgáló na­gyobb önállóság mellett, ér­zékenyen figyeltünk a fizi­kai dolgozók észrevételeire, javaslataira, meggyorsítot­tuk az információáramlást, a személyes találkozókon fel­vetett kérdésekre gyorsan in­tézkedtünk. Mindezek elő­nyösen befolyásolták és ala­kították a munkahelvi köz­érzetet, hozzájárultak av al­kotó mupka lendületesebb kibontakoztatásához, akkor a szemléletbeli változáshoz, amelynek eredményeként egyre többen a gondos gaz­da szemével vizsgálják a munkát, a hozzá méltó ma­gatartással végzik feladatai­kat. Az előnyös változások elérésére nagy feladatot vállaltak magukra a párt- ala pszervezetek. Másként foglalkoznak a tennivalókkal. Nem másolják le a központ' akaratot."A megoldásra váró gondok mielőbbi megoldása érdekében rendszeres meg­beszélést tartanak' az alap- szervi titkárok, s Hy módon rövidítik le az egyébként hosszabb időt igénybe vevő intézkedések útját. Politikai munkánkban kezdeménye­zésre, vállalkozásra ösztö­nözzük a vezetőket és a dol­gozókat. De tudomásul vesz- szük azt is, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt ere­detileg elképzeltük, s majd megkeressük az újabb, cél­ravezetőbb megoldást. A kritikus nehéz helyzet­ben Zagyi József ács és még sok régi társa — főleg a vál­lalat törzsgárdatagjai — nem hagyták cserben a kol­lektívát. — Fel sem vetődött ben nem, de merem állítani, hogy a régi munkatársaim­ban sem, hogy tovább áll­junk. A jól sikerült vezető­csere igazolja, hogy jól tet­tük, hogy itt maradtunk. A vezetők egyre jobban szer­vezd a munkát, jobb kedv­vel dolgozunk, mert látjuk, hogy van eredménye. Ha va­lamit szóvá teszünk, akkor azonnal intézkednek. — A hetedik tervciklus el­ső két évére konkrétak a fel­adataink, a hátralévő időre csak koncepciószinten je­lezzük tennivalóinkat, mert hiányzanak a számunkra nél­külözhetetlen előrejelzések. Mivel ez nincs meg, kissé bi­zonytalanok is vagyunk — foglalja tömören össze az előttük álló öt esztendő el­képzeléseinek lényegét Tim­mer Zoltán. — Ebben az esz­tendőben 40 millió forint nyereség elérését és 10 szá­zalékos bérfejlesztést tűz­tünk ki célul. Ennek forrá­sát nem az árnövekedésben, hanem a belső tartalékok fel­tárásában, a fajlagos költ­ségek mérséklésében lát­juk. Ma már világos előt­tünk az is,, hogy az idei esz­tendő nyereségtervét és bér- fejlesztésének dinamikáját a későbbi években nem tudjuk tartánt. ezért a tervciklus második évétől kezdve 5—6 százalékos bérfejlesztéssel számolunk. — Optimista? — Mindenképnei, mert a népgazdasági tervek élén­küléssel számolnak, s úgv ítélem meg, hogy elindultunk azon az úton. amelynek so­rán hatékonyabb, termel é- kenyebb munkával megte­remtjük a fettételeket terve­ink megvalósításához, ver­senyképességünk megta.'la- sá'noj. illetve javításához Egyáltalán nem számítunk arra. hegy könnyebb esz a helyzetünk, ezért természetes dolognak tartjuk, hogy újabb' erőfeszítésekre, a jelenlegi nél még nagyobb lendületre 1osz szükségünk. Ügy vélem, hogy a jövőben jelentkező felada­tokkal is sikeresen megbir­kózunk. Ezért tovább javít­juk a csapatmunkát — utal a közeli és távolabbi jövőre Timmer Zoltán. Venesz Károly Bencze ‘Péter felvételei Timmer Zoltán Hanga Gyula Hegedűs Imre Balázs István Épül a szénmosó Bátunyterenyén A salgótarjáni pártbizottság új épülete Az épülő Arany János úti iskola madártávlatból

Next

/
Thumbnails
Contents