Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

Megelevenedik délután a központ Üj házsor az Ifjúsági úton Megtartó alapok Bereden Nehezen folyik le a víz, így tavasz kezdetén az árkokból. Az egyik eladónő az ipar- 'cikkbolt előtt lapáttal igaz­gatja az út melletti vízleve­zetőben a megülepedett isza­pot. Délután négy óra körül a község kisebb központjá­nak is nevezhető térség — ipafcikkbolt, zöldségárus, esz­presszó van a közelben — néhány pillanatra megeleve­nedik. Gyors vásárlás itt is, ott is. Egy férfi nagy nyaláb fóliát hoz az üzletből. Ko­csijába rakja és tovább­megy. Tiszta medret Bercelen, ha vízgondokat említünk, senkinek nem az jut eszébe, hogy hiányzik az egészséges ivóvíz, sokkal in­kább a Gólya-patak vizére gondolnak ilyenkor. Arra, hogy két-öt évenkénti gya­korisággal a hirtelen áradá­sok elöntik a község belte-t rületét, a kis medrű, horda­lékkal teli patak nem tudja elvezetni a váratlanul jött nagy vizeket. ■— Sürgető feladat a Gólya­patak problémájának megol­dása —- mondja Nándori Fe­renc tanácselnök. — Az el­múlt években pénzszűke miatt nem tudtuk kitisztíta­ni a medret. Most megvan rá a pénz, s az idén elkezdjük, a jövő évben pedig be is fe­jezzük a patak rendezését. Sok pénze fejlesztésekre az elkövetkező években sem lesz a tanácsnak. Terveik mégis, mintha nagyobbak lennének ... De a jövő el­képzelései előtt illik áttekin­teni, hogyan fejlődött a köz­ség a hatodik ötéves terv időszaka alatt. A rövid, diplomatikus fo­galmazás erre így szól: a község a településfejlesztési céloknak megfelelően fejlő­dött. De, mi van emögött? — Átalakítottuk, bővítettük az orvosi rendelőt, az egész­ségházban fogorvosi rendelő működik, és mindennap éj­jeli orvosi ügyelet van Ber­celen — említi az elnök. — Folyamatosan végezte a ta­nács a községben az utak. hi­dak karbantartását, felújí­tását, és jelenleg elmond­ható a tanácsi utakról, hogy egy kivételével mind porta- lanított. Ez idő alatt szeb­bek, gondozottabbak lettek itt a parkok és a közterek. Épültek új lakóházak: az eltelt öt évben, összesen 41 lakással gyarapodott Bércéi. Ma 2295-en élnek itt, s leg­lényegesebb célnak tekintik a községben azt. hogy ez a létszám megmaradjon, vagy inkább még növekedjék. Eh­hez igazítják céljaikat, meg­valósítandó feladataikat. Mire alapoznak? Hogyan teljesítheti népesség- megtartó szerepét egy köze­pes nagyságú falu? Mire alapozzák Bercelen, hogy ezt a feladatot —, mert ez a tervük — meg tudják olda­ni? A válasz egyszerűnek is tűnhetne: új, közművesített építési telkek, az építkezé­sek nagyarányú támogatásai, bővülő szolgáltatások kelle­nének ... Néhány éve új utcasort alakítottak ki 63 beépíthető telekkel a Lenin úton. Ma foghíjasok még a telkek. Ti­zenöt házhelyen pedig az építkezést a telkek felett át­futó nagyfeszültségű villa­mos vezeték akadályozza. (Nem tudni, nem lesz-e ez évtizedes akadály, mert a vezeték áthelyezésére sen­kinek nincs pénze.) De nem adják fel. Most meg fél úton elakad a gépkocsi a Lenin úton. Ám az idén már köves út lesz errefelé — fogalmaz­zák meg a helybeliek, Mire alapozzák? — A Lenin út rendbetéte­lére a helyi tanácsnak van 200 ezer forintja, a megyei tanács pályázatán további 260 ezret nyertünk el hozzá, az ottlakók pedig 60 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak — tájékoztat Nán­dori Ferenc. És, hogy joggal támaszkod­hatnak a berceliek közhasz­nú munkájára, bizonyság rá a tavalyi év, amikor a sütő­ipari vállalat leállította a he­lyi sütőüzemet, mert a köz­egészségügyi előírásoknak nem felelt meg. A kisiparo­sok, a lakók felajánlották, hogy ingyenesen rendbe hoz­zák az üzemet, csak az anya­got kérik hozzá. Aztán két műszakban 60—80-an dol­goztak ott. Azóta ismét itt sütik a kenyeret. Akkoriban történt, hogy beállított a tanácsházára egy betceli férfi. ■ — Elnök elvtárs, szabad­napos vagyok. Hová lehetne menni dolgozni? — kérdez­te. — Tud meszelni? — kér­dezte vissza az elnök. — Tudok. — Nos, akkor a sütőüzem­ben talál munkát. A társadalmi munkán kí­vül nagy jelentőséget tulaj­donítanak Bercelen a pályá­zatoknak. Pályázat útján re­mélnek támogatást a.már el­nyert Lenin úti építésen kí­vül a művelődési ház felújí­tására, felszabadulási em­lékpark kialakítására, az