Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

Kerti szerszámok karbantartása A metszőolló a kertész egyik legfontosabb munkaeszköze. Az életlen, rosszul záródó ol­lóval dolgozni is nehezebb. Ennél nagyobb baj, hogy az ilyen szerszám roncsol, azaz megnöveli a sebzési felületet. A seb nehezebben gyógyul, és inkább ki van téve a beteg­ségek fertőzésének is. Külö­nösen veszélyes következmé­nyekkel járhat a roncsolás az amúgy is érzékeny csonthéja­sok esetében, mint a cseresz­nye, a meggy, a kajszi- és őszibarack. A rosszul záródó, úgyneve­zett nyílós olló vágó támasz­tópengéje között rés van. Ha az összezárt metszőollót a fény felé tartjuk, meggyőződ­hetünk a rés méreté­ről és alakjáról. A csa­pot rögzítő csavaranya meghúzásával a rés gyakran megszüntethető. De ha a rossz záródást a támasztóél elhajlá­sa okozza, ezen csak úgy se­gíthetünk. hogy a támasztóél behajló csúcsi részét egyenes­re köszörüljük. (Az olló de- formálódását leggyakrabban a szakszerűtlen használat okozza, amikor is túlságosan vastag vagy elszáradt ágré­szeket akarunk vele eltávo- ; lítani.) Az életlen olló fenését a durva fenőkővel kezdjük, amelyet élezés közben gyak­ran nedvesítünk. Fontos tud­ni, hogy a vágóélnek csak a domború oldala fenhető! A szétszedett olló vágópengéjét rögzítsük az asztalon, és a követ körkörösen mozgatva lassan haladjunk a penge tö­vétől az él felé. Ha túlságosan tompa az ollónk, a durva fe- nés ideiét óvatos köszörülés­sel lerövidíthetjük. A vágóéi a finomkővel kap­ja meg végső formáját. Ezt azonban mór soha ne végez­zük köszörűvel, mert ennek sz a veszélye, 'hogy túlságo­sam eivekonyodik az él és tricsorbcd az olló. (A gépi kö- szörfflés szakértelmet és fo­kozott figyelmet igényel. Tíz- ttzenöt másodpercnél tovább ne hagyjak á kövön a szer­számot. mert túlhevülés kö­vetkeztében anyaga kilágyul, tönkremegv.) A lói illeszkedő, éles me+- szőoTlót panír bevágásával el- lenőrizhetiük. Ha a vágás nvomán gvűrődés nélkül ha­sad a nanír, akkor jó az ol­lónk. A fenés után száraz r<->r.<j<jval töröljük meg. maid olajozzuk a szerszámot. Mrnden fémes alkotórészt már összeszerelés előtt kenjünk át savmentes, finom műszerolaj­jal. A szemző- és oltókést a ta­vaszi és a nyári szaporítási munkák során használjuk. A szemzökésre jellemző, hogy vágóéle nem egyenes, — a penge töve recézett, csúcsán pedig úgynevezett tűrőt ké­peztek ki. Ez a kés típus — élkiképzése folytán — csak egyik oldalról, a körömágy felől fenhető. Az oltókés vá- góéie ellenben egyenes, a penge hosszabb, tűrő nélküli, és a töve nem recézett. Az ol­tókés mindkét oldaláról fen­hető. A kések fenését is a durva kővel kezdjük. A metszőolló élezésével ellentétben azonban most a pengét mozgassuk az óramutató járásával megegye­ző irányban, körkörösen a kövön, amelyet az asztalon rögzítünk. A durva él kiala­kítása után következhet a fi­nom kő. Az él végső finomí­tására a fenőszíj szolgál. Na­gyon fontos, hogy a szíjon, amelyen mindkét késtípus mindkét oldalát fenjük, a for­dítást a kés fokán