Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-28 / 74. szám

KONTEXTUS Madách-műhely 1985 A pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó eddig Műhely­ként ismert évkönyve a mos­tani számtól kezdve Kontex­tus cím alatt jelenik meg. Nemcsak a cím változik, mó­dosul az évkönyv tartalma is. A szerkesztőség szerint: „A Műhely afféle böngészője volt a szlovákiai magyar irodalom­nak: a szerkesztők egy helyen akarták prezentálni az év leg­jobb irodalmi alkotásait (ese­tenként szemelvényeket belő­lük). A Kontextus más célt tűz maga elé: az év néhány különösen figyelemre méltó (s eddig csak sajtóban közöjt) versének, elbeszélésének a közlése mellett elsősorban nemzetiségi irodalomtudatunk, gondolkodásunk fóruma kíván lennie Ehhez többi között ar­ra is szükség van, hogy ez az irodalom az eddiginél is fo­kozottabb figyelmet kapjon, folyamatos értékelése maga­sabb színvonalra emelkedjen, irodalomtörténeti helyének és szerepének megfelelően. Az értékelés természetesen első­sorban viszonyítást jelent, a szerkesztőség éppen ezért ezt tartja fő feladatának. Viszo­nyítani kell ezt az irodalmat mindenekelőtt ahhoz a való­sághoz, a mai szlovákiai élet­hez. amelyben keletkezik. De viszonyítani kell azokhoz az irodalmakhoz is. amelyek léte­zését. történelmi, nyelvi, iro­dalmi gyökereit meghatároz­zák. ígv a magyarországi ma­gyar, illetve a . cseh és a szlo­vák irodalmakhoz. Nem utolsó­sorban figyelmet érdemelnek f szempontból is a világirodal­mi összefüggések. A Kontex­tus tehát nemcsak hazai tük­röt jelent a szlovákiai magyar irodalom számára, hanem nemzetközi összehasonlításra is módot kíván nyújtani. Örömmel üdvözöljük ezt a tar­tatom' és koncepcióbeli gaz­dagodást. amelv egyúttal a szlovákiai magvar irodalom rangiának emelkedését, szere­pének sokoldalú kibontakozá­sát és megerősödését is jelzi. A Kontextus (Madách-mű-' hely 1905) évkönyvet Tözsér Árpád szerkesztette s állítot- Ifest össze, kitűnő változatosság­gal. célratörően. Mindjárt az első tanulmány izgalmas kérdéseket vet föl. libben Stanislav Smatlák, a Szlovák Tudományos Akadé­mia irodalomtudományi inté- aatónek tudományos munka­társa fogalmazza meg gondo­latait a szlovákiai magyar iro­dalom helyéről, a szlovák és a csehszlovák szocialista iro­dalom kontextusában, össze­függésrendjében. Egyebeken kívül, utal arra, hogy a szlo­vákiai magyar irodalom fel­adatát különösen korábban gyakran „a híd képzetével fejezték ki”. Olyan hídként értelmezték ezt az irodalmat, amely a szlovák és a magyar irodalom művészi értékeinek kicserélését teszi lehetővé. A tanulmány szerzője úgy véli, hogy bár ennek az. irodalom­nak lehet ilyen szerepe is, azonban „a hídelmélet már rég nern fejezi ki a szlovákiai magvar irodalom új történel­mi és kulturális társadalmi helvzetét”. Stanislav Smatlák röviden összefoglalja a szlo­vákiai magyar irodalom prob­lémáktól sem' mentes, bonyo­lult fejlődését 1918-tól naoja- inkig, utalva arra is. hogy ez az egvüttólés távolról s<=m volt mindig idillikus, a fel­adat azonban az ellentmon­dások feloldása a iijvő. a kö­zös szocialista építés érdeké­ben. Az évkönyv ezután