Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
Az IKARUS autóbuszcsalád edzett biztonsági üvegei mellett különféle tűzhelyüvegeket, építészeti és gépkocsik üvegeit gyártják a salgótarjáni síküveggyár vízszintes edzőkemencéjén. _RT_ Á prilis 1-től új kirendeltségek Mozog a munkaerő Csaknem hétezren keresték föl az elmúlt évben Nógrád megye munkaerő-közvetítő szerveit. S hogy nem hiába, azt bizonyítja az is, hogy há- romezer-nyolcszázan választották az iroda ajánlatát. A negyedik évébe lépő szervezeti formát igazolta az eddig eltelt idő: hasznosan hozzájárul a munkaerő tervszerű felhasználásához. Nemrégiben a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága vitatta meg a munkaerő-közvetítő szervek munkáját, s a testület nem- esak összegezte az eddigi tapasztalatokat, hanem a fejlesztés, a korszerűsítés igényeit is megfogalmazta. Hangsúlyozták, hogy a munkaerő-közvetítés a tanácsi munkaerő-gazdálkodásnak fontos és tartalmában egyre növekvő területe. Célja pedig, hogy a közvetítőszervek segítséget nyújtsanak a dolgozóknak a munkahely kiválasztásához. Ugyanakkor további cél, hogy a gazdálkodó szerveknek is segítsenek a munkaerő-kereslet kielégítésében, a munkaerő olyan elosztásához járuljanak, hozzá ily módon, amely a hatékony foglalkoztatást ösztönzi. Ami a múltat illeti: 1983- ig kizárólag a helyi tanácsok szakigazgatási szervei látták el a munkaügyi feladatokat, majd létrejött megyénkben is a munkaerő-szolgálati iroda, amely a Nógrád Megyei Tanács munkaügyi osztályának felügyelete és szakmai irányítása alatt működik. De folytatták továbbra a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei is a közvetítést, ám szükségessé vált az illetékességi terület meghatározása. A Nógrád megyei munkaerő- szolgálati iroda Salgótarján város és Bátonyterenye városi jogú nagyközségre és környékére, a balassagyarmati kirendeltség a városra és környékére, Rétságra és a környező településekre terjed ki. Pásztón és Szécsényben is működik majd kirendeltség, amelyek a városokat és környéküket látják el közvetítéssel. A határozat értelmében Pásztón, Szécsényben, Balassagyarmaton április elsejével kezdik meg működésüket a területi kirendeltségek. A szervezeti korszerűsítés a tartalmi munkára is kihat, hiszen a piaci viszonyokban bekövetkezett s várhatóan tovább folytatódó változások számos tekintetben újszerű követelményeket támasztanak a munkaerő-gazdálkodás és -szolgáltatás helyi feladataival szemben is. A teljes és hatékony foglalkoztatás megvalósítása, a vállalatok munkaerő- gazdálkodási magatartásának változása még eredményesebb közrelhűködést kíván. Elegendő csupán utalni a fiatalok elhelyezkedési gondjaira, vagy a termékszerkezet-váltás következeiében létrejött átcsoportosításokra, illetve átképzésekre. Az újszerű feladatok ellátását a tervszerű munkaerőmozgást tehát csak olyan szolgáltatóhálózat tudja ellátni, amely az egész megyére kiterjed. Végső soron tehát ez az objektív igény hívta életre a területi kirendeltségeket, jelezve, hogy megnőtt a munkaerő-közvetítés szerepe és súlya. Zöldség és bizalom Feltűnően visszaesett az áfészek és főként a zöldértek mezőgazdaságitermék-forgalma a VI. ötéves terv időszakában. Szemmel láthatóan lazultak azok a szálak is, amelyek a különböző mezőgazdasági árukat, mindenekelőtt zöldséget termesztő kisgazdaságokhoz fűzték őket. Jól tükrözi a leépülést két számadat: az áfészek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok száma 218- cal, a taglétszám pedig 29 ezer fővel csökkent az elmúlt öt esztendőben. E Lazulás azért is sajnálatos, mert a zöldség- és gyümölcsforgalmazás még ma is a kereskedelem egyik leggyengébb pontja. Az üzletek kínálata — az érzékelhető erőfeszítések ellenére — nem mindenütt kielégítő. Á létrejött termelési lehetőségeket ezért is kellene — kell! —, jobban kiaknázni. Egyes vidékeken — mindenféle költség- növekedés és más nehézség ellenére — ma is tekintélyes mennyiségű árut termelnek meg szakcsoporti formában, mégpedig