végezzük. A J6 kés jellemzője, hogy borotvaéles. Próbát tehetünk egy hajszál elvágásával. Az élezés egyenletességéről úgy győződhetünk meg, hogy a penge élét a fény felé tart­juk. Ahol az él láthatatlan, ott az élezettség is jó, viszont ahol a fény megtörik, azt a pengerészt még tovább kell fennünk. Az éles kés pengé­jét is töröljük le, maid ken­jük át savmentes, finom olaj­jal. Ha a fűrész élezését telje­sen szakszerűen akarjuk vé­gezni, akkor legelőször ki kell hajtogatnunk a fűrész fogait, hogy ne szoruljanak meg a fában, és gyorsan vágjanak. (Ez a művelet speciális szer­számot igényel.) Elmarad " a kihajtogatás az úgynevezett kiírna fogú főrészek esetében, mert ezek pengéje vastag, az egyes fogak között nagy a távolság, ezért gyorsan és jól vágnak. A fűrészek fogait háromszög keresztmetszetű reszelőkkel élezzük, előbb a durvább (négyszázas, vagy ötszázas) lapos reszelővei munkáljuk meg, úgy, hogy minél széle­sebb sávban, egyenletesen vé­konyodjon el a szél. Az él végső formáiét a finomabb reszelővei adjuk meg. ügyelve arra. hogv a vágófelület min­denütt éles legyen. V. L. A metélőhagyma hajtatása Az utóbbi időben egyre ■ több kertbarát próbálkozik — elsősorban családi felhaszná­lásra, de piaci értékesítésre is — a metélőhagyma termesz­tésével, illetve hajtatásával. A metélőhagymával tehát változatossá tehető a téli-ko­ra tavaszi vitaminszegény időszakbari a zöldségellátás, hiszen finom lombozata, kel­lemes pikáns íze, nyers fo­gyasztásra körözöttnek, hideg •készítmények, levesek, mártá­sok ízesítésére kiválóan alkal­mas. A metélőhagyma évelő nö­vény, gyökérzete vékonyabb mint a többi hagymáé, s a hagymája is rendkívül apró. a Száránál parányival vasta­gabb. Tapasztalt kertészek megfigyelései szerint talajban nem válogat, szépen tenyé­szik a kötöttebb talajokon is. Ha huzamosabb ideig kívá­nunk termesztésé-’el feglal- kozni. úgy kellően trágvázott talmiba vessük. Magvetésével szinte az év bármely időszakában foglal­kozhatunk. de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a már­ciusban. eleién, közeüén ve­tett növénvanvagból jó minő­séé' te-més ■ nyerhető! v sem elh anvpgolható do­log. hosv a márciusi vetésből nvert metélőhaevma a követ­kező télen már biztonsággal hajtatható. Ha a vetésnél 20 cm-es sor­távolságot alkalmazunk, úgy négyzetméterenként csak 2—3 gramm magra van szüksé­günk! Ha szakaszos vetést alkal­mazunk, akár még augusztus hónapban is vethetünk, de ekkor csak a következő év őszére nyerhetünk szedhető, illetve hajtatható növényeket. A hajtatásra szánt töveket még a kemény fagyok beállta előtt fel kell szedni, s nagy földlabdával hűvös helyen, például pincében lehet tárol­ni. A haj tatást a tél folyamán bármikor megkezdhetjük cse­refjekben, vagy gondosan ki­ürített és kimosott tejfelespo- harakban is. De ekkor nem szabad megfeledkeznünk a műanyag poharak aljának ki­lyukasztásáról, mert a pangó víz, a tú! nedves föld esetleg a hagymák pusztulását okoz­hatja. A tenyészedényeket úgy kell megtölteni tápdús