össze­gező tanulmányokat közöl a szlovákiai magyar irodalom 1984-es terméséről. Tőzsér Ár­pád az év líratermését átte­kintő kitűnő dolgozatában megjegyzi, a szlovákiai magyar irodalomban, eltérően más iro­dalmaktól, ahol a líra válsá­gát is jelző verstúltermelés tanúi vagyunk, nincs vers- dömping. A szlovákiai magyar költő változatlanul akkor ír verset, ha van mondanivalód ja. Igaz viszont, hogy „ez a mondanivaló is speciális (spe­ciálisan »szlovákiai magyar«), eltakarja költőink elől fejlő­désünknek azon világ-, sőt kozmikus összefüggéseit, ame­lyek általánosságban költésze­tünk fejlődését is meghatá­rozzák. .Ilyen összefüggé­sekkel 1984-ben talán csak egyedül Cselénvi László küz­dött. Tőzsér Árpád hét meg­jelent verseskötetet elemez, köztük Vozári Dezső válogatott verseit (ez a Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatban je­lent meg, amelyben az 1945 előtti irodalom kiemelkedő al­kotóit mutatja be), továbbá Cselényi László, Gál Sándor, Török Elemér, Koncscd László, Varya Erzsébet és Kendi Má­ria 1984-es versesiköteteit. Az epikai termést Mészáros László tekinti át, Dobos László Sodrásban című regényét, Rácz Olivér A lótuszevők fe­hér szigetén, Duba Gyula Ki­árusítás délelőtt és Vajkai Miklós Veszteglők című elbe­széléskötetét, illetve Turczel Lajos válogatásában megjelent Szép Angéla háza című, az első köztársaságbeli irodalom kisregényeit bemutató gyűjte­ményét veszi számba. A szer­ző az év epikai termését ti­pikusnak és szimptomatikus­nak tartja. Így szimptomati­kusnak véli a Fekete szélben induló, mára középnemzedék­nek számító írók hiányát. Szeberényi Zoltán az iroda­lomtudomány, a néprajz, a történelem tárgykörben meg­jelent műveket elemzi, hang­súlyozva, az egészséges szel­lemi élethez szorosan hozzá­tartozik a tudományok ápolá­sa, a történelmi emlékek és hagyományok közkinccsé té­tele is. A Műhely ’84 című év­könyvet nem számítva 1984- ben kilenc Madách-kiadvány lá*ott napvilágot. Szemléje vé­gén a szerző meffjegyzi, az 1984-ben megjelent nem szép- irodalmi ieilegű művek szá­ma és színvonala meghaladja a sokévi átlagot, a kötetek je­lentősen járulnak hozzá a nemzetiségi öntudat, az iro­dalmi. történelmi gondolkodás fejlődéséhez. Az 1984-ig rendszeresen megjelenő Műhely évkönyv hagyományát a Szép Szó ro­vatban folytatja a szerkesztő. Itt adják közre az előző év szlovákiai magyar szépirodal­mi alkotásait, amelyek eddig csak lapokban jelentek meg, s amelyeket a szerkesztőség különösen figyelemre méltó­nak tart. Ezúttal az Irodalmi Szemle 1984-es évfolyamának tíz számából válogattak. E he­lyen külön is örömmel ta­lálkoztunk Tóth László ver­seivel és Ardamica Ferenc Anyám ndvarlói -című elbeszé­lésével, hiszen mindkét szer­ző rendszeresen publikál a salgótarjáni Palócföláben is. Az évkönyv lap- és könyv­szemléje rendkívül gazdag, át­tekintést ad a szlovákiai ma­gyar irodalmi életről, annak szlovák visszhangjáról is. A Kontextus első száma komoly figyelemre tart számot Ma­gyarországon is. T. E. Vendégszerető KISZ-esek ' Az utazás szerelmesei tud­ják, hogy a szép tájak, ne- 'eezetességek bár sok-sok él­ménnyel gazdagíthatják a