úgy. olyan feltételek mellett, hogy sem a kemény munkát végző termelők, sem az árut fölvásárló és értékesítő áfészek nem érzik becsapottnak magúkat. Mert hogy — becsületes munkáért — tisztes pénzhez juthatnak. Ennek a kapcsolatnak az egyik legfontosabb eleme a bizalom. Csak ott születnek szép sikerek, ahol mindkét fél — termelő és felvásárló — kellően tiszteli partnerét, elismeri annak erőfeszítését, sohasem akar visszaélni a másik szorult helyzetével. Ám sajnos, még mindig ez a ritkábbik eset, mert a kapcsolatok nagyobbik felét a kölcsönös bizalom hiánya jellemzi. Ezért a szerződésnek még ma sincs akkora tekintélye, mint ahogy az elvárható volna. Sokan — nem is titkolják — csak formalitásnak tartják, s egyes pontjait saját érdekük szerint értelmezik, annak megfelelően igyekeznek elfogadtatni. így aztán szinte rendszeres a kölcsönös egymásra mutogatás, a vádaskodás. Hol a felvásárlók „vágják le” a jó minőségű árut, hol a termelők ügyeskednek, és viszik terméküket a többet ígérőnek a régi partner helyett. Pedig a mezőgazdasági termelésnek — amióta világ, a világ — az az egyik sajátossága, hogy nehéz pontosan meghatározni, mennyi áru kerül majd tető alá. A modern technika sokat segít a földöm fáradó embernek, de még ilyen feltételek mellett is nagy a hozamok, a leszedett, begyűjtött gyümölcsök évenkénti mennyisége között az ingadozás. Nyilván csak akkor lesz kiegyensúlyozottabb az áfészek mezőgazdasági tevékenysége, ha a kölcsönös előnvök alapján, több év eredményeit és nehézségeit közösen vállalják. Sajnálatos, hogy a szövetkezeti munkában még manapság is föllelhető az a felfogás és gyakorlat, amely rövid időszakokban gondolkodik s csupán konjunkturális lehe-5 tőségként foglalkozik a mezőgazdasági kistermelés szervezésével. Ez magatartástévedést tükröz, amit — természetesen — az érintettek is azonnal megsejtenek. Fedig csak az eredmény és a kockázat tisztességes megosztása, a folyamatos, őszinte emberi kapcsolatok, a nyílt üzletpolitika alapján lehet elvárni, hogy a kistermelők, a szakcsoportok szorosabban kötődjenek a fogyasztási szövetkezetekhez, és termékeiket — hiányhelyzetben is — az elvált minőségben, a megállapodásoknak megfelelő^ en, az áfészen keresztül értékesítsék. Egves, általában a munkaigényes áruk esetében kívánatos volna, hogy a nagyobb export érdekében bővüljön a kistermelői termelési rendszerben előállított zöldségek, gyümölcsök és más cikkek köre. Ez a forma — az érdekelt szövetkezetek együttműködése útján — átfogja a kiválasztást, a termelési technológia koordinációját, a késztermék előállítását, az értékesítést, és ezekben együtt teremt érdekeltséget. Természetesen, továbbra is nagy szükség van a hozzáértésre, a szakmai színvonal emelésére, az érdekeltség fokozásához pedig szervezetfejlesztési intézkedések megtétele is indokoltnak látszik. Mindenekelőtt az önelszámolás és a nyereségérdekeltség erősítése a legfontosabb. De megoldást jelenthet a szövetkezetek egyes élelmiszer- gazdasági ágazatainak, esetleg a teljes élelmiszer-vertikumnak leányvállalattá szervezése. A versenyképesség növelése érdekében az elkövetkezendő öt esztendőben az áfészek- nek, a szövetkezeti vállalatoknak jobban ki kell használniuk tároló-, feldolgozó- és értékesítőhálózatukat. valamiint a termelés szervezésében eddig szerzett tapasztalataikat. A áru útjának rövidítéséhez rugalmasabb piaci munkára, az eszközök és emberek hatékonyabb alkalmazására van szükség. A Zöldért-vállalatoknál elkerülhetetlen a tevékenység és a szervezet megújítása, az ésszerű decentralizáció. A/, élelmiszer-feldolgozás . és nagykereskedelmi tevékenység révén hatékonyabbá válhat e szervezetek gazdálkodása. A bevált szervezeti formák — az önelszámoló-egység, a leánwállalat, a gazdasági társulás — szélesebb körű alkalmazása is növelheti a szövetkezeti vállalatok stabilitását, emelheti tekintélyüket. A növekvő stabilitás, tekintély kedvező lehetőséget teremt arra is. hogy a termelők és felvásárlók kölcsönös bizalma