meleg­ágy! földdel, hogy a hagymák behelyezése után az edény felső szintjével azonos magas­ságban legyen a föld. Ezt követően a hagymákat mérsékelten beöntözzük, s me­leg, kellő fénnyel ellátott he­lyiségben neveljük. Szükség szerint megöntözzük. Helyesen járunk el akkor, ha az öntö­zővízbe egy-két alkalommal lombtrágyát, például WUXÁLT teszünk, mert így rövidebb idő alatt nyerhetünk 15 cm hosszúságú, dús lombú növé­nyeket. Dr. Sz. Cs. Mezei futóbajnokság Szécsényben A város várkertjében bonyo­lították le nemrégiben a város- környéki mezei futóbajnokságot. A lehetőséggel a környező köz­ségek általános iskoláinak csak kis része élt, nagyon sok hely­ről nem érkeztek fiatalok. A legjobb vidéki iskolának járó díjat Varsány nyerte. Eredmények. Lányok, 1« éve­sek (17 induló): 1 Sümegi Gab­riella (Szécsény). Csapat : 1. Szé- csény, 2. Varsány. 11—12 évesek (28 induló) : 1. Józsa Gertrud (Szécsény). Csapat: 1 Szécsénv, 2. Varsány, 13—14 évesek (5 in­duló) : 1. Czerovszky Mariann (Varsány). Csanat: 1. Varsány, 15 évesek (5 indu’ó) : 1. Percze Beáta (Varsány), csapat: 1. Var­sány. Fiúk, 18 évesek (28 induló) : 1. Tóth Szabolcs (Szécsény). Csa­pat: 1. Szécsény. 2. Varsány, 11—12 évesek (3fl induló) : 1. Petrovics Gábor (Var^ánv), csa­pat: 1. Szécsény, 2. Varsány. 3. Endrefalva, 13—14 évesek (18 induló) : 1. Balázs István (Var­sány), csapat: 1. Varsány. 2. Szécsény, 3. Endrefalva. 15 éve­sek (4 induló): 1. Debrei Ró­bert (Varsány), csapat: 1. Var­sány. — domszky — Iskolai sport Kosárlabda­bajnokság — meglepetések nélkül Folytatódott a középfokú is­kolák bajnoksága. Ezúttal az esélyesek sikereivel zárultak a mérkőzések. A Bolyai János Gimnázium fiúegyüttese foly­tatta .sikersorozatát, a vetély- társ, a Stromfeld Aurél Szakközépiskola csapata ne­hezen vette az újabb aka­dályt. A lányoknál folytató­dott a Váci Miháilv Gimná­zium és a Bolyai J. Gimná­zium versenyfutása. Eredmények, leányok: Kossuth Ált. Isk.—Madách I. Gimn. 59—15 (30—5), v.: Básti, Bán. Ld.: Lengyel (16), Bíró (10), ill. Tamássy (3). Táncsics M. Szakközép—Kos­suth L. Ált. Isk. 25—44 (16—21), v.: Básti. Laczkó. Ld.: Koperla (12), ÜL Lengyel (15). Bolyai J. Ginm.—Tán­csics M. Szakközép. 65—46 (27—20), v.: Tóth P. Ld.: Voj- tárek (25), HL Szabó (18), Kö­per la (14). SKSE-serdülő— Madách 1. Gimn. 123—29 (74—11), v.: Básti, Tóth P. Ld.: Hóvári (32), Pénzes (26), Szert (24), Bagvinszki (23), • i'll. Damsödy (15). Kossuth L. Ált. Isk.—Váci M. Gimn. 41—26 (26—13), v.: Bán. Bás­ti. Ld.: Surányi (18), öl. Da- nyi (12). Váci M. Gimn.— Madách I. Gimn. 85—17 (21—7), v.: Básti, Tóth A., Ld.: Szilágyi (42), ill. Döm- södy (12). Fiúk: Kossuth L. Ált. lök.—Ma­dách I. Gimm 54—37 (29— 15). v.: Bán, Básti. Ld.: Soós (13), ill. Takács (15). Táncsics M. Szakközép.—Bolyai J. Gimn. 21—70 (8—34), v.: Bás­ti, Tóth P. Ld.: Bagyinszki (9), ill. Kóey (18), Gyenes (18). Táncsics M. Szakközép.— Stromfeld A. Szakközép. 