lá­togatót. idegen országok éle­tébe akkor tekinthetünk be Sgazán. ha személyes, netán baráti kapcsolatba kerülünk ott élő emberekkel, megismer- beíjük mindennapjaikat, gond­jaikat. A közvetlen találkozás­hoz azonban nem is mindig kell külföldre menni, hiszen sok ezer látogató érkezik min­den évben hazánkba is, és ezt használják ki a salgótar­jáni síküveggyár KISZ-esei. KISZ-es körökben egyedül­álló kapcsolatban állnak az Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda helyi kirendeltsé­gével. Több évre visszatekin­tő megállapodásuk értelmében a gyár KISZ-szervezete ven­dégül látja az iroda szervezé­sében hozzánk érkező cso­portokat. Tavaly például hat külföldi és tíz-tizenöt belföl­di csoportot fogadtak, de volt olyan év, amikor ennél töb­bet. Leggyakrabban szovjet testvérmegyénkből, Kern érövé­ből és Csehszlovákiából jön­nek látogatók. A program min­dig kicsit szakmai, kicsit moz­galmi jellegű is egyszerre. A KISZ-esek végigkísérik a ven­dégeket a gyáron, sokszor fil­meken mutatják be az itt fo­lyó munkát. A találkozók ál­talában a hangulatosan beren­dezett KlSZ-klubban érnek véget baráti beszélgetéssel. ahol szó esők a mozgalmi élet­ről is. Nem sajnálják az anyagi ál­dozatot a KISZ-esek a ven­dégfogadásra, sokat profitál­nak belőle. Nemcsak ők mu­tatják be gyárukat — ami nem kis propaganda —, de maguk is kitekintenek a vi­lágra : megismerkednek más tájak, más népek életével, gondjaival. A találkozások sok esetben nem maradnak futó ismeretségek. Így kezdődött a barátság például a szlovákiai Priedvidza SZISZ-eseivel. Az­óta évente váltják egymást a eserecsoportok, az utazások már sok szép élménnyel, ta­pasztalattal gazdagították a két ifjúsági szervezet fiataljait. Pályázati felhivá? A marxizmus—leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsá­gának Oktatási Igazgatósaga az 1986—87- es tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem kö" vetkező tagozataira és tanfolyamaira. A hároméves általános tagozatra Sal­gótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsényben, Bátonyterenyén és Rétsá- gon. (Salgótarjánban — módosított te­matikával — egy osztály propagandisták részére indul.) A hároméves szakosított tagozaton fi­lozófia szakra Salgótarjánban, politikai gazdaságtan szakra Salgótarjánban, Balas­sagyarmaton és Szécsényben, nemzetközi munkásmozgalom-történet szakra Salgó­tarjánban. Továbbképző tagozaton — egy tanévi időtartammal — az alábbi tanfolyamok indulnak: Salgótarjánban ideológiai éle­tünk időszerű kérdései; a szocialista kul­túra kérdései; valláselmélet, valláskriti­ka; gazdaságpolitika — vezetéselmélet: közgazdasági elméleti kérdések (szako­sítót végzetteknek); agrárpolitika — szö­vetkezetpolitika; a szocializmus építésé­nek történelmi tapasztalatai; a pártirá­nyítás és pártélet kérdései; káder- cs személyzeti munka; ifjúságpolitikai kér­dések; a tömegszervezetek pártirányítá­sa. Balassagyarmaton gazdaságpolitika, gazdaságirányítás; a pártirányítás és pártélet kérdései; a pártoktatás pedagó­giája. Pásztón közoktatás-politika; a szo­cializmus fejlődésének időszerű kérdései. Szécsényben ideológiai életünk