kiépüljön és erősödjék. Ahhoz, hogv az „egvütt sírunk és nevetünk” elv alapján alakuljanak, megszilárduljanak a szerződéses kapcsolatok — ahogy a korrekt üzleti partnerek között szokás. Cs. J. Szakszervezeti titkárok felkészítése Kétnapos felkészítőt rendeztek a múlt hét végén, Bükkszéken a Nógrádi Szénbányák Vállalat szakszervezeti titkárai részére. Országos kitekintésre nyújtottak lehetőséget dr. Korompai Péternek és Orosz Józsefnek, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége titkárainak az előadásai. Az előbbi a BDSZ XXIII. kongresszusának határozatából adódó köz- gazdasági és szociálpolitikai feladatokat ismertette, az utóbbi a testületi munka továbbfejlesztéséről, a tisztség- viselők felkészítéséről, a kádermunka jelentőségéről stolt. A megyei és a vállalati tennivalók elvégzésére való felkészítést jelentette Ágner Gyulának és dr. Gergely Istvánnak az előadása. Az SZMT vezető titkára a megye VII. ötéves tervéről ezen belül a fejlesztésekről üdott részletes tájékoztatást. rttitkarno A só hatása ! a húsra A húst sok száz éve sózással tartósítják. A sótól a baktériumok elpusztulnak, s a ■romlás folyamata lelassul. A sózás megnöveli a hús vízvisszatartó képességét is, miáltal az nehezebbé, egyszersmind azonban — sokak számára kívánatosán — puhábbá válik. Mind ez ideig nem tisztázták, hogy a sózás miképp növeli a hús vízfelvevő képességét. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a víz felvétele a sovány hús 70 százalékát alkotó miofibrillu- mofcban megy végbe. Ezek az izom összehúzódásáért felelős. hosszú, henger alakú ros- tocskák a só hatására — az őket alkotó fonalszerű makromolekulák, a filamentumok tágulása révén — térfogatának akár a kétszeresére is mesduzzadhatnak, s az így megnövekedett üregecskék a hsiszálcsövecskék révén fogadják be a vizet. Egyszerű szavakkal: a hús a belső szerkezetét megváltoztató sózás hatására szivacsként viselkedik. Valószínű, hogy a filamentumok tágulása a só ionos szerkezetével függ össze. Ha elegendően nagy a só töménysége, az ellentétes töltésű ionok között támadó tasyí+óerők lecvőzhet'k a fi- lamytnmd' molekuláit ösz- ■aetartó erőket. Irodájában, tanulmányozása közben zavarom meg a Nőtincsi Naszályvölgye Termelőszövetkezet pártalap- szervezetének párttitkárát, dr. Hampóné dr. Tolerian Mariannát, aki mint a szövetkezet jogtanácsosa, éppen egy olyan bírósági végzést tanulmányoz, amely több tízezer forint kifizetésére kötelezi a szövetkezetét, s amely még a három évvel ezelőtt bekövetkezett rossz gazdálkodás kísértetjárását fémjelzi. S ezzel máris az alapszervezet vezetőségének és párttagságának alapvető tevékenységére terelődik a szó. — Munkánk középpontjában azoknak a gazdasági feladatoknak eredményes és jó elvégzése áll, amelyek a szövetkezet stabilitását szolgálják — foglalja tömören ösz- sze az elmúlt évi pártmunka és az ez évi feladatok lényegét a halk szavú párttitkár asszony, aki hat évvel ezelőtt a Híradástechnikai Anyagok Gyára váci központját cserélte fel mostani munkahelyével. Nem a legró- zsásabb. legvidámabb időszakban érkezett, mert már akkor előrevetítette árnyékát az 1983-ban bekövetkezett nagy bukás. Mint mondja, akkoriban több. Vácról bejáró vezető társával együtt foglalkozott azzal a gondolattal, hogy továbbáll. — Nem úgy mentek a dolgok, ahogy kellett volna — jegyzi meg. Aggódó, féltő gondoltait nyíltan is kifejtette. Végül mégis a maradás mellett döntött, mert bízott az előnyös változásban. Sőt a tagság, méltányolva közösségi tevékenységét, a legnehezebb és legkritikusabb időszakban egyhangúlag bizalmába fogadta. Rá voksolt, mondván: legyen ő az alapszervezet párttitkára. Ennek már három esztendeje. Azóta a párttagság a következő tagsággal összefogva biztatóan halad a stabilizálódás útján. Bepillanatva az évzáró taggyűlés jegyzőkönyvébe, valóban a gazdálkodás gondjai, tennivalói köré csoportosulnak a vélemények, a felszólalások, az aggódó megnyilvánulások, a különböző megközelítések. Mindegyiket egy cél vezérli: minél előbb megszabadulni a szanálás okozta terhektől. Marcalek István pártcso- portbizalmi kifogásolja, hogy az ipari üzemekben rosszul oldották meg a fűtést, amiatt nem jó a hangulat. Zsíros László úgy vélekedik: a hét éve húzódó gond máról holnapra nem oldható meg, majd hozzáfűzi: —, a fűtés- rendszer rendbetételére két és fél milliót fordítunk majd. Szóba került, hogy nem szerencsés új növények termesztésével próbálkozni. mert azok azonnal nem hoznak jó eredményt. Az új növényekhez új gépek is kellenek. Molnár Tamás, növényvédő mérnök elmondja, hogy először kis területen kísérleteznek, s ha az új növények beválnak, csak akkor vállalkoznak nagyobb területű termelésére. Molnár Miklós szerint szükséges megvizsgálni a mezőgazdaság állapotát, mert a jelenlegi ösztönzés nem segíti a tej- és a hústermelést. Varga Dániel úgy véli : válságban van az állattenyésztés. A szövetkezet állatállományát nem kellett volna leépíteni. Ügy látja: a gépállomány kevés a feladatok időbeni és ,ió elvégzésére. — A stabilizálódási folyamat sikere megkívánja, hogy a jogos igényeket teljesítsük, a kifogásokat megszüntessük, ugyanakkor támogassuk azokat a kényszerintézkedéseket, amelyeknek teljesítése az egész szövetkezet tagságának az érdeke — szól határozottan az alapszervezet párttitkára. — Az eredmények fokozása céljából gyakran tájékoztatom a pártvezetőséget és a tagságot a múlhatatlanul szükséges intézkedésekről. De nagyon vigyázok arra. nehogy az maradjon meg bennük. mint annak idején bennem, amikor arról győzködtek. hogy úgy van jól. ahogy van. Holott tudtam: nekem van igazam. Vagyis nem ragaszkodom görcsösen elképzeléseimhez. Jó és eredményes csapatmunkára törekszem, melynek biztató jeleit fedezem fel az aktivitás növekedésében, egyes területeken a tartalmi munka javulásában. Ebben része van egyrészt annak a jó partner- kapcsolatnak. amelyet a termelőszövetkezet elnökével alakítottunk ki. akivel korábbi beosztásában is nagyon jól együtt dolgoztunk. Azóta is becsüljük egymás munkáját. Részletesen informálja az őt támogató párttagságot. Másrészt sohasem egyedül, hanem a pártvezetőséggel, a taggyűléssel együtt döntünk. Örömmel mondhatom: olyan eivtársakkai dolgozom együtt, aitik régen itt vannak Magukkal szemben szigorúan. Magasra emelik a mércét. Nem kell mellettük kiállni. Példamutató tettük önmagukért beszél — szól ismét nagy melegséggel a hangjában az alapszervezet párttitkára. A pártvezetőség, a párttagság támogatja a rend. a fegyelem megszilárdítására, á gazdaság megerősödésére irányuló intézkedéseket. Végrehajtja a taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatát. Teljesíti pártmegbízatását. — Azt nem állítom, hogy mostani gyakorlatunknál nincs jobb. Vannak még ellentmondások. időnként ki- sebb-nagyobb feszültségek, amelyek lényegében a kiútkeresés jegyében alakulnak ki — hangsúlyozza a párt- alapszervezet titkára. — Milyennek ítéli meg a párttagság eddigi, támogatását? — Nem csalódtam sem a párttagságban, sem a dolgozókban. Nem bántam meg, hogy elfogadtam a tagság bizalmat. Ha másként is reagálnak egyes dolgokra, jelenségekre. mint ahogy én elképzelem, megpróbálom magam az ő helyükbe képzelni. Azt kutatom, vajon milyen indokok késztették őket erre. Vagyis, megpró- Dálom megérteni őket. Azt viszont határozottan állítom: a párttagok és a szövetkezet párton kívüli dolgozói a tudást nem a diplomához kötik. Nagyon tisztelettudóak, de csak azokat fogadják be, akik tettekkel bizonyítanak. Meggyőződtem arról is. hogy hasznos ügyért szívesen tevékenykednek, s adott esetben akár hegyeket is elhor- dathatok velük. Ez olyan kincs, amellyel jól keM gazdálkodnunk ... a munkaidő myé‘L pi teendőit látja el. Tisztességgel. becsülettel, ahogy tőle is elvárják. Utána, ha nem szólítja máshová a párt-, vagy egyéb más társadalmi megbízatás, akkor buszra ül. Siet haza, Vácra, hogy fiával együtt meghitten töltse el a szűkre szabott szabad időt. Venesz Károly NÓGRÁD — 1986. március 26., szerda 3 J