34—49 (17—26). v.: Básti, Tóth P. Ld.: Bagyinszki (16), Takács J. (10), ill. Pünkösdi (11), Gortva (10). SKSE-serd. —Kossuth L. Ált. Isk. 90—39 (38—15). v.: Básti, Laczkó. Ld.: Marosszéki (22), Pintér (21), Kiss (19), ill. Szabó (15), Soós (13). Sz. P. Magyar Ifjúsági Kupa Főiskolások utaznak Gödöllőre A döntőbe jutott hat csapat igazi kupahangulatot terem­tett a salgótarjáni városi sport- csarnokban, a Magyar Ifjúsá­gi Kupa megyei döntőjén. A két hármas csoportból a sal­gótarjáni főiskola és a balas­sagyarmati SZOLIKOR min­den ellenfelét legyőzve került a döntőbe. Minden együttes felvonultatott olyan ..ászokat”, akik korábban sok NB-s mér­kőzés főhősei voltak. Közülük a „legnagyobb név” Szalai Miklósé, aki Mexikóban olim­piai aranyat nyert a labda­rúgó-válogatottal. A döntőben az Ipoly-parti- ak már 2—0 arányban vezet­tek. ám ekkor beindult a fő­iskolások gépezete. Czékmán és Szalai vezérletével vég­eredményen 11—5 aránvban nyerve biztosították helvüket a gödöllői országos döntőn. A harmadik helyen a Mátrano- vák együttese végzett, miután a h elvosztón hétméteresrúgá- sokkal nyertek C4—4 után) a Salgótariáni Síküveggyár csa­pata ellen. A nők közül az érsekvad­kerti lányok már korábban biztosították részvételüket az országos fináléban. Eredmények. Helyosztók. A csoport: Mátranovák—Rom­hány 5—4, Bgy. SZOLIKOR —Mátranovák 6—4, Bgy. SZO­LIKOR—Romhány 4—1. 1. Bgy. SZOLIKOR," 2. Mátrano­vák. 3. F.omhánv. B csoport: St. PSZF—Sík ■85 4—2. Sík *85—Ersekvad- kert 4—2, St. PSZF—Ersek- vadkert 7—6 1. St. PSZF, 2. Sík ’85. 3. Érsekvadkert. Helyosztók, V—VT. helyért: Érsekvadkert—Romhánv 3—0 fa Romhány csaoata nem állt ki). Ill—IV. helyért: Mátra­novák—Sík *85 4—4 (3—I), hétméteresrúgásokkal a Mát­ranovák csaoata nyert. Dön­tő: St. PSZF—Bgy'. SZOBI­KOR n—5 (6—2), v.: Kle­men! G.: Szalai (2). Németh (3), Czékmán (3), Taliga, Sza­A győztes csapat Főszerepben a labda .L. bő, iH. Tresó B. (2), Szvák, József, a KISZ KB sportosz- Kopcsányi, Huttyán. tályának helyettes vezetője, a A férfidöntő első három szervezőbizottság elnöke adta helyezettjének a díjakat Tóth át. — pilinyi — Röplabda NB II Keleti csoport, nők Lendületben az SVT SC SVT SC-DUSE 3-0 (5, 2, 4) Salgótarján, v.: Radicsai, Szép­halmi. SVT SC: Handóné, Szár- nvasi, Percze, Szkiba, Szép, Schujer. Cs.: Póczos. Edző: Kő­bán László. A legutóbbi fordulóban jó nevű ellenfelet fogadott az SVT SC csapata. A formába lendült hazaiak az első perctől maguk­hoz ragadták a kezdeményezést, végig irányították a játékot. Vál­tozatos, gyors indításaikat ha­talmas ütésekkel, váratlan köz­behúzásokkal, egymást felülmúl­va, fejezték he. A harmadik játszmában a debreceniek 12-nél szereztek 4 pontot, de ez egy pillanatig sem veszélv**ztefte a hazaiak sikerét. A mezőnyben biztos játékot bemutató SVT SC 38 perc alatt ilyen arányban is megérdemelten nyert a DUSE ellen. — palkovits — Kongresszusi SZÖVOSZ féli Kupa A csapatversenyben Nógrád megye a harmadik Napirenden a honvédelmi nevelés A napokban a megyei pe­dagógus-továbbképzési ka­binetben 14 középfokú iskola honvédelmi felelőse megala­kította e nevelési