óvoda épületének és környe­zetének fejlesztésére. A fi­atalok építési kedvének fo­kozására pedig több mint 800 ezer forintnyi lakásépí­tési alapot hoztak létre a ta­nácsnál a hetedik ötéves tervidőszakra. Ügy tervezik,“ hogy évente 3—4 fiatal há­zas kaphat ebből visszatérí­tendő, vagy vissza nem térí­tendő kamatmentes kölcsönt. Mi hiányzik a faluból? Ahogy megállunk a Lenin út közepén, az elnök már a jövő házait, utcáját látja: errefelé kellene létrehozni egy szolgáltatóházat, lenne benne kozmetikus, fodrász, yirágárus meg más is ... De, miből? A tanácsi elképzelések iga­zodnak a lakossági igények­hez. Amikor az ikladi mű­szergyár berceli gyáregységé­ben arról érdeklődöm, mi hiányzik a faluból Sáfár Já- nosné, így felel. — Az iskola. De az na­gyon. Rettenetes körülmé­nyek között tanulnak a gye­rekek — mondja. — Ezen­túl pedig jó lenne egy fod­rászüzlet is. Az iskola dolga úgy lát­szik, rendben lesz. A falu­gyűlésen, ahol a településfej­lesztési hozzájárulás célját határozták meg, s a feltett kérdésre, hogy kell-e nekünk az iskola, egyértelmű volt a válasz: Kell! Építünk! Csak az összegben kellett ha­tározni: Hogyan legyen? Mert a berceliek a jövő év végéig még fizetik a vízmű­társulatba az évi 1200 forin­tot. Végül úgy döntöttek, hogy a első két esztendőben 700 forint lesz a teho, ezután pedig évente 100 forinttal emelkedik. Ügy számolnak; hogy az öt év alaitt ebből és a helyi tanácsi tartalékokból több mint ötmillió forint gyű­lik majd össze, és 1990 után új iskola lesz Bercelen. Természetes azonban, hogy minduntalan új és új igények keletkezzenek, nem földtől el- rugaszkodottak, hanem reáli­sak, kielégíthetők. Liki István villanyszerelő mondja ugyan­csak a műszergyárban. — Húsz éve lakom Berce­len, a műszergyárban pedig már ennél is több ideje dol­gozom. Feltalálom itt magam. Tavaly póttanácstag lettem, de így is részt veszek a köz­életben, a teho szervezésekor együtt jártunk a tanácstaggal, megismertek engem is, s az­óta ilyen-olyan ügyben jön­nek is hozzám. Mi hiányzik mégis a faluból? Szerintem a kulturált szórakozásra nincs lehetősége a korombelieknek, hiszen a videodiszkó a fiata­labbiké — fogalmaz a 41 éves munkásember. Villanásnyi fa’ukép Járjuk a falut. Napos dél­után van. Első látásra mesz­sziről szemet gyönyörködtető a látvány: a község egyik szé­lén futó dombokon kastélyok látszanak, s így télutón is kel­lemes a kép. Közelebbről lát-J szik, hogy csak küllemre van így, a kastélyok évtizedes fa-, gerendái hamarosan erősebi* építőelemeket kívánnak. Kéii kastélyépületben iskolások ta­nulnak. Az Ifjúsági úton szép csaní ládi házak állnak. Az egyiken tábla hirdeti: cipőbolt. — Ez az első és egyetlen ci­pőboltja vidéken a Cipőbolt Vállalatnak — világosít fel Dobrocsi János, akinek a fe­lesége vezeti az üzletet. — Szeptemberben nyílt meg a bolt, az árukészlet kb. egy­millió forint. Jó napunk volt múlt szombaton, vásárnap volt, s száz pár cipő kelt el. Fiatalasszonnyal beszélget az egyik ház kerítésénél a Tabán úton Danielisz István iskola- igazgató, az utca tanácstagja, A teho befizetése a téma. — Gyesen vagyok, egy gyer­mekünk van, a jövedelmünk alapján mentesülnénk a hoz­zájárulás fizetése alól, de úgy döntöttünk, mégis fizetni fog­juk, mert fontos az iskola — mondja Szrna Jánosné. — Két éve lakom itt, és jól érzem magam Bercelen. Kabátjának kívülre varrott zsebéből két zöld paprika kan­dikál ki Kobra Istvánnak. — Hat éve kezdtem itt építkezni. Ügy érzem, befogad­tak a községben, jobb falut a környéken nem is találni A kétéves fiam már itt szüle­tett — mondja a 31 esztendős fiatalember. — Fejlődik a fa­lu. de ha több pénz lenne, még jobb lenne. Én ugvnn Mátyásföldre, az Ikarusba járok dolgozni, de Bércéiről már nem akarok elmenni. Ügv tűnik, beigazolódna^ a község vezetőinek szavai: fej­lődőképes település Bércéi, ami népességét nemcsak megtar­tani, hanem növelni is akar­ja. Zsély András Képek: Kulcsár József 1 Danielisz István tanácstag Szrna Jánosnéval Nándori Ferenc Liki István Kobra István , Nagy László pedagógus napközis-foglalkozáson Az öregek napközi otthonáb an 11-en töltik idejüket Cipöbolt a családi házban Félezernél többen dolgoznak a műszergyárban I *

Next

/
Thumbnails
Contents