időszerű kérdései; a szocializmus politikai rend­szere. Bátonyterenyén gazdaságpolitika — pártépítési kérdések. Retságon a szo­cialista kultúra kérdései. A Nógrádi Szénbányák Vállalatnál vezetési isme­retek. Az esti egyetem hallgatója az lehet, akit a pártszervezet és a munkahelyi ve­zetés javasol, és sikeres felvételi vizsgát tesz. (A továbbképző tagozaton felvételi elbeszélgetésen kell részt venni.) Az általános tagozatra jelentkezőknek alapfokú, a szakosított és a továbbképző tagozatra jelentkezőknek középfokú po­litikai végzettséggel — illetve annak megfelelő ismeretekkel — kell rendel­kezniük. Az esti egyetem valamennyi tanfolyamára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egy alkalom­mal minden tagozaton kötelező foglalko­zás van. A jelentkezéshez szükséges kér­dőívet és a felvételi vizsgakérdéseket a városi és a városi jogú nagyközségi pác- bizottságokon szerezhetik be az érdeklő­dők. A kitöltött kérdőívet, az önéletraj­zot, valamint két darab saját névre megcímzett, bélyeggel ellátott borítékot a munkahely szerint illetékes városi, il­letve városi jogú nagyközségi pártbizott­sághoz kell eljuttatni 1986. április 22-ig. A felvételi vizsgákat — értesítés sze­rinti időpontban — 1986. május 12—23. között tartjuk. Az eredményről a je­lentkezőket június 13-ig értesítjük. MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága FIlMJEGYZET Szerelem első vérig Fiatalokról szól a Szere­lem első vérig című új ma­gyar film, amelyet Horváth Péter és Dobray György kö­zösen írt és rendezett. Nem érkezett ugyan még el a film országos premierje, de a for­radalmi ifjúsági napok al­kalmából Nógrád megyében két helyen is bemutatták: Salgótarjánban a November 7„ Balassagyarmaton pedig a Madách Filmszínházban. Ezt követően a mozinézők ar.kéton találkoztak az alko­tókkal. Mindkét helyszínen nagy érdeklődéssel kísért kö­zönség-filmes találkozókat tartottak. A tizenéveseknek ajánlott mozidarab legfőbb érdeme, hogy nem törekszik veretes tételek illusztrálására. Beval­lottan is az a célja, hogy szórakoztatni, nevettetni akar. Az ifjúsági fíton címkéje eleve pejoratív hatást vált ki a nézőből. A legtöbben akkor már nem is veszik ko­molyan. Dobray és Horváth nem törődik ezekkel az el­avult nézetekkel. Könnyen emészthető, tetszetős, csoma­golású darabot csináltak. A 18 éven aluliaknak egyébként is alig van olyan filmjük, ame­lyet igazán a magukénak éreznének. Ráadásul a pro­paganda úgy reklámozza: a magyar Házibulit láthatják a mozirajongók. A francia si­kerfilmet és folytatását ta­valy év végéig — 10 hónap alatt — 2 millió 200 ezren te­kintették meg! Természetesen a Szerelem első vérig nem a Házibulit 1 másolta le, márcsak azért sem, mert azzal szinte egy- időben készült. Csiszolatla­nabb, érdesebb francia tár­sánál. Claude Pinoteau film­je kevésbé valószerű. A napfény városában, Sze­geden játszódik a film. De­rűs perceket szereznek a né­zőknek az első képsorok. Már-már idegenforgalmi an­ziksznak tűnik. Füge (Bery Art alakítja) a Tisza-parti város iparművészeti közép­iskolájában tanul. Kollégis­taként gondtalanul éli világát. Remek a közérzete. Amatőr zenekart alapít Minden ide­jét lekötik a próbák. Fel­színesen közlekedik társai között Valójában nem tar­tozik senkihez. Azt hiszi, övé a világ. Látszólag mindenütt otthon érzi magát Környe­zetéhez csak felületes kap­csolatok fűzik. A komorabb színek akkor jelennek meg villanásszerű­en, amikor a fiú családi hát­terét érzékelteti a kamera. Szülei elváltak. Anyja (Ga­lamb os Erzsi) inkább bele­való teremtés, mintegy tisz­teletre méltó alak. Elfoglalja minden idejét a saját sorsán érzett kesergés. Nincs ideje törődni a fiával. Apja (Újla­ki Dénes) is csak maga gyár­totta aforizmákkal traktálja. Érthető, ha Füge nem kötő­dik a szüleihez. De a haver­jaihoz. vagy szaxofonjához sem fűzi erősebb szál. Ágota (Szilágyi Mariann kelta életre) felbukkanása zökkenti ki közönyös állapo­tából. Kibontakozó szerelmük ad értelmet életének. Az idilli állapot azonban hamar szer­tefoszlani látszik. Az első próbatételre összevesznek a szerelmesek. A lány régi ud­varlója jelenik meg a gim­náziumi bálon. Ágota szakíta­ni akar korábbi lovagjával, de az túl kíméletesre sikerül. Füge úgy értékeli a szituá­ciót: szerelme elárulta őt. Szerepjátszása akkor szűnik meg, amikor Ágota másod­szor is keresi. A „csábítás­nak” képtelen ellenállni. Ki­békülnek. A szerelem eljut az első vérig, sőt Ágota te­herbe is esik. Döntésre kény­szerülnek. Első reakciójuk természetesen az: el kell ve­tetni a gyermeket. Miközben a lány műtétre vár, Füge anyjánál apját találja. Azt hiszi; mindent ért már a vi­lágból. Ügy gondolja: min­denki hazudik. Nem fogja fel, hogy anyja haldoklik. Visszautazik a kollégiumba. Itt tudja meg, hogy Ágota úgy döntött: megtartja a magzatot A fiú tudomásul veszi a történeteket. Jöven­dőbelijét mutatná be anyjá­nak, de már későn érkeznek. Füge számára a világban a szerelem, a szeretet válik kötődési lehetőséggé. Megta­lálja a szűrke hétköznapok örömeit. Esélye van a bol­dogságra, mégha ez nem is felhőtlen. ' Ilyenek vagyunk — hirdeti a dal. A melodramatikus be-- fejezés miatt felemásnak ér­zem a filmet. Ennek ellenére mindenképpen figyelemre méltó alkotás. Ha el is marad a Házibuli sikerétől. érde­mes volt a kockázatot vállal­ni. Ruzafalvi Győző KOSSUTH RADIO: *.*5: Műsorismertetés S.15: Mai kulturális programok 8.2*: Koránkul Ok &£*: Bizet: Az arSes-4 iáray p- , I. szvit i USc Fiatalok: rreuasönátesak *JBc Jó a dal M5: Miiért szerettek Szemléz Fereoo versei M.MH Verbunikoeok. nóták iUKr. Gondolat TI.*5: Négy motetta 12.*5: Farkas Árpád: A befalazott szószék se .SS: A zene Is összeköt 14.1«: Válogatott percetek X5.30: Bartók Béla sajáit műveiből zongorázik 16.05: Az oroszlán és a macska 17.00: Helyszínirajz — az egri piacról 17.25: Az indiai klasszikus zene Xin/5. rész 17.50: Könnyűzene — hamgszerszólók 18.1St Hol volt, hol nem vo».;; 18.35.: Mad könyvajániatwnk (ism.) 18.30: Esti Magazin 10.1*: Em-bermesék 20.15: Hallgassuk együtt — Berlioz-művek 21.09: A Rndi ó-t/ ínliáz bemutatója 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Zenekari operarészletefc 22.57: Kamaramuzsdka 0-lSí Bagorty — baónatte PKPOF* Rá 0*0: MB: Magyar művészek operettfelvételeiből 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Fúvósszóllsták 12.25: Édes anyanyelvűnk BVvtoArv _ pattó 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nóta kedvelőknek 21.05: örökzöld dallamok 22.00: Bagoly estétől h^jnattg MISKOLCI STÜDlO: 6. —6.30: Hírek, tudósastáisote, lapszemle. — 17.00: Műsorismer­tetés. Hírek. Időjárás. — 17.06: Péntek este Észak-Magyarorszá­gion. (A tartalomból: A tavaszi fáradtságról. Beszélgetés dr. Pén­zes Géza főorvossal. — Lakás- felújítási kölcsönformák. — Szol­gáltatások a Vöröskeresztnél. — Magnóátjáts2>ás. — Hét végi prog- ramafléniat.) Saertoeszbő: Szemes István. — 7R. 001 Észak-magyan-- onsaági teróndltoa. — D8.2S—I«.30i MftsoreSözetes. MAű ¥AR YKI jEVtZfCV: 8.55: Tévétoma 9.00: Iskolaévé. Kémia 9.20: Fizikai kísérletek I. 9.30: Éneklő ifjúság 9.00: „Nyugdíjae-délelőtt” Sólyom a Sasfészek ben. IVpL. rész 11.OS: Emlékszel még? 12.00: Képújság 14.50: Iskolatévé. Környezetvédői ens 15.10: Plusz egy fő 15.50: Hírek 15.55: Három nap tévéműsora 16.00: A győzelem stratégiája. XV/9. rész 17.10: Képújság 17.15: Egy szó mfcnrt 9zárt 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Ésti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Telefere 21.15: Vendégségben Budapesten... 21.45: Rutinmunka. Bűnügyi történet. (?6 éven felüliekneWI 23.20: Tv-hiradó 3. 23.3*: Himnusz 2. MtTSOR: 10.50: Képúlság 16.55: Veszprémi Építők— Deportivo Tek^a. Kupagyőztesek Európa Kupája férfi­kézilabda-mérkőzés »jak: Egészségünkért! 10.35: Tau bácsi. XX/8. rész 10.10: Fakókeselyűk a spanyol Sterrában 10.50: Vizek virága. Román kisfilm 20.00: A kényszerkilakoltatott Matild kihallgatása (avagy: bezzeg Krisztián!). N S ZK -tévéfilm 21.00: Tv-híradó 3. 21.20: Péntek esti randevú 22.20: Somlyó György-portré 23.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA ! 10.30: Tv-híradó 20.15: Életünk krónikája. 32. rész fism.) 20.45: AtomkfltedráÖe. Cseh film 22.30: Mindent egy perc afratt. Szórakoztató vetélkedő 23.10: Hírek 23.20: Sanzonok és versek. Zenés irodalmi 2 MŰSOR: 19.30: Tv-níradó 20.15: Fiatalok tv-klubja 21.15: Händel: Concerto grosso Op. 6. 21.30: Időszerű események 21.56: Időj árás-j elentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Tizennégy személyes asztal MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dél­előtt 10 és este 8-tól: Elfújta a szél I—H. Színes, amerikai film, Victor Fleming rendezésében. Fél 3-tól: Az elfelejtett barát. (Iskolamozi). — Balassagyarmati Madách: A smaragd románca (H). Színes, szinkronizált USA- belii kalandfilm. — Balassagyar­mati Madách: Hamupinőke. ds- ko'laimozi). — Pásztói Mátra: ba­lekok. Színes, s-zinkronizált fran­cia fiilmvígjáték. — (Iskolamozii. Hahó. a tenger! (4—6. osztálv). — Szécsényi Rákóczi: Szenve­dély. végszóra. Színes, szinkro­nizált francia film vígjáték. — Rétság: Hat gézengúz. Színes, szí níkroni zált am-eri kal kai a V» ő ­film. — Karancslapujtő: á«vm- golyó futam. Színes, szinkroni. z-áilt amerikai film vígjáték. — Ersekvadkert: Sípoló macskakő. Magyar film. — Nagylóc: Élet­ben maradni. Színes, zenés ame­rikai film.

Next

/
Thumbnails
Contents