terület mun­kaközösségét. Vezetője Tóth András megyei szakfelügyelő, tagjai testnevelő tanárok, szakmai vezetők és tartalékos tisztek lettek. A megalakulás után a munkaközösség meg­tartotta első ülését, melyen az 1985—86. tanév aktuális fel­adatait, a honvédelmi napok tennivalóit beszélték meg. Megvitatták az új honvédel­mi tankönyv anyagát és ér­tékelték a megye középisko­láiban folyó hazafias-honvé­delmi nevelés helyzetét :s. Megállapították: a folyamatos évközi munka és a tantestü­let egészének bevonása e ne­velési területen is jobb ered­ményekhez vezethet. A mun­kaközösség megvitatta még a továbbképzések rendszerét és lebonyolításának lehetősé­geit, valamint meghatározta a társszervekkel való együttmű­ködés formáit. Jó szervezés, színvonalas versenyek jellemezték a múlt hét végén Salgótarjánban le­bonyolított kongresszusi SZÖVOSZ téli Kupa verse­nyeit. A közel 600 résztvevő — megyéink és a főváros áfészdolgozói — tekében és sakkban küzdöttek a helye­zésekért, valamint a téli tú­rán mérhették fel gyorsasá­gukat, tájékozódóképességü­ket és elméleti, gyakorlati is­mereteiket. Mindhárom ver­senyről megállapítható, hogy a győztesek „egy kategóriá­val” jobbak voltak a többi résztvevőnél. A tekében olyan ered menjek születtek, me­lyekkel a dobogós helyet el­ért versenyzők az NB II-ben is megállnák helyüket. A té­li túra nehéz terepen zajlott le. Eresztvényből indultak a csapatok, Somoskőújfalu volt a végállomás. A hegyi terep főképpen az Alföldről érke­zett csapiatoknak volt szokat­lan, komoly problémát azon­ban nem okozott egyik együt­tesnek sem. A Nógrád megye színeiben induló férfiak és nők nem vallottak szégyent. A téli tú­rát és a tekeférficsapat ver­senyét a nógrádiak nverték. s a többi jó helyezés is hoz­zájárult ahhoz, hogy a me­gyék közötti összesített pont­versenyben Nógrád a har­madik helyet szerezte meg. Eredmények. Téli túra (ter­mészet j áró-akadályverseny, 9 fős csapatok): 1. Nógrác megye (Bgy. Áfész dolgozói] 130, 2. Békés 102, 3. Veszp­rém 100 pont. Sakk. Nők: 1. Kozmár: Andrea (Somogy), Ifjúság: leány: 1. Baranyai Judii (Veszprém). Férfiak: 1. Gerc István (Csonigrád), 2. Kopcsek József (Veszprém), 3. Frink Ferenc (Nógrád). Ifjúság: fiú: 1. Horváth Tamás (So­mogy). Teke. Nők. Egyént: 1. Ma­dár Jánosné (Heves). ... 12 Vincze Mónika (Nógrád) Csapat: 1. Bács-K.iskun me- gye, ...7. Nógrád (Bátonv- terenyei Áfész dolgozói). Fér­fiak. Egyéni: 1. Szalai Zol­tán (Győr-Sopron), ... 6. Ra­vasz László, ... 13. Frink Fe­renc, ... 16. Manusek Béla (Nógrád, az St. Áfész dolgo­zói). Csapat: 1. Nógrád me­gye (Ravasz, Frink, Manu­sek, Szabó) A megyék közötti összesí­tett pontversenyben: 1. Veszprém 95, 2. Vas 68. 3, Nógrád 61 pont. A salgótarjáni József Atti­la Városi-Megyei Művelődési Központban rendezett záró- ünnepségen a díjakat és az okleveleket dr. Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyette­se és Máté Csabáné. a MÉ­SZÖV elnöke adta át. NÓGRÁD - 1986. március 25., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents